To see the other types of publications on this topic, follow the link: Emberi viselkedés.
Journal articles on the topic 'Emberi viselkedés'
Create a spot-on reference in APA, MLA, Chicago, Harvard, and other styles
Consult the top 50 journal articles for your research on the topic 'Emberi viselkedés.'
Next to every source in the list of references, there is an 'Add to bibliography' button. Press on it, and we will generate automatically the bibliographic reference to the chosen work in the citation style you need: APA, MLA, Harvard, Chicago, Vancouver, etc.
You can also download the full text of the academic publication as pdf and read online its abstract whenever available in the metadata.
Browse journal articles on a wide variety of disciplines and organise your bibliography correctly.
1
Zsófia, Esperger, Kozma Luca, and Herold Róbert. "Elmeolvasás a cselekvésben: A spontán viselkedésekben kifejeződő vélekedésolvasás funkcióiról." Magyar Pszichológiai Szemle 72, no. 2 (June 2017): 231–46. http://dx.doi.org/10.1556/0016.2017.72.2.5.
Full textAbstract:
Elmeolvasó készségünk teszi lehetővé, hogy mások mentális állapotait — észleleteit, szándékait, vélekedéseit — leképezzük, és saját hasonló állapotainktól megkülönböztessük. Ezt a teljesítményt közel negyven éve sajátosan emberi készségnek tételezzük. Az utóbbi évtizedben egyre több bizonyíték szól amellett, hogy a vélekedésolvasás készségének létezik egy implicit formája, melyen automatikus kognitív működéseket értünk. Ugyanakkor kétséges, hogy az automatikus folyamatok során valóban mentális állapotokat reprezentálunk-e. Az implicit működések jelenleg főként viselkedéses mérésen keresztül ragadhatóak meg. Egyes viselkedéses változók pedig nemcsak a vélekedésolvasás lehetséges kifejeződéseként, hanem egyúttal a készség birtoklásának fontos bizonyítékaként is értelmezhetőek. Ugyanakkor eddig kevés figyelem irányult ezen viselkedések lehetséges funkcióinak feltárására. Jelen tanulmányunkban azt a célt tűztük ki, hogy funkcionális értelmezési lehetőségeket kínáljunk az implicit elmeolvasó paradigmákban megjelenő két spontán viselkedésre: a viselkedésjósló szemmozgásra és a közbeavatkozó-korrigáló viselkedésre. Alkalmazott módszerünk a szelektív irodalomelemzés, melynek során az implicit vélekedésolvasás erős bizonyítékait vizsgáljuk meg közelebbről. Eredményeink szerint a viselkedésjósló szemmozgások a szelf és a másik perspektívájának és szándékának az egyesítését, míg a korrigáló-közbeavatkozó viselkedés a saját és a másik reprezentációinak a különválasztását erősítik. Megbeszélésünkben kitérünk a spontán viselkedések szerepére az elmeolvasás atipikus működése terén.
2
Topál, József, Ádám Miklósi, and Richárd Mányik. "A kutyaelme működésének vizsgálata: lehetőségek és korlátok." Magyar Pszichológiai Szemle 59, no. 4 (November 1, 2004): 521–36. http://dx.doi.org/10.1556/mpszle.59.2004.4.3.
Full textAbstract:
Az utóbbi években több vizsgálat eredménye is valószínűsítette azt a hipotézist, hogy az emberi környezethez való alkalmazkodás (domesztikáció) során a kutya speciális viselkedésevolúción ment keresztül. Többen felvetették, hogy mivel az ember és a kutya evolúciós léptékben is számottevő ideje közös adaptációs feltételekkel szembesül, ez olyan konvergens evolúciós folyamatokhoz vezethetett, melyek a két fajban hasonló jellemvonások - viselkedési analógiák - kialakulását eredményezték. Véleményünk szerint e hipotézis új lehetőséget jelent az emberi viselkedési mechanizmusok megértését célzó összehasonlító vizsgálatok számára. A kutya és ember között feltételezett viselkedésevolúciós konvergenciák feltárására kutatócsoportunk olyan, egyetlen kutya (Filip) bevonásával végzett vizsgálatsorozatot indított, mely mélyebb betekintést enged a kutyaelme működésének sajátosságaiba. E kutatás alapvetően arra kérdésre irányul, hogy az emberrel való társas érintkezés követelménye hogyan befolyásolta azokat a kognitív struktúrákat, melyek a kommunikáció, a szociális tanulás és az elmeolvasás képességeiben nyilvánulnak meg. Kísérletes vizsgálataink paradigmatikus eleme, hogy Filip viselkedését természetes környezetében (otthon), a családtagokkal való interakció hétköznapi helyzeteiben figyeljük meg. Bár e longitudinális vizsgálat egyes eredményei korábban már publikálásra kerültek (Miklósi, Topál, 2001), az alábbiakban Filip elmeolvasási képességeit illetően közlünk részleteket. Kísérletünkben - mely egy korábbi emberszabású vizsgálat (Gomez, Teixidor, 1992) megismétlése volt - azt vizsgáltuk, hogy képes-e a kutya felismerni és saját viselkedésének kialakításakor számításba venni mások ismereti állapotát. Eredményeink szerint Filip képes volt kommunikációs viselkedését egy problémamegoldási helyzetben oly módon alakítani, hogy az meglepően jól illeszkedett a feladat megoldásában neki segítséget nyújtó ember szituációval kapcsolatos ismereteihez. Hangsúlyozzuk azonban, hogy e kifinomultan szabályozott viselkedés pontos mechanizmusa távolról sem tisztázott, s ami a kutya tényleges elmeolvasási képességeit illeti, különböző alternatív magyarázatok jöhetnek szóba.
3
Topál, József, Ádám Miklósi, Enikő Kubinyi, Márta Gácsi, Antal Dóka, Péter Pongrácz, Zsófia Virányi, and Vilmos Csányi. "Alternatív funkcionális modell a humán szociális viselkedés evolúciójának tanulmányozásához. A kutya." Magyar Pszichológiai Szemle 62, no. 1 (April 1, 2007): 139–58. http://dx.doi.org/10.1556/mpszle.62.2007.1.7.
Full textAbstract:
A specifikus viselkedési komplexbe szerveződött humán szociális viselkedések alapvető jellegzetessége, hogy az egyes elemeket érintő evolúciós változások csak a többi képességgel összefüggésben történhettek (Csányi, 2000). E komplexum elemeinek egyidejű felbukkanása és párhuzamos fejlődése a hominizáció folyamatán keresztül végül egy humánspecifikus viselkedésrendszer megjelenéséhez vezetett. A humán szociális kogníció kutatásának evolúciós kérdéseit a hagyományos megközelítésben a főemlősök és az ember homológ tulajdonságainak összehasonlításával vizsgálhatjuk. Emellett azonban napjainkban olyan más fajok is előtérbe kerültek melyek a humán szocio-kognitív képességek evolúciós analógiáit megjelenítve szintén alkalmasak fajunk kialakulásának modellezésére. Úgy tűnik, a kutyák megfelelő viselkedési modellt jelentenek a nyelv kialakulása előtt megjelenő humán szociális készségek néhány jellemzője, különösen a vizuális és a nem verbális vokális jelek tanulmányozásához. Írásunkban amellett érvelünk, hogy a kutyák konvergens szociális evolúciója modellezi a korai (prelingvisztikus) humán szociális evolúciót. Bemutatjuk, hogy a humán viselkedési komplexum számos, funkcionálisan analóg eleme jelen van a kutyákban, melyek az emberi környezethez történő adaptáció révén a humán szociális kompetenciával analóg kutyaspecifikus viselkedéselemekként kerültek be a kutya viselkedési komplexbe .
4
Dúll, Andrea. "Ember-környezet tranzakció viselkedéstudományi kutatások: Környezetpszichológiai fenntarthatóság." Magyar Pszichológiai Szemle 78, no. 4 (January 4, 2024): 471–84. http://dx.doi.org/10.1556/0016.2023.00086.
Full textAbstract:
A pszichológia tudományának történeti kezdetei óta a kérdés, hogy hogyan írható le és értelmezhető a környezet úgy, hogy az a pszichológia szempontjából is releváns legyen, és az így értelmezett környezet hogyan játszik szerepet az ember pszichológiai folyamatainak, viselkedésének alakulásában.A pszichológia álláspontja sokáig az volt, hogy a fizikai környezet, “amely nemcsak pszichológiai funkciókat, hanem alapvető életjelenségeket sem mutat”, nem kezelhető az emberi viselkedés aktív, egyenrangú partnereként, legfeljebb a viselkedés passzív kontextusaként. A tanulmányban áttekintésre kerül a környezetpszichológiai hazai fejlődéstörténete – összefüggésben a nemzetközi porondon létrejött hasonló ember-környezet kölcsönkapcsolat területek fejlődésével: megnézzük, hogyan jött létre a magyar környezetpszichológia, annak származékos területe, a környezeti kommunikáció, és hogyan alakul a terület azután, hogy az intézményi alapja (Ember-Környezet Tranzakció Intézet / EKTI az Eötvös Loránd Tudományegyetem Pedagógiai és Pszichológiai Karán) megteremtődött. A folyóiratszám megjelenése idején 3 éve működik az EKTI. Ez az időszak már lehetőséget ad arra, hogy bemutassunk jónéhányat az Intézetben folyó kutatások közül (nagyobb témák: épített és tárgyi környezet és viselkedés, műemléki környezetek, pszichoanalízis és környezetpszichológia, fenntarthatóság). A jelen tanulmányban, amely célja szerint részben előszó a tematikus számhoz, részben – és ez talán fontosabb – a terület további fejlődéséről kíván egyfajta prognózis adni, felrajzolva az ember-környezet tranzakció tudományt, a szociofizikai környezetek pszichológiáját és a fenntarthatóság lélektanát a környezetpszichológiai fenntarthatóság konstruktumán keresztül szintetizáló ember-környezet tranzakció viselkedéstudományok közeljövőbeni körvonalazódását.
5
Baksa, Máté. "A kapcsolatok kémiájáról. Az egyéni viselkedés hálózatformáló hatásai." Vezetéstudomány - Budapest Management Review 52, no. 11 (November 12, 2021): 71–73. http://dx.doi.org/10.14267/veztud.2021.11.06.
Full textAbstract:
Az emberi kapcsolataink értékesek. Napjainkban ez az állítás talán már közhelyszámba megy, mégis gyakran előfordul, hogy több tudatos figyelmet fordítunk egy-egy új technikai kütyü kiválasztására, mint emberi kapcsolataink megválogatására vagy tervezett alakítására. Kutatások sora bizonyítja, hogy kapcsolataink alapvetően meghatározzák életminőségünket, egészségünket és szakmai boldogulásunkat, ennek ellenére legtöbben csak sodródunk az eseményekkel, és kiengedjük kezünkből az irányítást, ha kapcsolati hálónk alakításáról van szó. Mégis mi okunk lehet erre? Marissa King, a Yale Egyetem Szervezeti Magatartás Tanszékének professzora szerint alapvetően alábecsüljük egyéni döntéseink súlyát a kapcsolathálózatunk formálódásában; társas sikereinket vagy kudarcainkat személyiségünkkel kapcsolatos hiedelmeinkkel magyarázzuk; és általában viszolygunk attól az eszközelvű kapcsolatépítéstől, amelyet közkeletűen networkingnek nevezünk.
6
Topál, József. "A comparative approach to the study of behaviour: The effect of Darwin’s intellectual legacy on psychology." Magyar Pszichológiai Szemle 65, no. 1 (March 1, 2010): 49–63. http://dx.doi.org/10.1556/mpszle.65.2010.1.5.
Full textAbstract:
Darwin születésének 200. és A fajok eredete című mű megjelenésének 150. évfordulója kapcsán érdemes röviden áttekinteni azt, milyen szerepet játszottak az evolúciós gondolat és a belőle következő állítások az állati és emberi viselkedés kutatásának kialakulásában, fejlődésében, és hogyan hat ez a viselkedéstudományok mai állapotára. E szempontból különös jelentősége van annak a darwini gondolatnak, miszerint az állatvilágban nemcsak a jól megfigyelhető és könnyen megismerhető morfológiai bélyegekre vonatkoztatható a törzsfejlődési-evolúciós folytonosság, hanem ugyanez érvényes a viselkedésre és annak rejtett, kognitív (pszichológiai) mechanizmusaira is. A kontinuitás elvének ebben a formában való merész és Darwin korában valójában minden tudományos-empirikus alapot nélkülöző kiterjesztése egy nagyon fontos, máig érvényes üzenetet hordoz. Nem hagy ugyanis kétséget afelől, hogy az állati viselkedés sokszempontú, összehasonlító tanulmányozása nélkülözhetetlen eszköze annak, hogy megismerhessük a saját fajunk viselkedésének és elmeműködésének titkait. Bár ez az elképzelés csak meglehetősen felemás sikerrel tudott gyökeret verni a pszichológiai tudományok különböző diszciplínáiban, alapvető szerepe volt a természettudományos alapokon szerveződő összehasonlító pszichológia megjelenésében és széles körű elfogadtatásában. Manapság azt látjuk, hogy a modern kognitív pszichológiai kutatások különböző irányvonalai egyre kifejezettebben kötődnek a darwini valamint a lorenzi-tinbergeni hagyományokhoz és ezen keresztül az összehasonlító viselkedésbiológiai kutatások különböző területeihez. Az a hagyományos megosztottság ugyanis, amelyet a viselkedés- és elmekutatás biológiai és pszichológiai ágai, mint egymás alternatívái évtizedeken keresztül megjelenítettek, egy új szintézisben lassanként eltűnni látszik. A modern összehasonlító viselkedéskutatás hatékonysága nemcsak abban rejlik, hogy sokoldalú módszertani eszköztárral rendelkezve a viselkedés hagyományos elemzése mellett képes az endofenotípus (élettani és genetikai korrelátumok, idegi aktivációk) mérésére is, hanem hogy képes a megfigyelt jelenség differenciált és sokoldalú megközelítésére, a törzs- és egyedfejlődési szempontok, valamint a környezeti adaptációk kérdésének egységes keretben való tárgyalására.
7
Lovász, Ádám. "Az ökofeminista és a krokodil esete." Társadalmi Nemek Tudománya Interdiszciplináris eFolyóirat 12, no. 2 (January 7, 2023): 80–103. http://dx.doi.org/10.14232/tntef.2022.2.80-103.
Full textAbstract:
1985-ben, a Kakadu Nemzeti Park területén kenuzva, Val Plumwood krokodiltámadás áldozata lett. Traumatikus tapasztalatát később több művében írta meg. Az esetre reflektáló írásaiban Plumwood kiemeli a zsákmánnyá való „lefokozódás” mozzanatát. A filozófusnő a krokodil számára csupán hús. Tanulmányomban a zsákmányolt hússá való átlényegülésből fakadó hússzerű anonimitást extrofenomenológiai redukcióként értelmezem, amely az embernek a természethez viszonyított szociokulturálisan konstruált „kívüliségét” feloldja. Kívülről érkezik a „zsákmánnyá válás”, az ember specifikumai iránt közömbös állati viselkedés formájában. Plumwood szerint azonban az állati agresszió visszahelyez a természettel való folytonosságba. Nem-emberi lények prédájává válunk, ezzel megbomlik az antropocentrikus világkép. A filozófusnő egzisztenciális hálát érez az eset kapcsán a természet erői iránt.
8
Pléh, Csaba. "On the forerunners of the positive psychology vision." Magyar Pszichológiai Szemle 67, no. 1 (March 1, 2012): 13–18. http://dx.doi.org/10.1556/mpszle.67.2012.1.2.
Full textAbstract:
A dolgozat áttekinti, hogy milyen fogalmi előzményei voltak a pozitív pszichológiai szemlélet kialakulásának. Ilyen a kultúra és a személyiség szerepe a 19. század közepén John Stuart Mill filozófiájában, az aktiváció és a viselkedés energetikájának problémája, a kompetencia fogalomrendszerének beillesztése az emberi motívumok rendszerébe, a személyiség aktív koncepciója az önmegvalósítás előtérbe helyezésével és a determinizmus megkérdőjelezése.
9
Csizmadia, Péter. "Cikkismertetés: Az egyéni választáson túl." Egészségfejlesztés 61, no. 1 (2020): 52–56. http://dx.doi.org/10.24365/ef.v61i1.547.
Full textAbstract:
A cikk szerzői az Egyesült Királyság jelenlegi egészségegyenlőtlenségek csökkentését célzó népegészségügyi szakpolitikáját úgy értékelik, hogy az individuális megközelítésen alapul, mely szerint az emberi viselkedés az egészség döntő tényezője, és hogy az egészségmagatartás nagyrészt egyéni választás kérdése; tehát elsősorban az egyének felelősek saját egészségükért és a viselkedésváltoztatások megtételéért. A szerzők véleménye szerint az ilyen egyszerű, lineáris ok-okozati magyarázatok és a közvetlen kockázati tényezők szerepének túlhangsúlyozása a megbetegedések kialakulásában, oda vezetnek, hogy elsősorban az egyéni viselkedés megváltoztatása szerepel a népegészségügy feladataként. A cikk írói amellett érvelnek, hogy a kérdés ennél bonyolultabb, komolyabb átgondolást igényel, valamint az egyéni tényezőkön túl a különböző faktorok közötti kölcsönhatás és dinamika egészségre gyakorolt hatását is figyelembe kell venni.
10
Meskó, Norbert, Petra Gyuris, Ádám Putz, Ferenc Kocsor, and Tamás Bereczkei. "Evolúciós pszichológia: Miért és hogyan tanítjuk?" Magyar Pszichológiai Szemle 77, no. 3 (September 8, 2022): 445–60. http://dx.doi.org/10.1556/0016.2022.00033.
Full textAbstract:
Az evolúciós pszichológia (EP) a viselkedéstudományoknak az emberi viselkedés evolúciós gyökereire fókuszáló ága. Képviselői abból indulnak ki, hogy az ember pszichológiai (kognitív, affektív, társas stb.) működése alaposabban megérthető, ha figyelembe vesszük, hogy az egyes pszichológiai vonások milyen szelekciós előnyt jelenthettek az ember evolúciója során. Számos tudományos irányzatot szintetizál, így például felhasználja a kognitív pszichológia, a genetika, az etológia, az antropológia, a viselkedésökológia és a szociobiológia megközelítésmódját és eredményeit. A Pécsi Tudományegyetemen a pszichológusképzés indítása óta, azaz 30 éve oktatunk evolúciós tárgyakat. A bolognai képzési rendszer bevezetése óta mindhárom képzési szinten (BA, MA, PhD) vannak evolúciós kurzusok. Ebben az írásban összefoglaljuk, hogy milyen meggyőződésből és szakmai háttérből kiindulva oktatunk evolúciós kurzusokat Pécsett, és bemutatunk néhány általunk alkalmazott oktatási módszert, amely sikeresnek bizonyult az elmúlt években. Így beszélni fogunk az evolúciós vitafórumokról, a Facebook-profil-gyakorlatról és a filmrészletek elemzéséről. Összegzésként kiemeljük, hogy az evolúciós kurzusok milyen fontos szerepet töltenek be a pszichológusképzésben azáltal, hogy a hallgatók szerteágazó stúdiumainak integrálására alkalmas elméleti keretet nyújtanak.
11
Bálint, Lajos, Gergely Daróczi, Károly Bozsonyi, and Gergely Tóth. "A választói viselkedés térbeli modellje – empirikus kísérlet budapesti adatok alapján." Tér és Társadalom 28, no. 3 (August 20, 2014): 32–49. http://dx.doi.org/10.17649/tet.28.3.2591.
Full textAbstract:
A tanulmány a választói magatartás térbeli modellezésének a hazai környezetben nem közismert módszerét mutatja be. Az adatbázis nyilvánosan elérhető, szavazóköri adatokból épült fel. A címlistában szereplő fővárosi szavazóköri adatokat geokódoltuk és az úgynevezett Getis-féle nemparaméteres szűrés segítségével elemeztük. Ez annyit jelent, hogy a modellbe beléptetett függő és független változókat térbeli és térbeli hatástól mentes összetevőkre bontottuk. Eredményeink szerint a nem megfelelően felépített, a térbeli hatást figyelmen kívül hagyó modellek hamis következtetéshez vezettek. A térbeliség markáns szerepének felismerése jól mutatja a választási előrejelzésekben a standard közvélemény-kutatói módszertan határait. Az erős szignifikáns pozitív autokorreláció jelenléte a választási adatoknál arra enged következtetni, hogy a társadalmi-gazdasági kontextus sokat számít az emberi magatartások, döntések világában. A választók nem triviális eloszlása a térben új kihívások elé állítja a reprezentatív minták tervezését és a belőlük való következtetések elméletét.
12
Judit, Gervai, and Lakatos Krisztina. "Új, molekuláris genetikai megközelítés az IQ öröklődésének vizsgálatában." Magyar Pszichológiai Szemle 57, no. 1 (March 2002): 155–69. http://dx.doi.org/10.1556/mpszle.57.2002.1.8.
Full textAbstract:
Az elmúlt három évtized során kétségtelenül bebizonyosodott, hogy a normális emberi viselkedés egyéni változatosságában ugyanolyan fontos szerepet játszik az öröklődés, mint a környezet. A különböző vizsgálatok az emberi intelligencia egyéni variabilitásában a genetikai tényezők hatását kb. 50%-ra becsülik, a gének tehát az egyéni eltérések feléért felelnek. Tanulmányunk a klasszikus kvantitatív genetika fő megállapításainak rövid áttekintése után összefoglalja azokat a vizsgálati megközelítéseket és eredményeket, amelyekkel a molekuláris genetika gazdagította az intelligencia öröklődésének kutatását. Röviden ismertetjük a pozicionális klónozással kombinált kapcsoltsági elemzés és az allélasszociáció módszerének elvét, az utóbbival kapcsolatban a kandidáns gének kiválasztásán és a teljes genom átkutatásán alapuló eljárások lehetőségeit. E módszereket alkalmazták az 16 változatosságát befolyásoló örökletes tényezők kutatásában; tanulmányunkban áttekintjük az eddigi eredményeket. Áttekintjük azokat az adatokat, amelyek az X kromoszóma kiemelt szerepére utalnak az értelmi képességek genetikai meghatározásában, és ismertetünk egy érdekes evolúciós modellt, amely az emberi értelem gyors evolúcióját ivari szelekcióval magyarázza. Röviden bemutatjuk azokat a kutatásokat, amelyek kimutatták, hogy a genetikai imprintingnek (bizonyos gének anyai vagy apai eredettől függő működőképességének) fontos szerepe van egyes értelmi képességek öröklődésébe
13
Szakács, Zoltán. "Az alvás és a katonai szolgálat." Honvédségi Szemle 149, no. 3 (May 14, 2021): 108–25. http://dx.doi.org/10.35926/hsz.2021.3.9.
Full textAbstract:
Az idegtudomány, a pszichofarmakológia rendkívül gyorsan fejlődik, továbbá új tudományos eszközök állnak rendelkezésre az agyi tevékenység, valamint az elektromos és kémiai stimuláció és az emberi viselkedés közötti kapcsolatok alapvető megismerésére. Ezek a kutatási eredmények azonban hatással lehetnek a katonai erők működésére és hatékonyságára mind a szimmetrikus, mind az aszimmetrikus hadviselésben. A tartósan jelen lévő fokozott nappali aluszékonyság az alvás-ébrenlét szabályozás súlyos zavara, melyet gyakran félrediagnosztizálnak és félrekezelnek. Gyakran jelentkezik fiatal felnőttkorban, emellett szokatlan szellemi megterhelés is provokálhatja, ami a teljesítmény és a viselkedés komoly zavarához vezethet: megnöveli a balesetek kockázatát és éjszakai zavartsághoz vezethet. Az alvásmegvonás teljesítménycsökkenést, hatékonyságromlást és hangulatzavart okozhat; feszültséget, depressziót, agressziót, kimerültséget és zavartságot von magával. Ez hátrányt jelent a harckészültségben, és hozzájárul az ún. harci stressz kialakulásához. A megfelelő hosszúságú alvásidő engedélyezése alapvető fontosságú, az alvásidő nem áldozható fel más tevékenységek javára. Ez különös jelentőséget akkor kap, amikor a munkakör szoros megszorításokat diktál (pl. több műszakos beosztás, katonai szolgálat), és a tartós, magas szintű éberség jelentős szerepet kap a munkateljesítményben, a döntéshozatalban és a túlélés szempontjából. Akik fokozott nappali aluszékonyságban szenvednek, azoknál rendkívül fontos meghatározni, hogy a háttérben a környezeti feltételek által okozott alváshiány áll-e, vagy valamilyen alvászavar. A kényelmetlen munka- és alváskörülmények, a gyors hadműveleti tempó, a tartós hadműveletek és az elégtelen ellátószemélyzet a fáradtságot egyre inkább a figyelem középpontjába helyezik. A katonai hatékonyság egyik jelentős eleme, közvetlen emberi tényezője a teljesítmény stresszes körülmények közötti romlása, különös tekintettel az alváshiányra. Ha az ellenség jelentős alvási előnnyel rendelkezik, akkor ez komoly veszélyt jelent.
14
Horváth, László. "A tanulószervezet kontextus-adaptált modellje a magyar köznevelésben a pedagógusok munkahelyi elégedettségének függvényében." Iskolakultúra 32, no. 4 (April 1, 2022): 48–69. http://dx.doi.org/10.14232/iskkult.2022.4.48.
Full textAbstract:
A tanulószervezet fogalma Senge 1990-ben megjelent könyvének köszönheti a népszerűségét és viszonylag hamar elterjedt az oktatási szervezetek kutatóinak körében is. Jelen tanulmány célja a tanulószervezet elméleti keretrendszerének megszilárdítása Garvin (2000) három kritériuma nyomán. Elsőként bemutatjuk a korábbi kutatásunk eredményeként megfogalmazott tanulószervezeti definíciót, majd a második kritérium keretében megvizsgáljuk egy nemzetközileg elterjedt tanulószervezeti mérőeszköz (Marsick és Watkins (2003) – Dimensions of the Learning Organisation Questionnaire (DLOQ)) adaptációját a magyar köznevelés mintáján. Végül bemutatjuk a tanulószervezet gyakorlati szempontból is hasznosítható összefüggéseit a munkavállalók munkahelyi elégedettsége alapján. Az elméleti feltáró munkánk eredményeként összegzett tanulószervezeti definíció összekapcsolja a szervezet- és vezetéselméleti, illetve neveléstudományi szempontokat, elhelyezi a tanulószervezet fogalmán belül a rokon elméleti modelleket (tudásmenedzsment, szervezeti tanulás, munkahelyi tanulás, változásmenedzsment). Az operatív definíciónk alapján a tanulószervezet egy komplex adaptív rendszer, amelynek vezetése, szervezeti struktúrája, kultúrája és emberi erőforrásai lehetővé teszik az adaptív viselkedésváltozást a tanulószervezeti viselkedés (tudásmenedzsment, munkahelyi és szervezeti tanulás, változásmenedzsment) folyamatainak működtetésével. A tanulmány keretében részletesen is kibontjuk a tanulószervezeti viselkedés fogalmát. Empirikus kutatásunk (online kérdőíves vizsgálat általános iskolai pedagógusok körében, N=1016) eredményei alapján a DLOQ megbízható (McDonald-féle omega) és érvényes (megerősítő faktoranalízis) mérőeszköznek tekinthető. Az összefüggésvizsgálatok keretében azonosítottuk azokat a tanulószervezeti dimenziókat, amelyek befolyásolják a munkavállalók általános munkahelyi elégedettségét (Hackman és Oldham (1973) munkasajátosságok modelljéből), illetve azt, hogy pozitív, semleges vagy negatív metaforával (szöveges válaszok tartalomelemzése alapján) illették-e az intézményüket. A tanulószervezeti viselkedés fejlesztésével az iskolák képesek megfelelni a tudásalapú társadalom kihívásainak, hiszen nem csak a tanulási eredményesség növelésében (pl. Mulford et al., 2004), hanem a munkavállalói elégedettség szempontjából is bizonyítható a jelentőségük.
15
Major, Gábor. "Hol szab határt az etikus látásmód az emberi és természeti környezetben lezajló drónhadviselés harci momentumainak?" Hadtudományi Szemle 17, no. 1 (June 11, 2024): 105–20. http://dx.doi.org/10.32563/hsz.2024.1.7.
Full textAbstract:
Az emberiség történelmében új korszak köszöntött be a fegyveres konfliktusok terén. A hibrid hadviselés korát éljük. Abban a korban, ahol az ellenség nem hús-vér lényként velünk szemben állva üzen hadat, hanem valahol egy titkos, virtuális lövészárokból irányítja a mindent elpusztító fegyverkomplexumát a kiszemelt, leigázandó célra. Ebben a környezetben nehéz eldönteni, hogy mi valódi és mi nem, mi etikus és mi etikátlan, és nem csupán a távolról irányított harci eszközök által végzett cselekmények kusza világában, de a békésnek tűnő hétköznapok esetében is, a harcmezőktől távol. Ebben a publikációban a szerző célja, hogy definiálja a hadviselés egy új formáját, ami a kor technikai fejlődésének köszönhetően a légi gépi organizmusok csatájaként vonulhat be a köztudatba. Mindeközben az írás készítője ezt a harci cselekményt megpróbálja elhelyezni az etika, etikus viselkedés palettáján.
16
Horkay, Csaba. "Theory of cognitive group selection." Magyar Pszichológiai Szemle 69, no. 3 (September 1, 2014): 515–26. http://dx.doi.org/10.1556/mpszle.69.2014.3.3.
Full textAbstract:
Az evolúció során a túlélés szempontjából sikeres élőlények választódnak ki. Az élőlények hosszú távon kizárólag csoport formájában képesek a túlélésre, ezáltal az egyedek viselkedését nem racionális csak az egyed szintjén értelmezni, hanem a csoport viselkedésének a célját és okait is indokolt figyelembe venni a csoport egyedei viselkedésének értelmezésekor. A boldogság és a depresszió alapvető emberi viselkedések. A depresszió egy energiahiányos állapot, ennek ellenkezője a boldogság. Az energia növeli a túlélés valószínűségét, az energia hiánya pedig csökkenti a túlélés valószínűségét az egyed szintjén, a csoport túlélési valószínűségét ugyanakkor növeli, amennyiben a sikeres egyedek kiválasztódnak a csoportból, a boldogság és a depresszió tehát dominánsan a csoport szempontjából előnyös viselkedések. Az általános kognitív csoportszelekció esetében az egyed szempontjából előnyös és hátrányos viselkedések egyaránt átadódnak genetikailag az utódnak. Az egyed élete során az elméjének azon része, amely a csoport érdeke szerinti reagálást irányítja, az egyed kognitív módon értékelt sikerességének függvényében alkalmazza a csoport szempontjából előnyös viselkedést.
17
Molnár, Andrea Ágnes, Asztrid Apor, Róbert Gábor Kiss, István Préda, Emil Monos, Viktor Bérczi, and György László Nádasy. "New results in the research of the biomechanics of the venous system." Orvosi Hetilap 149, no. 38 (September 1, 2008): 1801–9. http://dx.doi.org/10.1556/oh.2008.28425.
Full textAbstract:
Az ember nem feltételezett fölegyenesedése jelentős evolúciós kihívást jelenthetett a földi gravitációs térben. Az ortosztatikus toleranciáért felelős mechanizmusok jelentős része a vénás rendszerhez kapcsolódik. Munkánkban az ezzel kapcsolatos, újabban feltárt biomechanikai jelenségek élettani és kórélettani jelentőségét tárgyaljuk. Kiemelten foglalkozunk egy viszonylag elhanyagolt területtel, a vénák falának biomechanikai tulajdonságaival. Ezek érterületenként eltérőek, de változnak a kor, a nem, a testtömeg és talán még egyéb antropológiai szempontok függvényében is. A vénák antigravitációs adaptív viselkedése többszintű, a vénafal mindhárom rétegét érintő szabályozómechanizmusok összehangolt működésének eredménye, amelyek rövid távú és hosszú távú alkalmazkodást biztosítanak. Lokális miogén és humorális mechanizmusok, a távolabbi szervek-szövetek felől pedig hormonális és idegi mechanizmusok együttesen szabályozzák a vénák adaptív viselkedését. Ezek hosszabb távon hatva a vénafal strukturális és funkcionális átépüléséhez (újabban használatos szakkifejezéssel: remodelingjéhez) vezetnek. A vénák patológiás elváltozásainak jelentős része kóros vénafal-átépüléssel jár. Hemodinamikai tényezők (nyomás és áramlás) indukálta adaptív mechanizmusok, de gyulladásos folyamatok is részt vehetnek a vénafal kóros átépülésében, megváltoztatva ezáltal a vénafal biomechanikai viselkedését. Ez circulus vitiosusként hozzájárul a vénás kórfolyamat fenntartásához, illetve progressziójához. Az újabb noninvazív humán biomechanikai technikák lehetőségeit jelzi, hogy vénás betegség szempontjából klinikailag már, illetve még aszimptomatikus személyek vizsgálatával munkacsoportunk is ki tudott mutatni kóros vascularis biomechanikai viselkedést. Így a vénák biomechanikájának diagnosztikus célú vizsgálata nemcsak a patomechanizmus feltárásához nyújthat segítséget, hanem a vénás betegségek korai felismerésében és következményeinek objektív követésében is szerepet játszhat. A kóros jelek korai felismerése lehetőséget ad arra, hogy a vénák biomechanikai adaptációs folyamataira ható preventív és terápiás eljárásokkal csökkentsük ennek a ma még igen elterjedt népbetegségcsoportnak az előfordulási gyakoriságát, valamint az általa okozott emberi szenvedést és anyagi kárt.
18
Gyarmati, Péter. "Gondolatok a mesterséges intelligencia, a gépi tanulás kapcsán (III. rész)." Mesterséges intelligencia 5, no. 2 (2023): 25–38. http://dx.doi.org/10.35406/mi.2023.2.25.
Full textAbstract:
A Gondolatok… előző részeire számos észrevétel és gondolat érkezett, melyek alapján újabb aspektusból közelítjük meg a mesterséges intelligencia forrásait, várható fejlődését. Kiinduló álláspontunk változatlanul az emberi alkotás, amelyet a józan ész, a hatalom mindenhatóságra törekvése és a kapitalista gazdaság korlátlansága mozgat. A mesterséges intelligencia a tudomány mai állása szerinti antropomorf modell alapján építkezik, azaz utánozni igyekszik az emberi gondolkodást, viselkedést. A humán intelligencia bázisa az emberi agy, a mesterségesé a számítógép. Az emberek társadalmakba szerveződnek szabályok és az erkölcs szerint. A józan ész ellentmond a gépek ilyen önszervező képességgel való ellátásának és az emberi célok ezt nem is teszik szükségessé. A tanulmány a modell részei alapján igyekszik feltárni a két intelligencia különbözőségét, lehetséges konvergenciáját. Ezen közben mindig megállapítva az ember felsőbbrendűségét és felelősségét. Az etikátlant, a pusztítást, az ember – a hatalom – okozza, még ha intelligenciával is rendelkező gépekkel végzik. Most a modellnek „Az agy és működése” fejezete kerül tárgyalásra.
19
Meskó, Norbert, András Láng, Ferenc Kocsor, and Krisztián Rózsa. "Measuring sexual commitment. Hungarian version of the sociosexual orientation inventory revised (SOI-R)." Magyar Pszichológiai Szemle 67, no. 4 (December 1, 2012): 733–55. http://dx.doi.org/10.1556/mpszle.67.2012.4.6.
Full textAbstract:
Háttér és célok: Korábban az érzelemmentes, elköteleződés nélküli szexualitást az egyén individuális döntéseként, egyfajta intrapszichés változóként értelmezte a pszichológia, amely a Kinsey-jelentések (Kinsey és mtsai, 1948, 1953) óta igényt tart a jelenség egzakt, ellenőrizhető módszerekkel való kutatására. Mivel a szexualitás közvetlen kapcsolatban van a szaporodási sikerességgel, ennek mérése már régóta foglalkoztatja az evolúciós kutatókat is. Vizsgálatunk célja a Szocioszexuális Orientációs Kérdőív megújított változata (SOI-R) (Penke És Asendorpf, 2008) hazai hasznosíthatóságának ellenőrzése, a faktorstruktúra és a belső mutatók analízise. Módszer: mintánk (N=1472) három alcsoportból áll: nők (n=832), férfiak (n=513) és homoszexuális férfiak (n=127). A kérdőívet magyarra fordítottuk, és pszichometriai szempontból elemeztük. Konfirmációs faktoranalízist végeztünk a háromfaktoros modell illeszkedésének ellenőrzésére, a skálák belső megbízhatóságát Cronbach-α mutatóval vizsgáltuk, az életkor hatását Pearson-féle korrelációs együtthatóval teszteltük. Az alcsoportokat is összehasonlítottuk egymással egyszempontos varianciaanalízis, valamint Bonferroni-próba segítségével. Eredmények: a vizsgált populációban is elkülönül a három mért részminta szocioszexuális pontértéke: a nők csoportja alacsonyabb SO értéket mutat, mint a férfiaké, míg a legmagasabb SO pontszámot a homoszexuális férfiak adják. Az életkor előrehaladtával korlátlanabb szocioszexuális viselkedés mérhető a nők és férfiak csoportjában, miközben a szocioszexuális attitűd nem változik, a szocioszexuális vágy pedig csökken. A homoszexuális férfiaknál az életkor előrehaladtával az alkalmi szexuális kapcsolatokban való részvétel gyakorisága nő, és az ennek irányában mutatott attitűd megengedőbbé válik, a vágy azonban náluk független az életkortól. A Szexuális Stratégiák Elmélete és a Plurális Stratégia Modell segítségével megérthetjük, hogy a korlátlan, illetve korlátozott szocioszexualitásnak bizonyos körülmények között milyen adaptív értéke lehetett az emberi törzsfejlődés során. Következtetések: eredményeink azt mutatják, hogy a vizsgálatokban jól hasznosítható, megbízható mérőeszköz áll a magyar alanyokkal dolgozó kutatók rendelkezésére. Mivel a SOI-R meglehetősen prediktív eszköz a társas viselkedés személyiséggel, kötődéssel, hormonműködéssel összefüggő dimenzióinak feltárására, várhatóan számos kutatásban alkalmazzuk a machiavellizmus vizsgálatától a fizikai vonzerővel kapcsolatos párválasztási stratégiák elemzéséig.
20
Meskó, Norbert, and Fanni Őry. "A szexuális rendszer működése kérdőív magyar változata (SSFS)." Magyar Pszichológiai Szemle 78, no. 1 (March 20, 2023): 113–34. http://dx.doi.org/10.1556/0016.2023.00011.
Full textAbstract:
Elméleti háttérBowlby (1982/1969) a viselkedési rendszereket univerzális, veleszületett motivációs rendszereknek írja le, amelyek a természetes szelekcióval alakultak ki, és túlélési és/vagy szaporodási esélyeket növelő konkrét evolúciós célokat szolgálnak. Az emberi elme számos viselkedési rendszert foglal magában, amelyek ösztönös viselkedést közvetítenek olyan funkcionálisan elkülönülő területeken, mint a kötődés, a gondoskodás, a szexualitás. Az ember párválasztási pszichológiáját e megközelítés szerint a szexuális viselkedésért felelős különálló viselkedési rendszer irányítja.A kutatás céljaA Sexual System Functioning Scale (Szexuális Rendszer Működése Kérdőív, SSFS; Birnbaum és mtsai., 2014) magyar változatának pszichometriai elemzése és validálása.Módszer297 fő (170 nő, 127 férfi, átlagéletkor: 29,1 év; SD = 9,34 év) töltötte ki online kérdőívcsomagunkat (Szexuális Rendszer Működése Kérdőív, SSFS; Közvetlen Kapcsolatok Élményei Kérdőív rövid változata ECR-S, Kötődési Stílus Kérdőív, ASQ-H; Miért Szexelnek Az Emberek? kérdőív rövid változata, YSEX?-HSF).EredményekEredményeink azt mutatják, hogy a mérőeszköz magyar nyelven is jól működik. Az eredeti verzióban meghatározott faktorstruktúra enyhe változtatással alkalmazható a magyar verzióban is. Az SSFS által mért szexuális Hiperaktivizáció pozitív együttjárást mutat az ASQ-H által mért Kapcsolatok fontossága, Ambivalencia és Önérvényesítés faktorokkal, de negatívan korrelál a Biztonsággal, továbbá pozitívan korrelál a YSEX?-HSF Személyes célok elérése és a Szex mint megküzdés faktorokkal és az ECR-S által mért Szorongás és Elkerülés faktorokkal is. Az SSFS által mért szexuális Deaktiváció pozitív együttjárást mutat az ASQ-H által mért Kapcsolatok fontossága és Ambivalencia faktorokkal, de negatívan korrelál a Biztonsággal, és sem a szexuális motivációval, sem a közeli kapcsolati élményekkel nem mutat értelmezhető erősségű együttjárást.KövetkeztetésekAz SSFS megbízható eszköz a magyar nyelvű kutatásokban. A kötődési rendszer és a szexuális rendszer működése részleges átfedést mutatnak egymással, ugyanakkor mivel mindkettőt külön motivációs rendszerek irányítják, ezért funkcionálisan elkülönülnek egymástól.
21
József, Topál, and Kiss Orsolya. "Hogyan és miért vált a kutya a kognitív viselkedéstudomány „csimpánzává”?" Magyar Pszichológiai Szemle 72, no. 4 (December 2017): 591–607. http://dx.doi.org/10.1556/0016.2017.72.4.8.
Full textAbstract:
Az elmúlt 20 év kutatásai egyértelműen igazolták, hogy a kutya (Canis familiaris) az emberrel való hosszú együttélésnek és az emberi környezethez való alkalmazkodásnak köszönhetően az emberszabásúakkal egyenértékű modellfajként szolgálhat az emberi társas viselkedési készségek kialakulásának vizsgálatában. Ez a sajátos domesztikációs utat bejárt faj ugyanis mindamellett, hogy egyedülállóan érzékeny az emberi vizuális jelzésekre, kötődik a gazdájához, a nyelv használata nélkül is jól megérteti magát, és megérti az ember szándékait, a legkülönbözőbb helyzetekben képes együttműködni az emberrel és társas-kommunikációs készségeit tekintve összességében „csecsemőszerű” jellegzetességeket mutat. Ehhez képest meglepő, hogy a kutya viselkedésének tudományos vizsgálata csak az 1990-es években kezdődött. A viselkedéskutatók kutya iránti érdeklődése egyrészt összefügg az etológia és a kognitív pszichológia történetének összefonódásával, másrészt a háziasításról mint viselkedésevolúciós folyamatról való tudományos gondolkodás megváltozásával. Ezek nyomán jelentek meg ugyanis azok a kísérleti paradigmák, melyek lehetővé tették, hogy új hipotézisek által inspirált magyarázatokat keressünk a kutya és ember közötti interakciók sajátosságaira, a kutya kivételes szociális érzékenységére és a kommunikációs jelzések tanulásban betöltött szerepére. A közelmúlt tudománytörténeti mozzanatait is felelevenítő áttekintésünk a kutyaelme-kutatás elmúlt két évtizedének legfontosabb motivációit és főbb fordulatait mutatja be. A kísérletező kutató szemével ismerteti azt a történetet, melynek során a kutya a viselkedéstudomány számára a „farkas elbutult változatá”-ból az „emberi viselkedést egyedülálló módon szimuláló” fajjá vált. Mára már nem kétséges, hogy a kutya viselkedésének és elmeképességeinek elemzése elvezethet minket ahhoz, hogy jobban megértsük az emberré válás során fontos szerepet játszó adaptációs kihívások kognitív képességekre gyakorolt hatását.
22
Syi. "Mi nem a mesterséges intelligencia?" JEL-KÉP, no. 3 (2021): 97–109. http://dx.doi.org/10.20520/jel-kep.2021.3.97.
Full textAbstract:
Amikor a mesterséges intelligencia, a gépi autonómia fogalmát az emberi intelligencia, az emberi autonómia fogalma alapján próbáljuk értelmezni, akkor érdemes tisztázni, hogyan is használjuk ezeket a kategóriákat, milyen módon kapcsolódnak más fogalmakhoz. A szabadság, a kötelezettség, a morál cselekvéselméleti kategóriái alapján vizsgálva a gépi autonómia fogalmát a gépek viselkedését nem minősíthetjük – emberi értelemben vett – autonómnak. Az uralom fogalmára hivatkozva az is belátható, hogy a teljes gépi autonómia nem is lenne kívánatos az ember számára. A gépeket azért teremtjük, hogy végrehajtsák az emberek utasításait, és bár kívánatos lehet a legnagyobb fokú gépi önállóság a feladatok végrehajtása során, a gépi cselekvés céljának kijelölését nem kívánhatjuk átengedni. Az uralom fogalma abban is segíthet, hogy erős kritikát fogalmazzunk meg a robotika Asimovi törvényeire vonatkozóan.
23
Kosztáné Hadházi, Tünde. "Demenciához társuló viselkedési és pszichés tünetek enyhítése, emlékfelidézés (reminiszcencia) terápia alkalmazása." Magyar Gerontológia 14 (December 22, 2022): 92–95. http://dx.doi.org/10.47225/mg/14/kulonszam/12183.
Full textAbstract:
A demencia szindróma fokozódó gyakorisága egyre növekvő terhet jelent globálisan a társadalom számára. A WHO adatai szerint világszerte mintegy 50 millió ember szenved demenciában. Évente közel 10 millió új esetet regisztrálnak. A 60 éves és idősebb populációban a demencia becsült előfordulási aránya 5-8% között van. A demencia mindig 2 embert érintő betegség. Az érintetté és az őt közvetlenül gondozó személyé. A háttérintézményekre, a tehermentesítő szolgáltatásokra és a családi gondozókra nagy nyomás nehezedik a demenciával élők mindennapi gondozása, ellátása folyamán. Bár a demenciát kiváltó betegségek ma még többnyire nem gyógyíthatók mégis sokat lehet tenni azért, hogy a demenciával érintett és a környezetében élő emberek élete könnyebb legyen.
24
Polischchuk, Elizaveta, and Zoltán Bujdosó. "A viselkedés-gazdaságtan és a turizmus elméleti összefüggései." Acta Carolus Robertus 12, no. 1 (July 28, 2022): 75–83. http://dx.doi.org/10.33032/acr.2870.
Full textAbstract:
Az ügyfelek viselkedésének vizsgálata a közgazdaságtan egyik fontos feladata általában, ezért a viselkedés-gazdaságtan az egyik legfontosabb része. Számos tényező befolyásolja az emberek vásárlási döntését, de vajon ugyanez a helyzet a turizmusban is, ahol a termék valójában különböző termékek és szolgáltatások komplexuma? Az emberek utazási szokásai változatosak és folyamatosan változnak a különböző tényezők miatt: belső és külső. A turizmus fontos helyet foglal el a világgazdaságban. 2019-ben az egyik vezető pozíciót töltötte be. Egyes országok gazdasága teljes mértékben a turisztikai tevékenységtől függ. Évente több mint egymilliárd ember utazik. Éppen ezért fontos a turizmus egyik legfontosabb elemének – a turistáknak – és viselkedés-gazdaságtanának tanulmányozása.
25
Bánhegyi, Róbert János, Paul Ovidiu Rus, Zoltán Jamal Taybani, Margit Csiffári, Tibor Martyin, and Beatrix Rácz. "Az elhízás, a 2-es típusú diabetes és a daganatok közötti genetikai összefüggések egy perspektívája." Orvosi Hetilap 165, no. 13 (March 31, 2024): 499–509. http://dx.doi.org/10.1556/650.2024.33011.
Full textAbstract:
Az elhízás, a 2-es típusú diabetes, a cardiovascularis kórképek és a rosszindulatú daganatok napjaink legjelentősebb népbetegségei, melyek a mortalitási statisztikákat is vezetik. A hasonló epidemiológiai viselkedés hátterében metabolikus és molekuláris genetikai összefüggések igazolhatók. Az utóbbiak a közös sejtfelszíni receptorok, az intracelluláris szignálutak és a gének szintjén egyaránt felismerhetők. 2006-ra a teljes emberi génállományt sikerült feltérképezni. Ezt követően terjedtek el a genomszintű asszociációs vizsgálatok, amelyek áttörést hoztak számos, a mendeli szabályokat nem követő, poligénes öröklődést mutató kórkép genetikai hátterének megértésében. Segítségükkel olyan génvariánsok és lókuszok beazonosítása vált lehetővé, amelyek egyidejűleg többféle betegség kockázatával is összefüggést mutatnak. A poligénes elhízás és a 2-es típusú diabetes hátterében újabb gének százait fedezték fel, melyek egy részének szerepe a rákképződésben is felmerült. A legismertebb FTO és TCF7L2 gének komplex jelentősége az elsők között vetődött fel. Polimorfizmusaik az obesitas és a diabetes klinikai manifesztációját egyaránt befolyásolhatják. Az FTO az előbbi, a TCF7L2 az utóbbi kórkép kialakulásában játszhat közvetlen szerepet, ugyanakkor mindkét gén közvetett hatással lehet a másik betegség fenotípusára. Irodalmi adatok alapján az FTO enzimfehérje a génexpresszió poszttranszkripciós szabályozásával és az mTOR modulálása révén részt vehet az onkogenezisben, illetve a TCF7L2 géntermék egy olyan transzkripciós faktor, amely biológiai útvonalakat befolyásolva segítheti elő rosszindulatú tumorok képződését. Mindebből megállapítható, hogy az FTO és TCF7L2 gének vizsgálata mindhárom népbetegség, vagyis az elhízás, a 2-es típusú diabetes és a malignus daganatok diagnosztikájában, terápiájában és prognosztikájában is jelentőséggel bírhat. Végezetül kijelenthető, hogy a génasszociációs vizsgálatokkal felfedezett újabb génpolimorfizmusok és kapcsolataik részletes elemzése az onkodiabetológiai betegellátásban részt vevő szakorvosok és az érintett betegek jövőbeli közös érdeke. Orv Hetil. 2024; 165(13): 499–509.
26
Miklós, Ilona. "Koronavírus és a rugalmas alkalmazkodás, járvány értékek mentén." Acta Periodica 20 (2020): 64–84. http://dx.doi.org/10.47273/ap.2020.20.64-84.
Full textAbstract:
Koronavírus járvány idején fenntarthatóság szempontjából fontos meghatározni, hogy milyen gondolkodásminták határozzák meg, hogy egyes társadalmak előnyösen vagy éppenséggel hátrányosan reagálnak vészhelyzet esetén. Az empirikus tanulmány olyan, az emberek gondolkodásmódjában tetten érhető jellemzőket keres, amelyek az aktuális járvánnyal kapcsolatos kihívások és a jellemző viselkedések előfordulására, értékrendjére világít rá. Az eredmények alapján megállapítható, hogy egyéni szinteken a reziliencia, a rugalmas alkalmazkodás képessége, fontos szerepet játszott a korlátozások idején, másrészt az erős családi kapcsolatok mellett a szolidaritás és a spiritualitás is fontos erőforrásokat jelentenek a reziliens viselkedés gyors adaptálásához.
27
Hampel, György. "A képernyős eszközök káros hatásai, a káros hatások megelőzésének módjai." Jelenkori Társadalmi és Gazdasági Folyamatok 18, Különszám (June 21, 2023): 183–97. http://dx.doi.org/10.14232/jtgf.2023.kulonszam.183-197.
Full textAbstract:
Az információs társadalomban megkerülhetetlen az informatikai eszközök napi rendszerességgel történő használata. Ezen eszközök közül sok képernyővel is rendelkezik (Display Screen Equipment, DSE). Céljuk, hogy támogassák az emberek mindennapjait, ugyanakkor a hosszú távú használatuknak számos, az ember egészségére ható káros következménye figyelhető meg. A megfigyelt fizikai hatások közé tartozik az ismétlődő terhelés okozta sérülés (RSI: Repetitive Strain Injury, vagy CTD: Cumulative Trauma Disorder), az izom- és ízületi fájdalom, a megerőltetett vagy fáradt szem, a szív-, hallás-, emésztési és termékenységi problémák, valamint a testmozgás hiánya miatti elhízás. Emellett mentális hatások is előfordulnak: A DSE-k megváltoztathatják az emberi gondolkodást, megtörhetik a cirkadián ritmust, káros hatással lehetnek a memóriára, függőséget, frusztrációt és más negatív érzelmi hatást, nem kívánt viselkedést válthatnak ki. Az eszközök negatív hatásainak minimalizálása érdekében számos ergonómiai ajánlás született, amelyek olvashatók kiadványokban, elérhetők weboldalakon. Jogszabályok is léteznek, amelyek szintén a káros egészségügyi hatások minimalizálását szolgálják a képernyős munkahelyeken. Ugyanakkor az ajánlások, előírások csak akkor érnek valamit, ha a felhasználók otthon és a munkahelyükön is betartják, ill. a munkáltatók betartatják azokat – hosszú távon is.
28
Mester, Zsolt, Norbert Faragó, and Attila Király. "A kőnyersanyag-források és az őskori ember: Egy sokrétű viszony kutatása." Archaeologiai Értesítő 147, no. 1 (March 3, 2023): 201–25. http://dx.doi.org/10.1556/0208.2022.00035.
Full textAbstract:
AbsztraktA hazai ősrégészetben a kőnyersanyagok rendszeres kutatása csak az 1970-es években indult el. Ezt a kutatást kezdettől fogva a proveniencia szemlélet jellemezte. Az 1990-es évektől a hangsúly az archeometriai vizsgálatokra helyeződött. A nemzetközi kutatásban viszont a technikai viselkedés rekonstruálása került a középpontba. A paleoetnológiai szemlélet felhasználásával komplexen vizsgálható az őskori embercsoportok viselkedése a nyersanyagok beszerzése és felhasználása terén. A cikk az elemzések elméleti és módszertani alapjait mutatja be.The systematic research of lithic raw materials in Hungarian archaeology only started in the 1970s. From the beginning, this research was characterized by the provenance approach. From the 1990s, the focus shifted to archaeometric studies. In international research, on the other hand, the reconstruction of technical behavior also came into focus. By using the palaeoethnological approach, the behavior of prehistoric human groups in the procurement and use of raw materials can be investigated in a complex manner. The article reviews the theoretical and methodological foundations of these analyses.
29
Kőműves, Zsolt, László Pálmai, Orsolya Hebeny-Fuchs, and Gábor Szabó-Szentgróti. "Az érzelmi intelligencia szerepe a vezetésben és hatása a beosztottakra." Új Munkaügyi Szemle 5, no. 1 (2024): 37–52. http://dx.doi.org/10.58269/umsz.2024.1.4.
Full textAbstract:
Miközben a digitális korban az embernek már robotokkal és automatákkal is versenyeznie kell a munkaerőpiacon, a digitális kommunikáció pedig behozott az életünkbe egyfajta elidegenedést, még mindig az ember az, aki létrehoz és működtet egy szervezetet. Aki felvázolja a jövőképet, stratégiát alakít ki, vevőkkel és beszállító partnerekkel tárgyal, munkafolyamatokat alakít ki és csapatot kovácsol. A modern vállalatmenedzsment és vezetéstudomány is az embert állítja a középpontjába, nemcsak mint a profitszerzés céljából felhasznált erőforrást, hanem mint gondolkodó, érző, értékteremtő erőt. Az embert ugyanakkor nem lehet különválasztani a személyiségétől. A személyiség, valamint a viselkedés pedig szorosan összefügg az ember érzelmi intelligenciájával. Egy vezetőnek komoly személyes eszköztárra van szüksége ahhoz, hogy a csapatát képes legyen hatékonyan vezetni. Ennek az eszköztárnak az egyik fontos eleme az érzelmi intelligencia, vagyis a személy képessége arra vonatkozóan, hogy érzékelje, megértse és kezelni tudja mind a saját, mind a vele interakcióban állók érzelmeit, és ezt a képességét a gondolkodás és a viselkedés szolgálatába állítsa. Ezért állítottuk kutatásunk középpontjába a vezetők érzelmi intelligenciáját, és ennek összefüggéseit a dolgozó vezetőjéről alkotott képe, és a dolgozói elkötelezettség, elégedettség és motiváció viszonylatában. Hipotézis: Kutatásunkban azt feltételeztük, hogy a vezető beosztott általi megítélése és a vezető érzelmi intelligenciája között pozitív kapcsolat mutatható ki, valamint egy magasabb érzelmi intelligenciával rendelkező vezető beosztottja motiváltabb, elégedettebb és elkötelezettebb. Módszer: Primer kvantitatív kutatás keretében 110 főt értünk el kérdőívünkkel. Eredmények: A kapott eredményeket összegezve mind a négy hipotézis helytállónak bizonyult. Következtetés: Kutatásunk kapcsolatot talált a vezető érzelmi intelligenciája és a beosztott által vezetőként való megítélése, valamint a vezetői érzelmi intelligencia és a dolgozók elkötelezettsége, elégedettsége és motivációja között. Kiemelten fontos ezen tényezők és a közöttük álló kapcsolat összefüggéseinek vizsgálata, mert a szervezetek sikerének kulcsa az, hogy a benne dolgozók hogyan és milyen eredményességgel végzik a munkájukat, valamint hogy ezek a dolgozók hajlandóak-e hosszútávon is a szervezetben maradni és kamatoztatni a megszerzett tudásukat és tapasztalataikat.
30
Pléh, Csaba. "Until when do we still need psychology?" Magyar Pszichológiai Szemle 67, no. 2 (June 1, 2012): 237–66. http://dx.doi.org/10.1556/mpszle.67.2012.2.1.
Full textAbstract:
A pszichológia a 20. század egyik diadalmas tudománya és hivatása. Mégis a kezdetetektől visszatérő hullámokban kételyek kísérik, vagy egyáltalán lehetőségét, vagy (vélt) intellektuális szárazságát, vagy gyakorlati sterilitását. Ezek a kételyek ma újra ébrednek, de ma már nem a fenyegetettség, hanem a világos szakmai identitás nevében tudjuk ironikusan visszautasítani őket. A 19. század második felében a születő pszichológiát az egyik oldalon Comte kezelte kétellyel, mint aminek tartalma megoszlik a szociológia és a neurobiológia között, a másik oldalon pedig Dilthey, Frege és Husserl tartották szellemileg laposnak és fantáziátlannak. Ezeket a törekvéseket próbálta új koncepcióba integrálni a 20. század közepén Karl Bühler és Lev Vigotszkij a három aspektussal (élmény, viselkedés és objektivációk), illetve a közvetítettség elméletével, később pedig Jean Piaget a pszichológia szakmaközi középpontba állításával. Ugyanakkor az elméleti viták közepette a karaván vidáman haladt. A modern pszichológia gyakorlati hivatásának alakításában a múlt század első felében a legkiválóbb elméleti emberek vettek részt, Binet, Ebbinghaus, Stern, S. Freud, Lewin, Lurija, Bowlby, miközben kiemelkedő elméleti tudósok, a hivatás alapvető kereteinek meghatározásában is döntő szerepet játszanak, akárcsak nálunk Ferenczi, Szondi, Harkai vagy Mérei. A hivatásszerű pszichológia kibontakozása közben sem szűnt meg a fenyegetettség, gondoljunk csak a 20. század közepi pavlovizmus kétes diadalaira, vagy a pedagógiának mint az ember elhivatott alakítójának örök telhetetlen étvágyára. Mindez csak a múlt, amire a pszichológiatörténésznek illik emlékeztetnie. A mai kor szellemi térképén újra két irányból kérdőjeleződik meg a pszichológia. A tudományban az új interdiszciplináris területek tűnnek úgy, mint amelyek felfalják a pszichológiát. A kognitív tudomány, a neurofilozófia és az idegtudományok megkérdőjelezik a pszichológia önálló jövőjét. Mikorra mindent tudunk, nem lesz más csak neurális izgalmi mintázat, bár éppen az idegtudomány igazi gurui, mint Gazzaniga és Ramachandran kételkednek saját redukcionizmusuk mindenható voltában. A kísérleti pszichológusok nem kell pánikkal reagáljanak erre a részben maguk előidézte megkérdőjelezésre. Az ember neurális értelmezése valóban oksági modellt adhat a viselkedésre, azt azonban, hogy minek az oksági magyarázatát látjuk például a mágnesben, azt, hogy a személy éppen olvas, flörtöl vagy veszekszik, még az adott kísérletben is a viselkedés pszichológiai értelmezése adja meg. A mai kor másik fenyegetése a félig felkészült s félig emésztett mantrákat csócsáló más foglalkozásúaktól, a trénerektől, kócsoktól, guruktól érkezik. A mai pszichológia azt kell jól lássa, hogy ma már nem szabadságharcot folytat, hanem egy világos hivatást véd. Az intellektuális redukcióval szemben az védi, hogy identitásában a tudomány mögött egy hivatás is áll, míg nincs hivatásszerű kognitív tudós vagy idegtudós. A félkész gyakorló riválisok versenyével szemben pedig azt kell védje, hogy a pszichológus hivatásban az említett nagy elődök örökségének megfelelően az elméleti megalapozottságnak is megvan a helye. A pszichológus nem technikusa vagy felcsere, hanem mérnöke és orvosa a viselkedésnek.
31
Berze, Iván Zsolt, and Andrea Dúll. "Gyalogolhatóság és gyaloglási viselkedés ember–környezet tranzakciótudományi megközelítésben." Tér és Társadalom 36, no. 4 (December 6, 2022): 52–85. http://dx.doi.org/10.17649/tet.36.4.3438.
Full textAbstract:
A walkability – magyarul gyalogolhatóság, sétálhatóság vagy járhatóság – fogalmát számos tudományterület, így többek között a várostervezés, az egészségmegőrzés, a fenntarthatóság, a mentális betegségek, a környezetpszichológia és a szociológia egymással gyakran szoros átfedésben lévő témákat tartalmazó irodalmában megtalálhatjuk. A városi környezet gyalogolhatóbbá tétele környezeti (kevesebb szennyezés, fenntarthatóság), személyes (társas kapcsolatok, mentális és fizikai egészség) és gazdasági előnyökkel jár, így a fogalom vizsgálata és mérése mikro- és makroszinten egyaránt indokolt. Tanulmányunk célja, hogy a gyalogolhatóság hazánkban még kevéssé kutatott fogalmát az ember–környezet tranzakciótudomány személy-környezet állandó kölcsönkapcsolatát hangsúlyozó megközelítésében járja körül, így kapaszkodót nyújtson a fogalom holisztikus, környezetpszichológiai szemléletű hazai kutatásához és továbbfejlesztéséhez. Mivel a gyalogolhatóság fogalma kevéssé elterjedt a magyar szakirodalomban és közgondolkodásban, a tanulmány először bemutatja a gyalogolhatóság definíciós hangsúlyait. Ezt követően a kapcsolódó objektív és szubjektív környezeti, majd a személyes jellemzőket (szociodemográfiai változókat, mentális egészségi jellemzőket, szándékot és attitűdöt, társas faktorokat, személyiségjellemzőket) veszi sorra olyan kutatások és ökológiai modellek példáin keresztül, amelyek rávilágítanak a fogalom, illetve a mérési és beavatkozási lehetőségek komplexitására. Ezek a tényezők ugyan a tranzakcionális szemléletből adódóan a gyakorlatban nehezen választhatók el egymástól, az áttekinthetőség érdekében célravezetőnek tűnik, hogy külön tárgyaljuk őket. A gyalogolhatósághoz és gyaloglási viselkedéshez kapcsolódó objektív és észlelt környezeti, valamint térhasználói jellemzők belső és egymás közötti kölcsönkapcsolatait – a térhasználói percepció fontosságának hangsúlyozásával – egy saját tranzakcionális elméleti ökológiai keretmodellben és a gyalogolhatóság általunk javasolt ember–környezet tranzakciótudományi definíciójában foglaljuk össze. A gyalogolhatósággal kapcsolatos kutatások legtöbbje nem tár fel ok-okozati viszonyokat, így tanulmányunkban mi is olyan jellemzők megvilágítására törekszünk, amelyek (egyszerre) lehetnek a gyaloglási viselkedés okai vagy okozatai. Elméleti tranzakcionális ökológiai keretmodellünkben az összefüggések a tranzakcionális szemléletnek megfelelően, valamint a kauzalitás feltáratlanságának okán közvetlenül vagy közvetetten kétirányúak. A tanulmány a kapcsolódó nemzetközi szakirodalom gazdagsága folytán nem törekedhet teljességre a tárgyalt jellemzőket, eredményeket, az összefüggések komplexitását illetően, célja a gyalogolhatóság értelmezésében, kutatásában, fejlesztésében elengedhetetlen tranzakcionális szemlélet jelentőségének megvilágítása. Elméleti keretmodellünk sem törekszik teljességre, az értelmezés a jellemzőcsoportok szintjén marad; az egyes jellemzőcsoportok nem minden elemét tüntettük fel, és az összefüggések sem érvényesek azok minden elemére. Úgy véljük azonban, hogy modellünk ezzel együtt is a gyalogolhatóság tranzakcionális szempontú empirikus kutatásainak kiindulópontja lehet.
32
Balla, Edit. "Hogyan működik a szociodráma a közösségfejlesztésben?" Civil Szemle 21, no. 1 (March 20, 2024): 151–66. http://dx.doi.org/10.62560/csz.2024.01.10.
Full textAbstract:
Találkozzunk és csináljuk együtt! – így summázza Jacob Levy Moreno, a szociometria atyja az emberi közösségek működésének kritériumait. De mégis, mi történik akkor, amikor az egymásnak először idegen emberek találkoznak, és együtt kezdenek csinálni valamit? Mi az a változás, ami csak ezekből a helyzetekből tud megszületni, és milyen szintje, mélysége szükséges az együttlétnek, közös tevékenységnek ahhoz, hogy a csoporttöbbletből fakadó csoda megtörténjen? Mi lép működésbe ilyenkor? Van-e az emberi találkozásoknak és együttléteknek közös, működő képlete? Ugyanis, ha van, a közösségfejlesztő és csoportokkal dolgozó szakemberek, vezetők, segítő szakemberek, feltehetőleg mind alkalmazni tudják azokon a színtereken, ahol egymást nem vagy csak felületesen ismerő emberekkel dolgoznak. A közösségi munkában, ahol a közösség cselekvő aktivitás kibontakozásához segítség szükséges, a szakember biztonságát jórészt az adja a folyamat beindításában, hogy ő tudja, mitől működik. A szociálpszichológia művelői az elmúlt száz évben elméletek sorát alkották meg annak magyarázatára, hogy mi határozza meg az emberek társas viselkedését, és ez milyen kapcsolatban van a személyiség fejlődésével. Moreno újító elméleteit a csoportdinami ka és a szociometria, „az emberi kapcsolatok mérésének tudománya” területén alkotta meg, melyet terápiás gyakorlatában a pszichodráma és a szociodráma színpadain kezdett alkalmazni. Tanulmányom alapját egy lakótelepi konfliktus kezelésére létrehozott közösségfejlesztő projekt képezi, amelyben a szociodráma akcióorientált módszerét alkalmaztuk. E példán keresztül keresem a választ arra, hogy mi adja a szociodráma – és minden más akciófókuszú, találkozáson és közös tevékenységen alapuló módszer – hatékonyságát a közösségalapú fejlesztésben és a konfliktuskezelésben. Arra is rávilágítok, hogy felülről való beavatkozás esetén lehet-e a kezdeményezés ugyanúgy sikeres, mint akkor, ha mindez organikus módon, a közösség tagjainak kezdeményezésére történik.
33
Hódosy, Annamária. "Veganstrukció, avagy bevezetés a fitoszemiológiába." Apertura 18, no. 1 (2022): 1–32. http://dx.doi.org/10.31176/apertura.2022.18.1.6.
Full textAbstract:
A nyugati hagyomány szerint csak az emberek és a „fejlettebb” lények kommunikálnak, és ezek között is csak az ember minősül a cselekvése valódi ágensének. A növények passzív és tehetetlen létformának minősültek – ám ez most változóban van. A növényhorrorok ugyan mindig is a gótikus fikció népszerű elemeinek számítottak, bizonyos újabb produkciókban viszont, mint amilyen Az esemény (2008) vagy a tanulmányban vizsgált A magas fűben (2019) című film, nem a húsevő növények vagy a különleges mutáns példányok vagy fajták, hanem a körülöttünk növő mindennapi zöld válik a borzalom forrásává. Ennek oka nem pusztán az antropocentrizmust aláásó, ágenciára utaló viselkedésükben, hanem egyszersmind a logocentrizmus ideológiáját aláásó nyelvükben tételeződik. Már a hidegháborús növényhorrorok is gyakran a növények nyelvhasználatát mutatták a kultúrára irányuló legnagyobb fenyegetésnek, A magas fűben narratívájában azonban a növényi viselkedés egyenesen az antropocentrizmus dekonstrukciójaként jelenik meg, és szemiotikai értelemben is a nyugati „agrilogisztika” kritikájaként működik.
34
Makkos, Nándor. "Normák és készségek a közszolgálatban – A tisztviselők speciális magatartási követelményeiről." Jogelméleti Szemle, no. 2 (July 5, 2024): 21–47. http://dx.doi.org/10.59558/jesz.2024.2.21.
Full textAbstract:
Tanulmányomban kiemelem a magas színvonalú tisztviselői munka fontosságát, különösen a magatartási elvárások és a speciális követelmények terén. Hangsúlyozom, hogy nem elegendő csak az általános magatartási elveket megfogalmazni; fontos figyelemmel lenni arra is, hogy az államszervezeten belüli különféle funkciókat betöltő szervezeteknél specifikus előírások is érvényesülnek. Ez magában foglalja, hogy a tisztviselőknek, mint az államszervezet alapvető elemeinek, hogyan kell hatékonyan és súrlódásmentesen viselkedniük munkájuk során. A tisztviselők különböző közszolgálati területeken dolgoznak, ami miatt az őket érintő speciális magatartási szabályok nem korlátozódnak egy adott területre, és ezek a szabályok nem választhatóak el az emberi értékektől. Speciális magatartási követelmények, egyedi tudások és képességek birtoklását követelik meg, amelyek kiemelik az emberi természet és a szakmai tudás kombinációját. Ezek a követelmények nem csak a tisztviselői kompetenciák széles skáláját érintik, hanem az emberi képességek mélységét és felületességét is figyelembe veszik. A tanulmány célja, hogy azonosítsa a különböző kormányzati szektorok számára szükséges konkrét viselkedési mandátumokat és kompetenciákat.
35
Négyesi, Imre. "A katonai kognitív intelligencia fejlesztésének lehetőségei mesterséges intelligencia alkalmazásával." Honvédségi Szemle 149, no. 6 (November 2, 2021): 47–59. http://dx.doi.org/10.35926/hsz.2021.6.4.
Full textAbstract:
A következő generáció mesterséges intelligenciájának már úgy kell kölcsönhatásba lépnie a felhasználókkal, hogy meggyőzzék őket abban, hogy képesek megérteni az emberi elméket, beleértve az érzelmeket is. Ehhez mesterséges érzelmi intelligenciára van szükség, amely képes a társadalmi érzelmi interakciókban megfelelő, hihető viselkedésre. A tanulmány az ilyen típusú mesterséges intelligenciák lehetséges katonai hasznosításáról szól.
36
Bálint, Péter. "Az „istenküldötte” ember a népmesében." Erdélyi Múzeum 84, no. 2 (2022): 50–62. http://dx.doi.org/10.36373/em-2022-2-3.
Full textAbstract:
Az Isten fia kifejezés ritkán fordul elő a népmesékben, a mesemondók inkább az istenküldötte emberről beszélnek. Az istenfiúság elvont fogalom számukra, bár sejtik, hogy a Messiást vagy egy prófétát kell érteni rajta. A narratívákban megkülönböztetjük az istenküldötte embert a segítő lénytől. Egyfelől másként definiálják magukat, másfelől a hőssel folytatott diskurzusokban is mindkettő másként viselkedik.
37
Vásárhelyi, Tamás. "Múzeumok új, környezeti nevelési szerepkörben a fenntarthatóságért." Tudásmenedzsment 24, no. 2. különszám (September 22, 2023): 64–75. http://dx.doi.org/10.15170/tm.2023.24.k2.8.
Full textAbstract:
Az emberiség jelen helyzetében a viszonylagos jólétből és az informatikai forradalomból fakadó újabb szabadság (vagy annak illúziója) sokak számára elfedi a kisebb-nagyobb kríziseket (háborúk ökocídiummal, gazdasági válság, társadalmi válság, szegénység, és az egész mögött értékválság, túlfogyasztás, globális klímaváltozás és biodiverzitás-krízis). A globális környezeti problémákkal három évtizede foglalkozik az ENSZ szintjén az emberiség (a Riói konferencia, 1992 óta), és rengeteg előrelépés dacára a globális, és legtöbb helyen a helyi környezet állapota folyamatosan romlik.
A (tágan értelmezve) emberi fogyasztás kiszolgálásából élő, a fogyasztás mesterségesen fokozott növeléséből élő, illetve meggazdagodó emberektől hiába várjuk, hogy hosszú távon gondolkozzanak. Minden felelősen gondolkozó értelmiségi szerepben fontos volna viszont egyrész odafigyelni a kiváltó okokra, pertraktálni azokat, másrészt pedig olyan viselkedési és életmintákat felmutatni, amelyek a krízisekből kifelé vezető úton vannak.
A környezeti nevelés évtizedek óta törekszik ember és környezete megalapozott, hosszú távon fenntartható viszonyára oktatni és nevelni. A múzeumpedagógia, a közösségek kulturális örökségének azonosításával, őrzésével és terjesztésével alternatív, és rendszerint kisebb környezeti terhelést jelentő tevékenységekre ösztönöz, ilyenek felé fordítja a figyelmet. A nevelési gyakorlat mindkét ága mutat hasonló értékeket és használ hasonló módszereket.
Jelen írásban keressük az azonosságokat, és az egymást kiegészítő, segítő különbségeket, megmutatjuk, hogy a két terület együttműködésének hazánkban múltja van, és eredményei vannak. Mindezt annak érdekében, hogy a múzeumoknak a fenntarthatóságra nevelésben lehetséges szerepét nyomatékosítsuk.
38
Radomir, Mária. "Sors és szabadság — Szondi Lipót." Opuscula Theologica et Scientifica 2, no. 1 (May 17, 2024): 1–11. http://dx.doi.org/10.59531/ots.2024.2.1.1-11.
Full textAbstract:
Szondi Lipót kérdése, hogy az ember szabadon dönthet-e saját sorsáról. Szondi életművében ez a kérdés viselkedés-biológiai-örökléstani kérdésként indul, de végül a pszichoanalízis nyelvén megfogalmazott teológiai és antropológiai válaszhoz, a szabad akarathoz vezet. Szondi szerint a hitfunkció lehetővé teszi számunkra, hogy az egónkat összekapcsoljuk a transzcendenssel, és ezáltal képesek lehetünk megnyerni szabadságunkat. Szondi gondolatrendszere, a sorselemzés elmélete markánsan kapcsolódik az egzisztencialista filozófiához. Hasonló kérdések, problémafelvetések és számos fogalom közös, mind az egzisztencialisták, mind Szondi sorselemzésében.
39
Gergely, György, Katalin Egyed, and Ildikó Király. "A természetes pedagógiáról." Magyar Pszichológiai Szemle 62, no. 1 (April 1, 2007): 107–25. http://dx.doi.org/10.1556/mpszle.62.2007.1.5.
Full textAbstract:
Az evolúció során kiválasztódott fajspecifikus adaptáció eredményeképpen az ember sajátos hajlandóságot mutat arra, hogy spontán átadja releváns kulturális tudását fajtársainak, illetve hogy az ilyen tanítás tartalmát gyorsan és közvetlenül elsajátítsa egy erre a feladatra specializált társas tanulási rendszer, az úgynevezett természetes „pedagógia”segítségével (Csibra, Gergely, 2006). A pedagógiai tudásátadást sajátos kommunikatív jegyek váltják ki (úgymint szemkontaktus, kontingens reaktivitás, a dajkanyelv sajátos prozódiai mintázata és a saját néven szólítás). A csecsemők korai és speciális érzékenységet mutatnak az ilyen „osztenzív”jegyekre, amelyek azt a kommunikációs szándékot jelzik számukra, hogy a másik személy új és releváns tudást fog közölni a referensről. A természetes pedagógia elmélete új funkcionális értelmezési lehetőséget kínál egy sor olyan, az ontogenezis során igen korán megjelenő triádikus interakciós készségre, amelyben a csecsemő és a felnőtt egy általuk közösen figyelt referenciális tárgyról kommunikál. A ma uralkodó (mentalizációs) értelmezés szerint az ilyen triádikus interakciókban a csecsemő a másik személynek az adott tárgyra vonatkozó viselkedését a neki tulajdonított referenciális mentális állapotok (úgymint érzelmek, diszpozíciók vagy szándékok) segítségével értelmezi. Új kísérletünkben megvizsgáltuk - egymással szembeállítva a természetes pedagógia és a standard mentalizációs modell előrejelzéseit -, hogy egy osztenzív kommunikatív jegyeket alkalmazó kontextusban a tizennégy hónaposok miként értelmezik mások tárgyakra vonatkozó érzelemkifejezéseit. Végezetül röviden összefoglaljuk a természetes pedagógia elméletének újszerű implikációit a korai társas megismerés kialakulásának természetére és az emberi szociális és kognitív fejlődés empirikus kutatásának új irányaira nézve.
40
Cieleszky, Péter. "A rendészet rendje 2." Belügyi Szemle 71, no. 4 (April 14, 2023): 637–57. http://dx.doi.org/10.38146/bsz.2023.4.5.
Full textAbstract:
Cél: A tanulmány célja a rend fogalmának társadalomtudományi megközelítésén keresztül bemutatni a társadalmi rend fenntartásának egyik előfeltételét, az igazságosság érvényesülésének kívánalmát.Módszertan: A kifejtés során a szerző elkülönítette a természettudományok és a társadalomtudományok rendfelfogását, ugyanakkor utalt e megkülönböztetés történelmi meghatározottságára. Arisztotelész, Augustinus és Hedley Bull társadalmi renddel összefüggő gondolatain keresztül pedig a szerző az igazságosság kérdésének szükségszerű felvetéséig jutott.Megállapítások: Az emberi közösségek szerveződésének meghatározott szintjén a (társadalmi) rend fenntartását az adott történelmi korban érvényes igazságosság érvényesülése képes biztosítani.Érték: A rendészettudomány rendhagyó megközelítései lehetőséget biztosítanak arra, hogy a szabályozni kívánt életviszonyokban kifejeződő egyéni és közösségi szintre emelt viselkedési formákat tágabb horizonton és mélyebb összefüggéseiben láthassuk. Az így szerzett ismeretek az intézményesített rendészet működésmódjának meghatározásához szükségesek.
41
Juhász, Anikó, and Róbert Major. "A közúti ellenőrzés pszichikai hatása és a szabályszegő magatartások háttere." Magyar Rendészet 21, no. 4 (2021): 155–70. http://dx.doi.org/10.32577/mr.2021.4.8.
Full textAbstract:
A biztonságos közlekedés alapfeltétele a szabálykövető magatartás. Az egyén szabálykövető magatartásához viszont nélkülözhetetlen annak belátása, hogy a közlekedésre vonatkozó szabályrendszer léte szükségszerű. A társadalom sikeres együttműködéséhez és a demokratikus rend fenntartásához elengedhetetlenek az elfogadott normák, szokások, erkölcsi minták, szerepek, etikaiszabályok, viselkedési minták és az együttélést segítő magatartásformák. A szabályokhoz, jogszabályokhoz való viszonyulást jelentős mértékben befolyásolják olyan személyiséget meghatározó jellemzők, mint például a büntetésre adott reakciók, a büntetés emberre gyakorolt rövid és hosszú távú hatása. A szabályszegő vagy szabálykövető magatartás elkülönítésében szerepet játszik a nemi különbségeken túl az agresszió, a kockázatvállalás, az önkontroll és a társas felelősségtudat mértéke. Az emberek abban is eltérnek egymástól, hogy milyen fokú kontrollt képesek gyakorolni érzelmeik felett. A különböző erkölcsi fejlődésszint maga után vonja a közlekedésben tanúsított változó viselkedésformákat, akár a devianciát is. A helyes attitűd számos szociális kompetenciát magában foglal, a toleráns magatartás gyakorlása mellett. A jogsértés elkerüléséhez nélkülözhetetlen az önszabályozás, az autonómia, az együttműködés és a problémakezelés képességének birtoklása. A szabályok betartásának növelése érdekében csökkenteni kell a szabályos magatartás hátrányos és növelni az előnyös következményeinek valószínűségét. A megelőző rendőri fellépéssel kapcsolatos intézkedések a közúti biztonság növelésére, a balesetek előfordulásának megelőzésére irányulnak. A cél, hogy a közúti közlekedésminden résztvevője maradéktalanul tiszteletben tartsa a szabályokat. Jelen tanulmány azt járja körbe, hogy valójában miért van szükség a közlekedési szabályok betartásához való helyes hozzáállásra, milyen emberi tényezőkkel magyarázható a közlekedésbiztonsági kockázatot jelentő szabályszegés, és a büntetés miképp hat az eltérő személyiségjegyekkel rendelkező gépjárművezetőkre a szituáció függvényében.
42
Castells, Manuel. "A valóságos virtualitás kultúrája." Információs Társadalom 4, no. 3 (December 1, 2004): 144. http://dx.doi.org/10.22503/inftars.iv.2004.3-4.17.
Full textAbstract:
Az emberi kommunikáció írásbeli, orális és audiovizuális modalitásai egyetlen interaktív hálózatban integrálódnak. A szerző ebben a fejezetben a tömegkommunikációs eszközöknek a kultúrára és a társadalmi viselkedésre gyakorolt hatásait elemzi. Ezután az 1980-as évek folyamán végbement átalakulásukat tárgyalja, melynek során a változatos, decentralizált „új médiumok” előkészítették a talajt az 1990-es évekre, a multimédia rendszerek kialakulásához, végül pedig a számítógépes hálózatok köré szerveződő különféle kommunikációs rendszerekkel, az Internet megjelenésével és az új típusú virtuális közösségek spontán kifejlődésével foglalkozik. Összeveti a különféle rendszerek konvergenciájának társadalmi dimenzióit és egybeolvadásuk lehetséges hatásait, s megállapítja, hogy az új kommunikációs rendszer hatásai révén kibontakozik a valóságos virtualitás kultúrája.
43
Borel, Antony, Raphaël Deltombe, Julie Marteau, Philippe Moreau, Maxence Bigerelle, György Lengyel, and Zsolt Mester. "Kárpát-medencei nyersanyagokból készült kőeszközök felületi elváltozásainak kvalitatív és kvantitatív elemzése." Magyar Régészet 10, no. 3 (2021): 1–12. http://dx.doi.org/10.36245/mr.2021.3.4.
Full textAbstract:
Az őskori régészeti kőeszközökön végzett nyomelemzés célja, hogy jellemezzük a felületi elváltozásaikat, s ezen keresztül meghatározzuk az eszközök funkcióit és leírjuk az egykori emberek technikával kapcsolatos viselkedését. A módszer megbízhatósága és megismételhetősége körül vannak viták, s a nyomelemzők számára a legfőbb nehézséget az jelenti, hogy számszerűsíthető és megismételhető elemzéseket és értelmezéseket javasoljanak a tafonómiai (természetes eredetű) és az antropogén (az ember általi készítéssel és használattal összefüggő) nyomokra. A nyomok olyan kísérleti referencia-gyűjteményének a létrehozását céloztuk meg, amely elsősorban azokra a kőzettípusokra összpontosít, amelyek rendszeresen előkerülnek a magyarországi régészeti lelőhelyeken. Ez a gyűjtemény lehetővé teszi majd, hogy jellemezzük a készítés, a használat és a tafonómiai folyamatok domborzati bélyegeit. Ezek (optikai mikroszkópos megfigyeléssel történő) kvalitatív és (konfokális mikroszkópos felületmérésekkel történő) kvantitatív elemzésén keresztül vizsgáljuk majd, hogy 1) milyen mértékű a felületi elváltozások változékonysága, 2) milyen vizsgálati protokoll teszi lehetővé a felületi domborzati bélyegek azonosítását és jellemzését, 3) mik a megfelelő méréstani beállítások, amelyek lehetővé teszik az elváltozási folyamatok megkülönböztetését egymástól. Ebben a cikkben bemutatjuk annak az előkészítő kísérletnek az eredményeit, amelyben hat különböző nyersanyagból készült szilánkokkal munkáltunk meg csontot és nádat. Beigazolódott, hogy mindegyik szilánkon azonosíthatók a használati nyomok. A nyomok referencia-gyűjteményének első képei mellett röviden bemutatjuk a projekt következő lépéseit is.
44
Bálint, Sándor. "Morális klímaváltozás- erkölcsi megújulás." Economica 7, no. 2 (August 6, 2020): 34–44. http://dx.doi.org/10.47282/economica/2014/7/2/4328.
Full textAbstract:
Az ember erkölcsi lény, de hogy semmi egyéb – tudniillik, ha nem erkölcsi lényként viselkedik, semmivé lesz – ennek belátásában rejlik a globális ökológiai katasztrófa (a második vízözön) etikai-hívők számára talán üdvtörténeti jelentősége. A túlélés lehetősége ma az erkölcsi cselekvés lehetőségével áll vagybukik: hogy meggyőződtünk-e a jó és a rossz létezéséről, képesek vagyunk-e a kettő megkülönböztetésére, szabadságunkban áll-e a különbség ismeretében a jót választani, végül, hogy felismerjük-e átháríthatatlan felelősségünket cselekedeteinkért? Erről szól a tanulmány.
45
Bálint, Sándor. "Morális klímaváltozás- erkölcsi megújulás." Economica 7, no. 2 (August 6, 2020): 34–44. http://dx.doi.org/10.47282/economica/2014/7/2/4328.
Full textAbstract:
Az ember erkölcsi lény, de hogy semmi egyéb – tudniillik, ha nem erkölcsi lényként viselkedik, semmivé lesz – ennek belátásában rejlik a globális ökológiai katasztrófa (a második vízözön) etikai-hívők számára talán üdvtörténeti jelentősége. A túlélés lehetősége ma az erkölcsi cselekvés lehetőségével áll vagybukik: hogy meggyőződtünk-e a jó és a rossz létezéséről, képesek vagyunk-e a kettő megkülönböztetésére, szabadságunkban áll-e a különbség ismeretében a jót választani, végül, hogy felismerjük-e átháríthatatlan felelősségünket cselekedeteinkért? Erről szól a tanulmány.
46
Páldy, Anna, Tamás Szigeti, and Donát Magyar. "A zöld felületek hatása a lakosság egészségi állapotára." Egészségtudomány 63, no. 1-2 (2019): 66–84. http://dx.doi.org/10.29179/egtud.2019.1-2/66-84.
Full textAbstract:
A zöld infrastruktúra jelentőségét az Európai Uniós szakpolitikák formálása során számos területen felismerték. A zöld infrastruktúra képes összeköttetést teremteni a meglévő természeti területek között, hat a gazdasági növekedésre, a termelékenységre és az emberi egészségre. A WHO Ottawai Charta néven ismertté vált dokumentuma már 1986-ban kiemelte, hogy a környezet jelentősen támogatja az emberi egészséget, így a természeti erőforrások megőrzése alapvető minden egészségvédő stratégiában. Az utóbbi években kezdtek felértékelődni azok az előnyök, amelyeket a természet sokszínűsége jelent az emberi egészség számára. Egyre több megalapozott bizonyíték áll rendelkezésre arról, hogy a természetes környezet milyen kedvező hatásokat fejt ki egészségünkre és milyen sokrétűen járul hozzá jóllétünkhöz. A közlemények kiemelik, hogy a természetnek pozitív hatása van a mentális és a fizikai egészségre, a gyógyulási hajlamra, szívműködésünkre, a koncentrálóképességre, a stressz és a vérnyomás csökkentésére, a viselkedésre és egyéb tényezőkre, különösen a gazdaságilag elmaradottabb közösségek, gyermekek, várandós édesanyák és idősek számára. Többen felhívják a figyelmet a szabadban való sportolás, fizikai aktvitás kedvező pszichés hatásaira is. A természetben tapasztalható gyors biodiverzitás csökkenés azonban egy másik megatrend, az asztma, allergia és egyéb krónikus gyulladásos folyamatok kialakulásához vezethet, elsősorban a városi lakosság körében. Itt meg kell említeni, hogy a városi növényzet allergizáló hatását sokféle tényező befolyásolhatja, az ún. “higiénés hipotézis” szerepe igen jelentős. Mindazonáltal a zöld környezet kedvező hatásai összességében ellensúlyozzák az allergia kialakulását. A várostervezők, fenntartók és döntéshozók számára fontos kihívás az egyre sűrűbben beépített városok tervezése, ugyanakkor meg kell felelni az ökoszisztémák fejlesztési és egészségi követelményeinek is. A városi zöldfelületek tervezését és fenntartását a helyi lehetőségeknek kell meghatározni, figyelembe véve a földrajzi és kulturális adottságokat.
47
Krenner, József, and Csaba Szabó. "A közlekedésbiztonság finn modelljének elemző bemutatása." Belügyi Szemle 71, no. 12 (December 16, 2023): 2253–64. http://dx.doi.org/10.38146/bsz.2023.12.8.
Full textAbstract:
Cél: A kutatás célja a szituációs bűnmegelőzés módszerének alkalmazása a közlekedésbiztonság javítása érdekében, különös tekintettel a gyalogosokra, akik a közlekedésben kiváltképp veszélyeztetettek. A kutatás megvizsgálja, hogy a közlekedésbiztonság és a szituációs bűnmegelőzés közötti kapcsolat milyen megoldásokat kínál a gyalogosok védelmére.Módszertan: A finn modell, amely a Vision Zero koncepciót alkalmazza, példát mutat a közlekedésbiztonság javítására. Az elemzés azt mutatja, hogy a közlekedésbiztonság komplex rendszer, amely az emberi viselkedésre és környezeti tényezőkre egyaránt hatással van, és a szituációs bűnmegelőzés módszer hatékonyan alkalmazható a közlekedésbiztonság növelésére.Megállapítások: A finn modell sikerét a sebességhatárok csökkentése, a szigorú ellenőrzések és a lakosság támogatása is segíti. A Vision Zero globális mozgalomként terjed, és a közlekedésbiztonság közegészségügyi kérdésként való kezelését szorgalmazza.Érték: A kutatás megvilágítja a közlekedésbiztonság fontosságát és azt, hogy a megelőzésnek kiemelt szerepe van a tragédiák elkerülésében.
48
Karácsony, András. "Konzervatív beállítódás az „információ” korában." Információs Társadalom 6, no. 4 (December 1, 2006): 18. http://dx.doi.org/10.22503/inftars.vi.2006.4.3.
Full textAbstract:
Korunkban megalapozottan állíthatjuk, hogy a kommunikációs technológiák és szokások megváltozásával az ember új társadalmi szituációban találja magát. A tanulmány a konzervativizmus helyzetét és lehetőségeit vizsgálja ebben a megváltozott társadalmi helyzetben. A vizsgálódás nem a konzervativizmus politikai kontextusára koncentrál, hanem a konzervativizmust mint a mindennapi életben megvalósuló meghatározott viselkedést vizsgálja, összekapcsolva a cselekvés mögött álló világképpel. A konzervativizmusban mindig alapvető jelentőségű a múlthoz való viszony, és e tekintetben korunkban paradox helyzet állt elő. Egyfelől az új kommunikációs technológiák a múlt megőrzésének nagyszerű lehetőségét nyújtják, másfelől viszont a korszellem egyáltalán nem érdeklődik a múlt iránt. Ebben a helyzetben a konzervatív nem tehet mást, mint hogy a korszellemmel, az uralkodó világképpel szemben az emlékezéskultúra ápolásának kötelezettségét hangsúlyozza, mivel a múlt jelen idejűvé tétele ahhoz segít, hogy tisztábban lássuk jelenünket.
49
Egervári, Ágnes. "A demencia útvesztői : Az egészségügyi és szociális szakemberek együttműködésének kihívásai." Máltai Tanulmányok 4, no. 4 (2022): 43–58. http://dx.doi.org/10.56699/mt.2022.4.4.
Full textAbstract:
A demencia népegészségügyi prioritás: világszerte a gondozási függőség egyik legfőbb oka. Hazánkban negyedmillió demenciával élő ember rejtőzködik – hiszen a diagnózis stigmatizál. Kiszolgáltatottságukat megtapasztalhattuk a pandémia idején. Az egészségügyi és a szociális rendszer saját szabályai szerint igyekszik megfelelni feladatának, így az egyéni élethelyzetek kezelésekor gyakran falakba ütközünk. Az életvégi tervezés, a viselkedési tünetek kezelésének paradigmaváltása nem része a napi rutinnak. A demenciával élők és a gondozó családok életminőségének javításához palliatív szemléletű gondoskodásra van szükség, ehhez pedig elengedhetetlen az ismeretbővítés és a szemléletformálás. Az INDA© interprofesszionális megközelítésen alapuló komplex program. Egyik kulcseleme a kapcsolat az egészségügyi és szociális szakemberek, a gondozó családok, a szakpolitikusok, a társadalom széles rétegei között. Jó példák a szakmaközi együttműködések helyi formái (LIP), a hozzátartozói tudásbővítés (DIÓ), a filmek és kiadványok.
50
Csernátony, Zoltán, Ágnes Éva Kovács, Loránd Csámer, Lei Zhang, and Sándor Manó. "Állatkísérleti modell kidolgozása rácsos mikroszerkezetű titán implantátumok értékelésére." Biomechanica Hungarica 13, no. 1 (December 2020): 17–28. http://dx.doi.org/10.17489/biohun/2020/1/02.
Full textAbstract:
A csontszövet az emberi szervezet egyetlen olyan szövete, mely teljes regenerációra képes, a sérü- lések gyógyulását azonban számos tényező befolyásolhatja. A csontdefektusok pótlására már szá- mos mesterségesen előállított, nemfémes és fémes anyagot is kipróbáltak. A beültetésre használt fémekkel kapcsolatban hatalmas fejlődés tapasztalható, a titán és tantál kiemelkedő jelentőségűvé vált. Ezekkel az anyagokkal kapcsolatban számos kísérleti állaton próbáltak és próbálnak tapasztalatokat szerezni. A modellállatok kiválasztásánál a legkülönbözőbb szempontok jönnek szóba, a mozgásszervi sebészet is számos modellállatot használt az elmúlt évtizedekben. Az állatfajok széles spektruma a kutatások különböző mértékű előrehaladottságával csak részben magyarázható. Az állatkísérletek során különböző rácstípusú fémek viselkedését vizsgálták és vizsgálják abból a szempontból, hogy a csontszövet melyikbe tud eredményesebben belenőni különféle paraméterek tükrében. A különböző fémekből, fémötvözetekből készült implantátumok előállítási módjaként teret nyert a 3D nyomtatás, ennek gyors fejlődése és terjedése fogja lehetővé tenni, hogy custommade módon és megfizethető áron, kivárható időintervallumban álljanak rendelkezésünkre a szükséges pótlások, speciális implantátumok.