Log in

Relevant bibliographies by topics / Depresszió / Journal articles

To see the other types of publications on this topic, follow the link: Depresszió.

Journal articles on the topic 'Depresszió'

Author: Grafiati

Published: 4 June 2021

Last updated: 29 July 2025

Create a spot-on reference in APA, MLA, Chicago, Harvard, and other styles

Select a source type:

Consult the top 50 journal articles for your research on the topic 'Depresszió.'

Next to every source in the list of references, there is an 'Add to bibliography' button. Press on it, and we will generate automatically the bibliographic reference to the chosen work in the citation style you need: APA, MLA, Harvard, Chicago, Vancouver, etc.

You can also download the full text of the academic publication as pdf and read online its abstract whenever available in the metadata.

Browse journal articles on a wide variety of disciplines and organise your bibliography correctly.

1

Bödecs, Tamás, Boldizsár Horváth, Lajos Kovács, Marietta Diffellné Németh, and János Sándor. "Prevalence of depression and anxiety in early pregnancy on a population based Hungarian sample." Orvosi Hetilap 150, no. 41 (2009): 1888–93. http://dx.doi.org/10.1556/oh.2009.28712.

Full text

Abstract:

Hazánkban nem történt átfogó vizsgálat a várandósság alatti depresszió és szorongás gyakoriságának feltérképezésére. Célkitűzés: A szerzők a hiányzó adatok megállapításán túl célul tűzték ki azok szociodemográfiai összefüggéseinek vizsgálatát is. Módszer: Szombathely 10 védőnői körzetében populációs alapú monitoringot hoztak létre minden nőről, aki 2008. február 1. és 2009. február 1. között került terhességi nyilvántartásba. Háromszázhét fő kora terhességi várandóson a depressziót a rövid Beck-depresszió-kérdőívvel, a szorongást a Spielberger-féle vonásszorongás-kérdőívvel mérték. Eredmények:

APA, Harvard, Vancouver, ISO, and other styles

2

Rafael, Beatrix, Lilla Horváth, Flóra Szemán, Tamás Várkonyi, Csaba Lengyel, and Anett Dávid. "A diabetes mellitus kapcsolata a depresszióval, a szorongással és az életminőséggel." Orvosi Hetilap 163, no. 45 (2022): 1789–97. http://dx.doi.org/10.1556/650.2022.32628.

Full text

Abstract:

Bevezetés: Számos kutatási eredmény igazolja, hogy a diabetes mellitus kialakulásában és lefolyásában a pszichológiai tényezőknek is jelentős szerepük van. Célkitűzés: Kutatásunk középpontjában, hazai mintán az elsők között, a 2-es típusú diabetesszel élők depresszió- és szorongásszintjének és diabetesspecifikus életminőségének vizsgálata, valamint a nemi eltérések feltárása állt, továbbá elemeztük a depresszió és a szorongás kapcsolatát a diabetesspecifikus életminőséggel. Módszer: 157 fő, 2-es típusú diabetesszel diagnosztizált személy (nők: 58,6%, férfiak: 40,1%). depresszió- (a „10-item Ce

APA, Harvard, Vancouver, ISO, and other styles

3

Vincze, Ágnes, and Adrienne Stauder. "Az énhatékonyság, a depresszió és az öngondoskodás kapcsolata 2-es típusú diabetes mellitusban." Orvosi Hetilap 164, no. 17 (2023): 667–74. http://dx.doi.org/10.1556/650.2023.32750.

Full text

Abstract:

Bevezetés: A 2-es típusú cukorbetegség kezelése nagyrészt a beteg öngondoskodásának függvénye, a szakirodalmi adatok alapján azonban a betegek jelentős hányada depresszióval küzd, ami rontja az adherencia minőségét. A cukorbetegség hatékony kezeléséhez elengedhetetlen a komorbid depresszió célzott terápiája. Az utóbbi évek adherenciavizsgálataiban az énhatékonyság kiemelt kutatási témává vált, felmerült, hogy a kellően pozitív énhatékonyság csökkentheti a depresszió öngondoskodásra gyakorolt negatív hatását. Célkitűzés: Vizsgálatunkban célul tűztük ki a depressziós tünetegyüttes előfordulásána

APA, Harvard, Vancouver, ISO, and other styles

4

Torzsa, Péter, Lilla Szeifert, Klaudia Dunai, László Kalabay, and Márta Novák. "Diagnosis and therapy of depression in primary care." Orvosi Hetilap 150, no. 36 (2009): 1684–93. http://dx.doi.org/10.1556/oh.2009.28675.

Full text

Abstract:

A depresszió a külföldi és hazai felmérések szerint is a leggyakoribb pszichiátriai tünetegyüttes. Nyugat-Európában a major depresszió élettartam-prevalenciája 13%, egyéves prevalenciája 4% körül alakul. Magyarországon is hasonló a súlyos depresszió előfordulási aránya; a családorvosnál megjelenő betegek mintegy 5–8%-ánál diagnosztizálható valamilyen depresszív zavar. A megbetegedés nők körében és az életkor előrehaladtával gyakrabban fordul elő. Az Egészségügyi Világszervezet szerint a depresszió jelenleg a harmadik leggyakoribb munkaképesség-csökkenésért felelős betegség. A kórkép jelentőség

APA, Harvard, Vancouver, ISO, and other styles

5

Irinyi, Tamás, and Anikó Németh. "Kiégés és depresszió az egészségügyi szakdolgozói társadalomban." Nővér 35, no. 2 (2022): 38–40. http://dx.doi.org/10.55608/nover.35.0009.

Full text

Abstract:

Célkitűzés: A vizsgálat célja volt felmérni az egészségügyi szakdolgozók kiégettségét, valamint depressziójának mértékét. Vizsgálat módszere: A keresztmetszeti vizsgálat egy saját szerkesztésű online kérdőívvel történt 2022. január 27.–február 14. között. 10 285 értékelhető kitöltés érkezett. Eredmények: A kiégés átlagpontszáma csökkenést mutat a 2021-es felméréshez képest, azonban a kiégés tüneteitől szenvedő egészségügyi szakdolgozók aránya még így is magas, 64,4% (42% esetében súlyos fokú a kiégés, már kezelés szükséges). A depressziót vizsgálva megállapítható, hogy a kitöltők 57,8%-a eseté

APA, Harvard, Vancouver, ISO, and other styles

6

Törő, Krisztina, Gábor Csikós, Gergely Fliegauf, Judit Mokos, and Gyula Sófi. "Internalizáló és externalizáló pszichés zavarú serdülők szorongásos és depressziós tünettanának és rezilienciájának exploratív vizsgálata sürgősségi gyermekpszichiátriai osztályon." Humán Innovációs Szemle 14, no. 2 (2023): 47–65. http://dx.doi.org/10.61177/hisz.2023.14.2.4.

Full text

Abstract:

Háttér: A serdülőkor a szorongásos és depressziós zavarok kapcsán magas kockázatúnak mondható. Kevés adat áll rendelkezésre a szorongás és depresszió kapcsán sürgősségi gyermekpszichiátriai osztályon pszichés zavar miatt kezelt serdülők körében. Célkitűzés: Kutatásunk célja a szorongással és a depresszióval kapcsolatos adatok elemzése klinikai mintán. Vizsgáltuk továbbá egy másik pszichés változó, a reziliencia szerepét a szorongásos és depressziós tünetek vonatkozásában. Módszer: 90 főből (50 fiú, 40 lány, átlagéletkor 13,81±2,39 év) álló klinikai mintát vizsgáltunk, akik a Heim Pál Gyermekkó

APA, Harvard, Vancouver, ISO, and other styles

7

Almássy, Zsuzsanna, Dominika Somogyi, and Ágnes Szatmári. "SEGÍTSÉGKÉRŐ VISELKEDÉS ÉS A DEPRESSZIÓ KAPCSOLATA A FIATAL FELNŐTTEK KÖRÉBEN." Különleges Bánásmód - Interdiszciplináris folyóirat 5, no. 4 (2019): 7–19. http://dx.doi.org/10.18458/kb.2019.4.7.

Full text

Abstract:

Háttér és célkitűzés: Az utóbbi évek kutatásaiban a segítségkérő viselkedés egyre nagyobb figyelmet kapott. Jelen tanulmány a segítségkérő viselkedés jellegzetességeire fókuszál, fiatal felnőttek körében. A fiatal felnőttek veszélyeztetettek a mentális betegségek kialakulását tekintve, így a segítségkérő viselkedés hátterében álló tényezők feltárása és megértése fontos. Módszerek: Összesen 228 vizsgálati személy töltötte ki a kérdőívet (átlagos életkor: 22,5 év; SD=3,29). A kérdőív a demográfiai adatokon túl a Beck Depresszió Kérdőív rövidített, 9 itemes változatát, a Gotland Férfi Depresszió

APA, Harvard, Vancouver, ISO, and other styles

8

Lengyel, Gabriella, Zsuzsa Aszalós, and Zsolt Tulassay. "Hepatitis C viral infection and depression." Orvosi Hetilap 148, no. 1 (2007): 11–15. http://dx.doi.org/10.1556/oh.2007.27952.

Full text

Abstract:

A világon kb. 170 millió ember szenved krónikus C hepatitisben. A krónikus C vírushepatitisesek között a depresszió előfordulása gyakoribb, mint az egészséges lakosságban, a betegek kb. 58%-ában ismerhető fel. A szerzők az irodalmi adatok alapján áttekintik a májbetegségben fellépő depresszió etiológiáját, vizsgálva a HCV neuropatogén hatását. Ismertetik azokat a kutatási eredményeket, amelyek bizonyítékul szolgálhatnak a hepatitis C vírus központi idegrendszerben okozott elváltozásaira. A HCV kezelésére alkalmazott α-interferon egyik mellékhatása a depresszió. A szerzők ismertetik az interfer

APA, Harvard, Vancouver, ISO, and other styles

9

Szelei, Antónia, and Péter Döme. "Daganatos megbetegedések és a depresszió: rövid irodalmi áttekintés." Orvosi Hetilap 161, no. 22 (2020): 908–16. http://dx.doi.org/10.1556/650.2020.31759.

Full text

Abstract:

Absztrakt: Mind a depresszió, mind a daganatos kórképek népbetegségek, melyek ráadásul sokszor komorbid módon fordulnak elő. Nem szisztematikus (narratív) összefoglaló tanulmányunkban röviden áttekintjük a depresszió és a malignus betegségek közti epidemiológiai összefüggéseket, melyek kapcsán elmondható, hogy 1) a depresszió előfordulási gyakorisága daganatos betegekben jóval meghaladja az átlagpopulációban mérhető értékeket; 2) depressziós páciensekben gyakrabban alakul ki malignus megbetegedés, és 3) a depresszió növeli a daganatspecifikus mortalitást. Az epidemiológiai összefüggések kapcsá

APA, Harvard, Vancouver, ISO, and other styles

10

Varga, Gergely, Rita Horváth, Csilla Busa, Edit Virág, László Mangel, and Ágnes Csikós. "Szorongás, depresszió, valamint fizikai tüneti terhek felmérése és összefüggéseik megismerése daganatos betegek körében." Orvosi Hetilap 165, no. 8 (2024): 309–17. http://dx.doi.org/10.1556/650.2024.32984.

Full text

Abstract:

Bevezetés: A daganatos megbetegedésekre jellemzőek a megnövekedett pszichés terhek. A jelentős fizikai tüneti terhek, a multimorbiditás, a szorongás és a depresszió kialakulásának kockázati tényezői lehetnek daganatos betegekben, mely összefüggések vizsgálatára tudomásunk szerint eddig még nem került sor Magyarországon. Célkitűzés: Célunk volt (1) felmérni a szorongás és (2) a depresszió szintjét daganatos betegek körében, (3) megvizsgálni, hogy milyen fizikai tüneti terhek jelennek meg leginkább az onkológiai betegek között, (4) megismerni a szorongás, a depresszió és a fizikai tüneti terhek

APA, Harvard, Vancouver, ISO, and other styles

11

Szeifert, Lilla, Szilárd Hamvas, Gertrúd Adorjáni, and Márta Novák. "Mood disorders in patients with chronic kidney disease. Diagnosis, screening and treatment of depression." Orvosi Hetilap 150, no. 37 (2009): 1723–30. http://dx.doi.org/10.1556/oh.2009.28698.

Full text

Abstract:

A depresszió gyakori társbetegség krónikus szomatikus betegségekben, többek között krónikus vesebetegségben szenvedő páciensek körében. Ennek ellenére kevés jól tervezett vizsgálatot végeztek a krónikus vesebetegek pszichés állapotának felmérésére. A depresszív zavarok prevalenciájának pontos meghatározását ebben a betegcsoportban is nehezítheti az eltérő definíciók és változatos mérési módszerek használata a különböző vizsgálatokban. Az is problémát okoz, hogy jelentős átfedés van a depresszió és az urémia tünetei között. A depresszió és a krónikus vesebetegség kapcsolata igen összetett. Felt

APA, Harvard, Vancouver, ISO, and other styles

12

Rekenyi, Viktor, and László Róbert Kolozsvári. "Időskori depresszió az alapellátásban." Magyar Gerontológia 13 (December 29, 2021): 114–15. http://dx.doi.org/10.47225/mg/13/kulonszam/10613.

Full text

Abstract:

Őszülő társadalmunkban az időskorral kapcsolatos kérdések egyre kiemeltebb figyelmet kell, hogy kapjanak. A szomatikus betegségek mellett fokozottan kell figyelni a mentális zavarok problémakörére. A mentális zavarok közül kiemelkedik a depresszió jelensége, amely mind a gyakorisága, mind az életminőségre gyakorolt súlyos romboló hatása miatt több figyelmet kell, hogy kapjon, különösen az alapellátásban. Az időskori depresszió prevalenciája 5-10% környékére tehető, valamint a befejezett öngyilkosságok száma is növekvő tendenciát mutat az életkorral párhuzamosan, aminek elsődleges rizikóf

APA, Harvard, Vancouver, ISO, and other styles

13

Németh, Anikó, and Tamás Irinyi. "Depresszió az egészségügyi szakdolgozók körében a Covid-19-pandémia idején." Nővér 35, no. 6 (2022): 10–16. http://dx.doi.org/10.55608/nover.35.0023.

Full text

Abstract:

A vizsgálat célja volt felmérni az egészségügyi szakdolgozók depressziós tüneteinek mértékét, valamint ennek esetleges összefüggéseit a Covid-ellátásban végzett munkával, illetve egyéb szociodemográfiai és munkahelyi tényezőkkel. A keresztmetszeti vizsgálat egy saját szerkesztésű online kérdőívvel történt 2022.01.27.–2022.02.14. között. Az adatokat leíró statisztikával, valamint χ2-próbával és Spearman-féle korrelációszámítással elemeztük (p<0,05). A 10 285 válaszadó 42,3%-a küzd a depresszió különböző súlyossági fokozataival, ami összefügg a családi állapottal, a nemmel, az egészségügyben

APA, Harvard, Vancouver, ISO, and other styles

14

Szabó, Alexandra, Györgyi Mezei, and Endre Cserháti. "Depression, anxiety and quality of life in pediatric asthma." Orvosi Hetilap 148, no. 51 (2007): 2419–24. http://dx.doi.org/10.1556/oh.2007.28137.

Full text

Abstract:

Célkitűzés: Gyermekkori asztmások körében vizsgáltuk a depresszió és a szorongás előfordulását, illetve az életminőség alakulását az életkor és az asztma súlyossága szerinti bontásban. Módszer: 108 beteg gyermek, átlagéletkor: 11,75 ± 3,10 (átlag ± SD) életév (fiúk 11,6 ± 2,8 életév és lányok 12,1 ± 3,7 életév) töltötte ki a Child Depression Inventory kérdőívet, a State Trait Anxiety Inventory for Children kérdőívet, a Pediatric Asthma Quality of Life kérdőívet, valamint egy tüneti skálát. Az első másodperc alatti forszírozott kilégzést szintén regisztráltuk. Eredmények: Az átlag első másodper

APA, Harvard, Vancouver, ISO, and other styles

15

Sal, Dorottya, and Dóra Perczel-Forintos. "Tudatos jelenlét alapú kognitív terápia krónikus fejfájással élők számára." Orvosi Hetilap 165, no. 48 (2024): 1904–10. https://doi.org/10.1556/650.2024.33181.

Full text

Abstract:

Bevezetés: A krónikus fejfájás az egyik leggyakoribb, tartós munkaképtelenséghez vezető egészségügyi probléma, mely együtt járhat nemcsak az életminőség romlásával, hanem a depressziós, szorongásos panaszok megnövekedésével is. Krónikus fájdalom esetében az akut fájdalomcsillapítás hatásossága korlátozott, így a témába vágó nemzetközi kutatások egyre inkább felhívják a figyelmet a fájdalommal összefüggő pszichés és viselkedéses tényezők módosításának fontosságára. Szakirodalmi adatok alapján a tudatos jelenlét alapú kognitív terápia bizonyítottan hatékony a krónikus fejfájás terheinek csökkent

APA, Harvard, Vancouver, ISO, and other styles

16

Bodnár, Bianka, and Csilla Lakatos. "A szülői reziliencia, a szorongás és depresszió összefüggései 8–12 hónapos csecsemőt nevelő anyák körében." Egészségtudományi Közlemények 13, no. 2., Supplementum (2023): 5–15. http://dx.doi.org/10.32967/etk.2023.017.

Full text

Abstract:

A szerzők a keresztmetszeti kvantitatív kutatás során az anyák szülői rezilienciájának depresszióval, illetve szorongással mutatott összefüggéseit vizsgálták a csecsemő szeparációs szorongásának kialakulási ideje alatt. A kutatás azon rizikótényezők feltárására irányult, amelyek veszélyeztető faktorként jelennek meg az anya pszichés állapotának alakulása és a rugalmas alkalmazkodás elmaradása rendjén. Ezen tényezők felmérése a védőnői munka szempontjából nagyon fontosnak bizonyulnak, hiszen az anya jó pszichés állapota a gyermek egészséges fejlődése szempontjából elengedhetetlen. A mintában 12

APA, Harvard, Vancouver, ISO, and other styles

17

Nistor, Katalin, Gergely Tóth, and Miklós Szócska. "Bizonyítékalapú pszichoszociális kockázatértékelés a munkahelyen: a depressziós tünetegyüttes prediktorainak vizsgálta." IME - Az egészségügyi vezetők szaklapja 22, no. 4 (2023): 5–15. http://dx.doi.org/10.53020/ime-2023-401.

Full text

Abstract:

Becslések szerint a depresszió 2030-ra a betegségterhek vezető okává válik. Az elmúlt több mint két évtized nemzetközi és hazai kutatási eredményei rávilágítottak arra, hogy egyes munkahelyi pszichoszociális tényezők fokozhatják a hangulatzavarok, ezen belül a depresszió kialakulásának kockázatát, a kapcsolódó tünetetek súlyosbodását, hosszútávon negatív hatást gyakorolva a munkaképességre és szervezeti teljesítményre. Ezért keresztmetszeti nagymintás (N=13104) reprezentatív vizsgálatunk célja a COPSOQ II kérdőívvel vizsgált dimenziónkénti modellépítés keretében a depressziós tünetegyüttes pre

APA, Harvard, Vancouver, ISO, and other styles

18

Hargittay, Csenge, Krisztián Vörös, Ajándék Eőry, et al. "A cukorbetegség szövődményeinek összefüggése a depressziós és szorongásos tünetekkel." Orvosi Hetilap 164, no. 3 (2023): 79–87. http://dx.doi.org/10.1556/650.2023.32676.

Full text

Abstract:

Bevezetés: A diabetes és a depresszió együttes fennállása esetén a kétirányú kapcsolatból adódóan jelentős a betegségteher. A depresszióval szövődött cukorbetegség esetén nagyobb arányban fordulnak elő komplikációk. Bár a szövődmények életminőséget rontó hatása jól ismert, depressziós tüneteket fokozó hatásuk vitatott. Célkitűzés: Keresztmetszeti vizsgálatunkat háziorvosi praxisokban, 2-es típusú cukorbetegek körében végeztük, és arra kerestünk választ, hogy van-e összefüggés a diabetes szövődményei és a depressziós, illetve szorongásos tünetek fennállása között. Módszer: Felvettük a szociodem

APA, Harvard, Vancouver, ISO, and other styles

19

Németh, Adrienn, Zsuzsanna Pálinkás-Holovits, and Piroska Sándor. "A gyermek- és serdülőkori depresszió tünetei, megjelenési formái és kezelése." Egészségfejlesztés 61, no. 2 (2020): 34–42. http://dx.doi.org/10.24365/ef.v61i2.588.

Full text

Abstract:

A gyermek- és serdülőkorban természetes fejlődési sajátosságoktól, az úgynevezett normatív identitáskrízisektől sokszor nehezen elkülöníthető a kezelést igénylő, depressziós epizód. Pubertáskorban normálisak és gyakoriak a rosszkedvvel, ingerlékenységgel, ingadozó hangulattal járó időszakok, ezek azonban önálló tünetként nem merítik ki a depresszió kritériumait. A szomorúság, a boldogtalanság érzése az emberi természet és a normális érzelmi fejlődés része. Gyakori az életkorral is összefüggő hangulatváltozás, ingerlékenység. Fontos azonban felismerni a tünetek súlyosságát, intenzitását, időbel

APA, Harvard, Vancouver, ISO, and other styles

20

Tanyi, Zsuzsanna, Szilvia Salamon, and Zsuzsanna Kövi. "Az intrauterin kötődés, a várandósság-specifikus stressz és a depresszió közötti kapcsolat vizsgálata várandós nők körében." Psychologia Hungarica Caroliensis 9, no. 3 (2021): 31–52. http://dx.doi.org/10.52993/psyhung.9.2021.3.2.

Full text

Abstract:

Elméleti háttér és célkitűzés: Jelen kutatás célja, hogy feltárja az anya-magzat intrauterin kötődés, a várandósság-specifikus stressz és depresszió mértékének változását a második és a harmadik trimeszterben járó kismamák között. Ugyanakkor összefüggést keressen az anya-magzat intrauterin kötődés, a várandósság-specifikus stressz és a depresszió mértéke között a terhesség 2. és 3. trimeszterében. Módszer: A vizsgálatban 157 kismama vett részt, akik terhességük 12. hetét betöltötték (átlag=26,13 ± 8,51 hét), illetve 18. éven felüliek voltak (átlagéletkor= 28,55 ± 4,82 év). A résztvevők kérdőív

APA, Harvard, Vancouver, ISO, and other styles

21

Rafael, Beatrix, Lea Péter, and István Kósa. "Szorongás, depresszió és egészségkontrollhit kapcsolata a metabolikus szindrómával." Cardiologia Hungarica 50, no. 5 (2020): 365–71. http://dx.doi.org/10.26430/chungarica.2020.50.5.365.

Full text

Abstract:

A publikáció célja elemezni a depresszió, a szorongás és az egészségkontrollhit kapcsolatát a metabolikus szindrómával. A metabolikus szindrómában (MS) szenvedők száma évről évre nő. Mivel ismert rizikótényezője a szív- és érrendszeri megbetegedéseknek és a 2-es típusú diabétesznek, ezért fontos azon tényezők feltárása, amelyek változtatásával e szindróma megelőzhető, vagy az ebben szenvedők életszínvonala javítható. Eddigi kutatások szerint elhízás esetén (BMI >30) kb. 20-45%-kal gyakrabban van jelen unipoláris depresszió, pánikbetegség, illetve bipoláris zavar és szignifikáns összefüggést

APA, Harvard, Vancouver, ISO, and other styles

22

Tóth, Mónika Ditta, András Székely, and György Purebl. "A depresszió és az öngyilkossági gondolatok alakulása a magyar fiatalok körében." Kapocs 5, no. 1 (2022): 112–18. https://doi.org/10.63582/kapocs.2022.1.13.

Full text

Abstract:

Jelen tanulmány a fiatalok körében a depressziós tünetek és az öngyilkossági gondolatok előfordulását vizsgálja. A korábbi felméréshez képest megduplázódott a nagy valószínűséggel klinikai mértékű, tehát kezelésre szoruló depressziósok aránya a vizsgált populációban. Leginkább a magas iskolai végzettségűek, illetve a munkanélküli fiatalok érintettek. Szintén rizikócsoportot jelent a roma etnikum a fiatalkori súlyos depresszióra nézve, és körükben az öngyilkossági gondolatok is gyakrabban jelennek meg. Az öngyilkossági gondolatokra és a depresszióra nézve egyaránt veszélyeztetettebbnek bizonyul

APA, Harvard, Vancouver, ISO, and other styles

23

Hompoth, Emőke Adrienn, Natália Gálosi, László Becsei, and Annamária Töreki. "Depressziószűrés a várandósgondozásban. Eredmények Békéscsaba körzetéből." Orvosi Hetilap 161, no. 10 (2020): 374–81. http://dx.doi.org/10.1556/650.2020.31659.

Full text

Abstract:

Absztrakt: Bevezetés: Bár a várandósság általában vágyott állapot, mégis megvannak a maga nehézségei, melyek megterhelők lehetnek, így lehangoltság, depresszió alakulhat ki. Ennek prevalenciája a nemzetközi szakirodalomban 6,58–26,7%, magyar mintákon 6,5–17,9%. Célkitűzés: A 2014-ben Békéscsabán elindult, a várandósság alatti és a szülés utáni depressziószűrés adatainak elemzése: a patológiás arány felmérése, illetve a demográfiai tényezők és a depressziós tünetek mértéke közötti összefüggések vizsgálata. Módszer: 2019 augusztusáig 1708 nő vett részt a szűrésben, melynek lebonyolítását a védőn

APA, Harvard, Vancouver, ISO, and other styles

24

Szőcs, Ildikó. "Életminőség a stroke után – mennyiben más nők körében?" Lege Artis Medicinae 34, no. 10-11 (2024): 531–39. http://dx.doi.org/10.33616/lam.34.0531.

Full text

Abstract:

A stroke nemcsak a vezető halálokok közé tartozik, de világszerte a felnőttek rokkantságának legfőbb oka. A stroke-ot követő életminőség átlagosan körülbelül 20%-kal alacsonyabb, mint a hasonló életkorú nem stroke-os populáció életminősége. A kutatási adatok alapján a stroke-ot szenvedett nők gyakrabban számolnak be alacsonyabb életminőségről, mint a férfiak, ami elsősorban az életminőség szorongás-depresszió, fájdalom-diszkomfort és mozgáskorlátozottság dimenzióiban mutatkozik meg. A nőknél gyengébb post-stroke életminőség magyarázata a stroke bekövetkeztekor magasabb életkorra, súlyosabb kli

APA, Harvard, Vancouver, ISO, and other styles

25

Makkai, Bernadett, Nelli Farkas, Zsuzsanna Nagy, Gábor Pirisi, and Dóra Zelena. "A budapesti és vidéki diplomás magyar nők mentális egészségének és egészségmegtartási szokásainak összehasonlító vizsgálata a pandémia alatt." Földrajzi Közlemények 147, no. 4 (2024): 360–71. http://dx.doi.org/10.32643/fk.147.4.3.

Full text

Abstract:

Tanulmányunkban megvizsgáltuk, hogy a Covid-19 járvány változtatott-e a diplomás nők egészségmagatartási szokásain, mindezt főváros és vidék összehasonlításában. Célunk az volt, hogy feltárjuk, hogy a pandémia okozta lezárások, valamint a karanténhelyzet hatással volt-e a nők dohányzási, alkoholfogyasztási, kávézási, illetve sportolási szokásaira? És vajon milyen irányú ez a változás? Fontosnak tartottuk továbbá megvizsgálni, hogy a depresszió mennyire jelent meg a pandémiát megelőző időszakhoz képest? Hipotézisünk szerint a pandémia negatívan hatott a fővárosi diplomás nők egészségmagatartásá

APA, Harvard, Vancouver, ISO, and other styles

26

Horváthné Pató, Irina, Szilvia Kresznerits, Boglárka Erdélyi-Belle, Tamás Szekeres, and Dóra Perczel-Forintos. "Szociális problémamegoldó készségek és öngyilkossági veszélyeztetettség fogvatartottak körében." Orvosi Hetilap 165, no. 39 (2024): 1529–38. http://dx.doi.org/10.1556/650.2024.33133.

Full text

Abstract:

Bevezetés: Nemzetközi vizsgálatok alapján a szuicidium rizikója nagyobb az elítéltek körében, mint az átlagpopulációban, ami kockázatokkal járhat mind az érintett személyekre, mind a börtönközösségre nézve. A problémamegoldó képességek alacsony szintje átlagpopuláción vizsgálva bizonyítottan szoros összefüggésben áll a depresszió és a reménytelenség mellett az öngyilkossági veszélyeztetettséggel. Célkitűzés: Épp ezért vizsgálatunk célja a fogvatartotti populáció szociális problémamegoldó képességének felmérése, valamint összefüggéseinek vizsgálata szuicid rizikótényezőkkel, megfelelő intervenc

APA, Harvard, Vancouver, ISO, and other styles

27

Keczeli, Danica. "A sport, mint a depresszióval szembeni védőfaktor." Acta Medicinae et Sociologica 11 (February 28, 2020): 5–17. http://dx.doi.org/10.19055/ams.2020.11/kulonszam/1.

Full text

Abstract:

A tanulmány a sport és a depresszió összefüggéseit vizsgálja szabadidő- és a versenysportolók körében. A vizsgált faktorokat mérő kérdőívet (Beck-féle Depresszió Kérdőív rövidített változat) összesen 436 fő töltötte ki, ebből 139 szabadidősportoló és 297 versenysportoló volt. Vizsgálatom célja az volt, hogy a felmért mintán feltérképezzem, hogy a sport védő faktorként megjelenik-e a szabadidősporttal foglalkozó fiataloknál, illetve tud-e érvényesülni a sport védő hatása a versenysportolók körében is, a depresszió különböző tüneteivel szemben. Továbbá van-e összefüggés a nem, a végzettség, a fo

APA, Harvard, Vancouver, ISO, and other styles

28

Szeifert, Lilla, Gertrúd Adorjáni, Dóra Zalai, and Márta Novák. "Mood disorders in patients with chronic kidney disease: Significance, etiology and prevalence of depression." Orvosi Hetilap 150, no. 13 (2009): 589–96. http://dx.doi.org/10.1556/oh.2009.28586.

Full text

Abstract:

A végstádiumú vesebetegségben szenvedő betegek növekvő száma és az ellátásukra fordított magas költségek miatt a betegség minden olyan aspektusa nagy figyelmet érdemel, amely jelentősen befolyásolja a betegek életminőségét, mortalitását és amelyek befolyásolása, kezelése a klinikai kimenetel javulását eredményezheti. Mára általánosan elfogadottá vált, hogy a szomatikus tényezők mellett számos pszichés és szociális faktor, köztük a depresszió is hatással lehet a krónikus betegségek klinikai kimenetelére. Bár a depresszió az egyik leggyakoribb pszichés probléma krónikus vesebetegek körében, mégi

APA, Harvard, Vancouver, ISO, and other styles

29

Kollárová, Lívia, Ľubica Libová, Ľubica Vanková, Michal Vavro, and Zuzana Nagy Gažová. "Az időskori depresszió." Magyar Gerontológia 13 (December 29, 2021): 90–91. http://dx.doi.org/10.47225/mg/13/kulonszam/10603.

Full text

Abstract:

Cél:Kutatásunk célja volt felmérni a depresszió előfordulásának arányát az otthoni környezetben élő időseknél, továbbá ellenőrizni, hogy bizonyos kockázati tényezők (életkor, nem, krónikus betegség és fájdalom, alkohol fogyasztása, gyógyszer használata, társadalmi elszigeteltség és neuroendokrin változások) milyen hatással vannak a betegség előfordulására és végül feltérképezni, hogy a járóbeteg-ellátásban lévő idősek találkoztak-e depresszió szűréssel. Módszertan:A felméréshez egy anonim kérdőíves módszert választottunk, amely magában foglalta a Geriátriai depresszió skálát (GDS) és nem

APA, Harvard, Vancouver, ISO, and other styles

30

Beálló, Vera, Tamás Németh, Mona Stankovic, and Pál Barzó. "Szükséges-e a subarachnoidealis vérzésen átesett betegek pszichológiai követése?" Orvosi Hetilap 165, no. 44 (2024): 1753–59. http://dx.doi.org/10.1556/650.2024.33140.

Full text

Abstract:

Bevezetés: Megfigyelések szerint az aneurysmaeredetű subarachnoidealis vérzés után még a látszólag teljesen felépült betegek is gyakran komoly pszichés problémákról számolnak be (szorongás, lehangoltság, hangulatingadozás, koncentrációképesség-csökkenés, memóriazavar). Célkitűzés: Célunk az, hogy egy megvalósíthatósági tanulmány keretein belül felmérjük a rendelkezésre álló, gyakran alkalmazott pszichológiai tesztek hatékonyságát a vérzésen átesett betegek állapotának felmérése során, és ezzel együtt megkezdjük egy subarachnoidealis vérzés utáni pszichológiai gondozórendszer kiépítését. Módsze

APA, Harvard, Vancouver, ISO, and other styles

31

Torzsa, Péter, Csenge Hargittay, Gergely Torzsa, Bálint Tripolszky, Zoltán Rihmer, and Xénia Gonda. "A 2-es típusú cukorbetegség kapcsolata a szorongásos és az affektív zavarokkal." Lege Artis Medicinae 33, no. 6-7 (2023): 339–45. http://dx.doi.org/10.33616/lam.33.0339.

Full text

Abstract:

A 2-es típusú cukorbetegség, illetve a depresszió és a szorongás egyaránt népbetegség, és gyakran fordulnak elő együtt. A köztük lévő összefüggés komplex. Szerepet játszhatnak benne közös etiológiai tényezők, mint a genetikai háttér, a stresszrendszer és a szimpatikus idegrendszer aktiválódása, az immunrendszer működési zavara és az emelkedett gyulladásos citokinek, a központi idegrendszer elváltozásai, valamint életmódbeli és társadalmi-gazdasági tényezők. Másrészről a köztük lévő kapcsolat kétirányú: a diabetes a betegségterhen és a diabeteses distresszen keresztül, valamint a kialakult szöv

APA, Harvard, Vancouver, ISO, and other styles

32

Simon, Attila, István Tringer, István Berényi, and Gábor Veress. "Psychological factors considerably influence the results of 6-min walk test after coronary bypass surgery." Orvosi Hetilap 148, no. 44 (2007): 2087–94. http://dx.doi.org/10.1556/oh.2007.28004.

Full text

Abstract:

A hatperces járásteszt (6MWT) jól használható, nem költséges felmérő eszköz a cardiovascularis betegek aktuális fizikai teljesítőképességének jellemzésére akkor, amikor ergometriás vizsgálat nem kivitelezhető, mint pl. ACBG-műtét utáni 6 héten belül. Mivel a teszt a betegek kooperációját is igényli, így valószínűleg nemcsak testi, hanem lelki tényezők is befolyásolják az eredményt. Prospektív vizsgálatunkban 358 ACBG-műtét utáni II. fázisú intézeti rehabilitációs kezelésre érkező betegnél kerestünk kapcsolatot az érkezéskor és távozáskor végzett 6MWT során megtett távolság és a pszichológiai v

APA, Harvard, Vancouver, ISO, and other styles

33

Teleki, Szidalisz Ágnes, László Lénárd, András Komócsi, Enikő Csilla Kiss, and István Tiringer. "Pszichés distressz és betegségreprezentáció koszorúér-áthidaló műtéten átesett betegek körében." Cardiologia Hungarica 52, no. 5-6 (2022): 368–72. http://dx.doi.org/10.26430/chungarica.2022.52.5.368.

Full text

Abstract:

Célkitűzés: A koszorúér-betegség kialakulására és lefolyására jelentős, több útvonalon közvetített hatást gyakorol a szorongás és a depresszió. E pszichés állapotok befolyásoló tényezőire és kezelésére így kiemelt figyelmet szükséges fordítani. Egy lehetséges befolyásoló tényező az egyén betegségéről alkotott képe, az ún. betegségreprezentációja, amelynek feltárása az egyén meggyőződései között így központi fontosságú. Jelen kutatás célja koszorúér-áthidaló műtéten átesett betegek szorongásos és depresszív tüneteinek nyomonkövetése a beavatkozást követő fél éven belül, és a betegségreprezentác

APA, Harvard, Vancouver, ISO, and other styles

34

Varga, Zsuzsanna Judit, Attila Csaba Nagy, and Edina Molnár. "IBS betegek mentális és fizikai tüneteinek befolyásolása vezetett imaginációs technikával." Multidiszciplináris Egészség és Jóllét 2, no. 4 (2024): 11–24. https://doi.org/10.58701/mej.15562.

Full text

Abstract:

BEVEZETÉS: Az irritábilis bél szindróma (IBS) az emésztési tünetek által meghatározott bél-agy kölcsönhatás egyik leggyakoribb rendellenessége, amely világszerte 10-15 emberből egyet érint. Az IBS előfordulási gyakorisága Magyarországon jelenleg 15-20%, folyamatosan növekvő tendenciával. Ezt a funkcionális bélbetegséget fizikailag visszatérő puffadás, hasi fájdalom és/vagy a székletürítés gyakoriságának, illetve annak állagának megváltozása jellemzi. Tanulmányok szintén igazolják, hogy az IBS-ben szenvedő betegeknél 35%-kal magasabb a szorongás és a depresszió szintje az egészséges kontrollsze

APA, Harvard, Vancouver, ISO, and other styles

35

Kégl, Virág, and Dóra Gréta Petróczy. "A szezonális depresszió hatása a részvénypiaci hozamokra." Hitelintézeti szemle 23, no. 3 (2024): 119–41. http://dx.doi.org/10.25201/hsz.23.3.119.

Full text

Abstract:

A tanulmányban a szezonális depresszió mértéke és a részvényindexek hozamai közötti statisztikai kapcsolatot elemezzük. Az elemzéshez két egyesült államokbeli és öt európai tőzsde részvényindexeinek napi hozamát vizsgáljuk OLS-regresszió segítségével. Az elemzés statisztikailag szignifikáns kapcsolatot mutat a szezonális depresszió és a hozamok változása között. A redukált forma korlátozott felhasználási lehetősége miatt azonban mindez csupán a szezonális depresszió és a hozamok közötti kapcsolatot igazolja, oksági kapcsolathoz további megfigyelések bevonására lenne szükség.

APA, Harvard, Vancouver, ISO, and other styles

36

Somoskövi, István, Márta Radnai, Tímea Dergez, Andrea Radácsi, István Tiringer, and Ákos Károly Nagy. "A depresszió és a szorongás, valamint a temporomandibularis diszfunkció feltételezett összefüggésének vizsgálata." Fogorvosi Szemle 113, no. 2 (2020): 57–66. http://dx.doi.org/10.33891/fsz.113.2.57-66.

Full text

Abstract:

Az egyetemi hallgatókat tanulmányaik során különböző pszichés stresszhatások érik, ezek vizsgaidőszakban fokozódhatnak, és hatásukra egyeseknél szorongásos és depressziós tünetek jelentkezhetnek. A temporomandibularis diszfunkció kialakulásában a beteg pszichés állapota mint etiológiai tényező gyakran kerül említésre a szakirodalomban, de az összefüggés jellege nem pontosan tisztázott. Kutatásunkban azt vizsgáltuk, hogy a vizsgaidőszakban megjelennek-e szorongásos vagy depressziós tünetek, illetve változik-e a fogorvostan-hallgatók tüneteinek mértéke, valaminta temporomandibularis diszfunkció

APA, Harvard, Vancouver, ISO, and other styles

37

Katona, Eszter, Domonkos Sik, and Renáta Németh. "Cikkismertetés: Depressziós fórumok témáinak automatizált szövegelemzése a depresszió biopszichoszociális modelljének tükrében." Egészségfejlesztés 62, no. 4 (2021): 76–79. http://dx.doi.org/10.24365/ef.v62i4.6960.

Full text

APA, Harvard, Vancouver, ISO, and other styles

38

Maczali, Katalin. "Ismertetés: Iskola-alapú tanterv a depresszió-műveltség fejlesztésére amerikai középiskolás diákok számára: egy randomizált hatásosság-vizsgálat." Egészségfejlesztés 58, no. 4 (2017): 86–87. http://dx.doi.org/10.24365/ef.v58i4.212.

Full text

Abstract:

A cikk célja, hogy meghatározza a Fiatalok De-presszió Tudatosság Programjának (FDTP), egy univerzális, iskola-alapú depresszió-edukáció programnak a hatásosságát a standard egészség-edukációs tanmenettel összehasonlítva, valamint hogy felmérje a depresszió-műveltség fejlesztésének fenntarthatóságát egy 4 hónapos után-követéssel.

APA, Harvard, Vancouver, ISO, and other styles

39

Dombi, Edina, Renáta Kovács-Berta, Zsófia Kaufmann, Petra Völgyesi, and Zoltán Pál. "A COVID–19-járvány hatása a perimenopausában érintett nők életminőségére." Orvosi Hetilap 165, no. 7 (2024): 249–59. http://dx.doi.org/10.1556/650.2024.32972.

Full text

Abstract:

Bevezetés: A menopausa időszaka számos pszichés tünet kialakulásával jár a nők számára, amit a pandémia megjelenése tovább mélyített. Célkitűzés: Kutatásunk során a perimenopausalis tünetek kialakulásának időpontját, jellegét és a mentális jóllétet vizsgáltuk, figyelembe véve a COVID–19-járvány okozta hatásokat (oltások, fertőzöttség). Módszer: Vizsgálatunkban menopausában lévő nőket kérdeztünk meg a változókort kísérő tüneteikről (n = 264, átlagéletkor: 50,69 év, SD = 4,88). A résztvevők szociodemográfiai, valamint nőgyógyászati kérdésekre és a következő pszichológiai kérdőívekre válaszoltak:

APA, Harvard, Vancouver, ISO, and other styles

40

Szekeres, Tamás, Dóra Perczel-Forintos, and Szilvia Kresznerits. "A depresszió klinikai képe és differenciáldiagnosztikája időskorban." Orvosi Hetilap 164, no. 39 (2023): 1537–43. http://dx.doi.org/10.1556/650.2023.32875.

Full text

Abstract:

Az időskori depresszió gyakran aluldiagnosztizált, noha az egyik vezető mentális egészségügyi problémát jelenti ebben az életkorban. Felismerése és megfelelő kezelése kiemelt jelentőségű, hiszen az idősek körében a depresszió jelentősen rontja az életminőséget, számos krónikus betegségcsoportban növeli a morbiditást és a mortalitást. Emellett elsődleges kockázati tényező a más életkori csoportokhoz képest, akár háromszor gyakrabban fordul elő befejezett öngyilkosságban. Nem szisztematikus (narratív) összefoglaló tanulmányunkban röviden áttekintjük idős betegek körében a depresszió klinikai kép

APA, Harvard, Vancouver, ISO, and other styles

41

Di Blasio, Barbara, and Mónika Veronika Szigeti. "Hallgatói kiégés szindróma a poszt-COVID-19 időszakban." Közösségi Kapcsolódások - tanulmányok kultúráról és oktatásról 2, no. 1 (2022): 5–17. http://dx.doi.org/10.14232/kapocs.2022.1.5-17.

Full text

Abstract:

Tanulmányunk célkitűzése, hogy bemutassa a poszt-COVID időszakában az egyetemi hallgatók bizonyos körében a depresszió és kiégés prevalenciáját. A nemzetközi szakirodalomban gyakori téma az egyetemi hallgatók pszichés állapotának és a veszélyeztető tényezők felmérése az életminőségük megtartása vagy javítása érdekében. Keresztmetszeti vizsgálatunk a nappali tagozatos gyógypedagógia szakos hallgatók körében zajlott. Mivel ez a hallgatói csoport segítő hivatásra készül, ezért különösen fontos, hogy milyen megküzdési erőforrásokkal rendelkeznek az előttük tornyosuló nehézségek és szakmai kihíváso

APA, Harvard, Vancouver, ISO, and other styles

42

Szatmári, Szabolcs, Károly Orbán-Kis, István Mihály, and Alpár Sándor Lázár. "Diabetes, dementia, depresszió, distressz." Ideggyógyászati szemle 70, no. 9-10 (2017): 293–99. http://dx.doi.org/10.18071/isz.70.0293.

Full text

APA, Harvard, Vancouver, ISO, and other styles

43

Szili, Ilona, Máté Smohai, Zsuzsanna Tanyi, et al. "Időskori depresszió és életminőség." Psychologia Hungarica Caroliensis 9, no. 1 (2021): 90–111. http://dx.doi.org/10.52993/psyhung.9.2021.1.6.

Full text

Abstract:

Kutatásunk célkitűzése a jóllét, az életminőség életkori jellegzetességeinek feltárása volt. Három korcsoportot vizsgáltunk: fiatalok, középkorúak és idősek korosztályát. A kutatásban 161 fő fiatal (18-34 év), 59 fő középkorú (35-64 év) és 87 időskorú (65 év és felette) vett részt, összesen ΣN=307 személy. Jelen tanulmányban főként az idős korcsoport pszichikus jellemzőit ismertetjük. Vizsgálati eszközeink: WHO Jóllét Kérdőív (WBI-5), Beck Depresszió Kérdőív Rövidített változata (BDI-9), Életcél Kérdőív (PIL), Észlelt Stressz Kérdőív (PSS), Reménytelenség Skála (RS), Aspirációs Index Kérdőív (

APA, Harvard, Vancouver, ISO, and other styles

44

Resch, Mária. "The psychological factors affecting athletic performance." Orvosi Hetilap 151, no. 20 (2010): 815–21. http://dx.doi.org/10.1556/oh.2010.28890.

Full text

Abstract:

A XXI. század vívmányaként hangoztatják a testi-lelki egészség komplexet, amelynek részeként a sportolók körében is mind nagyobb figyelmet szánnak a szomatikus orvoslás mellett a pszichére is. A sportpszichiátriát húzták elő és állították a teljesítményfokozás szolgálatába akkor is, amikor már valamennyi biológiai fegyvert elpuffogtattak, s a várva várt eredmény még mindig nem jött meg. Sőt, egyre több energiaráfordítás ellenére egyre rosszabbá vált. A sportolók körében több pszichiátriai kórkép hívja fel magára a figyelmet vagy a magas prevalencia, vagy egy-egy specifikus szindróma kialakulás

APA, Harvard, Vancouver, ISO, and other styles

45

Tomcsányi, János, Zoltán Nényei, Balázs Sármán, Hrisula Arabadzisz, András Zsoldos, and Tamás Frész. "A new ECG marker of anterior acute myocardial infarction." Orvosi Hetilap 151, no. 10 (2010): 387–89. http://dx.doi.org/10.1556/oh.2010.28807.

Full text

Abstract:

A szerzők az akut anterior myocardialis infarctus egy új EKG-formáját ismertetik. Amíg proximalis LAD-occlusio esetén általában kiterjedt mellsőfali ST-eleváció látható, ezen új formában a hiperakut pozitív T-hullámokat J-pont-süllyedés és aszcendáló ST-depresszió vagy digoxinhatáshoz hasonló sajka-ST-depresszió kíséri. Ezért könnyen elnézhető, ami nagy szívizomvesztéssel járó infarctust vagy akár a beteg halálát is okozhatja. Ezért ezen esetekben a beteget – függetlenül attól, hogy nincs ST-elevációja – mielőbb reperfúziós terépiában kell részesíteni.

APA, Harvard, Vancouver, ISO, and other styles

46

Horkay, Csaba. "Theory of cognitive group selection." Magyar Pszichológiai Szemle 69, no. 3 (2014): 515–26. http://dx.doi.org/10.1556/mpszle.69.2014.3.3.

Full text

Abstract:

Az evolúció során a túlélés szempontjából sikeres élőlények választódnak ki. Az élőlények hosszú távon kizárólag csoport formájában képesek a túlélésre, ezáltal az egyedek viselkedését nem racionális csak az egyed szintjén értelmezni, hanem a csoport viselkedésének a célját és okait is indokolt figyelembe venni a csoport egyedei viselkedésének értelmezésekor. A boldogság és a depresszió alapvető emberi viselkedések. A depresszió egy energiahiányos állapot, ennek ellenkezője a boldogság. Az energia növeli a túlélés valószínűségét, az energia hiánya pedig csökkenti a túlélés valószínűségét az eg

APA, Harvard, Vancouver, ISO, and other styles

47

Tamás, Szekeres, and Hargitai Rita. "A 15 tételes Rövid Geriátriai Depresszió Skála hazai alkalmazásával szerzett tapasztalatok normatív mintán." Mentálhigiéné és Pszichoszomatika 22, no. 3 (2021): 281–309. http://dx.doi.org/10.1556/0406.22.2021.008.

Full text

Abstract:

Bevezetés: Az időskori depresszió gyakran aluldiagnosztizált, noha a vezető pszichés problémát jelenti ebben az életkorban. A Rövid Geriátriai Depresszió Skála (GDS-SF) az időskori depresszió tüneteinek felmérésére alkalmas kérdőív, amelyet gyakran alkalmaznak nemzetközi viszonylatban a klinikumban. Célkitűzés: Jelen tanulmány célkitűzése kettős. Elsődleges célja a 15 tételes Rövid Geriátriai Depresszió Skála (GDS-SF) hazai normatív mintán történő tesztelése és az alkalmazásával szerzett tapasztalatok közreadása. Másodsorban arra a kérdésre keressük a választ, hogy az idősek mintáján van-e pro

APA, Harvard, Vancouver, ISO, and other styles

48

Tóth, Gábor, Antal Tibold, Éva Fejes, Krisztián Kapus, and Gergely Fehér. "Internetfüggőség, alvászavar, depresszió és életminőség összefüggésének vizsgálata a bajai kórház dolgozóinak körében." IME - Az egészségügyi vezetők szaklapja 20, no. 1 (2021): 11–15. http://dx.doi.org/10.53020/ime-2021-102.

Full text

Abstract:

Az internet széleskörű elterjedése alapjaiban változtatta meg hétköznapjainkat; mind a munka, mind a szabadidős tevékenységek alapvető része lett. Kedvező hatásai mellett árnyoldalai is vannak, többek között a kényszeres, az egész életmódot átalakító, kontrollvesztett internetezés a függőségek között új szindrómának számít. Jelen vizsgálatunk célja az internet addikció, depresszió, alvászavar és életminőség közötti kapcsolat vizsgálata kérdőíves felmérés segítségével a bajai Szent Rókus Kórház dolgozói között. Multivariációs analízis során (demográfiai adatok, rizikótényezők és betegségek figy

APA, Harvard, Vancouver, ISO, and other styles

49

Jakab, Ernő, and Imre Lázár. "Munkahelyi pszichoszomatika." Magyar Pszichológiai Szemle 62, no. 3 (2007): 313–43. http://dx.doi.org/10.1556/mpszle.62.2007.3.2.

Full text

Abstract:

A Semmelweis Egyetem Magatartás-tudományi Intézete által szervezett országos reprezentatív népegészségügyi felmérések (Hungarostudy,1995, 2002) nyomán külön kiképzett kérdezőbiztosok, 1995-ben 12.370 személyt, és 2002-ben 12.668 személyt kerestek fel lakásukon. A tanulmány e két felmérés alapján elemzi a 30–60 év közötti aktív munkavállalók mintáját a munkahelyistresszt meghatározó munkafeszültség legfőbb dimenziói alapján. 1995-ben 1308 férfi és 1701 nő, 2002-ben 2355 aktív munkavállaló férfi és 2175 nő vett részt ezekben a felmérésekben.A munkahelyi feszültség modellünkben a munkahelyi bizon

APA, Harvard, Vancouver, ISO, and other styles

50

Pápai, Annamária, Lucica Emilia Coșa, Maria Melania Cozma, and Adriana Mihai. "A megküzdési stratégiák, a depresszió és a szorongás szerepe a pajzsmirigybetegségekben." Orvosi Hetilap 162, no. 7 (2021): 262–68. http://dx.doi.org/10.1556/650.2021.31951.

Full text

Abstract:

Összefoglaló. Bevezetés: A tudományos szakirodalomban számos kérdés fogalmazódik meg a pajzsmirigybetegségeket befolyásoló pszichológiai tényezőkről. Kevés tanulmány készült a pajzsmirigybetegségek és a megküzdési stratégiák kapcsolatáról. Célkitűzés: Jelen tanulmányunk célja felmérni a megküzdési stratégiák, a depresszió és a szorongás szintjének változásait a pajzsmirigybetegek (hyperthyreosis és hypothyreosis) esetében a gyógyszeres kezelés (Thyrozol és Euthyrox) hatására. Módszer: A betegeket a szakorvos diagnózisa, illetve a TSH- és fT4-szint alapján hyperthyreosis- (n = 10) és hypothyreo

APA, Harvard, Vancouver, ISO, and other styles

We offer discounts on all premium plans for authors whose works are included in thematic literature selections. Contact us to get a unique promo code!