Log in

Relevant bibliographies by topics / Erdőgazdálkodás / Journal articles

To see the other types of publications on this topic, follow the link: Erdőgazdálkodás.

Journal articles on the topic 'Erdőgazdálkodás'

Author: Grafiati

Published: 5 June 2025

Last updated: 1 August 2025

Create a spot-on reference in APA, MLA, Chicago, Harvard, and other styles

Select a source type:

Consult the top 40 journal articles for your research on the topic 'Erdőgazdálkodás.'

Next to every source in the list of references, there is an 'Add to bibliography' button. Press on it, and we will generate automatically the bibliographic reference to the chosen work in the citation style you need: APA, MLA, Harvard, Chicago, Vancouver, etc.

You can also download the full text of the academic publication as pdf and read online its abstract whenever available in the metadata.

Browse journal articles on a wide variety of disciplines and organise your bibliography correctly.

1

Molnár, Orsolya. "Erdőgazdálkodás Székelyföldön." Pro Scientia Ruralis 7, no. 1 (2022): 149–52. http://dx.doi.org/10.59357/proscirural.2022.1.09.

Full text

Abstract:

This article presents a book of studies edited by Zoltán A. Biró and László Tamás, which describes the current practice of forest management in Szeklerland, the actors involved in it and the strong community connection between the local community and the forest.

APA, Harvard, Vancouver, ISO, and other styles

2

Harangi-Rákos, Mónika, Judit Oláh, Gabriella Antal, and Dániel Fróna. "Erdőgazdálkodás és logisztika." Jelenkori Társadalmi és Gazdasági Folyamatok 12, no. 1-2 (2017): 127–39. http://dx.doi.org/10.14232/jtgf.2017.1-2.127-139.

Full text

Abstract:

Az erdő először otthont adott az embernek, aki később felismerte hasznosságát, használhatóságát. A faanyag végigkíséri az embert élete útján, egészen a bölcsőtől a sírig. A fa a ma használatos természetes és mesterséges anyagok korában még mindig jelentős szereppel bír. Kutatásunk célja az volt, hogy bemutassuk egy erdőgazdálkodással foglalkozó vállalkozás gazdálkodását, valamint a logisztikai funkciók működésének hatékonyságát. Mint állami erdőgazdálkodónak, a nemzetgazdaságban betöltött szerepe, valamennyi erdőt használó élőlény, ember, növény és állat érdekeinek figyelembevételével is megha

APA, Harvard, Vancouver, ISO, and other styles

3

Fróna, Dániel, Judit Oláh, and Mónika Harangi-Rákos. "A fa értékteremtési lánc logisztikai koncepciója." International Journal of Engineering and Management Sciences 2, no. 4 (2017): 139–54. http://dx.doi.org/10.21791/ijems.2017.4.12.

Full text

Abstract:

Az erdőgazdálkodás és a fafeldolgozás gazdasági jelentőségét nagymértékben a fa értékteremtési lánca határozza meg. A fa, mint megújuló nyersanyag, termelésével és feldolgozásával egyidejűleg az erdőgazdálkodás és a fafeldolgozás alapvetően hozzájárul a fenntartható fejlődés céljainak megvalósításához. A multifunkcionális erdőgazdálkodás különböző áruk és szolgáltatások előállításában megnyilvánuló kapcsolatrendszere szükségszerűen azt eredményezi, hogy egy kapcsolati ág megváltozása az erdészeti üzemi értékteremtés teljes hálózatának változásához vezet. A kíméletes és tartamos erőgazdálkodás

APA, Harvard, Vancouver, ISO, and other styles

4

Mátyás, Csaba. "Gének, ökoszisztémák, gazdálkodás: erdészet, paradigmaváltás után." Acta Silvatica et Lignaria Hungarica 2, Special Edition (2006): 5–24. http://dx.doi.org/10.37045/aslh-2006-0011.

Full text

Abstract:

Az erdő és az erdőgazdálkodás szereplése a közvéleményben és a médiában évek óta erősödni látszik és messze meghaladja az ágazat tisztán gazdasági jelentőségét. Megjelent egy új társadalmi érzékenység, amely a természeti környezet, és azon belül az erdő károsodására, károsítására emocionálisan reagál, gondoljunk akár a Zengőn építendő radarállomás, vagy a tátrai orkánkatasztrófa visszhangjára. Az urbánus társadalmi csoportok szemében az erdőgazdálkodás a „természeti egyensúlyt" veszélyeztető tevékenység. Az aggodalmak háttere egy új keletű társadalmi szorongás, amelyet a globális környezet, az

APA, Harvard, Vancouver, ISO, and other styles

5

Kelemen, Réka, József Káposzta, and Balázs Lőrinc. "A hazai mezőgazdaság átfogó gazdasági és társadalmi vizsgálata." Studia Mundi – Economica 10, no. 4 (2023): 98–109. http://dx.doi.org/10.18531/sme.vol.10.no.4.pp.98-109.

Full text

Abstract:

Napjainkban mind globálisan, mind pedig lokálisan kifejezetten nagy figyelmet kap az agrárium, hiszen – többek között – az élelmiszer-előállítás legfőbb színtereként szolgál. Megfogalmazható továbbá, hogy az elmúlt évek, évtizedek során kifejezetten felértékelődött az országhatárokon belüli, a népesség számára megfelelő minőségű és mennyiségű élelmiszertermelés megvalósulása és a gazdálkodás valamennyi szegmensének népszerűsítése, ezzel szemben a generációváltás és a csökkenő mezőgazdasági foglalkoztatottság javításának fontossága is megkérdőjelezhetetlen. Mindezek által megfogalmazható, hogy

APA, Harvard, Vancouver, ISO, and other styles

6

Tamás, László. "A székelyföldi erdőgazdálkodás gazdasági mutatók tükrében." Pro Scientia Ruralis 7, no. 1 (2022): 72–89. http://dx.doi.org/10.59357/proscirural.2022.1.03.

Full text

Abstract:

The study deals with the economic aspects of the functioning of the forest property in Szeklerland, mainly the public landholdings, based on the analysis of the available official statistical indicators: (a.) timber production, timber export, (b.) economic revenues, (c.) economic role, (d.) EU subsidies, (e.) profitability. The introductory part of the study (socio-historical context and organisational framework) outlines the elements of context necessary for understanding the topic.

APA, Harvard, Vancouver, ISO, and other styles

7

Tamás, László. "A székelyföldi erdővagyon és erdőgazdálkodás mint endogén erőforrás." Észak-magyarországi Stratégiai Füzetek 19, no. 2 (2022): 41–53. http://dx.doi.org/10.32976/stratfuz.2022.19.

Full text

Abstract:

A tanulmány A Székelyföld fejlődési és fejlesztési lehetőségeinek elemzésével foglalkozik a székelyföldi közösségi erdővagyon, erdőgazdaság mint értékes adottság vonatkozásában. A térségi közösségi erdővagyon, elsősorban a közbirtokosságok jogi-adminisztratív helyzetének alakulása, a térségi szervezeti keret ismertetése, valamint az erdővagyon mennyiségét és gazdasági értékét jelző mutatók összefoglalása alapján körképet kínál ennek a gazdasági szegmensnek a mai helyzetéről.

APA, Harvard, Vancouver, ISO, and other styles

8

Sárosi-Blága, Ágnes. "Erdészpálya, erdő és erdőgazdálkodás – székelyföldi erdészek attitűdjének vizsgálata." Pro Scientia Ruralis 7, no. 1 (2022): 54–71. http://dx.doi.org/10.59357/proscirural.2022.1.02.

Full text

Abstract:

In recent years, at global, EU and national level, attention to the complex role of forests and the health of forests has become a key priority. One of the tools is multi- level strategic planning, and thus maintaining a balance between the different forest functions, in which social actors can play a key role. In the forest management structure in Romania, private and public forestry are the professional actors in the management (conservation, reforestation) and sale of forest resources and the enforcement of the rules governing them. In this study, based on a survey among foresters conducted

APA, Harvard, Vancouver, ISO, and other styles

9

Katona, Krisztián, Márk Hajdu, Attila Farkas, and László Szemethy. "Hazai bükkösök konzervációja: szálaló üzemmód és szelektív vadrágás." Tájökológiai Lapok 11, no. 2 (2013): 223–28. http://dx.doi.org/10.56617/tl.3748.

Full text

Abstract:

A patás növényevők (pl. gímszarvas) szelektív rágása stabilizálhatja vagy destabilizálhatja az erdei életközösségeket, így befolyásolja a biodiverzitás változását. Viszont az élőhely állapota (főleg a cserjeszintben elérhető táplálékkínálat) is visszahat a növényevők populációs változásaira és táplálkozására. A változatos szerkezetű erdők ellenállóbbak lehetnek a növényevők nyomásával szemben is. Ezért azt vizsgáltuk, hogy egy szálaló rendszerben kezelt bükkösben, ami hazánkban még ritkaság, milyen hatása van a vegetációra a nagytestű növényevők rágásának. A pilisszentkereszti vizsgálati terül

APA, Harvard, Vancouver, ISO, and other styles

10

Csicsek, Gábor, and Dominika Cseke. "Az erdőgazdálkodás aljnövényzetre gyakorolt hatásának vizsgálata a Bükkhát Erdőrezervátum védőzónájában." Natura Somogyiensis, no. 30 (2017): 5–18. http://dx.doi.org/10.24394/natsom.2017.30.5.

Full text

APA, Harvard, Vancouver, ISO, and other styles

11

Trenyik, Petra, János Borcsa-Bodolay, Marianna Molnár, Attila Barczi, and Szilárd Czóbel. "Különböző korú kocsánytalan tölgyes állományok diverzitásának összehasonlító vizsgálata a Börzsönyben." Tájökológiai Lapok 11, no. 2 (2013): 373–77. http://dx.doi.org/10.56617/tl.3763.

Full text

Abstract:

A cönológiai felvételeken alapuló diverzitás vizsgálatokat a Börzsönyi-peremhegység kistáj területén kiválasztott, eltérő korú kocsánytalan tölgyes dominálta állományokban végeztük. A Börzsöny az antropogén hatásoktól leginkább megkímélt hegységünk, 1997 óta a Duna-Ipoly Nemzeti Park része, valamint a Natura 2000 hálózatának is tagja, így a régóta jelenlévő erdőgazdálkodás ellenére is fajgazdag, természetközeli állapotú erdők borítják. Az erdészek körében ma az egyik legpreferáltabb, őshonos fafaj a kocsánytalan tölgy, így ezen faj dominálta állományokat választottuk vizsgálatunk alapjául. Az

APA, Harvard, Vancouver, ISO, and other styles

12

Mátyás, Csaba, András Bidló, Kornél Czimber, et al. "A klímaváltozáshoz alkalmazkodás támogatása az erdészetben: Az Agrárklíma döntéstámogató rendszer." Légkör 67, no. 1 (2022): 4–11. http://dx.doi.org/10.56474/legkor.2022.1.1.

Full text

Abstract:

A klíma gyors változása az erdőgazdálkodás számára nagy kihívás a hosszú termesztési ciklus miatt. Mára a korábban változatlannak tekintett termőhelyi potenciált dinamikusan változó tényezőként kezeli az erdőtervezés. Az Agrárklíma döntéstámogató rendszer (DTR) ehhez nyújt háttérinformációt. Az előrevetítési időszak választható és a század végéig terjed. A DTR javaslatot tesz fafajválasztásra, becslést ad a várható hozamra és előalkalmazkodott szaporítóanyag-forrásokat is azonosít. A térinformatikai rendszer gazdálkodási területegységre lebontva szolgáltat múlt- és jövőbeli adatot az erdőről.

APA, Harvard, Vancouver, ISO, and other styles

13

Bartha, Dénes. "A tájhasználat hatása az Őrség erdeire és termőhelyeikre." Tájökológiai Lapok 2, no. 1 (2004): 1–12. http://dx.doi.org/10.56617/tl.4578.

Full text

Abstract:

Az évszázadokon át tartó tájhasználat az őrségi erdők összetételét és szerkezetét lényegesen megváltoztatta. Ezeket a változásokat elsősorban a hazánkban csak az Őrségre jellemző kisparaszti erdőgazdálkodás váltotta ki, de az erdei legeltetések, alomszedések és makkoltatások is hatással voltak az erdők állapotára. A tanulmány a történeti ökológia segítségével részletesen elemzi a vegetációban beállt változásokat, amelynek legszembetűnőbb jele az erdeifenyő tájszintű térhódítása. A természeti táj átalakulását kiváltó erdő- és talajhasználatok a parlagoltatás, szántás, trágyázás, erdőirtás, erde

APA, Harvard, Vancouver, ISO, and other styles

14

Trenyik, Petra, János Borcsa-Bodolay, Attila Barczi, and Szilárd Czóbel. "Eltérő korcsoportú kocsánytalan tölgyes állományok diverzitásának összehasonlító vizsgálata a Börzsönyben." Economica 7, no. 1 (2020): 35–39. http://dx.doi.org/10.47282/economica/2014/7/1/4304.

Full text

Abstract:

A Börzsönyben, kocsánytalan tölgy által uralt területen társulátani vizsgálatok során az állományok diverzitását kutat a a vizsgálat. Az erdőgazdálkodás biológiai sokfélesgre gyakorolt hatásának kimutatása 6 erdő állományában azonos paraméterekkel jellemezve történt. A Shannon- és Simpson- féle diverzitási indexek alapján került összehasolításra a biodiverzitás éretéke a különböző korcsoportokban. Összesen 88 növényfaj (15 fa, 11 cserje, 62 lágyszárú)került beazonosításra a kocsánytalan tölgyes állományokban. A lombkorona szintje mutat a a legnagyobb változatosságot, a legmagasabb a 19 éves ál

APA, Harvard, Vancouver, ISO, and other styles

15

Trenyik, Petra, János Borcsa-Bodolay, Attila Barczi, and Szilárd Czóbel. "Eltérő korcsoportú kocsánytalan tölgyes állományok diverzitásának összehasonlító vizsgálata a Börzsönyben." Economica 7, no. 1 (2020): 35–39. http://dx.doi.org/10.47282/economica/2014/7/1/4304.

Full text

Abstract:

A Börzsönyben, kocsánytalan tölgy által uralt területen társulátani vizsgálatok során az állományok diverzitását kutat a a vizsgálat. Az erdőgazdálkodás biológiai sokfélesgre gyakorolt hatásának kimutatása 6 erdő állományában azonos paraméterekkel jellemezve történt. A Shannon- és Simpson- féle diverzitási indexek alapján került összehasolításra a biodiverzitás éretéke a különböző korcsoportokban. Összesen 88 növényfaj (15 fa, 11 cserje, 62 lágyszárú)került beazonosításra a kocsánytalan tölgyes állományokban. A lombkorona szintje mutat a a legnagyobb változatosságot, a legmagasabb a 19 éves ál

APA, Harvard, Vancouver, ISO, and other styles

16

Sass, Vivien, Péter Ódor, and András Bidló. "Különböző erdészeti beavatkozások hatása egy gyertyános-tölgyes avartakarójára." Erdészettudományi Közlemények 10, no. 2 (2020): 69–82. http://dx.doi.org/10.17164/ek.2020.006.

Full text

Abstract:

A Pilis Üzemmód Kísérlet keretében különböző kezelések (tarvágás, bontóvágás, hagyásfacsoport, lékvágás) avar mennyiségére és kémhatására gyakorolt hatását vizsgáltuk. A jelen publikációban ismertetett négyéves időszak alatt a kontrollállományok avarviszonyai nem változtak, ugyanakkor a kezelések az általunk vizsgált mindhárom avarváltozót (tömeg, nedvesség, kémhatás) jelentős mértékben befolyásolták. Az avartömeg a hagyásfacsoportban volt a legmagasabb, azonban ez a terület bizonyult a legszárazabbnak is. A legkevesebb avarmennyiséget a tarvágásokban mértük. A kezelések legerősebb hatással az

APA, Harvard, Vancouver, ISO, and other styles

17

Bagoly, Anabella. "Biró A. Zoltán – Tamás László (szerk.) (2021): KÖZÖSSÉGI VAGYON – KÖZÖSSÉGI SZEREP. Székelyföldi erdőgazdálkodás – szempontok, tények, lehetőségek. Státus Kiadó, Csíkszereda." Észak-magyarországi Stratégiai Füzetek 19, no. 2 (2022): 136–37. http://dx.doi.org/10.32976/stratfuz.2022.29.

Full text

APA, Harvard, Vancouver, ISO, and other styles

18

Riezing, Norbert. "A Győr-Tatai Kisalföld erdei: tájtörténet és vegetáció." Tájökológiai Lapok 9, no. 2 (2011): 209–17. http://dx.doi.org/10.56617/tl.3907.

Full text

Abstract:

A dolgozat a Kisalföld keleti felének természetszerű, illetve annak tűnő erdeivel, azok növényzetével és tájtörténetével foglalkozik. A Győr-Tatai Kisalföld a 18. század végére az első katonai felmérés térképlapjai alapján már alapvetően erdőtlen tájjá alakult. A Bakonyalja felé eső részeket leszámítva, ahol akkor még nagyobb erdőtömbök is voltak, mindössze néhány kisebb erdőfolt maradt meg. A különböző katonai felmérések (1782-83-tól napjainkig) térképlapjainak tanulsága szerint az elmúlt bő kétszáz évben (a Duna árterét nem számítva) folyamatosnak tekinthető erdőborítás csak a Concó mentén t

APA, Harvard, Vancouver, ISO, and other styles

19

Fejes, Zsófia, Csaba Vadász, Dániel Andrési, and Eszter Tormáné Kovács. "Konfliktusok és közös pontok feltárása a Peszéri-erdő főbb érintett csoportjai között az OAKEYLIFE Projekt kapcsán." Tájökológiai Lapok 21, no. 2 (2023): 29–46. http://dx.doi.org/10.56617/tl.4952.

Full text

Abstract:

A hatékony és hosszútávon fenntartható természetvédelmi beavatkozásokhoz elengedhetetlen az adott természeti környezettel kapcsolatban álló, a területet használó érintettek (egyének, szervezetek, társadalmi csoportok) közötti viszonyok feltárása és kezelése. Az OAKEYLIFE projekt keretén belül a Felső-Kiskunságban, Kunpeszér község mellett található Peszéri-erdő kapcsán öt fő érintett csoport (állami erdőgazdálkodó, nemzeti park igazgatóság, természetvédelmi civil szervezet, vadgazdálkodó és önkormányzat) képviselőinek körében félig-strukturált interjúk készültek, amelyek célja a projekt kapcsá

APA, Harvard, Vancouver, ISO, and other styles

20

Baranyai-Nagy, Anikó, and Zsolt Baranyai. "A patakmenti égerligetek tájtörténeti kutatása a Soproni-hegység területén." Tájökológiai Lapok 9, no. 2 (2011): 375–403. http://dx.doi.org/10.56617/tl.3927.

Full text

Abstract:

A mintegy 230 évre visszanyúló kutatás során a patakmenti égerligetek történetét, kialakulását vizsgáltuk a Soproni-hegység területén, sokrétű térkép és légifelvétel forrásanyag térinformatikai elemzése mellett, az erdőgazdálkodás történetére vonatkozó adatok, a fellelhető erdészeti üzemtervek feldolgozásával.A táj- és erdőtörténeti vizsgálatok alapján a Soproni-hegységben a legszűkebb völgyek kivételével, az 1780-as években bizonyíthatóan, a korábbi évszázadokban valószínűsíthetően, az égerligetek helyét gyepvegetáció borította. Ez valószínűleg ligetes kaszálórétek, magaskórósok, ritkábban mo

APA, Harvard, Vancouver, ISO, and other styles

21

Péntek, Ádám, Szilvia Botos, and István Füzesi. "A webáruházak hasznossága a vidékfejlesztés során." International Journal of Engineering and Management Sciences 3, no. 4 (2018): 242–51. http://dx.doi.org/10.21791/ijems.2018.4.21.

Full text

Abstract:

A Magyarországon az e-commerce jelentősége megkérdőjelezhetetlen. A lakosság 66%-a rendszeres internethasználó (I3). Minden negyedik ember napi szinten használja azt. Az online értékesítés 2010-ben 137 milliárd forintról 2016-ban már 427 milliárd forintra növekedett, miközben az offline értékesítés ezt a növekedést megközelíteni sem tudta (I1). Kétséget kizáróan az on-line tér egy nagyon értékes piaccá vált. A vásárlások szempontjából igen értékes korosztály naponta körülbelül 6 órát tölt on-line, ebből 3 órát aktívan használja is azt (I2). Az informálódás és a kapcsolattartás legjelentősebb f

APA, Harvard, Vancouver, ISO, and other styles

22

PÁSZTORY, Zoltán. "Vietnam’s sylviculture." FAIPAR 62, no. 2 (2014): 1–7. http://dx.doi.org/10.14602/woodscience-hun_2014_2.

Full text

Abstract:

<p>Vietnam jelentős erdőterülettel – benne primer erdőkkel is – rendelkező ország. A huszadik században az ország erdei nagy változásokon mentek át, mind összetételüket mind mennyiségi részarányukat tekintve. A 1940-es évektől a területi mélypontot jelentő 90-es évekig jelentős erdőterületeket veszített és a megmaradt erdők is károkat szenvedtek. 1990-től napjainkig számottevő növekedésen ment át. A múlt század végétől kezdve komoly erőfeszítéseket tesznek az erdőterület növelésére és az erdők fenntarthatóságának javítására.</p>Ugyanebben az időszakban a fafeldolgozás és bútoripar

APA, Harvard, Vancouver, ISO, and other styles

23

TÓTH, ISTVÁN ZSOLT. "A Pomatias rivularis (Eichwald, 1829) (keleti ajtóscsiga) új előfordulása Magyarországon a Geresdi-dombságban." Soosiana 35 (December 30, 2021): 87–90. https://doi.org/10.5281/zenodo.5810591.

Full text

Abstract:

Jelen munkámban, egy hazánkban ritka csigafaj új előfordulásáról számolok be. Nem védett, és nem Natura 2000 terülten élő populációjának jelenlegi helyzetéről, és ennek várható következményeiről. Arra is kitérek, hogy a faj hazai őshonos vagy nem őshonos előfordulását egy részletes genetikai vizsgálattal tisztázni kellene.  

APA, Harvard, Vancouver, ISO, and other styles

24

Bakó, Gábor. "Multispektrális felvételek alapján készülő tematikus térképek minősége, a terepi felbontás és a képminőség függvényében." Tájökológiai Lapok 8, no. 3 (2010): 507–22. http://dx.doi.org/10.56617/tl.3998.

Full text

Abstract:

A topográfiai, felszínborítási, élőhely elemzési térképek, és egyéb térinformatikai állományok túlnyomórészt különböző légi és űrfelvételek interpretálásával készülnek. Ezek az elemzések nem mentesek a torzításoktól, hibákat tartalmaznak. Vizsgálataim során arra kerestem a választ, hogy a különböző feltérképezni kívánt felszínborítási elemek milyen felbontás-tartományú felvételekről interpretálhatók megfelelő pontossággal.Adott mintaterületen, azonos körülmények között, azonos képi minőségben, de különböző terepi felbontással előállított légifelvétel-térképek interpretálásával vizsgáltam 29 fe

APA, Harvard, Vancouver, ISO, and other styles

25

Molnár, Tamás. "Bizonyítás mező- és erdőgazdálkodási vonatkozású büntetőügyekben." Jog, állam, politika 14, no. 4 (2022): 153–70. http://dx.doi.org/10.58528/jap.2022.14-4.153.

Full text

APA, Harvard, Vancouver, ISO, and other styles

26

Bednárik, Éva, Zsuzsanna Jámbori, and Alexandra Takáts. "Körforgásos gazdaság szemléletének megjelenése a hazai erdőgazdálkodási gyakorlatban." Gazdaság és Társadalom 15, no. 3 (2022): 64–80. http://dx.doi.org/10.21637/gt.2022.3.03.

Full text

Abstract:

A körforgásos gazdaságra történő átállás törekvése megjelenik az életünk számos területén, ami alól a fatermékek használata és újrahasznosítása, valamint az erdészeti melléktermékek sem jelentenek kivételt. A faipari és erdészeti ágazatban indult kezdeményezés célja egy olyan modell megalkotása, amely segít összefogni és irányítani a fahulladékok és erdei melléktermékek kezelésének szakszerű módját és felhasználásának lehetőségeit. Az érintett ágazatok esetén a lakosság és a gazdálkodó szervezetek körében egyaránt szükséges terjeszteni azt a szemléletet a hulladékgazdálkodás területén, amellye

APA, Harvard, Vancouver, ISO, and other styles

27

Jankó, Ferenc, Laura Bertalan, Judit Pappné Vancsó, Balázs Ormos, Nikoletta Németh, and Mónika Hoschek. "Az éghajlatváltozás kérdése a magyar erdőgazdálkodók körében." Erdészettudományi Közlemények 8, no. 1 (2018): 247–63. http://dx.doi.org/10.17164/ek.2018.015.

Full text

APA, Harvard, Vancouver, ISO, and other styles

28

Náhlik, András, and Tamás Tari. "gímszarvas és őz téli erdősítés-használatára és csemeterágására ható tényezők vizsgálat az erdei kár csökkentése céljából." Gyepgazdálkodási Közlemények 4, no. 1-2 (2021): 75–79. http://dx.doi.org/10.55725/gygk/2006/4/1-2/10379.

Full text

Abstract:

A nagytestű növényevők táplálkozása során keletkező erdei vadkár elviselhető mértékének meghatározása meglehetősen bizonytalan, és az érdekelt felek részéről óhatatlanul, általában számos érzelmi elemet is tartalmaz. A túlzott, vagy annak vélt nagyvad-sűrűségnek általában két, erdőgazdálkodást és természetvédelmet egyaránt érintő kihatását szokták említeni. Az egyik az, hogy lehetetlenné válik az ökológiai szempontból ténylegesen kedvezőbb és olcsóbb természetes felújítások alkalmazása, a másik pedig, hogy a vadrágás megdrágítja az erdőfelújításokat, értéktelenebb erdőket eredményez, és ráadás

APA, Harvard, Vancouver, ISO, and other styles

29

Kovács, Klaudia, Andrea Vityi, and Dóra Szalay. "Az agroerdészet szerepe az erdőfelújításban és a növekvő faanyagigény kielégítésében." Jelenkori Társadalmi és Gazdasági Folyamatok 14, no. 2 (2019): 59–63. http://dx.doi.org/10.14232/jtgf.2019.2.59-63.

Full text

Abstract:

A faanyag iránti növekvő igény kielégítése miatt egyre nagyobb nyomás nehezedik az erdőgazdálkodásra. A fásított területekről származó dendromassza kihozatal mennyiségi és minőségi paramétereinek javításában az agroerdészeti gyakorlatok alkalmazásának is jelentős szerepe lehet a jövőben. Az erdei köztes termesztés hagyományos gyakorlat a Kárpát medencében. Hazai tapasztalatok és vizsgálati eredmények e gyakorlat pozitív hatását igazolják a talaj-mikroklímára, valamint a faegyedek növekedési paramétereire, mely jelentősen befolyásolhatja az erdőfelújítások sikerességét. Ugyanakkor a szabad terü

APA, Harvard, Vancouver, ISO, and other styles

30

Bartl, Bianka, Petra Stankovics, Gábor Soós, and Brigitta Simon. "Visegrádi Négyek környezetgazdálkodásának és fenntartható mezőgazdaságának elemzése." Acta Agraria Kaposváriensis 25, no. 1 (2021): 61–78. http://dx.doi.org/10.31914/aak.2511.

Full text

Abstract:

Tanulmányunkban az Európai Unió környezetpolitikáján belül a Visegrádi Négyek Nemzeti Energia-és Klíma Terveinek (NECP) 2021-2030 közötti időszakra vonatkozó vállalásait elemezzük, különös tekintettel a Land Use, LandUse Change and Forestry (LULUCF) szektorra. A vizsgálataink alapján elmondható, hogy az uniós célok eléréséhez az országok hozzájárulási hajlandósága alacsony vagy szerény ambícióval rendelkezik. A NECP keretében a Visegrádi Négyek LULUCF-fal kapcsolatos megvalósítási terveik között jelentős különbségek jelennek meg. Az erdőgazdálkodással kapcsolatosan Csehországban az elkövetkező

APA, Harvard, Vancouver, ISO, and other styles

31

Halász, András, Dominik Nagy, Mihály Jancsó, Krisztina Varga, Csilla Bojté, and István Csízi. "Erdősávok harctevékenységekre gyakorolt hatása:." Hadmérnök 19, no. 4 (2024): 5–17. https://doi.org/10.32567/hm.2024.4.1.

Full text

Abstract:

Az országvédelmi céloknak alárendelt erdőtelepítés komplex szempontrendszer mentén valósul meg. Az erdészeti szakmai célokon túl, az erdő- és fasortelepítés nagymértékben növelheti egy nyílt terület védelmi szerepét. Manőverutak rejtése, rejtekhelyek és drónvédelmi fedezékek kialakítása válik lehetségessé. A fák gyökérzete talajszerkezet-stabilizáló hatású, ami a nehéztechnika mozgatásánál alapvető fontosságú. Előrelátást igényel a megfelelő fafajok kiválasztása is, ahol figyelembe veszik az elérhető maximális fatörzsátmérőt. Az ipari erdők kitermelőút-hálózata ideális esetben illeszkedik a vé

APA, Harvard, Vancouver, ISO, and other styles

32

Erdélyi, Arnold, Judit Hartdégen, Ákos Malatinszky, Csaba János Lestyán, and Csaba Vadász. "Egyes erdőgazdálkodási tevékenységek hatása a mirigyes bálványfa (Ailanthus altissima (Mill.) Swingle) terjedésére meszes homoki termőhelyeken." Erdészettudományi Közlemények 11, no. 1-2 (2021): 41–53. http://dx.doi.org/10.17164/ek.2021.002.

Full text

Abstract:

Tanulmányunkban a mirigyes bálványfa előfordulási gyakoriságának és tömegességének változásait vizsgáltuk egyes fahasználatokkal, illetve tuskópászták kialakításával érintett meszes homoki erdőállományokban (Felső-Kiskunság, Peszéri-erdő). Eredményeink alapján elmondható, hogy a gyérítések és tarvágások a fafaj magbankjának drasztikus mértékű aktiválódásához vezetnek. A fényellátottság hirtelen javulása, a talajbolygatás és a faanyagmozgatás egyéb hatásai miatt a vágások a fafaj felújulását és terjedését nagymértékben elősegítik. A kontroll állományokban mért spontán terjedéshez képest a fahas

APA, Harvard, Vancouver, ISO, and other styles

33

Saláta, Dénes. "Adatok az Öreg-Bakony tájtörténetéhez." Tájökológiai Lapok 7, no. 1 (2009): 229–39. http://dx.doi.org/10.56617/tl.4106.

Full text

Abstract:

Hajdani határhasználatunk és az egykori táj a mainál jóval színesebb és diverzebb volt. Egy adott terület tájtörténetének kutatása során tárulnak fel előttünk azok a folyamatok, hatások, amelyek eredményeként a mai állapot létrejött. Nincs ez másképpen a Kárpát-medencét egykor borító kiterjedt, zárt erdőségekkel sem. Az élőhely-átalakítás során jelentős mértékben visszaszorultak az erdők, megváltozott használatuk, így habitusuk is. Hazánk egyik legnagyobb zárt erdőtömbje a Bakony, amelynek kiterjedése jelentős mértékben csökkent az elmúlt 500–1000 évben és amelynek mező- és erdőgazdálkodási ha

APA, Harvard, Vancouver, ISO, and other styles

34

Bolla, Bence. "Intercepciós vizsgálatok homokhátsági erdőállományokban." Tájökológiai Lapok 13, no. 1 (2015): 163–67. http://dx.doi.org/10.56617/tl.3668.

Full text

Abstract:

Az erdei vízháztartás egyik fontos eleme az intercepció (koronaintercepció, avarintercepció, törzsi lefolyás). Az intercepció mértékére az erdőállomány jellemzőinek döntő hatása van. A kiskunsági homokhátságon lévő telepített erdőállományok vízháztartásának vizsgálata erdőgazdálkodási, mezőgazdálkodási és természetvédelmi kezelési szempontból egyaránt fontos. Vizsgálatom két egykorú, egymás mellett elhelyezkedő, azonos erdészeti technológiával létrehozott, bócsai erdőrészlet koronaintercepciós veszteségének meghatározására irányult. Méréseimet egy elegyetlen erdei fenyves és egy elegyetlen szü

APA, Harvard, Vancouver, ISO, and other styles

35

Illés, Dorottya Virág. "A vörös róka (Vulpes vulpes) és az eurázsiai borz (Meles meles) kotorékainak természetvédelmi szempontú vizsgálata a Valkói Erdészet területén." Tájökológiai Lapok 19, no. 2 (2021): 91–98. http://dx.doi.org/10.56617/tl.3432.

Full text

Abstract:

Az eurázsiai borz (Meles meles) és a vörös róka (Vulpes vulpes) hazánkban nagy számban előforduló, természetvédelmi, vad- és erdőgazdálkodási szempontból is jelentős fajok. Hasonló tulajdonságaik és szokásaik ellenére, nincs köztük közvetlen kompetíció. Kutatásomban a két faj kotorékválasztási preferenciáját vizsgáltam, amelyet olyan paraméterek befolyásolhatnak, mint a domborzati tényezők, a vegetáció, a talajtípus és az emberi zavarás mértéke. Terepi vizsgálatokat végeztem a Valkói Erdészet területén, amely során 5 róka- és 5 borzkotorékot kerestem fel. Megállapítottam a kotorékok aktivitásá

APA, Harvard, Vancouver, ISO, and other styles

36

Balogh, Róbert. "Az erdészeti programok mint a sztálinizmus, a globális összefonódások és a helyi hatások csomópontjai, 1945–1956." Múltunk 70, no. 1 (2025): 94–127. https://doi.org/10.56944/multunk.2025.1.4.

Full text

Abstract:

A fák és emberek közötti kapcsolat történetére vonatkozó szakirodalom mára igen kiterjedtté vált. Ramachandra Guha és William Cronon révén a környezettörténeti kutatás első jelentős munkái között több olyat találunk, amely az erdőkhöz való viszonyban a helyi lakosság és a gyarmatosító hatalom közötti konfliktusról és ennek pusztító környezeti hatásairól szólt. Az erdőtörténet mint kutatási irány a magyar nyelvű szakirodalomban néprajzi munkákban, valamint Imreh István kutatásaiban jelent meg az 1940-es évektől kezdődően. Hamar világossá vált a kutatók számára, hogy a közösségek erdőkben való j

APA, Harvard, Vancouver, ISO, and other styles

37

Borovics, Attila, Tamás Ábri, Attila Benke, et al. "Mezővédő fásításokból származó karbonkredit-bevétel becslése." Gazdálkodás 69, no. 2 (2025): 119–43. https://doi.org/10.53079/gazdalkodas.69.2.t.pp_119-143.

Full text

Abstract:

A földhasználati szektor a klímamitigációs erőfeszítések kiemelt területe, hiszen az ökoszisztémák szénmegkötő képessége révén itt nemcsak a kibocsátások csökkentésére van lehetőség, hanem szénmegkötő gazdálkodásra is. Az EU Carbon Removals and Carbon Farming (CRCF) rendelete által szabályozott önkéntes karbonpiac új bevételi lehetőséget kínál a mezőgazdálkodóknak és az erdőgazdálkodóknak. A mezővédő fásítások létesítése a CRCF-rendelet szerint az agrárerdészeti tevékenységek közé tartozik, és a fásítások biomasszájában, valamint a talajban megkötött szén is forgalmazható a rendelet által szab

APA, Harvard, Vancouver, ISO, and other styles

38

Meinhardt, Sarolta, Szilárd Czóbel, Anikó Kovács-Hostyánszki, Viktor Szigeti, and Eszter Tormáné Kovács. "Egyes mézelő idegenhonos özönfajok értékelése ágazati interjúk alapján." Tájökológiai Lapok 20, no. 2 (2022): 23–39. http://dx.doi.org/10.56617/tl.3447.

Full text

Abstract:

Az általunk vizsgált idegenhonos inváziós fajok a fehér akác (Robinia pseudoacacia L.), a közönséges selyemkóró (Asclepias syriaca L.), valamint a két inváziós aranyvessző faj: a kanadai (Solidago canadensis L.) és a magas (Solidago gigantea Ait) egyaránt kiváló mézelők. Emellett a fehér akác erdőgazdasági jelentősége is nagy. Inváziós jellegüknek köszönhetően azonban rendkívül komoly károkat képesek okozni a természetben, a lágyszárú fajok akár a mezőgazdaságban is. Vizsgálatunk során 2020-ban országos szakpolitikai szinten készítettünk interjúkat a négy legfőbb érintett ágazat képviselőivel:

APA, Harvard, Vancouver, ISO, and other styles

39

Bende, Attila, Dénes Bartha, and Richárd László. "A fehér akác (Robinia pseudoacacia L.) és a mirigyes bálványfa (Ailanthus altissimus (Mill.) Swingle) térhódítása a lébényi Tölgy-erdőben." TÁJÖKOLÓGIAI LAPOK 22, no. 2 (2024): 3–19. https://doi.org/10.56617/tl.5918.

Full text

Abstract:

A mintegy 110 hektár területű lébényi Tölgy-erdő az egyik utolsó kisalföldi természetszerű erdőtömb, amelyben a fehér akác és a mirigyes bálványfa inváziója veszélyezteti az állományok természetességét. Ennek érzékeltetésére kétféle módszer került alkalmazásra: 1. durva léptékű, erdőtag alapú felmérés az erdőtervi adatokra támaszkodva; 2. finom léptékű, a teljes területet 25×25 m-es rácshálóval tagolt mintaterekben felvett terepi adatokra támaszkodva. Az első módszer során érzékeltetni lehet a két fafaj térhódítási dinamikáját, míg a másik módszer segítségével a terjedési gócpontokra (propagul

APA, Harvard, Vancouver, ISO, and other styles

40

Hajnáczki, Sándor, Péter Póti, Ferenc Pajor, Norbert Péter, and Károly Penksza. "Inváziós fajok, mint a magas aranyvessző (Solidago gigantea) és a siskanád tippan (Calamagrostis epigeios) tömegtakarmányként való alkalmazhatósága kecskék takarmányozásában." Gyepgazdálkodási Közlemények 17, no. 2 (2021). http://dx.doi.org/10.55725/gygk/2019/17/2/9471.

Full text

Abstract:

Vizsgálataink során két fontos inváziós fajt, a magas aranyvessző (Solidago gigantea) és az őshonos, de inváziós fajjá váló siska nádtippan (Calamagrostis epigeios) takarmányként való hasznosítását értékeltük. Ez a két faj a gazdálkodók, erdőgazdálkodók és a természetvédelem szempontjából is jelentős. Mindkét faj képes monodomináns állományok kialakítására, ezért a gyepek fajösszetételének radikális átalakítására. Ezen felül nagyban megnehezítik a gyepek regenerálását, mesterséges javítását vagy a tarvágások utáni erdőtelepítést. Visszaszorításukra számos agrotechnikai módszert kidolgoztak, de

APA, Harvard, Vancouver, ISO, and other styles

We offer discounts on all premium plans for authors whose works are included in thematic literature selections. Contact us to get a unique promo code!