Contents
Academic literature on the topic 'Filozófiai antropológia'
Create a spot-on reference in APA, MLA, Chicago, Harvard, and other styles
Consult the lists of relevant articles, books, theses, conference reports, and other scholarly sources on the topic 'Filozófiai antropológia.'
Next to every source in the list of references, there is an 'Add to bibliography' button. Press on it, and we will generate automatically the bibliographic reference to the chosen work in the citation style you need: APA, MLA, Harvard, Chicago, Vancouver, etc.
You can also download the full text of the academic publication as pdf and read online its abstract whenever available in the metadata.
Journal articles on the topic "Filozófiai antropológia"
1
Boros, Bianka. "Új dialógusok a filozófiai antropológia korai éveiből." Kellék. Filozófiai folyóirat, no. 70 (December 30, 2023): 187–208. http://dx.doi.org/10.61901/kellek.2023.70.12.
Full textAbstract:
The subject of this paper is the program and activities of the so-called “Cologne Constellation” (Scheler, Plessner and Hartmann), i.e. the emergence and critique of philosophical anthropology as a paradigm. Nicolai Hartmann’s new ontology played a significant role in the development of the paradigm and increased its resilience to criticism. In addition to the known writings and activities of the members of the Constellation, some new primary texts have recently been published from Hartmann’s legacy, which are a curiosity in the history of philosophy, and which are special in that they contain the transcripts of some of the meetings of the discussion group that Hartmann led for decades. The presentation of different approaches, the use of vivid examples have resulted in texts that are rich in content and ideas. Of these, the debates of the summer semester of 1942 are crucial for the interest of philosophical anthropology, the stakes of which are to clarify the boundary between the psychological and the spiritual, with particular reference to the relationship between animal-human and the personal and objective (and objectivized) spirit. The latter theme also includes examples relevant to social theory such as mass psychosis, herd mentality or concrete aesthetic experience.
2
Pléh, Csaba. "Interjú Daniel Sperberrel, az MTA tiszteleti tagjával." Magyar Pszichológiai Szemle 69, no. 3 (September 1, 2014): 603–4. http://dx.doi.org/10.1556/mpszle.69.2014.3.8.
Full textAbstract:
A Magyar Tudományos Akadémia 184. közgyűlése 2013. május 6-án olyan új tiszteleti tagot választott, aki, ha nem is pszichológus, a kognitív tudomány, antropológia és pragmatika képviselőjeként lett a II. (Filozófiai és Történettudományi) Osztályának tagja, Kiefer Ferenc, Pataki Ferenc és Pléh Csaba ajánlásával. Spreber székfoglaló előadását Rethining reasoning címmel 2014. február 20-án tartotta meg az MTA székházában.Szerkesztőségünk — szokásának megfelelően — a gratulációnak azt a formáját választotta, hogy a szakmánk megbecsültségét mutató és tekintélyét növelő új taggal rövid személyes (elektronikus levelezésen alapuló) interjút készítettünk.
3
Földvári, Ármin Rókus. "„Az élet szikrája,” a galvanizmus és következményei." Kaleidoscope history 13, no. 27 (2023): 281–90. http://dx.doi.org/10.17107/kh.2023.27.18.
Full textAbstract:
A 18-19. század fordulója számos szempontból komoly változásokhoz vezetett mind az esztétikai és filozófiai antropológia, mind a tágabb és általánosabb értelemben vett emberkép és a humánum fogalma szempontjából. Ezek a változások elválaszthatatlanok voltak bizonyos tudománytechnikai újdonságoktól. Természetesen ez a viszony bonyolultabb egy egyszerű láncreakciónál, sokkal inkább oda-vissza hatások dialektikus játékáról beszélhetünk, ugyanis azok a természettudományos technikák, amelyeket az emberkép megváltozásának gyökereinél találunk, nem pusztán hatást gyakoroltak, de — a többek között miattuk — megváltozott emberkép visszahatott rájuk, és alapjaiban alakította át azokat a tudománypolitikai illetve -technikai feltételeket és axiómákat, amik korábban érvényesek voltak. Jelen dolgozatban az egyik ilyen természettudományos áttörés kiváltotta átalakulás komplex hatásmechanizmusait kísérlem meg feltárni, és részletesen bemutatni.
4
Tringer, László. "Recenzió Antonio Dellagiulia (szerk.) Uomo e donna. Il senso della differenza sessuale [Férfi és nő. A szexuális különbözőség érzete] című olasz nyelvű kötetéről." Mester és Tanítvány 1, no. 2 (December 31, 2023): 141–60. http://dx.doi.org/10.61178/mt.2023.i.2.9.
Full textAbstract:
Ez a kötet a Fiatalok, érzelmek és identitás című kutatási projekt második szemináriumán elhangzott hozzászólásokat kínálja az olvasónak. A három bemutatott írás a szexuális különbség témáját három különböző diszciplináris megközelítés szerint tárgyalja: filozófiai, teológiai és pszichológiai megközelítésben. A hároméves pogram a Pápai Szalézi Egyetem valamennyi karát érintette. A kötet folytatása az első kötetnek: „La cultura affettiva.” (Változások és kihívások). A szerkesztő összefoglalja az egyes előadások főbb mondanivalóját. Susy Zanardo két ellentétes polaritást állapít meg. A naturalista redukcionizmust, amely lineáris oksági viszonyt lát a két fogalom között (biológiai és társadalmi nem), és a társadalmi konstruktivizmust, amely teljesen függetlennek tekinti őket. A szerző a szexuális identitást a biológia, a kultúra és az én-érzés „töretlen szövevényeként” értelmezi. Mauro Mantovani a metafizikai antropológia szemszögéből hangsúlyozza az „értelem” kategóriájának központi szerepét a nem és a gén kapcsolatában. Salvatore Curro az ideológiamentességet hangsúlyozza, valamint a gondolkodás szerepét a különbségtételben. Roberto Carelli előadása teológiai jellegű. A szexuális másság pedagógiai aspektusait és a férfi-nő megkülönböztető jegyeit elemzi. A harmadik rész szerzői részben pszichológiai szempontokat tárgyalnak, részben az Énekek énekét elemzik a téma szempontjából. A szerkesztő reméli, hogy a kötet hozzájárul a szexuális másság szépségének és összetettségének jobb megértéséhez.
5
Kormos, József. "Filozófiai jellegű propedeutika a tanárképzésben." Mester és Tanítvány 1, no. 1 (September 20, 2023): 11–20. http://dx.doi.org/10.61178/mt.2023.i.1.1.
Full textAbstract:
A tanárképzésben az utóbbi évtizedekben többféle új szempont érvényesült. A pszichológia szerepének a növekedése, szaktudomány jellegű, a módszertanközpontú, a kutatásalapú, a gyakorlatorientált képzés mindegyike fontos elemeket adott hozzá a tanárok kompetenciájának a növeléséhez. Ma sok olyan nehézség elé vannak állítva a tanárok, amelyek másféle képzési elemek jelenlétét igényelhetik, pl. HH, SNI, BTMN tanulók, kulturális és életmódbeli különbségek, kisebbségek, szülőkkel való kapcsolattartás/együttműködés, oktatáspolitikai kérdések, etikai és társadalmi elvárások stb. Ezért szükség lehet egy filozófiai jellegű képzési elem bevezetésére, antropológiai, etikai, társadalomfilozófiai hangsúllyal. A kurzust egyrészt a képzés elején lehetne bevezetni alapozó jelleggel, másrészt az elméleti tudnivalók mellett kiemelt szerepe kell, hogy legyen a témában releváns szövegek elemzésének, statisztikák, kutatások, esettanulmányok, riportok megismerésének. A tanulmány áttekinti a különböző paradigmákat és a filozófiai jellegű propedautikának a szüksége mellett hoz fel érveket.
6
A. Gergely, András. "Tudományvita, legitimitás, szervezeti válaszok : Hozzászólás egy komplex kultúratudományi kérdésfelvetéshez." Kultúra és Közösség 13, no. 2 (2022): 95–99. http://dx.doi.org/10.35402/kek.2022.2.9.
Full textAbstract:
Az alábbi írás amennyire „provokatív” szándékú, épp annyira kevéssé összegző tartalmú. Ürügye és vállalt tartalma nem több, mint amennyit egy szakmaközi és intézményes közlésmód megenged, de nem is kevesebb, mint részválasz a kultúrakutatás kortárs irányzatai között a néprajz és kulturális antropológia akadémiai szakbizottságának kialakítását, az ekörüli vitákat és perspektívákat jelző olvasatnál. Olvasat pedig annyiban, hogy két, az MTA Néprajzi Intézetében rendezett szakmai vita egyenként is négy-öt előadójának anyagára épül, ezeket azonban nem kivonatolni, bátran összefoglalni, inkább a lehetséges interpretációkat újrainterpretálni próbálja. Az írások, melyek felolvasása, összefoglalása a vitákon megtörtént, egyenként is kiadós előadások voltak, mindegyikben legalább négy-öt releváns szakmai alapmű interpretációja hangzott el, kiegészítve egyéni mondandóval, saját terepkutatási tapasztalattal, évek óta zajló kutatások kivonatos összegzésével, elméleti továbbépítésével és egymáshoz is kapcsolódó, társtudományi területeken további utakat kereső teoretikus konstrukciók rövid vázolásával. Mindezeket egyetlen szerzői „hallomás”, forrásmunkákra épülő „kivonatolás” alapján felmutatni messze bátrabb kísérlet lenne, mint reflexiókat csatolni melléjük és remélni a továbbolvasást. A teorikus alapok azonban – láthatóan a résztvevő kutatók reflexiói szerint is – többfelé visznek-vezetnek, így az alábbiakban leginkább arra fókuszálok, amit a kultúrakutatás és kritikai elemzés szélesebb hatókörében lehetséges perspektíváknak látok. A résztvevők köre a néprajztudomány, folklorisztika, etnológia, kulturális antropológia és filozófia tudásterületéről jön, nem kevesen közülük az alkalmazott kutatások szféráiból is, így az empíria és a kultúraelmélet szerencsés találkozója ígérkezik mindezek kompendiumát formálva. Írásom tehát nem „lezárás”, kibékítő olvasat, inkább egy lehetséges vita folytatását inspirálni szándékozó kísérlet, melyre szélesebb társadalomkutatási körben lehetséges vitapartnereket is érdemes lesz meghívni. Első lépés ugyanis afelé, hogy folytatható legyen egy, a komplex kultúrakutatás nyolcvanas évek végén megkezdődött újragondolása és a napjainkban fölerősödő kritikai kultúraelmélet új teóriáinak megértése felé megindult vita. A tárgykörben számítunk ezért a KéK hasábjain a szociológia, kommunikáció-elmélet, médiatudomány, filozófia, praxis-antropológia, alkalmazott antropológia, európai etnológia és rokon tudáságazataik képviselőinek hozzászólására, vitatkozó anyagára is.
7
Frivaldszky, János. "Az ember jogalanyiságának, életéhez és méltóságához való joga a kortárs katolikus természetjogi alapú jogfilozófiai megközelítésben." Acta Humana 8, no. 4 (2020): 35–85. http://dx.doi.org/10.32566/ah.2020.4.2.
Full textAbstract:
Az Emberi jogok egyetemes nyilatkozata megfogalmazása időszakában nem tűnt lehetségesnek, de szükségesnek sem azon emberi személy filozófiai antropológiai meghatározása, akinek jogait a dokumentum kinyilvánította. Manapság azonban ez elkerülhetetlen, mert sem az emberi jogalanyiság, sem a legalapvetőbb valódi emberi jogok nem jelenthetők ki, nem alapozhatók meg és nem is védhetők anélkül. Manapság ugyanis e jogokat sokszor, az uralkodó libertariánus és értékrelativista szellemi közegben, éppen a fogalmi megalapozás hiányában maga az ember ellen, annak jogalanyiságához, élethez és méltóságához való joga ellen fordítják. A katolikus természetjogi hagyomány nagy segítséget nyújtott mindig is e megalapozásban, miközben már újabb és újabb bioetikai helyzetekben kell védeni az emberi személyt legalapvetőbb jogain keresztül.
8
Hima, Gabriella. "BIZTONSÁG ÉRTÉKE ÉS ÁRA." Economica 9, no. 2 (August 21, 2020): 1–6. http://dx.doi.org/10.47282/economica/2018/9/2/4128.
Full textAbstract:
A tanulmány a biztonság (safety) filozófiai és szociológiai aspektusait valamint az ennek hátterét képező közbiztonság (security) ökonómiai vonatkozásait vizsgálja. Bár a (poszt) modern kor ökológiai katasztrófái és terrorcselekményei nem tekinthetők a biztonságról folyó közéleti viták fő okainak, tény, hogy a 20-21. század fordulójától kezdve a fenyegetettség érzetének növekedésével a biztonság iránti vágyunk egyenes arányban növekszik. Ez a vágy, persze, nem újkeletű: mint elemi antropológiai szükséglet az emberiséggel egyidős. A politikai retorika az ókori római szónokoktól kezdve a modern államvezetésekig mindig is operált ezzel a fogalommal, gyakran manipulatív célokra használva azt. A biztonságot középpontba helyező politikai kampányok éppúgy az ősi,zsigeri eredetű halálfélelmet célozzák meg, mint a mágiák és rítusok, kezdve az ősi hiedelmektől és babonáktól a vallásokig. A biztonságra a legtöbb nyelvben – így a magyarban is – egy szó van, az angolban kettő, melyek a biztonság két aspektusát testesítik meg: a safety a cél, a security pedig az eszköz a cél eléréséhez. A safety olyan cél, amelyről tudjuk, hogy elérhetetlen, mégis vágyunk rá, olyan utópia, mint a modern európai társadalmak egyéb értékfogalmai (szabadság, egyenlőség, igazságosság). A biztonság (safety) nem vásárolható meg, azonban sokat tehetünk a saját biztonságunkért és a közbiztonságért (security), amelynek nemcsak eszmei, hanem materiális értéke, azaz ára van. A security ebben az értelemben nem más, mint a filozófiai-szociológiai értelemben felfogott safety közgazdasági aspektusa.
9
Hima, Gabriella. "BIZTONSÁG ÉRTÉKE ÉS ÁRA." Economica 9, no. 2 (August 21, 2020): 1–6. http://dx.doi.org/10.47282/economica/2018/9/2/4128.
Full textAbstract:
A tanulmány a biztonság (safety) filozófiai és szociológiai aspektusait valamint az ennek hátterét képező közbiztonság (security) ökonómiai vonatkozásait vizsgálja. Bár a (poszt) modern kor ökológiai katasztrófái és terrorcselekményei nem tekinthetők a biztonságról folyó közéleti viták fő okainak, tény, hogy a 20-21. század fordulójától kezdve a fenyegetettség érzetének növekedésével a biztonság iránti vágyunk egyenes arányban növekszik. Ez a vágy, persze, nem újkeletű: mint elemi antropológiai szükséglet az emberiséggel egyidős. A politikai retorika az ókori római szónokoktól kezdve a modern államvezetésekig mindig is operált ezzel a fogalommal, gyakran manipulatív célokra használva azt. A biztonságot középpontba helyező politikai kampányok éppúgy az ősi,zsigeri eredetű halálfélelmet célozzák meg, mint a mágiák és rítusok, kezdve az ősi hiedelmektől és babonáktól a vallásokig. A biztonságra a legtöbb nyelvben – így a magyarban is – egy szó van, az angolban kettő, melyek a biztonság két aspektusát testesítik meg: a safety a cél, a security pedig az eszköz a cél eléréséhez. A safety olyan cél, amelyről tudjuk, hogy elérhetetlen, mégis vágyunk rá, olyan utópia, mint a modern európai társadalmak egyéb értékfogalmai (szabadság, egyenlőség, igazságosság). A biztonság (safety) nem vásárolható meg, azonban sokat tehetünk a saját biztonságunkért és a közbiztonságért (security), amelynek nemcsak eszmei, hanem materiális értéke, azaz ára van. A security ebben az értelemben nem más, mint a filozófiai-szociológiai értelemben felfogott safety közgazdasági aspektusa.
10
Mitnyán, Lajos. "A globalizáció problémája a kortárs német kultúrafilozófiai diskurzusban." Közösségi Kapcsolódások - tanulmányok kultúráról és oktatásról 1, no. 1-2 (November 29, 2021): 66–77. http://dx.doi.org/10.14232/kapocs.2021.1-2.66-77.
Full textAbstract:
A tanulmány elsődleges célja a kortárs német gloablizációs diskurzus Peter Sloterdijk nevéhez kötődő kultúrafilozófiai paradigmájának vizsgálata a filozófus három térpoétikai modellje segítségével. Az egyes modellek a globalizáció különböző aspektusait tematizálják. A glóbusz-modell funkciója mindenek előtt a globalizáció jelenségének természetfilozófiai vonatkozásainak feltárása. A konténer modellje a politikai filozófia szempontjainak érvényesítését szolgálja, ugyanis segít differenciáltabbá tenni a migrációval kapcsolatos kortárs vélekedéseket, és magyarázhatja az európai népek jelenséggel kapcsolatos szociálpszichológiai és történelmi félelmeit is. A kristálypalota-modell Dosztojevszkij nyomán felhívja a figyelmet az autonóm személy pszichéjének veszélyeztetettségére. A vizsgálódás egy egzisztenciálfilozófiai karakterű kitekintéssel zárul Arnold Gehlen és Martin Heidegger antropológiai nézeteinek rekapitulálásával.
Books on the topic "Filozófiai antropológia"
1
Biczó, Gábor. Hasonló a hasonlónak--: Filozófiai antropológiai vázlat az asszimilációról. Pozsony: Kalligram, 2009.
Find full text
2
G, Kippenberg Hans, Kuiper Y, and Sanders Andy F, eds. Concepts of person in religion and thought. Berlin: Monton de Gruyter, 1990.
Find full text
3
Kuiper, Yme B., Andy F. Sanders, and Hans G. Kippenberg. Concepts of Person in Religion and Thought. de Gruyter GmbH, Walter, 1990.
Find full text
4
Kuiper, Yme B., Andy F. Sanders, and Hans G. Kippenberg. Concepts of Person in Religion and Thought. de Gruyter GmbH, Walter, 2012.
Find full textBook chapters on the topic "Filozófiai antropológia"
1
K. Németh, András, and Gábor Máté. "Előszó." In Wosinsky Könyvek, 9–14. Wosinsky Mór Múzeum, 2023. http://dx.doi.org/10.61832/wok1.2023.01.
Full textAbstract:
A Wosinsky Mór Megyei Múzeum, a Pécsi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar Néprajz–Kulturális Antropológia Tanszéke és a Magyar Tudományos Akadémia Pécsi Akadémiai Bizottságának Filozófia-, Történettudomány- és Néprajztudományok Szakbizottsága 2021. szeptember 21-én rendezte meg A rác/balkáni népesség településtörténete és anyagi kultúrája a hódoltságkori Dél-Dunántúlon című tudományos konferenciát Szekszárdon, a Wosinsky Mór Megyei Múzeumban.
2
Simon, József. "Eredendő bűn vagy theodicea? A nem-létezés antropológiai dilemmái Bethlen Miklósnál (1708)." In Magyar keresztény gondolkodók az Árpád-kortól napjainkig, 91–115. Magyarságkutató Intézet, 2024. http://dx.doi.org/10.53644/mki.mkgakn.2024.91.
Full textAbstract:
Mire Bethlen Miklós Önéletírásának Elöljáró beszédében a nem-létezés témájának szentelt 10. részhez ér, már igen nagy ívű gondolatmenetet vázolt fel előzetesen az ember társadalmi viselkedése, társadalmi nyelvhasználata és az ennek hátterében meghúzódó elmefilozófiai problémák tárgyalása során. Bethlen individuuma szenvedélyektől vezérelt reflektálatlan nyelvhasználóként próbálja önfenntartását megvalósítani embertársai között, és megfordítva: Bethlen társadalma a psziché reflektálatlan szintjén tárja az egyes ember elé normatív elvárásait és tiltásait. A 10. fejezetben az elmefilozófiai redukcióra hajló Bethlen kísérletet tesz annak a kérdésnek a bemutatására, hogy a nem-létezés, a semmi tekinthető-e antropológiai mozzanatnak. Minthogy Bethlen meggyőződése szerint (1) a semminek nem adható meg a tökéletes létező negációjaként elgondolt metafizikai tartalma, viszont (2) a semmi legfeljebb tartalom nélküli határfogalomként lép elő az elme ama operációjában, melynek során végtelen módon képes osztani bármely mentális egységet, így az antropológiai semmi-fogalom filozófiai szempontból kezelhetetlennek tűnik. Ezzel Bethlen egyfelől eltávolodik a negyedik elmélkedés Descartes-jának platonizáló tendenciájától, másfelől a semmi antropológiai mozzanatát az eredendő bűn teológiai koncepciójában lokalizálja. A tanulmány tézise szerint ez bizonyos feszültséget okoz az Elöljáró beszéd más téziseire vonatkozóan.