Relevant bibliographies by topics / Irodalom és politika

Contents

  1. Journal articles
  2. Books

Academic literature on the topic 'Irodalom és politika'

Author: Grafiati
Published: 4 June 2021
Last updated: 1 February 2022

Create a spot-on reference in APA, MLA, Chicago, Harvard, and other styles

Select a source type:

Consult the lists of relevant articles, books, theses, conference reports, and other scholarly sources on the topic 'Irodalom és politika.'

Next to every source in the list of references, there is an 'Add to bibliography' button. Press on it, and we will generate automatically the bibliographic reference to the chosen work in the citation style you need: APA, MLA, Harvard, Chicago, Vancouver, etc.

You can also download the full text of the academic publication as pdf and read online its abstract whenever available in the metadata.

Journal articles on the topic "Irodalom és politika"

1

Herczeg, Bálint. "A globalizáció hatása a monetáris politika transzmissziójára." Competitio 7, no. 2 (December 15, 2008): 161–78. http://dx.doi.org/10.21845/comp/2008/2/9.

Full text
Abstract:
Jelen cikk célja, hogy megvizsgálja, a gazdasági globalizáció és a hajtóérőként mögötte álló technológiai fejlődés miként változtatja meg a monetáris transzmissziót. Az irodalom áttekintése után arra az eredményre jutunk, hogy ezt az egyébként is összetett kapcsolatot még a korábbiaknál is kiszámíthatatlanabbá teszi az integráció fokozódása, erősítve a kamatláb- és vagyonhatásokat, gyengítve a hitelcsatornát és árfolyamcsatornát, különösen ha a devizahitelek vagy a carry trade szerepe jelentős. Journal of Economic Literature (JEL) kód: E44, E52, F42
APA, Harvard, Vancouver, ISO, and other styles
2

Barát, Bence. "Magyar futball – magyar fátum? Borsi-Kálmán Béla: Pszeudo-fociesszék. Széljegyzetek a futball, a politika és az irodalom határvidékéről. Budapest: L’Harmattan, 2018." REGIO 27, no. 3 (February 2, 2020): 306. http://dx.doi.org/10.17355/rkkpt.v27i3.282.

Full text
APA, Harvard, Vancouver, ISO, and other styles
3

HERMANN, Zoltán. "PÁLYÁK ÉS ÜSTÖKÖSÖK – ARANY JÁNOS ÉS JÓKAI MÓR." Hungarológiai Közlemények 18, no. 2 (January 23, 2018): 38. http://dx.doi.org/10.19090/hk.2017.2.38-48.

Full text
Abstract:
A két kánonalakító és kánonteremtő kortárs, Arany és Jókai viszonya a XIX. századi magyar irodalom egyik nagy rejtélye. A kölcsönös tiszteleten, a szűkszavú és ritka levélváltásokon kívül gyakorlatilag alig voltak kapcsolatban egymással: mintha két párhuzamos irodalmi kánon szereplői lettek volna. A kettejük közötti hűvös viszonynak ugyanúgy lehetett oka a Petőfivel való viszonyuk megromlása 1848–49-ben, ahogy Arany nem túl hízelgő, Gyulai Pál irodalmi nézeteit követő Jókai-kritikája, politikai nézetkülönbségeik és Jókai élclapjainak Arany-paródiái. A tanulmány igyekszik arra is választ adni, hogy a XIX. század végi recepcióban még egyformán magasra értékelt tekintélyük a XX. századi értelmezéstörténetben aszimmetrikusan Arany kánoni helyét emelte a középpontba, és Jókaiét periferizálta.
APA, Harvard, Vancouver, ISO, and other styles
4

BENCE, Erika. "MI TÖRTÉNT A JUGOSZLÁVIAI/VAJDASÁGI MAGYAR IRODALOMBAN 1918-BAN?" Hungarológiai Közlemények 21, no. 3 (March 4, 2021): 90–108. http://dx.doi.org/10.19090/hk.2020.3.90-108.

Full text
Abstract:
A kutatás a vajdasági magyar irodalomtörténeti diskurzus egyik legfontosabb, mindmáig érvényesnek tekintett alapelvét, az 1918-as kezdetekről alkotott axiómát járja körül. Az eredmények értelmezése és interpretációja számba veszi azokat az ideológiai behatásokat, történeti-poétikai hagyományokat és irodalomtudományi szemléleteket, amelyek nyomán és hatására az említett kanonizációs eljárások (a vajdasági magyar irodalomtörténeti szintézis, a jugoszláviai, majd a vajdasági magyar irodalmi lexikon létrehozása, könyvtörténetek és bibliográfiák megjelenése) a jugoszláviai/vajdasági magyar irodalom kezdeteit egy politikai konstrukció, az SZHSZ Királyság létrejöttének időpontjával kapcsolták össze. A dolgozat bemutatja, hogy az irodalom alakulástörténetéről szóló modern felfogások milyen értelemben helyezték hatályon kívülre a jelölt történeti elképzeléseket meghatározó pozitivista és szubsztancialista módszereket, módosítva/rekonstruálva ezáltal a jugoszláviai/ vajdasági magyar irodalom létformájáról alkotott összképet. Mindeközben az értelmezés megőrzi a történeti hagyományok (például Bori Imre irodalomtörténeti víziója) kánonalkotó, előremutató és maradandó értékeit.
APA, Harvard, Vancouver, ISO, and other styles
5

MIKOLA, Gyöngyi. "KULTURÁLIS ÁTSZÖVŐDÉSEK OROSZ KULTURÁLIS KÓDOK TOLNAI OTTÓ KORAI MŰVEIBEN." Hungarológiai Közlemények 21, no. 2 (October 26, 2020): 40–49. http://dx.doi.org/10.19090/hk.2020.2.40-49.

Full text
Abstract:
Tolnai Ottó műveit a kezdetektől átszövik a világirodalmi utalások, írásai folyamatos párbeszédben állnak mind kora filozófiai és művészeti törekvéseivel, mind pedig a kultúrtörténet számos fontos alkotójával és jelenségével. Példátlanul széles körű tájékozódásának egyik kitüntetett iránya az orosz irodalom és kultúra. Jelen tanulmány egy átfogóbb igényű kutatás első része, mely kutatás célja Tolnai orosz kódjainak feltérképezése és értelmezése. A tanulmány kitér az orosz irodalom áthagyományozódásának kérdésére, valamint az orosz kulturális kódok történelmi-politikai kontextusaira Tolnai korai műveiben.
APA, Harvard, Vancouver, ISO, and other styles
6

Rita, Kopeczky. "A görög antiszemita irodalom egyiptomi vonulatához." Antik Tanulmányok 49, no. 1-2 (June 2005): 173–96. http://dx.doi.org/10.1556/092.2005.49.1.6.

Full text
Abstract:
A zsidóság Nagy Sándor idejében került a görög világ látóterébe, amely először a „barbár filozófia" képzetkörébe illesztette bele az újonnan felfedezett népet. A Ptolemaios-kori Egyiptomban a zsidóság és görögség egymás mellett élése még problémamentesnek nevezhető; a kor irodalmában néhány közhelyet leszámítva nem beszélhetünk antiszemitizmusról. A „görög antiszemita irodalom" kezdetei jórészt egyiptomi papi körökhöz köthetők; az innen kikerülő hellénizált szerzők műveiben egy ősi egyiptomi—zsidó vallási ellentétről szóló hagyomány motívumai jelennek meg. Apión kezében futnak végül össze a görög „barbár-diskurzus", az egyiptomi Antiexodusnarratíva és az aktuális zsidó—görög politikai feszültségek szálai.
APA, Harvard, Vancouver, ISO, and other styles
7

Patkós, Veronika, and Eszter Farkas. "Boldogok a kormánypártiak : A kormánypárthoz kötődés és a boldogság összefüggése Európában." socio.hu 10, no. 4 (December 22, 2020): 1–22. http://dx.doi.org/10.18030/socio.hu.2020.4.1.

Full text
Abstract:
A választói viselkedésről szóló irodalom igazolja, hogy a pártos kötődések nagy hatást gyakorolnak arra, hogy az emberek hogyan ítélnek meg politikai eseményeket és hogyan értékelik az új politikai információt. A vonatkozó kutatási eredmények szerint az emberek alacsonyabbnak érzik a korrupció szintjét, jobban bíznak a kormányban, és elégedettebbek a politikai intézmények és a demokratikus rendszer teljesítményével, ha a számukra kedves párt van kormányon. Jelen cikkünk azt vizsgálja, hogy a pártos gondolatmankók ehhez hasonlóan működhetnek-e a politikai kontextuson kívül is, azaz, a kormányoldalhoz való pártos kötődés magasabb boldogságszinttel jár-e együtt. Az elemzés a European Social Survey 30 európai országot lefedő adatbázisát vizsgálja, 2002 és 2015 között. A regressziós modellek tanúsága szerint a kormánypárthoz közelállók boldogabbak, sőt, minél közelebb érzi magát egy válaszadó valamely kormányon lévő párthoz, annál boldogabb. Ezek az eredmények azt valószínűsítik, hogy a pártos érzelmek az élet nem politikai területére is jelentős hatást gyakorolhatnak.
APA, Harvard, Vancouver, ISO, and other styles
8

Z. Karvalics, László. "Narratívák hálójában." Információs Társadalom 6, no. 1 (March 1, 2006): 60. http://dx.doi.org/10.22503/inftars.vi.2006.1.8.

Full text
Abstract:
A vitaösszegző esszé szerzője először az információs társadalom fogalmának politikai-közéleti diskurzusához szól hozzá, majd három részre bontja a társadalomelméleti reflexiót. Formációelméleti, fejlődéselméleti és „információs társadalom tudományi” irányokat elkülönítve eltávolít az információs társadalom narratívájából számos olyan – egyébként tudományos igényű – megközelítést, amelyeket hagyományosan oda sorol az irodalom. Ugyanakkor beemeli az információ és tudás jelenségcsaládjának ontológiai és kognitív dimenzióját, amelyeknek az igényes művelése nélkül a fogalmi tisztázatlanság megszüntetése nehezen remélhető.
APA, Harvard, Vancouver, ISO, and other styles
9

Hegedüs, József. "A nagyvárosi kormányzatok és az önkormányzati rendszer." Tér és Társadalom 22, no. 1 (March 1, 2008): 59–75. http://dx.doi.org/10.17649/tet.22.1.1156.

Full text
Abstract:
A tanulmány a városi kormányzatokkal kapcsolatos nemzetközi irodalom rövid áttekintése után a magyar nagyvárosok helyzetét tárgyalja két összefiiggésben: egyrészt az önkormányzati rendszeren, másrészt pedig az állam és a magánszektor kapcsolatrendszerén keresztül. A dolgozat arra a következtetésre jut, hogy a nagyvárosok a magyar önkormányzati rendszeren belül egyfajta speciális érdekcsoportot jelentenek, amelyek egyrészt meghatározó politikai súllyal rendelkeznek a területi folyamatokban és a központi költségvetési politikában, másrészt pedig adottságaik révén a gazdasági fejlődés „növekedési pólusait" képviselik.
APA, Harvard, Vancouver, ISO, and other styles
10

Kádár, Judit. "Interszekcionalitás és lokális identitás magyar írónők első világháború utáni Erdélyben játszódó regényeiben." Társadalmi Nemek Tudománya Interdiszciplináris eFolyóirat 10, no. 1 (June 30, 2020): 3–23. http://dx.doi.org/10.14232/tntef.2020.1.3-23.

Full text
Abstract:
A tanulmány arra keres magyarázatot, hogy a magyar írónők, akik a trianoni békeszerződést követően még szerepelhettek a döntésre reflektáló antológiákban, miért szorultak ki az irodalmi nyilvánosságból a huszonegyedik század elejére. Az írás bemutatja Gulácsy Irén Hamueső című, az 1919–1924 közötti időszakban a Mezőségben játszódó, az Erdélyi Szépmíves Céh néven alakult új kolozsvári kiadó és első kiadványaként 1925-ben megjelent önéletrajzi vonatkozású realista regényének korabeli magyarországi recepcióját. A könyvről megjelent kritikai írások alátámasztják, hogy az első világháború utáni társadalmi és politika helyzetre kortársként reagáló írónő művének történelemértelmezése és politikai gondolkodása eltért az elismert hazai férfi irodalmárok és kritikusok nézeteitől, ami már megjelenésekor megnehezítette az alkotás interpretációját és a mű korabeli jelentőségének felismerését. A történelmi háttér felvázolása segítségével a tanulmány rávilágít, hogy Gulácsy művének témája a Magyarországon a húszas években uralkodó ideológiával, az irredentizmussal szemben a politikai transzilvanizmus, azaz egy Románián belüli, magyar, román és szász lakosságú, autonóm Erdély elgondolása. Az írás felhasználja a Kimberlé Crenshaw által kidolgozott interszekcionalitás elméletét, miszerint a társadalmi nem, az etnicitás és az osztályhelyzet összekapcsolódása olyan metszőpontot hoz létre, ami jelöli az egyének alárendeltségének és kiszolgáltatottságának előbbi alkotóelemek meghatározta mértékét s ezzel cselekvési lehetőségeit. Az írás Gulácsy szereplőinek a történetbonyolítás során megváltozó interszekcionális pozíciójának ábrázolásával kimutatja, hogy hogy az első világháború után kialakult helyzet következtében milyen hamar – még a trianoni béke ratifikálása előtt – elkezdődött, és milyen hatékonyan ment végbe az erdélyi magyar állami tisztviselői réteg, az alsó középosztály eróziója. A transzilvanizmus képviseletében fellépő írónő szereplői nemi, életkori, etnikai identitásán, társadalmi hierarchián belüli helyük, osztály-hovatartozásuk jellemzőin túl – a térség sajátos helyzetének megfelelően – kiaknázta a lokális identitás ábrázolásában rejlő lehetőségeket is, főként az irodalmi onomasztika módszerének felhasználásával. A műben megjelenített, meghatározó regáti román–erdélyi román szembeállítás ellenére Gulácsy a névhasználattal, illetve a megnevezés hiányával, valamint a szereplők pontos lokális identitásának homályban hagyásával igyekezett az etnikai előítéleteket tompítani, s azt a toleráns nézetet erősíteni, hogy a helyes vagy helytelen cselekedetek nem népcsoportokhoz, hanem egyénekhez köthetők.
APA, Harvard, Vancouver, ISO, and other styles
More sources

Books on the topic "Irodalom és politika"

1

Erdélyi, Ilona T. Politikai restauráció és irodalmi újjászületés: [értékek és eszmények a reformkor hajnalán]. Budapest: Balassi Kiadó, 1998.

Find full text
APA, Harvard, Vancouver, ISO, and other styles
2

Szabó, Dezső. Az egész látóhatár: Politikai és irodalmi tanulmányok, levelek, vitairatok. Budapest: Püski, 1991.

Find full text
APA, Harvard, Vancouver, ISO, and other styles
3

Sárközi, Mátyás. A bizarr évei: Élet és irodalom Rákosi Mátyás alatt. Budapest: Kortárs, 2009.

Find full text
APA, Harvard, Vancouver, ISO, and other styles
4

A bizarr évei: Élet és irodalom Rákosi Mátyás alatt. Budapest: Kortárs, 2009.

Find full text
APA, Harvard, Vancouver, ISO, and other styles
5

Sándor, Szilágyi. Ostinato: Publicisztikai dolgozatok, Bibó-tanulmányok és irodalmi stúdiumok. Budapest: Új Mandátum, 1999.

Find full text
APA, Harvard, Vancouver, ISO, and other styles
6

Titkos írás: Állambiztonsági szolgálat és irodalmi élet, 1956-1990. Budapest: Noran Könyvesház, 2012.

Find full text
APA, Harvard, Vancouver, ISO, and other styles
7

Vasy, Géza. Hol zsarnokság van: Az ötvenes évek és a magyar irodalom : tanulmányok, elemzések. Budapest: Mundus, 2005.

Find full text
APA, Harvard, Vancouver, ISO, and other styles
8

Tóth, Zsófia Anna, and Zoltán Vajda, eds. Amerikanisztika és vizualitás. Szeged, Hungary: Department of American Studies, University of Szeged, 2012. http://dx.doi.org/10.14232/americana.books.2012.metszespontok.

Full text
Abstract:
A jelen kötet az interdiszciplinaritás jegyében olyan, különböző szakmai háttérrel rendelkező magyar szerzők tanulmányait gyűjti egybe, akiket ugyanakkor összeköt az Amerikai Egyesült Államok kultúrájának vizuális szempontú vizsgálatának igénye. Az írások az amerikanisztika és vizualitás metszéspontjai által kijelölt, az információs társadalom témaköréhez kapcsolódó problémák feldolgozására vállalkoznak: céljuk különféle amerikai kulturális jelenségek előállításának és recepciójának elemzése – gyakran transznacionális kontextusban. A kötet nyitó- és joggal programadónak tekinthető tanulmányában Z. Karvalics László a vizualitás témakörét járja körül az információs társadalom USA-beli megszületésével kapcsolatban. Fő tézise, hogy az információs társadalom kialakulása a hétköznapok gyakorlataira is kihatással volt, melynek részeként a vizualitás is elsődleges szerepet kapott az amerikai kultúra formálásában. Ehhez a történeti perspektívájú tanulmányhoz kapcsolódik Lénárt András dolgozata, mely a Franco-rezsim recepcióját vizsgálja meg korabeli hollywoodi filmekben. Főként arra a kérdésre keresi a választ, hogy az amerikai cenzúra miként befolyásolta az egy, az Egyesült Államokétól eltérő politikai rendszer reprezentációját. Ugyanilyen történeti érdeklődést mutat Lévai Csaba A hazafi (2000) című hollywoodi filmről készült tanulmánya, melyben azt térképezi fel, hogy az amerikai függetlenségi háború miként jelenik meg a filmben, és ennek apropóján arra is kitér, hogy a mai amerikai kultúripar elvárásainak megfelelően hogyan adaptáltatik egy standard amerikai történeti téma. Barát Erzsébet tanulmánya egy mai témát dolgoz fel erőteljes transznacionális perspektívából. A NAP kampány kapcsán azt vizsgálja, hogy az angolszász feminista diskurzusok a magyarországi kulturális kontextusban és így a kampányban milyen módosulásokon mentek át a vizuális reprezentáció során. Sári B. László dolgozata szintén egy kortárs, de irodalmi témát vizsgál, Chuck Palahniuk Láthatatlan szörnyek című regényét (1999), különös tekintettel a vizuális média amerikai minimalista prózára, gyakorolt hatására. A műben a posztmodern hagyományos érdeklődési köre (episztemológia, nyelvjáték, identitáspolitika) helyett az intermedialitás nyer alternatív jelentőséget. A vizualitás kérdése még hangsúlyosabban jelenik meg Gollowitzer Diána dolgozatában, mely a televíziós sorozatok új média által befolyásolt fogyasztását vizsgálja. Az internet által biztosított kontextus megváltoztatta a sorozatok fogyasztási szokását és ezzel magának a nézőnek a koncepcióját is. Végül, a könyv záró tanulmányában Dragon Zoltán egy, az információs társadalom vizuális aspektusának amerikai kultúrához kötődő új jelenségének vizsgálatára vállalkozik. Azt igyekszik feltárni, hogy a hollywoodi filmgyártásban egyre inkább teret nyerő szoftveralapú technológia milyen befolyással bír a film tartalmi és nyelvezeti komponenseire.
APA, Harvard, Vancouver, ISO, and other styles
9

A harmadik úton: Magyar irodalmi és történelmi sorsfordulók : (tanulmányok, esszék, cikkek). Budapest: Magyar Napló, 2011.

Find full text
APA, Harvard, Vancouver, ISO, and other styles
10

Földes, Anna. Az Irodalmi ujság könyve: Tanulmányok, portrék és dokumentumok, mellékletben az 1956. november 2-i szám facsimiléje. Budapest: Széphalom Könyvműhely, 2001.

Find full text
APA, Harvard, Vancouver, ISO, and other styles
You might also be interested in the extended bibliographies on the topic 'Irodalom és politika' for particular source types:
Journal articles
We offer discounts on all premium plans for authors whose works are included in thematic literature selections. Contact us to get a unique promo code!

To the bibliography