Literatura académica sobre el tema "Közgazdaságtudományi Kar"

A budapesti közgazdaság-tudományi kar alapításának kalandos története a 19. század közepéig nyúlik vissza. Jelen írás a régi századfordulótól vázolja az eseményeket, amelyek elvezettek az egyetemalapításig.1918-ban a kettős monarchia összeomlásának végnapjaiban csak egy aláírás választotta el a tervet a megvalósulástól. A tanulmány hosszabban tárgyalja ifj. Erődi-Harrach Béla Közgazdaságtudományi Egyetemcímű írását, amely az 1918-as kísérletnek, valamint az 1920-as alapításnak is az alapját képezte. Ugyanakkor máig ismeretlen maradt a szakirodalomban.

A területi tehetséggazdálkodás – azaz a kiváló képességű emberi erőforrás tudatos vonzása, megőrzése, motiválása és fejlesztése – eredményessége jelentős hatást gyakorolhat a régiókra, a nemzetgazdaságokra. A tanulmány a Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar (PTE KTK) szakmai gyakorlatos hallgatói közül – háromdimenziós értékelési módszerrel – azonosított tehetségek területi preferenciáit mutatja be. Célom az volt, hogy mind módszerek, mind eredmények tekintetében fontos, újszerű és hasznos megállapításokat tegyek a tehetséggazdálkodásról. A tehetségek térbeli sajátosságait szekunder kutatások alapján mutatom be, amelyhez 2005–2014 között a szakmai gyakorlatokról gyűjtött empirikus adatelemzés legfontosabb eredményeit használom fel. A fenti időszakban 5186 db kérdőív gyűlt össze a hallgatóktól és a mentoroktól, melyet a hallgatók tanulmányi eredményeivel egészítettem ki. A hallgatói, munkaerő-piaci és felsőoktatási oldal értékelése alapján azonosítottam a tehetségeket és vizsgáltam térbeli sajátosságaikat. Hipotézisem szerint az egyes régiókban más és más kompetenciakészlettel rendelkező egyetemi hallgató számít tehetségesnek, azaz a tehetség fogalmának összetétele régiónként eltérő. Szignifikáns különbségeket mutattam ki az egyes régiók elvárt kompetenciái mentén: Közép-Magyarországon erőteljesebb elvárás az idegen nyelv magas szintű ismerete, a módszertani ismeretek, az informatikai tudás, a konfliktuskezelési készség, a gyors beilleszkedés és a stressz tűrése, mint Dél-Dunántúlon. Kimutatható Közép-Magyarország tehetségelszívó hatása is a gyakornoki helyeken keresztül, ami már előrevetítheti a pályakezdő diplomások munkahely- választási preferenciáit. Kutatásom eredményeit a hazai gazdasági-üzleti felsőoktatási intézményekre vonatkoztatom a PTE KTK példáján keresztül.

A TANULMÁNY CÉLJA A COVID-19 járvány 2020. tavaszán világméretű pandémiává nőtte ki magát, gyorsuló ütemben növekedett a megbetegedések és a halálozások száma. Ellenszer hiányában a szakértők a távolságtartásban, a másokkal való érintkezés jelentős csökkentésében, a rendszeres higiénés gyakorlatban (kézmosás és fertőtlenítőszerek használata) és a maszk használatában jelölték ki a védekezés leghatékonyabb módjait. Az egyes nemzetgazdaságok emellett a mobilitás csökkentésének előírásával, kijárási korlátozásokkal, egyes esetekben kijárási tilalommal reagáltak. Hazánkban veszélyhelyzetet és kijárási korlátozást rendeltek el, ami 98 napon keresztül volt érvényben. A hétköznapi élet hetekre, hónapokra megváltozott. Az új helyzet nemcsak a vásárlási szokásokra, hanem a mindennapok ütemére, az emberek közérzetére, hangulatára is jelentős hatással volt. Jelen tanulmány azt célozza, hogy képet adjon a veszélyhelyzet hétköznapi életre gyakorolt hatásairól. ALKALMAZOTT MÓDSZERTAN A hétköznapi élet megváltozásait nagyszámú mélyinterjúk lefolytatásával vizsgáltuk, összesen 285 fő részvételével. A megkérdezés 2020. április végétől május közepéig tartott, több témakörben. Az elemzést tartalomelemzés módszerével végeztük az ATLAS.ti szoftver segítségével. E tanulmány fókuszába annak a kérdésnek a megválaszolása áll, hogyan zajlott a megkérdezettek egy átlagos hétköznapja a korlátozások idején, és milyen változásokat tapasztalnak az új helyzetben. LEGFONTOSABB EREDMÉNYEK Az eredmények szerint megélt változásokat karakteresen befolyásolja az egyén élethelyzete és munkával kapcsolatos státusza. A változások nagy része ugyanis munkával kapcsolatos, amit a sorban a házimunka és a szabadidő eltöltése követ. Az új mintázatok jobb megértése érdekében öt megkérdezetti típus különíthetünk el: a tanulmányaikat végző fiatalokat, a munkahelyükre bejáró dolgozókat, a home office-ban dolgozókat, az aktív korú nem dolgozókat és az inaktív időseket. GYAKORLATI JAVASLATOK A koronavírus okozta válság és a veszélyhelyzet időszakának megértéséhez jelentős hozzájárulással bír e nagyszámú mintán alapuló mélyinterjús kutatás: betekintést ad és segíti megérteni a hétköznapi élet megváltozott dinamikáját és a válság hatására megváltozó fogyasztói magatartást. Tekintettel arra, hogy számos piac érintett a válságban, a gyakorlati szakemberek részéről is jelentős érdeklődés várható az eredmények iránt. Köszönetnyilvánítás: Jelen kutatás a Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar Marketing és Turizmus Intézet „Fogyasztásváltozás kutatás” kutatási projekt keretében készült Dr. Törőcsik Mária vezetésével. A tanulmány az Egyesület A Marketing Oktatásért és Kutatásért XXVI. Országos Konferencián „A konferencia legjobb tanulmánya” díjat nyerte el.

A komoly, Mária Terézia korabeli előzményekre visszatekintő és a 20. század elején erősödő magyarországi közgazdasági képzés jövője a 19. század végétől állandó vitatéma volt. Bár a legtöbben az önálló közgazdasági egyetem létrehozását támogatták, ez 1920-ban – a részben független a Közgazdaságtudományi Kar létrehozásával – csak félig-meddig valósult meg. Az elhelyezési és finanszírozási nehézségekkel küzdő Kart végül 1934-ben olvasztották a József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetembe. A több felsőoktatási intézményt (Műegyetem; Közgazdaságtudományi Kar; Állatorvosi Főiskola és a soproni Bányamérnöki és Erdőmérnöki Főiskola) érintő átalakítás sikeresnek bizonyult. Bár a gazdasági világválság következtében a közgazdász hallgatók száma az 1930-as években csökkent, az évtized végétől rendkívül gyors emelkedésnek indult, s a háborús konjunktúra miatt a közgazdasági képzés szerepe is nőtt. A Magyar Közgazdaságtudományi Egyetemet végül csak 1948-ban hozták létre, a kommunista hatalomátvétel következtében azonban már teljesen más jelleggel, miként azt az önálló intézmény támogatói a 20. század első felében képzelték.