Relevant bibliographies by topics / Endokriner Disruptor / Journal articles
To see the other types of publications on this topic, follow the link: Endokriner Disruptor.

Journal articles on the topic 'Endokriner Disruptor'

Author: Grafiati
Published: 4 June 2021
Last updated: 13 February 2022

Create a spot-on reference in APA, MLA, Chicago, Harvard, and other styles

Select a source type:

Consult the top 17 journal articles for your research on the topic 'Endokriner Disruptor.'

Next to every source in the list of references, there is an 'Add to bibliography' button. Press on it, and we will generate automatically the bibliographic reference to the chosen work in the citation style you need: APA, MLA, Harvard, Chicago, Vancouver, etc.

You can also download the full text of the academic publication as pdf and read online its abstract whenever available in the metadata.

Browse journal articles on a wide variety of disciplines and organise your bibliography correctly.

1

Vítků, Jana. "Endocrine disruptors and thyroid gland." Hygiena 66, no. 2 (2021): 64. http://dx.doi.org/10.21101/hygiena.b0042.

Full text
APA, Harvard, Vancouver, ISO, and other styles
2

Vogl, Silvia. "Endokrine Disruptoren." Gynäkologische Endokrinologie 13, no. 3 (2015): 150–55. http://dx.doi.org/10.1007/s10304-015-0026-2.

Full text
APA, Harvard, Vancouver, ISO, and other styles
3

Schulze, Markus. "Industrie und Technik: Endokrine Disruptoren." Nachrichten aus der Chemie 66, no. 3 (2018): 349. http://dx.doi.org/10.1002/nadc.20184072058.

Full text
APA, Harvard, Vancouver, ISO, and other styles
4

Grütz, Moritz. "Endokrine Disruptoren wirken synergistisch schädlich." Uro-News 22, no. 12 (2018): 10. http://dx.doi.org/10.1007/s00092-018-2078-9.

Full text
APA, Harvard, Vancouver, ISO, and other styles
5

Fürhacker, Maria. "Endokrine Disruptoren – eine komplexe Herausforderung." Österreichische Wasser- und Abfallwirtschaft 69, no. 7-8 (2017): 317–26. http://dx.doi.org/10.1007/s00506-017-0396-x.

Full text
APA, Harvard, Vancouver, ISO, and other styles
6

KARAMAN, Ecem Fatma, and Sibel ÖZDEN. "Toxicity of Cosmetic Products: Endocrine Disruptor Chemicals." Journal of Literature Pharmacy Sciences 8, no. 2 (2019): 138–46. http://dx.doi.org/10.5336/pharmsci.2018-64070.

Full text
APA, Harvard, Vancouver, ISO, and other styles
7

Hecker, Markus. "Parasitismus und ‘Endokrine Disruption’ in Fischen." Umweltwissenschaften und Schadstoff-Forschung 18, no. 4 (2006): 248–53. http://dx.doi.org/10.1065/uwsf2006.10.147.

Full text
APA, Harvard, Vancouver, ISO, and other styles
8

Schulte-Uebbing, Claus, Martin Landenberger, Florian Pfab, and Liana Antal. "Schadstoffe als Ursache oder Auslöser endokriner Störungen und chronischer Erkrankungen." Zeitschrift für Orthomolekulare Medizin 16, no. 03 (2018): 15–21. http://dx.doi.org/10.1055/s-0038-1675438.

Full text
Abstract:
ZusammenfassungPestizide, Schwermetalle, Weichmacher, Schadstoffe aus dem Tabakrauch und andere Substanzen wirken als Endokrine Disruptoren und können chronische Erkankungen und Tumorwachstum fördern sowie Alterungsprozesse von Geweben beschleunigen. Aminosäuren sind in der Lage, neoplastischen Prozessen entgegenzuwirken, beeinflussen neurochemische Resilienzfaktoren und ZNS-Faktoren positiv, beugen Insulinresistenz und damit Diabetes vor. Auch für die Detoxifikation eliminationspflichtiger lipophiler Substrate ist die ausreichende Versorgung mit Aminosäuren notwendig. Endokrine Disruptoren können immunologische und neurologische Regelkreise stören, den Aminosäurestoffwechsel empfindlich beeinträchtigen und zu einem deutlich erhöhten Bedarf an Aminosäuren führen. Eine gezielte individuelle laborkontrollierte Aminosäurezufuhr kann ein effektives therapeutisches Element in der angewandten Präventivmedizin sein.
APA, Harvard, Vancouver, ISO, and other styles
9

AYTEKİN ŞAHİN, Gizem. "The Role of Endocrine Disruptors in Autism Spectrum Disorder." Turkiye Klinikleri Journal of Health Sciences 4, no. 3 (2019): 348–57. http://dx.doi.org/10.5336/healthsci.2018-61638.

Full text
APA, Harvard, Vancouver, ISO, and other styles
10

Csaba, György. "A hormonális rendszer válsága: az endokrin diszruptorok egészségügyi hatásai." Orvosi Hetilap 158, no. 37 (2017): 1443–51. http://dx.doi.org/10.1556/650.2017.30855.

Full text
Abstract:
Abstract: The endocrine disruptors are natural or arteficial molecules wich are present in the animal (human) environment and entering into the organism. They are bound by hormone receptors, simulating or inhibiting the normal hormonal message. This way they are able to stimulate or hinder the function of the given cell, as well as the synthesis and transport of hormones or receptors. They can cause faulty hormonal imprinting in critical periods of development with lifelong consequences, as alteration of hormone-influenced cell functions, inclination to or manifestation of diseases, so they have medical importance. The number of endocrine disruptors as well as their amount are large and continously growing. Numerous, in adult age manifested disease (e.g. malignant tumors) can be deduced to perinatal harms. Their long-lasting effect can cause the alteration of basal human developmental characteristics (e.g. start of menarche). Vitamins A and D are hormones (exohormones) and could be endocrine disruptors. Perinatal imprinting caused by endocrine disruptors is transmitted to the progenies epigenetically, which also can influence the drug-sensitivity of offspring’ receptors. If the epigenetic change is continuously transmitted to the progeny generations, this could have human-evolutionary importance. Orv Hetil. 2017; 158(37): 1443–1451.
APA, Harvard, Vancouver, ISO, and other styles
11

Polychronopoulos, Evangelos, George Balias, Maria Skouroliakou, Chrysa Kapartziani, Paraskevi Kalofiri, and Michail Rallis. "Endocrine disrupting chemicals vs longevity in the COVID-19 era: Public health implications." Hrana i ishrana 61, no. 2 (2020): 83–87. http://dx.doi.org/10.5937/hraish2002083p.

Full text
Abstract:
Endocrine disrupting chemicals (EDCs) are a controversial topic within scientific, regulatory, socio-economic, and public health circles. Nonetheless, every community's physical environment is currently under siege from various EDCs, many of which are still unknown. EDCs affect the normal function of the endocrine, neurological, and immune systems, consequently diminishing successful development, reproductive adulthood, and decreasing survival. Beyond any doubt, adverse effects of EDCs are a consequence of multiple everyday exposures to hundreds of chemicals in unknown environmental doses such as pesticides, insecticides, polycyclic aromatic hydrocarbons, dioxins, polychlorinated biphenyls, dichlorodiphenyltrichloroethane, brominated flame retardants, and parabens. Considering that thousands of other known endocrine disruptors fly under the radar of scientific and medical communities due to existing methodological pitfalls, the situation is quite precarious. In 2012, the World Health Organization published a report emphasizing that EDCs are a major and emerging global public health threat. The combined power of informed consumers, industry innovations, and government regulations is the driving force in this fight. Therefore, research advancements, public health infrastructure, and environmental protection agencies are the fundamental pillars in combating the ever-growing issue of EDCs.
APA, Harvard, Vancouver, ISO, and other styles
12

Klingmüller, D., and A. Alléra. "Endokrin aktive Substanzen in der Umwelt (Endocrine Disruptors): Gefahr für den Menschen?" DMW - Deutsche Medizinische Wochenschrift 136, no. 18 (2011): 967–72. http://dx.doi.org/10.1055/s-0031-1275832.

Full text
APA, Harvard, Vancouver, ISO, and other styles
13

Žalmanová, Tereza, Kristýna Hošková, Jan Nevoral, et al. "Story of Bisphenol S – Steps from Bad to Worse." Anthropologia integra 7, no. 1 (2016): 7–12. http://dx.doi.org/10.5817/ai2016-1-7.

Full text
Abstract:
Žijeme v „době plastové“. Obrovské množství plastů vstupuje do životního prostředí a z tohoto materiálu se uvolňuje řada chemikálií s endokrinně disrupčními účinky. Bisfenol A (BPA) je znám jako jeden z takových účinných endokrinních disruptorů uvolňovaných z plastů. Tato látka vykazuje široké spektrum negativních efektů na zdraví zvířat i lidí. Proto bylo používání BPA v řadě lidských oborů omezeno a u mnoha výrobků je garantováno, že BPA neobsahují. BPA může v plastech chybět, jen pokud je nahrazen jinými látkami. Jako náhrada za BPA se často používá bisfenol S (BPS), i když jeho endokrinně disrupční účinky jsou prozkoumány jen velmi málo. Jako chemikálie, jejíž používání podléhá mnohem slabší legislativní regulaci než její předchůdce, je nyní BPS používán v mnoha materiálech. Nově získávané poznatky ale stále jasněji ukazují, že BPS není zdaleka bezpečná látka. Nenápadná náhrada BPA za BPS může být vnímána jako zlepšení. Ale zdá se, že tomu přesně naopak. S tím, jak se BPS šíří naším „do plastu zabaleným“ světem, jsme se jen dostali z bláta do louže.
APA, Harvard, Vancouver, ISO, and other styles
14

Schulte-Uebbing, C., P. Jennrich, E. Schulte-Uebbing, and D. I. Craiǔt. "Endokrine Disruptoren im Trinkwasser. Fördern Kunststoffpartikel, Weichmacher, Pestizide und Schwermetalle im Trinkwasser hormonabhängige Tumoren?" Prävention und Rehabilitation 29, no. 01 (2017): 1–13. http://dx.doi.org/10.5414/prx0503.

Full text
APA, Harvard, Vancouver, ISO, and other styles
15

Csaba, György. "Az egyedfejlődés kritikus fázisaiban történő gyógyszeres kezelések késői következményei. A hibás hormonális imprinting koncepciójának kiterjesztése." Orvosi Hetilap 161, no. 2 (2020): 43–49. http://dx.doi.org/10.1556/650.2020.31635.

Full text
Abstract:
Absztrakt: A hormonális imprinting (bevésődés) a célhormon és a fejlődő hormonreceptor első találkozása alkalmával történik meg, és életreszólóan meghatározza a receptor kötési képességét. Elmaradása esetén a komplex működése tartósan hiányossá válik. Az imprinting optimális időpontja perinatalisan van, amikor a fejlődési ablak nyitva áll: ez megteremti annak lehetőségét, hogy a célhormonhoz hasonló molekulák (rokon hormonok, szintetikus hormonok, endokrin disruptorok stb.) kapcsolódjanak a receptorhoz, ami hibás imprinting kialakulásához vezet. Az orvostudományi adatbázis (PubMed) tanulmányozása arra enged következtetni, hogy a fejlődési ablak nyitva tartása alkalmával nemcsak a célhormonhoz hasonló molekulák tudnak hibás imprintinget létrehozni, de a legkülönbözőbb gyógyszerek is (nem feltétlenül endokrin célpontokon); ez arra utal, hogy a hibás imprinting kialakulásában a fiziológiás molekulaszerkezethez való hasonlóságnál fontosabb szerepet játszik a kritikus periódus (a fejlődési ablak nyitottsága), ami megengedi az idegen molekulák általi provokációt. A gyógyszerek által kiváltott imprinting hatása a hormonális hibás imprintinghez hasonlóan tartós és hosszú idő után fellépő elváltozásokban (betegségekben) mutatkozik meg. Kritikus fejlődési periódus nemcsak perinatalisan van, de a pubertáskor is igényli a fiziológiás átprogramozást, és megengedi idegen molekulák (gyógyszerek) beavatkozását, ami ugyancsak késői betegségek megjelenéséhez vezet (pubertal origin of health and disease = POHaD). Míg hormonszerű hibás imprinterek esetében a receptorok játszhatnak szerepet a hibás imprinting kialakulásában, a gyógyszerek imprintingje esetében ez (figyelembe véve széles körű különbözőségüket) nem bizonyított, így a hatásmechanizmus tisztázatlan. Ez azonban nem akadályozhatja a jelzett időpontokban a gyógyszerelés elkerülését vagy maximális óvatossággal történő használatát. Orv Hetil. 2020; 161(2): 43–49.
APA, Harvard, Vancouver, ISO, and other styles
16

Degen, G. H. "Endokrine Disruptoren in Lebensmitteln." Bundesgesundheitsblatt - Gesundheitsforschung - Gesundheitsschutz 47, no. 9 (2004). http://dx.doi.org/10.1007/s00103-004-0893-5.

Full text
APA, Harvard, Vancouver, ISO, and other styles
17

Ros, Oihana, Asier Vallejo, Maitane Olivares, Ailette Prieto, and Nestor Etxebarria. "Konposatu disruptore endokrinoen azterketa kimika analitikoaren ikuspuntutik." EKAIA Euskal Herriko Unibertsitateko Zientzia eta Teknologia Aldizkaria, April 17, 2018, 89–114. http://dx.doi.org/10.1387/ekaia.17897.

Full text
Abstract:
Ingurumeneko uretan kutsatzaile organiko desberdinak aurkitzen dira, nahiz eta kontzentrazio baxuetan izan (ng/L mailan). Araztegien irteera korronteak izan ohi dira konposatu horien iturririk nagusietako bat, araztegiek erabiltzen dituzten mekanismoak ez baitira gai kutsatzaileen arazketa osoa burutzeko. Horien artean, konposatu disruptore endokrino (EDC) izenez ezagutzen diren konposatuak aurki daitezke, eta horiek ingurumenean bizi diren espezieetan aldaketa endokrinoak sor ditzakete, nahiz eta EDCak kontzentrazio baxuetan egon. Kalte horien artean, malformazioak, populazioen aldaketak edo intersexualitatea dira nabarmenenak. Hau guztia ikusirik, kimika analitikoaren ikuspuntutik oso garrantzitsua da metodo analitiko sentikorrak garatzea konposatuak ur- eta biota-laginetatik erauzi eta garbitzeko, bai eta konposatuek biotaren atal desberdinetan metatzeko duten joera aztertzeko ere.
APA, Harvard, Vancouver, ISO, and other styles
We offer discounts on all premium plans for authors whose works are included in thematic literature selections. Contact us to get a unique promo code!

To the bibliography