Contents
Academic literature on the topic 'Emberi viselkedés'
Create a spot-on reference in APA, MLA, Chicago, Harvard, and other styles
Consult the lists of relevant articles, books, theses, conference reports, and other scholarly sources on the topic 'Emberi viselkedés.'
Next to every source in the list of references, there is an 'Add to bibliography' button. Press on it, and we will generate automatically the bibliographic reference to the chosen work in the citation style you need: APA, MLA, Harvard, Chicago, Vancouver, etc.
You can also download the full text of the academic publication as pdf and read online its abstract whenever available in the metadata.
Journal articles on the topic "Emberi viselkedés"
1
Zsófia, Esperger, Kozma Luca, and Herold Róbert. "Elmeolvasás a cselekvésben: A spontán viselkedésekben kifejeződő vélekedésolvasás funkcióiról." Magyar Pszichológiai Szemle 72, no. 2 (June 2017): 231–46. http://dx.doi.org/10.1556/0016.2017.72.2.5.
Full textAbstract:
Elmeolvasó készségünk teszi lehetővé, hogy mások mentális állapotait — észleleteit, szándékait, vélekedéseit — leképezzük, és saját hasonló állapotainktól megkülönböztessük. Ezt a teljesítményt közel negyven éve sajátosan emberi készségnek tételezzük. Az utóbbi évtizedben egyre több bizonyíték szól amellett, hogy a vélekedésolvasás készségének létezik egy implicit formája, melyen automatikus kognitív működéseket értünk. Ugyanakkor kétséges, hogy az automatikus folyamatok során valóban mentális állapotokat reprezentálunk-e. Az implicit működések jelenleg főként viselkedéses mérésen keresztül ragadhatóak meg. Egyes viselkedéses változók pedig nemcsak a vélekedésolvasás lehetséges kifejeződéseként, hanem egyúttal a készség birtoklásának fontos bizonyítékaként is értelmezhetőek. Ugyanakkor eddig kevés figyelem irányult ezen viselkedések lehetséges funkcióinak feltárására. Jelen tanulmányunkban azt a célt tűztük ki, hogy funkcionális értelmezési lehetőségeket kínáljunk az implicit elmeolvasó paradigmákban megjelenő két spontán viselkedésre: a viselkedésjósló szemmozgásra és a közbeavatkozó-korrigáló viselkedésre. Alkalmazott módszerünk a szelektív irodalomelemzés, melynek során az implicit vélekedésolvasás erős bizonyítékait vizsgáljuk meg közelebbről. Eredményeink szerint a viselkedésjósló szemmozgások a szelf és a másik perspektívájának és szándékának az egyesítését, míg a korrigáló-közbeavatkozó viselkedés a saját és a másik reprezentációinak a különválasztását erősítik. Megbeszélésünkben kitérünk a spontán viselkedések szerepére az elmeolvasás atipikus működése terén.
2
Topál, József, Ádám Miklósi, and Richárd Mányik. "A kutyaelme működésének vizsgálata: lehetőségek és korlátok." Magyar Pszichológiai Szemle 59, no. 4 (November 1, 2004): 521–36. http://dx.doi.org/10.1556/mpszle.59.2004.4.3.
Full textAbstract:
Az utóbbi években több vizsgálat eredménye is valószínűsítette azt a hipotézist, hogy az emberi környezethez való alkalmazkodás (domesztikáció) során a kutya speciális viselkedésevolúción ment keresztül. Többen felvetették, hogy mivel az ember és a kutya evolúciós léptékben is számottevő ideje közös adaptációs feltételekkel szembesül, ez olyan konvergens evolúciós folyamatokhoz vezethetett, melyek a két fajban hasonló jellemvonások - viselkedési analógiák - kialakulását eredményezték. Véleményünk szerint e hipotézis új lehetőséget jelent az emberi viselkedési mechanizmusok megértését célzó összehasonlító vizsgálatok számára. A kutya és ember között feltételezett viselkedésevolúciós konvergenciák feltárására kutatócsoportunk olyan, egyetlen kutya (Filip) bevonásával végzett vizsgálatsorozatot indított, mely mélyebb betekintést enged a kutyaelme működésének sajátosságaiba. E kutatás alapvetően arra kérdésre irányul, hogy az emberrel való társas érintkezés követelménye hogyan befolyásolta azokat a kognitív struktúrákat, melyek a kommunikáció, a szociális tanulás és az elmeolvasás képességeiben nyilvánulnak meg. Kísérletes vizsgálataink paradigmatikus eleme, hogy Filip viselkedését természetes környezetében (otthon), a családtagokkal való interakció hétköznapi helyzeteiben figyeljük meg. Bár e longitudinális vizsgálat egyes eredményei korábban már publikálásra kerültek (Miklósi, Topál, 2001), az alábbiakban Filip elmeolvasási képességeit illetően közlünk részleteket. Kísérletünkben - mely egy korábbi emberszabású vizsgálat (Gomez, Teixidor, 1992) megismétlése volt - azt vizsgáltuk, hogy képes-e a kutya felismerni és saját viselkedésének kialakításakor számításba venni mások ismereti állapotát. Eredményeink szerint Filip képes volt kommunikációs viselkedését egy problémamegoldási helyzetben oly módon alakítani, hogy az meglepően jól illeszkedett a feladat megoldásában neki segítséget nyújtó ember szituációval kapcsolatos ismereteihez. Hangsúlyozzuk azonban, hogy e kifinomultan szabályozott viselkedés pontos mechanizmusa távolról sem tisztázott, s ami a kutya tényleges elmeolvasási képességeit illeti, különböző alternatív magyarázatok jöhetnek szóba.
3
Topál, József, Ádám Miklósi, Enikő Kubinyi, Márta Gácsi, Antal Dóka, Péter Pongrácz, Zsófia Virányi, and Vilmos Csányi. "Alternatív funkcionális modell a humán szociális viselkedés evolúciójának tanulmányozásához. A kutya." Magyar Pszichológiai Szemle 62, no. 1 (April 1, 2007): 139–58. http://dx.doi.org/10.1556/mpszle.62.2007.1.7.
Full textAbstract:
A specifikus viselkedési komplexbe szerveződött humán szociális viselkedések alapvető jellegzetessége, hogy az egyes elemeket érintő evolúciós változások csak a többi képességgel összefüggésben történhettek (Csányi, 2000). E komplexum elemeinek egyidejű felbukkanása és párhuzamos fejlődése a hominizáció folyamatán keresztül végül egy humánspecifikus viselkedésrendszer megjelenéséhez vezetett. A humán szociális kogníció kutatásának evolúciós kérdéseit a hagyományos megközelítésben a főemlősök és az ember homológ tulajdonságainak összehasonlításával vizsgálhatjuk. Emellett azonban napjainkban olyan más fajok is előtérbe kerültek melyek a humán szocio-kognitív képességek evolúciós analógiáit megjelenítve szintén alkalmasak fajunk kialakulásának modellezésére. Úgy tűnik, a kutyák megfelelő viselkedési modellt jelentenek a nyelv kialakulása előtt megjelenő humán szociális készségek néhány jellemzője, különösen a vizuális és a nem verbális vokális jelek tanulmányozásához. Írásunkban amellett érvelünk, hogy a kutyák konvergens szociális evolúciója modellezi a korai (prelingvisztikus) humán szociális evolúciót. Bemutatjuk, hogy a humán viselkedési komplexum számos, funkcionálisan analóg eleme jelen van a kutyákban, melyek az emberi környezethez történő adaptáció révén a humán szociális kompetenciával analóg kutyaspecifikus viselkedéselemekként kerültek be a kutya viselkedési komplexbe .
4
Dúll, Andrea. "Ember-környezet tranzakció viselkedéstudományi kutatások: Környezetpszichológiai fenntarthatóság." Magyar Pszichológiai Szemle 78, no. 4 (January 4, 2024): 471–84. http://dx.doi.org/10.1556/0016.2023.00086.
Full textAbstract:
A pszichológia tudományának történeti kezdetei óta a kérdés, hogy hogyan írható le és értelmezhető a környezet úgy, hogy az a pszichológia szempontjából is releváns legyen, és az így értelmezett környezet hogyan játszik szerepet az ember pszichológiai folyamatainak, viselkedésének alakulásában.A pszichológia álláspontja sokáig az volt, hogy a fizikai környezet, “amely nemcsak pszichológiai funkciókat, hanem alapvető életjelenségeket sem mutat”, nem kezelhető az emberi viselkedés aktív, egyenrangú partnereként, legfeljebb a viselkedés passzív kontextusaként. A tanulmányban áttekintésre kerül a környezetpszichológiai hazai fejlődéstörténete – összefüggésben a nemzetközi porondon létrejött hasonló ember-környezet kölcsönkapcsolat területek fejlődésével: megnézzük, hogyan jött létre a magyar környezetpszichológia, annak származékos területe, a környezeti kommunikáció, és hogyan alakul a terület azután, hogy az intézményi alapja (Ember-Környezet Tranzakció Intézet / EKTI az Eötvös Loránd Tudományegyetem Pedagógiai és Pszichológiai Karán) megteremtődött. A folyóiratszám megjelenése idején 3 éve működik az EKTI. Ez az időszak már lehetőséget ad arra, hogy bemutassunk jónéhányat az Intézetben folyó kutatások közül (nagyobb témák: épített és tárgyi környezet és viselkedés, műemléki környezetek, pszichoanalízis és környezetpszichológia, fenntarthatóság). A jelen tanulmányban, amely célja szerint részben előszó a tematikus számhoz, részben – és ez talán fontosabb – a terület további fejlődéséről kíván egyfajta prognózis adni, felrajzolva az ember-környezet tranzakció tudományt, a szociofizikai környezetek pszichológiáját és a fenntarthatóság lélektanát a környezetpszichológiai fenntarthatóság konstruktumán keresztül szintetizáló ember-környezet tranzakció viselkedéstudományok közeljövőbeni körvonalazódását.
5
Baksa, Máté. "A kapcsolatok kémiájáról. Az egyéni viselkedés hálózatformáló hatásai." Vezetéstudomány - Budapest Management Review 52, no. 11 (November 12, 2021): 71–73. http://dx.doi.org/10.14267/veztud.2021.11.06.
Full textAbstract:
Az emberi kapcsolataink értékesek. Napjainkban ez az állítás talán már közhelyszámba megy, mégis gyakran előfordul, hogy több tudatos figyelmet fordítunk egy-egy új technikai kütyü kiválasztására, mint emberi kapcsolataink megválogatására vagy tervezett alakítására. Kutatások sora bizonyítja, hogy kapcsolataink alapvetően meghatározzák életminőségünket, egészségünket és szakmai boldogulásunkat, ennek ellenére legtöbben csak sodródunk az eseményekkel, és kiengedjük kezünkből az irányítást, ha kapcsolati hálónk alakításáról van szó. Mégis mi okunk lehet erre? Marissa King, a Yale Egyetem Szervezeti Magatartás Tanszékének professzora szerint alapvetően alábecsüljük egyéni döntéseink súlyát a kapcsolathálózatunk formálódásában; társas sikereinket vagy kudarcainkat személyiségünkkel kapcsolatos hiedelmeinkkel magyarázzuk; és általában viszolygunk attól az eszközelvű kapcsolatépítéstől, amelyet közkeletűen networkingnek nevezünk.
6
Topál, József. "A comparative approach to the study of behaviour: The effect of Darwin’s intellectual legacy on psychology." Magyar Pszichológiai Szemle 65, no. 1 (March 1, 2010): 49–63. http://dx.doi.org/10.1556/mpszle.65.2010.1.5.
Full textAbstract:
Darwin születésének 200. és A fajok eredete című mű megjelenésének 150. évfordulója kapcsán érdemes röviden áttekinteni azt, milyen szerepet játszottak az evolúciós gondolat és a belőle következő állítások az állati és emberi viselkedés kutatásának kialakulásában, fejlődésében, és hogyan hat ez a viselkedéstudományok mai állapotára. E szempontból különös jelentősége van annak a darwini gondolatnak, miszerint az állatvilágban nemcsak a jól megfigyelhető és könnyen megismerhető morfológiai bélyegekre vonatkoztatható a törzsfejlődési-evolúciós folytonosság, hanem ugyanez érvényes a viselkedésre és annak rejtett, kognitív (pszichológiai) mechanizmusaira is. A kontinuitás elvének ebben a formában való merész és Darwin korában valójában minden tudományos-empirikus alapot nélkülöző kiterjesztése egy nagyon fontos, máig érvényes üzenetet hordoz. Nem hagy ugyanis kétséget afelől, hogy az állati viselkedés sokszempontú, összehasonlító tanulmányozása nélkülözhetetlen eszköze annak, hogy megismerhessük a saját fajunk viselkedésének és elmeműködésének titkait. Bár ez az elképzelés csak meglehetősen felemás sikerrel tudott gyökeret verni a pszichológiai tudományok különböző diszciplínáiban, alapvető szerepe volt a természettudományos alapokon szerveződő összehasonlító pszichológia megjelenésében és széles körű elfogadtatásában. Manapság azt látjuk, hogy a modern kognitív pszichológiai kutatások különböző irányvonalai egyre kifejezettebben kötődnek a darwini valamint a lorenzi-tinbergeni hagyományokhoz és ezen keresztül az összehasonlító viselkedésbiológiai kutatások különböző területeihez. Az a hagyományos megosztottság ugyanis, amelyet a viselkedés- és elmekutatás biológiai és pszichológiai ágai, mint egymás alternatívái évtizedeken keresztül megjelenítettek, egy új szintézisben lassanként eltűnni látszik. A modern összehasonlító viselkedéskutatás hatékonysága nemcsak abban rejlik, hogy sokoldalú módszertani eszköztárral rendelkezve a viselkedés hagyományos elemzése mellett képes az endofenotípus (élettani és genetikai korrelátumok, idegi aktivációk) mérésére is, hanem hogy képes a megfigyelt jelenség differenciált és sokoldalú megközelítésére, a törzs- és egyedfejlődési szempontok, valamint a környezeti adaptációk kérdésének egységes keretben való tárgyalására.
7
Lovász, Ádám. "Az ökofeminista és a krokodil esete." Társadalmi Nemek Tudománya Interdiszciplináris eFolyóirat 12, no. 2 (January 7, 2023): 80–103. http://dx.doi.org/10.14232/tntef.2022.2.80-103.
Full textAbstract:
1985-ben, a Kakadu Nemzeti Park területén kenuzva, Val Plumwood krokodiltámadás áldozata lett. Traumatikus tapasztalatát később több művében írta meg. Az esetre reflektáló írásaiban Plumwood kiemeli a zsákmánnyá való „lefokozódás” mozzanatát. A filozófusnő a krokodil számára csupán hús. Tanulmányomban a zsákmányolt hússá való átlényegülésből fakadó hússzerű anonimitást extrofenomenológiai redukcióként értelmezem, amely az embernek a természethez viszonyított szociokulturálisan konstruált „kívüliségét” feloldja. Kívülről érkezik a „zsákmánnyá válás”, az ember specifikumai iránt közömbös állati viselkedés formájában. Plumwood szerint azonban az állati agresszió visszahelyez a természettel való folytonosságba. Nem-emberi lények prédájává válunk, ezzel megbomlik az antropocentrikus világkép. A filozófusnő egzisztenciális hálát érez az eset kapcsán a természet erői iránt.
8
Pléh, Csaba. "On the forerunners of the positive psychology vision." Magyar Pszichológiai Szemle 67, no. 1 (March 1, 2012): 13–18. http://dx.doi.org/10.1556/mpszle.67.2012.1.2.
Full textAbstract:
A dolgozat áttekinti, hogy milyen fogalmi előzményei voltak a pozitív pszichológiai szemlélet kialakulásának. Ilyen a kultúra és a személyiség szerepe a 19. század közepén John Stuart Mill filozófiájában, az aktiváció és a viselkedés energetikájának problémája, a kompetencia fogalomrendszerének beillesztése az emberi motívumok rendszerébe, a személyiség aktív koncepciója az önmegvalósítás előtérbe helyezésével és a determinizmus megkérdőjelezése.
9
Csizmadia, Péter. "Cikkismertetés: Az egyéni választáson túl." Egészségfejlesztés 61, no. 1 (2020): 52–56. http://dx.doi.org/10.24365/ef.v61i1.547.
Full textAbstract:
A cikk szerzői az Egyesült Királyság jelenlegi egészségegyenlőtlenségek csökkentését célzó népegészségügyi szakpolitikáját úgy értékelik, hogy az individuális megközelítésen alapul, mely szerint az emberi viselkedés az egészség döntő tényezője, és hogy az egészségmagatartás nagyrészt egyéni választás kérdése; tehát elsősorban az egyének felelősek saját egészségükért és a viselkedésváltoztatások megtételéért. A szerzők véleménye szerint az ilyen egyszerű, lineáris ok-okozati magyarázatok és a közvetlen kockázati tényezők szerepének túlhangsúlyozása a megbetegedések kialakulásában, oda vezetnek, hogy elsősorban az egyéni viselkedés megváltoztatása szerepel a népegészségügy feladataként. A cikk írói amellett érvelnek, hogy a kérdés ennél bonyolultabb, komolyabb átgondolást igényel, valamint az egyéni tényezőkön túl a különböző faktorok közötti kölcsönhatás és dinamika egészségre gyakorolt hatását is figyelembe kell venni.
10
Meskó, Norbert, Petra Gyuris, Ádám Putz, Ferenc Kocsor, and Tamás Bereczkei. "Evolúciós pszichológia: Miért és hogyan tanítjuk?" Magyar Pszichológiai Szemle 77, no. 3 (September 8, 2022): 445–60. http://dx.doi.org/10.1556/0016.2022.00033.
Full textAbstract:
Az evolúciós pszichológia (EP) a viselkedéstudományoknak az emberi viselkedés evolúciós gyökereire fókuszáló ága. Képviselői abból indulnak ki, hogy az ember pszichológiai (kognitív, affektív, társas stb.) működése alaposabban megérthető, ha figyelembe vesszük, hogy az egyes pszichológiai vonások milyen szelekciós előnyt jelenthettek az ember evolúciója során. Számos tudományos irányzatot szintetizál, így például felhasználja a kognitív pszichológia, a genetika, az etológia, az antropológia, a viselkedésökológia és a szociobiológia megközelítésmódját és eredményeit. A Pécsi Tudományegyetemen a pszichológusképzés indítása óta, azaz 30 éve oktatunk evolúciós tárgyakat. A bolognai képzési rendszer bevezetése óta mindhárom képzési szinten (BA, MA, PhD) vannak evolúciós kurzusok. Ebben az írásban összefoglaljuk, hogy milyen meggyőződésből és szakmai háttérből kiindulva oktatunk evolúciós kurzusokat Pécsett, és bemutatunk néhány általunk alkalmazott oktatási módszert, amely sikeresnek bizonyult az elmúlt években. Így beszélni fogunk az evolúciós vitafórumokról, a Facebook-profil-gyakorlatról és a filmrészletek elemzéséről. Összegzésként kiemeljük, hogy az evolúciós kurzusok milyen fontos szerepet töltenek be a pszichológusképzésben azáltal, hogy a hallgatók szerteágazó stúdiumainak integrálására alkalmas elméleti keretet nyújtanak.
Books on the topic "Emberi viselkedés"
2
Desmond, Morris. The human zoo: A zoologist's classic study of the urban animal. New York: Kodansha International, 1996.
Find full text
7
Desmond, Morris. The Human Zoo: A Zoologist's Study of the Urban Animal (Kodansha Globe). Kodansha Globe, 1997.
Find full text
9
Barnett, S. A. Biology and Freedom: An Essay on the Implications of Human Ethology. Cambridge University Press, 1989.
Find full text
10
Barnett, S. A. Biology and Freedom: An Essay on the Implications of Human Ethology. Cambridge University Press, 2005.
Find full textBook chapters on the topic "Emberi viselkedés"
1
Fehér, Katalin. "MediaTech/MarTech vs. az empátia." In Empatikus marketing interdiszciplináris megközelítésben: Tanulmánykötet Törőcsik Mária Professzor Asszony köszöntésére, 54–57. Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar, 2023. http://dx.doi.org/10.15170/emim-ktk-2023-12.
Full textAbstract:
Törőcsik Mária 2000-ben írt arról, hogy az információs technológia módszerei és szemlélete is a marketing szakma vérfrissítési forrását jelentették, miközben párhuzamosan nőtt az élmények, illúziók, érzelmek iránti kereslet (Törőcsik, 2000a, 2000b). Két évtizeddel ezelőtt a kettő még nem kapcsolódott össze érvelésében, hiszen nem volt még szó marketing vagy média technológiáról és gyerekcipőben járt a digitális transzformáció. Viszont ugyanebben az érvelésben az empátia mint kommunikációs és munkaeszköz jelent meg – túlmutatva cégeken, számokon és a versenyhelyzet viselkedésformáin (Törőcsik 2000b), s ez a megközelítés relevánsabb, mint valaha. Relevánsabb, hiszen a MediaTech és MarTech még inkább a számokról, sőt inkább az adatalapú gondolkodásról szól, miközben ez a trend összefonódik az érzelmek intenzív kódolásával is. Mindez annak köszönhető, hogy a viselkedés-befolyásoláson túl a személyre szabott és automatizált élményközvetítésnek már gyakran nem is az emberi döntések, hanem a gépi ajánlások vagy modellek diktálják a tempót. Kérdés, hogy milyen eszközzé vált az empátia ebben a folyamatban? Vannak-e olyan kampányok vagy média-hatások, melyek kellően előtérbe hozták azóta az empátia szerepét, legalább kísérletező formában – a fejlett technológia segítségével? A rövid összefoglaló fejezet célja betekinteni a jelenben formálódó alkalmazásokba és reflektálni az empátia-faktor jelentőségére.
2
Neulinger, Ágnes. "Empátiakötelék az ember − természet kapcsolatban: a természeti környezet jelentősége az emberek életében és fogyasztásában." In Empatikus marketing interdiszciplináris megközelítésben: Tanulmánykötet Törőcsik Mária Professzor Asszony köszöntésére, 168–71. Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar, 2023. http://dx.doi.org/10.15170/emim-ktk-2023-35.
Full textAbstract:
Az emberek eltérő fontosságot tulajdonítanak a környezetvédelemnek és a környezettudatos viselkedésnek, amelynek okait tudományos és üzleti kutatások sokasága próbálja megérteni. A magyarázatok egyike kulcsfontosságot tulajdonít az empátiának a környezethez fűződő attitűd és magatartás megértésében. Az empátia szerepének hangsúlyozása köszönhető annak is, hogy a természethez való kapcsolódást és kötődést sokan úgy tekintik, mint a környezettudatos viselkedés előfeltételét (Piskóti, 2015). A fenntarthatóbb fogyasztás felé való átmenetben az empátia megértésének fontosságát hangsúlyozza ez a tanulmány, amelynek célja, hogy bemutassa az ember és a természet közötti empátiaköteléket, illetve értelmezze azt a környezettudatos viselkedés szempontjából.
3
Mandják, Tibor, and Tihamér Margitay. "Empátia és üzleti paradigma." In Empatikus marketing interdiszciplináris megközelítésben: Tanulmánykötet Törőcsik Mária Professzor Asszony köszöntésére, 151–54. Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar, 2023. http://dx.doi.org/10.15170/emim-ktk-2023-31.
Full textAbstract:
A beleérző képességet, azaz az empátiát Csányi Vilmos professzor az érzelmi összehangoló mechanizmusok egyikének tekinti. Ezek rendkívül fontos mechanizmusok, mert „bármilyen együttműködés, közös munka csak úgy képzelhető el, ha a szükséges akciók eldöntése előtt már kialakul valamilyen közös érzelmi állapot” (Csányi, 2015, 164). Törőcsik Mária (2000) Empatikus marketing című könyvében bevezeti az empátiakötelékek fogalmát. Ez lényegében a klasszikusan értelmezett empátia fogalom kiterjesztését jelenti az ember és ember viszony mellett az ember és tárgy, illetve a tárgy és tárgy viszonyokra. Teszi ezt azért, hogy egyrészt plasztikusan bemutassa az empátia szerepét a különböző marketing szituációkban, másrészt pedig azért, hogy felhívja a marketing szakemberek (és kutatók) figyelmét az empátia és ezáltal az érzelmek alapvető marketing fontosságára. Az általa vizsgált empátiakötelékek közül néhány személy- személy közötti alapeset az üzleti vonatkozású empátia témakörébe (Törőcsik, 2000) tartozik. Ebben a rövid tanulmányban egy olyan kérdést vizsgálunk, amely a legszorosabb kapcsolatban áll az üzleti empátiával. Nevezetesen az üzleti empátia szükségességét ahhoz, hogy megértsük, de legalább megérezzük, hogy vajon mit gondol partnerünk az üzletről magáról. Ez nyilvánvalóan azért kulcskérdés, mert a partner üzleti döntéseit és viselkedését alapvetően befolyásolja az, hogy ő mit tekint üzletnek, és ennek függvényében, az üzleti életben milyen magatartásformákat vár el, tart elfogadhatónak vagy éppen elutasítandónak. Egy folyamatban lévő kutatásunk éppen ezzel a kérdéssel, azaz az üzleti paradigma (Leszczynski et al., 2022) kérdésével foglalkozik. Először az üzleti paradigma fogalmát tisztázzuk, majd pedig néhány olyan empirikus kutatás eredményeiből idézünk, amelyek célja az üzleti paradigmára vonatkozó átfogó kutatási folyamat megalapozása volt. Az üzleti paradigma koncepciójának jelentősége abban rejlik, hogy ahhoz, hogy megértsük az üzleti partner viselkedését, tudnunk kell, hogy szerinte mi is az üzlet; melyek az üzleti élet alapvető szabályai; és hogy kiket tekint az üzleti közösség tagjainak. Ugyanis az üzleti viselkedése azon alapul, hogy milyen válaszokat ad ezekre a kérdésekre, vagyis mit jelent az üzlet az ő fejében. Értelmezésünkben pontosan ez az, amit megragad és kifejez az üzleti paradigma koncepciója. Meglátásunk szerint, a partner üzleti paradigmájának ismerete megkönnyíti a vele kapcsolatos üzleti empátia kialakítását. A kialakult üzleti empátia pedig, lehetővé teszi az üzleti kapcsolatban szükséges közös munkát (Csányi, 2015). Így az üzleti empátia közvetlenül hozzájárul az üzleti kapcsolat és ezáltal az üzlet sikerességéhez.
4
Novák, Pál. "Az etika digitális lemészárlása. Avagy az erkölcs és a profit kellemetlen hálótársak, valahogy soha nem elég nekik egy takaró." In Ember a lét dzsungeleiben – Félelmek, alkalmazkodás, fogyasztás. Vitairatok a VII. Fogyasztás Interdiszciplináris Szimpóziumon elhangzott előadásokról, 58–62. Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar, 2022. http://dx.doi.org/10.15170/ktk-fogyszimp-2022-12.
Full textAbstract:
Nehéz lenne megmondani, hogy a hétköznapjainkat a „gyorsaság”, „a nem elég” és a „pörgés” irányába taszigáló fogyasztói kultúránkban vajon mennyire összeegyeztethető Francis Crick és Immanuel Kant egymásnak elemeiben ellentmondó megállapítása. Míg Kant világpolgári felfogásában „a filozófia nem pusztán tudomány, hanem minden ismeretnek és tudománynak az emberi ész lényegi céljaira való vonatkoztatása, az emberi ész törvényhozója”, addig Francis Crick, a Nobel díjas biológus szavai, melyek erősen kapcsolódnak a neuro-marketinghez így szólnak: „Te, az örömeid és bánataid, emlékeid és ambícióid, személyes identitásod és szabad akaratod valójában nem több, mint idegsejtek hatalmas csoportjának viselkedése”. Vajon eligazítást adna-e a bőségben megfáradt, termékként ideológiákat is vásárló fogyasztóknak, vagy szolgáltatóknak a régi könyvtárak öreg polcain porosodó etikai, filozófiai tételek alaposabb ismerete? Álláspontom szerint igen. Az előadás és a vitairat a 21. század társadalomtudományokat megtépázó technológiai-profitorientált hozzáállásával szemben fogja vizsgálni az alapvető értékek fontosságát és az okot, amiért nem látjuk már annak őket.
5
Simon, József. "Eredendő bűn vagy theodicea? A nem-létezés antropológiai dilemmái Bethlen Miklósnál (1708)." In Magyar keresztény gondolkodók az Árpád-kortól napjainkig, 91–115. Magyarságkutató Intézet, 2024. http://dx.doi.org/10.53644/mki.mkgakn.2024.91.
Full textAbstract:
Mire Bethlen Miklós Önéletírásának Elöljáró beszédében a nem-létezés témájának szentelt 10. részhez ér, már igen nagy ívű gondolatmenetet vázolt fel előzetesen az ember társadalmi viselkedése, társadalmi nyelvhasználata és az ennek hátterében meghúzódó elmefilozófiai problémák tárgyalása során. Bethlen individuuma szenvedélyektől vezérelt reflektálatlan nyelvhasználóként próbálja önfenntartását megvalósítani embertársai között, és megfordítva: Bethlen társadalma a psziché reflektálatlan szintjén tárja az egyes ember elé normatív elvárásait és tiltásait. A 10. fejezetben az elmefilozófiai redukcióra hajló Bethlen kísérletet tesz annak a kérdésnek a bemutatására, hogy a nem-létezés, a semmi tekinthető-e antropológiai mozzanatnak. Minthogy Bethlen meggyőződése szerint (1) a semminek nem adható meg a tökéletes létező negációjaként elgondolt metafizikai tartalma, viszont (2) a semmi legfeljebb tartalom nélküli határfogalomként lép elő az elme ama operációjában, melynek során végtelen módon képes osztani bármely mentális egységet, így az antropológiai semmi-fogalom filozófiai szempontból kezelhetetlennek tűnik. Ezzel Bethlen egyfelől eltávolodik a negyedik elmélkedés Descartes-jának platonizáló tendenciájától, másfelől a semmi antropológiai mozzanatát az eredendő bűn teológiai koncepciójában lokalizálja. A tanulmány tézise szerint ez bizonyos feszültséget okoz az Elöljáró beszéd más téziseire vonatkozóan.
6
Németh, Miklós, and Alexandra Takáts. "A faiparban foglalkoztatottak motivációjának fenntartása a pandémia árnyékában." In Pandémia – fenntartható gazdálkodás – környezettudatosság, 476–85. Soproni Egyetem Kiadó, 2022. http://dx.doi.org/10.35511/978-963-334-411-8_s9_nemeth_takacs.
Full textAbstract:
Napjaink egyik legfontosabb feladata a vállalatok számára, hogy biztosítva legyen megfelelő mennyiségű és minőségű szakképzett munkaerő a munkafeladatok ellátásához. A pandémia nehéz helyzetbe hozta a munkáltatókat, hiszen a betegségek, karanténok miatt a munkaerő folyamatosan fluktuálódik. A kutatás célja, hogy megvizsgálja a magyarországi faiparban foglalkoztatottak alkalmazásának, motivációjának lehetőségeit, ezzel segítséget nyújtva a szükséges munkaerő hosszú távú biztosításához. Cél, hogy a nagy faipari vállalatok mellett, a kis- és középvállalkozások működését is vizsgálva hiteles kép alakuljon ki a faipar vonatkozásában, és feltárásra kerüljenek azon sajátosságok és különbségek, amelyek e szakma speciális helyzetéből adódnak. Jelen tanulmány a munkaerő motivációs folyamatainak elméleti hátterét vizsgálja. Az emberi erőforrás a szervezeti erőforrások legkevésbé kiszámítható eleme, melyet nem csupán az ösztönei vezetnek, hanem számos tényező és a szocializáció során elsajátított szokások is irányítanak. Annak érdekében, ha egy szervezet működését szeretnénk jobban megérteni, elengedhetetlen, hogy megismerjük a szervezetben lejátszódó viselkedési sajátosságokat. Szükséges megvizsgálni a munkavállalók hosszú távú motivációjának fenntarthatóságát, ösztönzését, valamint tanulási, illetve képzési hajlandóságának, fejlesztésének a lehetőségét. A különböző motiváció témakörében született szakirodalmak és kutatási eredmények szintetizálása eredményeképpen alakult ki egy új modell, amely segítséget adhat a jövőben a stabil foglalkoztatotti létszám biztosításához, illetve a munkaerőhiány elkerülésére, enyhítésére. Különösen fontos figyelemmel követni a világban tapasztalható pandémiás helyzet okozta hatásokat, hogy a speciális körülményekre a megfelelő, és gyors választ adhassa a menedzsment.