Relevant bibliographies by topics / Infodémie

Contents

  1. Journal articles

Academic literature on the topic 'Infodémie'

Author: Grafiati
Published: 18 May 2024

Create a spot-on reference in APA, MLA, Chicago, Harvard, and other styles

Select a source type:

Consult the lists of relevant articles, books, theses, conference reports, and other scholarly sources on the topic 'Infodémie.'

Next to every source in the list of references, there is an 'Add to bibliography' button. Press on it, and we will generate automatically the bibliographic reference to the chosen work in the citation style you need: APA, MLA, Harvard, Chicago, Vancouver, etc.

You can also download the full text of the academic publication as pdf and read online its abstract whenever available in the metadata.

Journal articles on the topic "Infodémie"

1

Manus, Jean-Marie. "Infodémie : stopper la propagation d’informations nocives." Revue Francophone des Laboratoires 2021, no. 529 (2021): 26–27. http://dx.doi.org/10.1016/s1773-035x(21)00033-2.

Full text
APA, Harvard, Vancouver, ISO, and other styles
2

Dalmat, Yann-Mickael. "Infodémie : et si les moustiques transmettaient le Sars-CoV-2 ?" Option/Bio 32, no. 635-636 (2021): 11. http://dx.doi.org/10.1016/s0992-5945(21)00129-x.

Full text
APA, Harvard, Vancouver, ISO, and other styles
3

Baldeón Tovar, Magno Teófilo, Fernando Viterbo Sinche Crispín, Alex Sandro Landeo Quispe, Carlos Alcides Almidón Ortiz, and Luz Edga Medina Pelaiza. "El reto de la tecnología en la lucha contra la infodemia por COVID-19." Boletín de Malariología y Salud Ambiental 61, no. 4 (2021): 732–41. http://dx.doi.org/10.52808/bmsa.7e5.614.022.

Full text
Abstract:
Se realizó una investigación para conocer el efecto del uso tecnología en la lucha contra la infodemia por COVID-19, mediante búsquedas en Google Trends, usando hashtags de tendencias de Google e Instagram, entre los meses de enero a junio 2020. La búsqueda consistió en el uso de hashtags de tendencias o apodos de la nomenclatura oficial sobre SARS–CoV-2 y COVID-19. Para determinar la gravedad de los diversos apodos infodémicos que circulan en Internet, se utilizó la mediana de los puntajes individuales aportados por 5 expertos en bibliotecología digital, valores que posteriormente fueron totalizados para generar la escala infodémica (escala) que va de 0 (mínimo) a 10 (máximo). La mayor parte de información pesquizada en esos períodos consistió en fuentes genéricas o no oficiales; en contraste se destacó en las búsquedas específicas con un término no infodémico, “COVID-19”. De este grupo, 5 fueron sostenidas en el tiempo (sin punto de ruptura) y 11 con punto de ruptura, es decir, que incrementó su volumen relativo con respecto al período anterior. El reto de la tecnología es inducir a la población al uso de la terminología oficial de eventos sanitarios en la búsqueda de información, noticias y conocimientos en la web, evitando así la infodemia y sus consecuencias
APA, Harvard, Vancouver, ISO, and other styles
4

RICHARD, C., MT LUSSIER, and B. MILLETTE. "L'ASSERTIVITE PROFESSIONNELLE." EXERCER 33, no. 184 (2022): 276–79. http://dx.doi.org/10.56746/exercer.2022.184.276.

Full text
Abstract:
Dans cet article vous est proposé une prolongation de la réflexion sur l’assertivité professionnelle en santé débutée en 2019 et publiée dans exercer1,2. Après deux ans de pandémie, nous ne pouvons que constater le foisonnement des sources d’informations à son propos. Cette « infodémic » fait circuler sur un même pied des informations appartenant à des registres très différents : connaissances, croyances, informations, opinions, commentaires, fausses nouvelles3… Comment un non-spécialiste en santé peut-il juger s’il est exposé à une connaissance, une croyance, un commentaire, un préjugé ou une fausse nouvelle ?
APA, Harvard, Vancouver, ISO, and other styles
5

Molnár, Ákos Ádám. "A koronavírus idején a közösségi médiában megjelenő álhírek elemzése, az „infodémia” fontossága." Hadmérnök 18, no. 3 (2023): 189–206. http://dx.doi.org/10.32567/hm.2023.3.13.

Full text
Abstract:
2019. decemberben Kína egyik tartományában, Vuhanban jelent meg a napjainkra már mindenki által ismert és azóta világjárvánnyá nyilvánított Covid–19. A vírussal együtt azonban felerősödtek az álhírek és az ezzel kapcsolatos dezinformálás. Az álhírek és azok terjedése több csatornán is meg tud valósulni, napjainkban a legerőteljesebben az online térben. 2020 tavaszán a World Health Organization az „infodemic” kifejezéssel – azaz amikor túl sok információ, köztük rengeteg megtévesztő jelenik meg egy járvánnyal kapcsolatban – mutatott rá, hogy nemcsak a vírus, de a vele kapcsolatos dezinformáció, vagyis félreinformálás is ugyanolyan mértékben terjed a világon. Jelenleg még mindig ebben a korszakban élünk, a „post-truth” árnyékában, amikor a különböző híreket gyakrabban hisszük el az érzelmi töltöttségük, mintsem valóságtartalmuk vagy forrásuk alapján, jelentősen befolyásolva a társadalom informáltságát. Kutatásom fő célja a koronavírussal kapcsolatos álhírek és érzelmek vizsgálata. Ezen belül az álhírek terjedését és a hallgatóságra tett hatásait vizsgáltam. Online felületeken végzett kulcsszóelemzést alkalmazva az álhírek terjedését, annak ütemét és miértjét kutattam.
APA, Harvard, Vancouver, ISO, and other styles
6

Marín-Casanova, José Antonio. "Del virus al infovirus." Revista Ethika+, no. 2 (November 28, 2020): 209. http://dx.doi.org/10.5354/2452-6037.2020.58489.

Full text
Abstract:
Estudio desde las distintas perspectivas de comprensión de las políticas de vigilancia y control social de la vida al enfocar la actual pandemia. Se enfatiza que todas esas políticas se aplican hoy mediante las TIC, extendiendo el dominio digital sobre el mundo offline y transformando la pandemia en tecnopandemia. Así resultan todas ellas, biopolítica, teoría de la excepción y psicopolítica, conceptualmente superadas por la tecnopolítica. La tecnopolítica es la forma político-social de la vida onlife, la práctica de un poder infodémico, que utiliza tecno-personas, que no son ni individuos ni tampoco sujetos políticos, para controlar y someter la vida offlife.
APA, Harvard, Vancouver, ISO, and other styles
7

Ináncsi - Farkas, Mátyás Tibor. "Álhírek ellenőrzése a közösségi médiafelületeken a COVID-19 járvány alatt." Hadtudomány 32, no. 1 (2022): 42–53. http://dx.doi.org/10.17047/hadtud.2022.32.e.42.

Full text
Abstract:
A közösségi médiaplatformok jelenléte a COVID-19 járvány alatt létrehozott egy infodémiás állapotot. A felhasználóknak nagy mennyiségű információ vált elérhetővé, melyeknek bizonyos tartalma álhír. A felhasználók és a kormányzati szereplők számára kihívást jelent a felmerülő álhírek ellenőrzése. Problémát jelent ezen tartalmakkal szembeni fellépés is. Továbbá kérdés, hogy egy állami szereplő hogyan tud fellépni az álhírekkel szemben egy olyan platformon, amit nem ő birtokol. Ezekre a kérdésekre a felhasználók szemszögéből kérdőíven keresztül kerestük a választ. Választ kívánunk arra adni, hogy miért nehéz a moderáció kérdésköre, hogyan lehet elősegíteni az álhírek elnyomását. A kutatásunkban megismertük, hogy a kereshetőség növelése elősegíti az álhírellenőrzést.
APA, Harvard, Vancouver, ISO, and other styles
8

Bányász, Péter, András Tóth, and Gábor László. "A koronavírus oltással kapcsolatos állampolgári attitűd vizsgálata szentimentanalízis segítségével." Információs Társadalom 22, no. 1 (2022): 99. http://dx.doi.org/10.22503/inftars.xxii.2022.1.6.

Full text
Abstract:
A 2020-ban kitört, új típusú koronavírus okozta globális pandémia számos kihívás elé állította a társadalmakat. E tekintetben több szempontból megnőtt a kiberbiztonság szerepe, hiszen az oltóanyag kutatásával kapcsolatos intézmények kiemelt helyen szerepeltek a támadók célpontjai között. Ennél is komolyabb kihívást jelent az oltással kapcsolatos infodémiás állapot, melynek keretében számos olyan álhírt terjesztenek, amelyeknek célja a társadalom bizonyos oltóanyagokkal kapcsolatos attitűdjének befolyásolása. A szerzők nemzetközi és hazai összehasonlításban vizsgálják a különböző oltóanyagokkal (AstraZeneca, Johnson and Johnson, Moderna, Pfizer, Sinopharm, Szputnyik V) kapcsolatos társadalmi attitűdöt szentimentelemzés segítségével. A mintavétel a 2020. január 1. és 2021. július 31. közötti időpontban valósult meg 30 nyelven az interneten nyilvánosan elérhető megosztásokat vizsgálva.
APA, Harvard, Vancouver, ISO, and other styles
9

Freitas, Maria Cristina Vieira de. "Transformações, comunicações e interações digitais no contexto da pandemia COVID-19:." Boletim do Arquivo da Universidade de Coimbra, extra 1 (March 3, 2022): 131–50. http://dx.doi.org/10.14195/2182-7974_extra2022_1_6.

Full text
Abstract:
A transformação digital é um termo utilizado para indicar um conjunto de alterações provocadas pelo recurso massivo a tecnologias digitais, implementadas de forma “disruptiva” nos ambientes sociais. Este estudo de revisão da literatura analisa algumas destas transformações, particularmente, no âmbito das comunicações e das interações digitais, tendo como pano de fundo a gestão da informação no contexto da pandemia COVID-19, divisando oportunidades e desafios atuais e futuros. Os resultados são apresentados em dois blocos analíticos. No primeiro, avaliam-se os cenários disruptivos, as alterações nos estilos, nas formas de organização e realização do trabalho, a rápida disseminação da oferta de serviços de base tecnológica, as oportunidades e os desafios. No segundo bloco, são discutidos alguns dos comportamentos informacionais que, no contexto pandémico, marcaram o caráter das comunicações e interações digitais, incidindo em aspetos tais como o uso e a privacidade dos dados, as estratégias de rastreamento digital e o aumento exponencial da divulgação de notícias falsas e desatualizadas, num contexto tão pandémico quanto infodémico. Nas considerações finais, são sumariadas algumas das questões críticas e linhas de investigação prioritárias a figurar em atuais e futuras agendas de pesquisa.
APA, Harvard, Vancouver, ISO, and other styles
10

Fuertes-Bucheli, José Fernando, Juan David Peláez-Martínez, María del Mar Martínez-Niño, et al. "Quinta arremetida de COVID-19 en Colombia ¿Es recomendable volver a usar mascarilla en espacios cerrados?" Universidad y Salud 24, no. 3 (2022): 267–72. http://dx.doi.org/10.22267/rus.222403.281.

Full text
Abstract:
Introducción: La pandemia COVID-19 demanda permanentes adaptaciones en la gestión según la situación epidemiológica. Objetivo: Analizar el comportamiento epidemiológico de COVID-19 en Cali post levantamiento de obligatoriedad de usar mascarillas en ambientes abiertos y cerrados, entre marzo 1 y julio 11/2022. Materiales y métodos: Estudio observacional descriptivo de casos de COVID-19 e incidencia acumulada (IA) para 7 días, con dos hitos temporales: desistimiento del uso mandatorio de mascarillas en ambientes abiertos y cerrados, usando datos publicados por el Instituto Nacional de Salud. Se evaluó la tendencia temporal con la prueba no paramétrica Mann-Kendall. Resultados: Se demostraron diferencias entre el primer y segundo hito: 922 casos en 75 días versus 12.037 en 59 días; Tau -0,22 versus 0,57, S -608 versus 968, Var(S) 47.574,66 versus 233.280,66; pendiente de Sen -0,10 (IC95%: -0,18 y -0,03) versus 7,39 (IC95%: 5,23 y 8,88). Luego del segundo hito, la IA aumentó con tendencia positiva (p=0,006). Conclusiones: El aumento significativo de casos de COVID-19 y de IA coincidió con el levantamiento de la medida de usar mascarillas en espacios cerrados. Por tanto, se apoya el regresar al uso de mascarillas en espacios cerrados, reforzar la gestión infodémica, promover la vacunación y acrecentar la ventilación natural.
APA, Harvard, Vancouver, ISO, and other styles
More sources
You might also be interested in the extended bibliographies on the topic 'Infodémie' for particular source types:
Journal articles
We offer discounts on all premium plans for authors whose works are included in thematic literature selections. Contact us to get a unique promo code!

To the bibliography