Bibliografías temáticas / Endokriner Disruptor / Artículos de revistas
Siga este enlace para ver otros tipos de publicaciones sobre el tema: Endokriner Disruptor.

Artículos de revistas sobre el tema "Endokriner Disruptor"

Autor: Grafiati
Publicado: 4 de junio de 2021
Última modificación: 13 de febrero de 2022

Crea una cita precisa en los estilos APA, MLA, Chicago, Harvard y otros

Elija tipo de fuente:

Consulte los 17 mejores artículos de revistas para su investigación sobre el tema "Endokriner Disruptor".

Junto a cada fuente en la lista de referencias hay un botón "Agregar a la bibliografía". Pulsa este botón, y generaremos automáticamente la referencia bibliográfica para la obra elegida en el estilo de cita que necesites: APA, MLA, Harvard, Vancouver, Chicago, etc.

También puede descargar el texto completo de la publicación académica en formato pdf y leer en línea su resumen siempre que esté disponible en los metadatos.

Explore artículos de revistas sobre una amplia variedad de disciplinas y organice su bibliografía correctamente.

1

Vítků, Jana. "Endocrine disruptors and thyroid gland". Hygiena 66, n.º 2 (12 de junio de 2021): 64. http://dx.doi.org/10.21101/hygiena.b0042.

Texto completo
Los estilos APA, Harvard, Vancouver, ISO, etc.
2

Vogl, Silvia. "Endokrine Disruptoren". Gynäkologische Endokrinologie 13, n.º 3 (18 de agosto de 2015): 150–55. http://dx.doi.org/10.1007/s10304-015-0026-2.

Texto completo
Los estilos APA, Harvard, Vancouver, ISO, etc.
3

Schulze, Markus. "Industrie und Technik: Endokrine Disruptoren". Nachrichten aus der Chemie 66, n.º 3 (marzo de 2018): 349. http://dx.doi.org/10.1002/nadc.20184072058.

Texto completo
Los estilos APA, Harvard, Vancouver, ISO, etc.
4

Grütz, Moritz. "Endokrine Disruptoren wirken synergistisch schädlich". Uro-News 22, n.º 12 (diciembre de 2018): 10. http://dx.doi.org/10.1007/s00092-018-2078-9.

Texto completo
Los estilos APA, Harvard, Vancouver, ISO, etc.
5

Fürhacker, Maria. "Endokrine Disruptoren – eine komplexe Herausforderung". Österreichische Wasser- und Abfallwirtschaft 69, n.º 7-8 (16 de mayo de 2017): 317–26. http://dx.doi.org/10.1007/s00506-017-0396-x.

Texto completo
Los estilos APA, Harvard, Vancouver, ISO, etc.
6

KARAMAN, Ecem Fatma y Sibel ÖZDEN. "Toxicity of Cosmetic Products: Endocrine Disruptor Chemicals". Journal of Literature Pharmacy Sciences 8, n.º 2 (2019): 138–46. http://dx.doi.org/10.5336/pharmsci.2018-64070.

Texto completo
Los estilos APA, Harvard, Vancouver, ISO, etc.
7

Hecker, Markus. "Parasitismus und ‘Endokrine Disruption’ in Fischen". Umweltwissenschaften und Schadstoff-Forschung 18, n.º 4 (noviembre de 2006): 248–53. http://dx.doi.org/10.1065/uwsf2006.10.147.

Texto completo
Los estilos APA, Harvard, Vancouver, ISO, etc.
8

Schulte-Uebbing, Claus, Martin Landenberger, Florian Pfab y Liana Antal. "Schadstoffe als Ursache oder Auslöser endokriner Störungen und chronischer Erkrankungen". Zeitschrift für Orthomolekulare Medizin 16, n.º 03 (octubre de 2018): 15–21. http://dx.doi.org/10.1055/s-0038-1675438.

Texto completo
Resumen
ZusammenfassungPestizide, Schwermetalle, Weichmacher, Schadstoffe aus dem Tabakrauch und andere Substanzen wirken als Endokrine Disruptoren und können chronische Erkankungen und Tumorwachstum fördern sowie Alterungsprozesse von Geweben beschleunigen. Aminosäuren sind in der Lage, neoplastischen Prozessen entgegenzuwirken, beeinflussen neurochemische Resilienzfaktoren und ZNS-Faktoren positiv, beugen Insulinresistenz und damit Diabetes vor. Auch für die Detoxifikation eliminationspflichtiger lipophiler Substrate ist die ausreichende Versorgung mit Aminosäuren notwendig. Endokrine Disruptoren können immunologische und neurologische Regelkreise stören, den Aminosäurestoffwechsel empfindlich beeinträchtigen und zu einem deutlich erhöhten Bedarf an Aminosäuren führen. Eine gezielte individuelle laborkontrollierte Aminosäurezufuhr kann ein effektives therapeutisches Element in der angewandten Präventivmedizin sein.
Los estilos APA, Harvard, Vancouver, ISO, etc.
9

AYTEKİN ŞAHİN, Gizem. "The Role of Endocrine Disruptors in Autism Spectrum Disorder". Turkiye Klinikleri Journal of Health Sciences 4, n.º 3 (2019): 348–57. http://dx.doi.org/10.5336/healthsci.2018-61638.

Texto completo
Los estilos APA, Harvard, Vancouver, ISO, etc.
10

Csaba, György. "A hormonális rendszer válsága: az endokrin diszruptorok egészségügyi hatásai". Orvosi Hetilap 158, n.º 37 (septiembre de 2017): 1443–51. http://dx.doi.org/10.1556/650.2017.30855.

Texto completo
Resumen
Abstract: The endocrine disruptors are natural or arteficial molecules wich are present in the animal (human) environment and entering into the organism. They are bound by hormone receptors, simulating or inhibiting the normal hormonal message. This way they are able to stimulate or hinder the function of the given cell, as well as the synthesis and transport of hormones or receptors. They can cause faulty hormonal imprinting in critical periods of development with lifelong consequences, as alteration of hormone-influenced cell functions, inclination to or manifestation of diseases, so they have medical importance. The number of endocrine disruptors as well as their amount are large and continously growing. Numerous, in adult age manifested disease (e.g. malignant tumors) can be deduced to perinatal harms. Their long-lasting effect can cause the alteration of basal human developmental characteristics (e.g. start of menarche). Vitamins A and D are hormones (exohormones) and could be endocrine disruptors. Perinatal imprinting caused by endocrine disruptors is transmitted to the progenies epigenetically, which also can influence the drug-sensitivity of offspring’ receptors. If the epigenetic change is continuously transmitted to the progeny generations, this could have human-evolutionary importance. Orv Hetil. 2017; 158(37): 1443–1451.
Los estilos APA, Harvard, Vancouver, ISO, etc.
11

Polychronopoulos, Evangelos, George Balias, Maria Skouroliakou, Chrysa Kapartziani, Paraskevi Kalofiri y Michail Rallis. "Endocrine disrupting chemicals vs longevity in the COVID-19 era: Public health implications". Hrana i ishrana 61, n.º 2 (2020): 83–87. http://dx.doi.org/10.5937/hraish2002083p.

Texto completo
Resumen
Endocrine disrupting chemicals (EDCs) are a controversial topic within scientific, regulatory, socio-economic, and public health circles. Nonetheless, every community's physical environment is currently under siege from various EDCs, many of which are still unknown. EDCs affect the normal function of the endocrine, neurological, and immune systems, consequently diminishing successful development, reproductive adulthood, and decreasing survival. Beyond any doubt, adverse effects of EDCs are a consequence of multiple everyday exposures to hundreds of chemicals in unknown environmental doses such as pesticides, insecticides, polycyclic aromatic hydrocarbons, dioxins, polychlorinated biphenyls, dichlorodiphenyltrichloroethane, brominated flame retardants, and parabens. Considering that thousands of other known endocrine disruptors fly under the radar of scientific and medical communities due to existing methodological pitfalls, the situation is quite precarious. In 2012, the World Health Organization published a report emphasizing that EDCs are a major and emerging global public health threat. The combined power of informed consumers, industry innovations, and government regulations is the driving force in this fight. Therefore, research advancements, public health infrastructure, and environmental protection agencies are the fundamental pillars in combating the ever-growing issue of EDCs.
Los estilos APA, Harvard, Vancouver, ISO, etc.
12

Klingmüller, D. y A. Alléra. "Endokrin aktive Substanzen in der Umwelt (Endocrine Disruptors): Gefahr für den Menschen?" DMW - Deutsche Medizinische Wochenschrift 136, n.º 18 (27 de abril de 2011): 967–72. http://dx.doi.org/10.1055/s-0031-1275832.

Texto completo
Los estilos APA, Harvard, Vancouver, ISO, etc.
13

Žalmanová, Tereza, Kristýna Hošková, Jan Nevoral, Šárka Prokešová, Kateřina Zámostná, Zora Kotíková y Jaroslav Petr. "Story of Bisphenol S – Steps from Bad to Worse". Anthropologia integra 7, n.º 1 (30 de junio de 2016): 7–12. http://dx.doi.org/10.5817/ai2016-1-7.

Texto completo
Resumen
Žijeme v „době plastové“. Obrovské množství plastů vstupuje do životního prostředí a z tohoto materiálu se uvolňuje řada chemikálií s endokrinně disrupčními účinky. Bisfenol A (BPA) je znám jako jeden z takových účinných endokrinních disruptorů uvolňovaných z plastů. Tato látka vykazuje široké spektrum negativních efektů na zdraví zvířat i lidí. Proto bylo používání BPA v řadě lidských oborů omezeno a u mnoha výrobků je garantováno, že BPA neobsahují. BPA může v plastech chybět, jen pokud je nahrazen jinými látkami. Jako náhrada za BPA se často používá bisfenol S (BPS), i když jeho endokrinně disrupční účinky jsou prozkoumány jen velmi málo. Jako chemikálie, jejíž používání podléhá mnohem slabší legislativní regulaci než její předchůdce, je nyní BPS používán v mnoha materiálech. Nově získávané poznatky ale stále jasněji ukazují, že BPS není zdaleka bezpečná látka. Nenápadná náhrada BPA za BPS může být vnímána jako zlepšení. Ale zdá se, že tomu přesně naopak. S tím, jak se BPS šíří naším „do plastu zabaleným“ světem, jsme se jen dostali z bláta do louže.
Los estilos APA, Harvard, Vancouver, ISO, etc.
14

Schulte-Uebbing, C., P. Jennrich, E. Schulte-Uebbing y D. I. Craiǔt. "Endokrine Disruptoren im Trinkwasser. Fördern Kunststoffpartikel, Weichmacher, Pestizide und Schwermetalle im Trinkwasser hormonabhängige Tumoren?" Prävention und Rehabilitation 29, n.º 01 (1 de enero de 2017): 1–13. http://dx.doi.org/10.5414/prx0503.

Texto completo
Los estilos APA, Harvard, Vancouver, ISO, etc.
15

Csaba, György. "Az egyedfejlődés kritikus fázisaiban történő gyógyszeres kezelések késői következményei. A hibás hormonális imprinting koncepciójának kiterjesztése". Orvosi Hetilap 161, n.º 2 (enero de 2020): 43–49. http://dx.doi.org/10.1556/650.2020.31635.

Texto completo
Resumen
Absztrakt: A hormonális imprinting (bevésődés) a célhormon és a fejlődő hormonreceptor első találkozása alkalmával történik meg, és életreszólóan meghatározza a receptor kötési képességét. Elmaradása esetén a komplex működése tartósan hiányossá válik. Az imprinting optimális időpontja perinatalisan van, amikor a fejlődési ablak nyitva áll: ez megteremti annak lehetőségét, hogy a célhormonhoz hasonló molekulák (rokon hormonok, szintetikus hormonok, endokrin disruptorok stb.) kapcsolódjanak a receptorhoz, ami hibás imprinting kialakulásához vezet. Az orvostudományi adatbázis (PubMed) tanulmányozása arra enged következtetni, hogy a fejlődési ablak nyitva tartása alkalmával nemcsak a célhormonhoz hasonló molekulák tudnak hibás imprintinget létrehozni, de a legkülönbözőbb gyógyszerek is (nem feltétlenül endokrin célpontokon); ez arra utal, hogy a hibás imprinting kialakulásában a fiziológiás molekulaszerkezethez való hasonlóságnál fontosabb szerepet játszik a kritikus periódus (a fejlődési ablak nyitottsága), ami megengedi az idegen molekulák általi provokációt. A gyógyszerek által kiváltott imprinting hatása a hormonális hibás imprintinghez hasonlóan tartós és hosszú idő után fellépő elváltozásokban (betegségekben) mutatkozik meg. Kritikus fejlődési periódus nemcsak perinatalisan van, de a pubertáskor is igényli a fiziológiás átprogramozást, és megengedi idegen molekulák (gyógyszerek) beavatkozását, ami ugyancsak késői betegségek megjelenéséhez vezet (pubertal origin of health and disease = POHaD). Míg hormonszerű hibás imprinterek esetében a receptorok játszhatnak szerepet a hibás imprinting kialakulásában, a gyógyszerek imprintingje esetében ez (figyelembe véve széles körű különbözőségüket) nem bizonyított, így a hatásmechanizmus tisztázatlan. Ez azonban nem akadályozhatja a jelzett időpontokban a gyógyszerelés elkerülését vagy maximális óvatossággal történő használatát. Orv Hetil. 2020; 161(2): 43–49.
Los estilos APA, Harvard, Vancouver, ISO, etc.
16

Degen, G. H. "Endokrine Disruptoren in Lebensmitteln". Bundesgesundheitsblatt - Gesundheitsforschung - Gesundheitsschutz 47, n.º 9 (septiembre de 2004). http://dx.doi.org/10.1007/s00103-004-0893-5.

Texto completo
Los estilos APA, Harvard, Vancouver, ISO, etc.
17

Ros, Oihana, Asier Vallejo, Maitane Olivares, Ailette Prieto y Nestor Etxebarria. "Konposatu disruptore endokrinoen azterketa kimika analitikoaren ikuspuntutik". EKAIA Euskal Herriko Unibertsitateko Zientzia eta Teknologia Aldizkaria, 17 de abril de 2018, 89–114. http://dx.doi.org/10.1387/ekaia.17897.

Texto completo
Resumen
Ingurumeneko uretan kutsatzaile organiko desberdinak aurkitzen dira, nahiz eta kontzentrazio baxuetan izan (ng/L mailan). Araztegien irteera korronteak izan ohi dira konposatu horien iturririk nagusietako bat, araztegiek erabiltzen dituzten mekanismoak ez baitira gai kutsatzaileen arazketa osoa burutzeko. Horien artean, konposatu disruptore endokrino (EDC) izenez ezagutzen diren konposatuak aurki daitezke, eta horiek ingurumenean bizi diren espezieetan aldaketa endokrinoak sor ditzakete, nahiz eta EDCak kontzentrazio baxuetan egon. Kalte horien artean, malformazioak, populazioen aldaketak edo intersexualitatea dira nabarmenenak. Hau guztia ikusirik, kimika analitikoaren ikuspuntutik oso garrantzitsua da metodo analitiko sentikorrak garatzea konposatuak ur- eta biota-laginetatik erauzi eta garbitzeko, bai eta konposatuek biotaren atal desberdinetan metatzeko duten joera aztertzeko ere.
Los estilos APA, Harvard, Vancouver, ISO, etc.
También puede estar interesado en las bibliografías sobre el tema "Endokriner Disruptor" para otros tipos de fuentes:
Tesis
Ofrecemos descuentos en todos los planes premium para autores cuyas obras están incluidas en selecciones literarias temáticas. ¡Contáctenos para obtener un código promocional único!

Pasar a la bibliografía