To see the other types of publications on this topic, follow the link: Irodalom és politika.
Journal articles on the topic 'Irodalom és politika'
Create a spot-on reference in APA, MLA, Chicago, Harvard, and other styles
Consult the top 24 journal articles for your research on the topic 'Irodalom és politika.'
Next to every source in the list of references, there is an 'Add to bibliography' button. Press on it, and we will generate automatically the bibliographic reference to the chosen work in the citation style you need: APA, MLA, Harvard, Chicago, Vancouver, etc.
You can also download the full text of the academic publication as pdf and read online its abstract whenever available in the metadata.
Browse journal articles on a wide variety of disciplines and organise your bibliography correctly.
1
Herczeg, Bálint. "A globalizáció hatása a monetáris politika transzmissziójára." Competitio 7, no. 2 (December 15, 2008): 161–78. http://dx.doi.org/10.21845/comp/2008/2/9.
Full textAbstract:
Jelen cikk célja, hogy megvizsgálja, a gazdasági globalizáció és a hajtóérőként mögötte álló technológiai fejlődés miként változtatja meg a monetáris transzmissziót. Az irodalom áttekintése után arra az eredményre jutunk, hogy ezt az egyébként is összetett kapcsolatot még a korábbiaknál is kiszámíthatatlanabbá teszi az integráció fokozódása, erősítve a kamatláb- és vagyonhatásokat, gyengítve a hitelcsatornát és árfolyamcsatornát, különösen ha a devizahitelek vagy a carry trade szerepe jelentős.
Journal of Economic Literature (JEL) kód: E44, E52, F42
2
Barát, Bence. "Magyar futball – magyar fátum? Borsi-Kálmán Béla: Pszeudo-fociesszék. Széljegyzetek a futball, a politika és az irodalom határvidékéről. Budapest: L’Harmattan, 2018." REGIO 27, no. 3 (February 2, 2020): 306. http://dx.doi.org/10.17355/rkkpt.v27i3.282.
Full text
3
HERMANN, Zoltán. "PÁLYÁK ÉS ÜSTÖKÖSÖK – ARANY JÁNOS ÉS JÓKAI MÓR." Hungarológiai Közlemények 18, no. 2 (January 23, 2018): 38. http://dx.doi.org/10.19090/hk.2017.2.38-48.
Full textAbstract:
A két kánonalakító és kánonteremtő kortárs, Arany és Jókai viszonya a XIX. századi magyar irodalom egyik nagy rejtélye. A kölcsönös tiszteleten, a szűkszavú és ritka levélváltásokon kívül gyakorlatilag alig voltak kapcsolatban egymással: mintha két párhuzamos irodalmi kánon szereplői lettek volna. A kettejük közötti hűvös viszonynak ugyanúgy lehetett oka a Petőfivel való viszonyuk megromlása 1848–49-ben, ahogy Arany nem túl hízelgő, Gyulai Pál irodalmi nézeteit követő Jókai-kritikája, politikai nézetkülönbségeik és Jókai élclapjainak Arany-paródiái. A tanulmány igyekszik arra is választ adni, hogy a XIX. század végi recepcióban még egyformán magasra értékelt tekintélyük a XX. századi értelmezéstörténetben aszimmetrikusan Arany kánoni helyét emelte a középpontba, és Jókaiét periferizálta.
4
BENCE, Erika. "MI TÖRTÉNT A JUGOSZLÁVIAI/VAJDASÁGI MAGYAR IRODALOMBAN 1918-BAN?" Hungarológiai Közlemények 21, no. 3 (March 4, 2021): 90–108. http://dx.doi.org/10.19090/hk.2020.3.90-108.
Full textAbstract:
A kutatás a vajdasági magyar irodalomtörténeti diskurzus egyik legfontosabb, mindmáig érvényesnek tekintett alapelvét, az 1918-as kezdetekről alkotott axiómát járja körül. Az eredmények értelmezése és interpretációja számba veszi azokat az ideológiai behatásokat, történeti-poétikai hagyományokat és irodalomtudományi szemléleteket, amelyek nyomán és hatására az említett kanonizációs eljárások (a vajdasági magyar irodalomtörténeti szintézis, a jugoszláviai, majd a vajdasági magyar irodalmi lexikon létrehozása, könyvtörténetek és bibliográfiák megjelenése) a jugoszláviai/vajdasági magyar irodalom kezdeteit egy politikai konstrukció, az SZHSZ Királyság létrejöttének időpontjával kapcsolták össze. A dolgozat bemutatja, hogy az irodalom alakulástörténetéről szóló modern felfogások milyen értelemben helyezték hatályon kívülre a jelölt történeti elképzeléseket meghatározó pozitivista és szubsztancialista módszereket, módosítva/rekonstruálva ezáltal a jugoszláviai/ vajdasági magyar irodalom létformájáról alkotott összképet. Mindeközben az értelmezés megőrzi a történeti hagyományok (például Bori Imre irodalomtörténeti víziója) kánonalkotó, előremutató és maradandó értékeit.
5
MIKOLA, Gyöngyi. "KULTURÁLIS ÁTSZÖVŐDÉSEK OROSZ KULTURÁLIS KÓDOK TOLNAI OTTÓ KORAI MŰVEIBEN." Hungarológiai Közlemények 21, no. 2 (October 26, 2020): 40–49. http://dx.doi.org/10.19090/hk.2020.2.40-49.
Full textAbstract:
Tolnai Ottó műveit a kezdetektől átszövik a világirodalmi utalások, írásai folyamatos párbeszédben állnak mind kora filozófiai és művészeti törekvéseivel, mind pedig a kultúrtörténet számos fontos alkotójával és jelenségével. Példátlanul széles körű tájékozódásának egyik kitüntetett iránya az orosz irodalom és kultúra. Jelen tanulmány egy átfogóbb igényű kutatás első része, mely kutatás célja Tolnai orosz kódjainak feltérképezése és értelmezése. A tanulmány kitér az orosz irodalom áthagyományozódásának kérdésére, valamint az orosz kulturális kódok történelmi-politikai kontextusaira Tolnai korai műveiben.
6
Rita, Kopeczky. "A görög antiszemita irodalom egyiptomi vonulatához." Antik Tanulmányok 49, no. 1-2 (June 2005): 173–96. http://dx.doi.org/10.1556/092.2005.49.1.6.
Full textAbstract:
A zsidóság Nagy Sándor idejében került a görög világ látóterébe, amely először a „barbár filozófia" képzetkörébe illesztette bele az újonnan felfedezett népet. A Ptolemaios-kori Egyiptomban a zsidóság és görögség egymás mellett élése még problémamentesnek nevezhető; a kor irodalmában néhány közhelyet leszámítva nem beszélhetünk antiszemitizmusról. A „görög antiszemita irodalom" kezdetei jórészt egyiptomi papi körökhöz köthetők; az innen kikerülő hellénizált szerzők műveiben egy ősi egyiptomi—zsidó vallási ellentétről szóló hagyomány motívumai jelennek meg. Apión kezében futnak végül össze a görög „barbár-diskurzus", az egyiptomi Antiexodusnarratíva és az aktuális zsidó—görög politikai feszültségek szálai.
7
Patkós, Veronika, and Eszter Farkas. "Boldogok a kormánypártiak : A kormánypárthoz kötődés és a boldogság összefüggése Európában." socio.hu 10, no. 4 (December 22, 2020): 1–22. http://dx.doi.org/10.18030/socio.hu.2020.4.1.
Full textAbstract:
A választói viselkedésről szóló irodalom igazolja, hogy a pártos kötődések nagy hatást gyakorolnak arra, hogy az emberek hogyan ítélnek meg politikai eseményeket és hogyan értékelik az új politikai információt. A vonatkozó kutatási eredmények szerint az emberek alacsonyabbnak érzik a korrupció szintjét, jobban bíznak a kormányban, és elégedettebbek a politikai intézmények és a demokratikus rendszer teljesítményével, ha a számukra kedves párt van kormányon. Jelen cikkünk azt vizsgálja, hogy a pártos gondolatmankók ehhez hasonlóan működhetnek-e a politikai kontextuson kívül is, azaz, a kormányoldalhoz való pártos kötődés magasabb boldogságszinttel jár-e együtt. Az elemzés a European Social Survey 30 európai országot lefedő adatbázisát vizsgálja, 2002 és 2015 között. A regressziós modellek tanúsága szerint a kormánypárthoz közelállók boldogabbak, sőt, minél közelebb érzi magát egy válaszadó valamely kormányon lévő párthoz, annál boldogabb. Ezek az eredmények azt valószínűsítik, hogy a pártos érzelmek az élet nem politikai területére is jelentős hatást gyakorolhatnak.
8
Z. Karvalics, László. "Narratívák hálójában." Információs Társadalom 6, no. 1 (March 1, 2006): 60. http://dx.doi.org/10.22503/inftars.vi.2006.1.8.
Full textAbstract:
A vitaösszegző esszé szerzője először az információs társadalom fogalmának politikai-közéleti diskurzusához szól hozzá, majd három részre bontja a társadalomelméleti reflexiót. Formációelméleti, fejlődéselméleti és „információs társadalom tudományi” irányokat elkülönítve eltávolít az információs társadalom narratívájából számos olyan – egyébként tudományos igényű – megközelítést, amelyeket hagyományosan oda sorol az irodalom. Ugyanakkor beemeli az információ és tudás jelenségcsaládjának ontológiai és kognitív dimenzióját, amelyeknek az igényes művelése nélkül a fogalmi tisztázatlanság megszüntetése nehezen remélhető.
9
Hegedüs, József. "A nagyvárosi kormányzatok és az önkormányzati rendszer." Tér és Társadalom 22, no. 1 (March 1, 2008): 59–75. http://dx.doi.org/10.17649/tet.22.1.1156.
Full textAbstract:
A tanulmány a városi kormányzatokkal kapcsolatos nemzetközi irodalom rövid áttekintése után a magyar nagyvárosok helyzetét tárgyalja két összefiiggésben: egyrészt az önkormányzati rendszeren, másrészt pedig az állam és a magánszektor kapcsolatrendszerén keresztül. A dolgozat arra a következtetésre jut, hogy a nagyvárosok a magyar önkormányzati rendszeren belül egyfajta speciális érdekcsoportot jelentenek, amelyek egyrészt meghatározó politikai súllyal rendelkeznek a területi folyamatokban és a központi költségvetési politikában, másrészt pedig adottságaik révén a gazdasági fejlődés „növekedési pólusait" képviselik.
10
Kádár, Judit. "Interszekcionalitás és lokális identitás magyar írónők első világháború utáni Erdélyben játszódó regényeiben." Társadalmi Nemek Tudománya Interdiszciplináris eFolyóirat 10, no. 1 (June 30, 2020): 3–23. http://dx.doi.org/10.14232/tntef.2020.1.3-23.
Full textAbstract:
A tanulmány arra keres magyarázatot, hogy a magyar írónők, akik a trianoni békeszerződést követően még szerepelhettek a döntésre reflektáló antológiákban, miért szorultak ki az irodalmi nyilvánosságból a huszonegyedik század elejére. Az írás bemutatja Gulácsy Irén Hamueső című, az 1919–1924 közötti időszakban a Mezőségben játszódó, az Erdélyi Szépmíves Céh néven alakult új kolozsvári kiadó és első kiadványaként 1925-ben megjelent önéletrajzi vonatkozású realista regényének korabeli magyarországi recepcióját. A könyvről megjelent kritikai írások alátámasztják, hogy az első világháború utáni társadalmi és politika helyzetre kortársként reagáló írónő művének történelemértelmezése és politikai gondolkodása eltért az elismert hazai férfi irodalmárok és kritikusok nézeteitől, ami már megjelenésekor megnehezítette az alkotás interpretációját és a mű korabeli jelentőségének felismerését. A történelmi háttér felvázolása segítségével a tanulmány rávilágít, hogy Gulácsy művének témája a Magyarországon a húszas években uralkodó ideológiával, az irredentizmussal szemben a politikai transzilvanizmus, azaz egy Románián belüli, magyar, román és szász lakosságú, autonóm Erdély elgondolása. Az írás felhasználja a Kimberlé Crenshaw által kidolgozott interszekcionalitás elméletét, miszerint a társadalmi nem, az etnicitás és az osztályhelyzet összekapcsolódása olyan metszőpontot hoz létre, ami jelöli az egyének alárendeltségének és kiszolgáltatottságának előbbi alkotóelemek meghatározta mértékét s ezzel cselekvési lehetőségeit. Az írás Gulácsy szereplőinek a történetbonyolítás során megváltozó interszekcionális pozíciójának ábrázolásával kimutatja, hogy hogy az első világháború után kialakult helyzet következtében milyen hamar – még a trianoni béke ratifikálása előtt – elkezdődött, és milyen hatékonyan ment végbe az erdélyi magyar állami tisztviselői réteg, az alsó középosztály eróziója. A transzilvanizmus képviseletében fellépő írónő szereplői nemi, életkori, etnikai identitásán, társadalmi hierarchián belüli helyük, osztály-hovatartozásuk jellemzőin túl – a térség sajátos helyzetének megfelelően – kiaknázta a lokális identitás ábrázolásában rejlő lehetőségeket is, főként az irodalmi onomasztika módszerének felhasználásával. A műben megjelenített, meghatározó regáti román–erdélyi román szembeállítás ellenére Gulácsy a névhasználattal, illetve a megnevezés hiányával, valamint a szereplők pontos lokális identitásának homályban hagyásával igyekezett az etnikai előítéleteket tompítani, s azt a toleráns nézetet erősíteni, hogy a helyes vagy helytelen cselekedetek nem népcsoportokhoz, hanem egyénekhez köthetők.
11
Zsolt, Adorjáni. "Istenség és király. Megjegyzések Pindaroshoz, Kallimachoshoz, Ciceróhoz és az újpythagoreusokhoz." Antik Tanulmányok 61, no. 1 (June 2017): 1–26. http://dx.doi.org/10.1556/092.2017.61.1.1.
Full textAbstract:
Az alábbi tanulmányban arra teszek kísérletet, hogy olyan irodalmi és filozófiai szövegeket hozzak összefüggésbe, melyek a jó uralkodó és az istenség kapcsolatáról szólnak. Igyekszem kimutatni, hogy ezen művekben az időbeli és műfaji különbségeken túl feltűnő a tartalmi-motivikus anyag hasonlósága. Az egyik ilyen a jóindulatú tekintet motívuma, mely akár termékenységet is hozhat az országra és népére, a másik a metempsychósis tana, mely a király jövetele és az égi birodalomba való visszatérése mögött felsejlik. Úgy vélem, hogy a hasonlóság pusztán véletlen vagy topikus egybeesés alapján nem magyarázható, így inkább valamely folyamatos hagyományt kell feltételezni. Ennek gyökerét a pythagoreus politikai elméletben látom, mely bizonyos, már Homérosból ismert elképzelésekkel keveredett. Kitekintésképpen a kérdéskör latin irodalmi utóéletét is vázolom.
12
Simon, Zsolt. "Hettita toposzok a hieroglif luvi történetírásban. Megjegyzések a kontinuitás kérdéséhez." Antik Tanulmányok 55, no. 2 (December 1, 2011): 181–96. http://dx.doi.org/10.1556/anttan.55.2011.2.1.
Full textAbstract:
Az elmúlt két évtized kutatása sokrétű politikai és kulturális folyamatosságot tárt fel a Hettita Birodalom és utódállamai között. Jelen dolgozat egy mindeddig nem vizsgált aspektust, az irodalom kérdését veszi szemügyre. Ugyan a vizsgálatnak a hagyományozódás sajátosságai miatt a historiográfiára kell korlátozódnia, a luvi szövegek motívumai és stíluseszközei segítségével mégis kimutatható, egyfelől e szövegek szerves folytatói a hettita történetírásnak; másfelől idővel számos egyedi vonást nyertek. Noha a hagyományozódás pontos technikai részletei még további kutatást kívánnak, a hettita nagykirályok monumentális feliratai, illetve a karkamiši utódállam bizonyosan központi szerepet játszottak.
13
Csányi, Gergely, and Fanni Dés. "Bevezető: „A szex politikai gazdaságtana”." Replika, no. 117-118 (2020): 7–9. http://dx.doi.org/10.32564/117-118.1.
Full textAbstract:
A tematikus blokkban szereplő eredeti tanulmányok a budapesti Helyzet Műhely megközelítéséhez kapcsolódnak, mely Kelet-Európa és Magyarország közelmúltbeli történetét a globális tőkés munkamegosztás történetének részeként értelmezi. E megközelítésre, illetve a szexualitás és a globális kapitalizmus kapcsolatát tárgyaló irodalomra hivatkozva e tanulmányok olyan témákat dolgoznak fel, amelyek azt mutatják meg, hogy a szexualitás – a szexuális kizsákmányolás, vagy éppen a szexualitásról szóló diskurzus – Magyarországon milyen összefüggésben van az ország nemzetközi munkamegosztásban elfoglalt pozíciójával.
14
STRÓBL, Erzsébet. "A TUDOR UDVARI KULTÚRA ÉS AZ ERZSÉBET-KULTUSZ." Hungarológiai Közlemények 17, no. 2 (September 19, 2016): 28. http://dx.doi.org/10.19090/hk.2016.2.28-41.
Full textAbstract:
A tanulmány a XVI. századi angol udvar kiemelkedő kulturális hatását vizsgálja. A korszak meghatározó alakja VIII. Henrik, aki mind humanista művészetpártolása, mind a politikai célok érdekében bevezetett vallási reformjai által megteremtette az alapját a század második felében kibontakozó pezsgő irodalmi életnek. A korszak másik nagy uralkodója, I. Erzsébet udvarának tagjai között található például Philip Sidney és Walter Ralegh, kik politikai befolyásuk mellett ezen időszak kiemelkedő költői is. Az Erzsébet királynőt körülvevő reprezentáció részeként írta legjelentősebb műveit John Lyly, George Gascoigne és Edmund Spenser, sőt a királynő dicsőítésére létrejött külön nyelvezet áthatja a kor alkotásait. Míg a Tudor-uralkodók udvara mind irodalmi, mind művészeti téren iránymutató, addig a XVII. században a királyi udvar e szerepköre elhalványul.
15
Knapp, Éva. "II. Rákóczi Ferenc és a veritas-gondolat." Antikvitás & Reneszánsz, no. 7 (March 15, 2021): 137–78. http://dx.doi.org/10.14232/antikren.2021.7.137-178.
Full textAbstract:
II. Rákóczi Ferenc életművének nincs olyan része, amelyben ne foglalkozna valamilyen formában a veritas kérdésével. Jóllehet írásaiban eltérő arányban és hangsúllyal, folyamatosan keveredik a történelmi, teológiai, morális, logikai és filozófiai gondolkodás, s a vallási, politikai és etikai irodalom műfajai „összeötvözve” jelennek meg, a művek ebben a vonatkozásban egymásra utalnak. Rákóczi Augustinus nyomán, kamalduli-janzenista ösztönzésre, grosbois-i olvasmányélmények és a rodostói magánkönyvtár felhasználásával foglalkozott az igazság kérdésével. Az alapvetően bibliai és augustinusi eredetű, Janseniuséhoz és több más szerzőéhez közel álló fogalomhasználat révén a művek többféle igazságfelfogással szembesítenek, miközben a szerző folyamatosan azt igyekszik bizonyítani, hogy ezen a téren is önállóan gondolkodik, és véleménye különbözik másokétól. Rákóczi veritas-koncepciója éppúgy szinkretista jellegű, mint a bűnről, a kegyelemről, a szabad akaratról, az eleve elrendelésről és a kiválasztottságról alkotott felfogása. A veritas Rákóczi számára személyes fogalom, egyben a művek alapvető tényezője és fontos szervező elve, de nem egyenlő mértékben, s nem vált olyan mértékben rögeszmévé, mint például Saint-Simonnál.
16
Z. VARGA, Zoltán. "A KOMPOZÍCIÓBA SZŐTT DIDAXIS: A SZEREPLŐK NARRATÍV-STRUKTURÁLIS FUNKCIÓJA AZ IDEOLÓGIAI NÉZŐPONT KIALAKÍTÁSÁBAN – KARINTHY FERENC: BUDAPESTI TAVASZ." Hungarológiai Közlemények 19, no. 4 (January 28, 2019): 15–29. http://dx.doi.org/10.19090/hk.2018.4.15-29.
Full textAbstract:
Karinthy Ferenc Budapesti tavasz című regénye az ötvenes évek emblematikus irodalmi ostromábrázolásának számított. A második világháború magyarországi végjátékának irodalmi reprezentációja megfelelt a kommunista kultúrpolitika történelem- és társadalomképének, de a szocialista-realista ábrázolásmód minden vonalassága mellett mégis teret engedett másfajta, vagyis nem-kommunista társadalmi nézőpontok artikulációjának is. Az elemzés a polgári-értelmiségi főhős „fejlődéstörténetét” a szereplők által megtestesített társadalmi-ideológiai pozíciók terében követi végig. A szereplők strukturális, ideológiai funkciójának vizsgálata mellett bemutatja a nemzetsztereotípiák morális-politikai jelentéssel való felruházásának szerepét, a regény metaforikus, topikus hálózatát, tér és idő megszervezéséből adódó jelentésrétegeket, az elbeszélés kiemelt jeleneteinek a kompozicionális jelentőségét, illetve azok ideológiai jelentését.
17
VARGA, Zoltán Z. "NÉZŐPONT ÉS IDEOLÓGIA – A VÉSZKORSZAK ÁBRÁZOLÁSA TERSÁNSZKY JÓZSI JENŐ KÉT REGÉNYÉBEN." Hungarológiai Közlemények 19, no. 3 (January 28, 2019): 11–25. http://dx.doi.org/10.19090/hk.2018.3.11-25.
Full textAbstract:
Tersánszky Józsi Jenő két regénye, az 1947-ben megjelent III. Bandika a vészben, illetve az 1949-es Egy kézikocsi története a második világháborús magyar szerepvállalás egy különösen tragikus eseményét, az ún. vészkorszakot és Budapest ostromát teszi meg a fikció, keretének. Regényei a didaktikusság kockázatát is vállalva egy egész közösséget érintő morális kérdésben foglaltak állást, s vázoltak meggyőzési modellt és stratégiát a kollektív, traumatikus történelmi esemény mibenlétének és okainak feltárására. A tanulmány az elbeszélések narratív-poétikai eszközeinek elemzésével (a szerzői-elbeszélői nézőpont értékelő, „ideológiai” funkciója, a szereplők szólamainak közvetlen és közvetett értékszembeállítása, illetve eltérő frazeológiai kidolgozottsága; a műfaji modellekből átvett szereplői megszólalásmódok és karaktertípusok áthallásai stb.) arra világít rá, hogy miként szolgálják fikciós művek a (korabeli) olvasó indirekt meggyőzését, miként olvashatók az elbeszélések a közelmúlt történelmi eseményeinek még nyitott értelmezési terében egy ideológiailag nem megsemmisített álláspont (nácizmus, antiszemitizmus, fasizmus) elleni nyelvi-irodalmi támadásként. A regények nem-emberi címszereplőinek nézőpontja egyik esetben sem válik allegorikus ellenponttá, inkább a történet egészének familiarizációját szolgálja, a belőle kibontakozó nevetségesség és humor ellenpontozza a regény didaktikus társadalmi-politikai dialógusait, illetve a szereplők előre leosztott irodalmi zsánerekből vett alakjainak és tipizált társadalmi karaktereinek direkt ideológiai formáltságát, a szereplői beszédek és cselekvések megmutatásával kibontakozó argumentációt.
18
Frazer-Imregh, Monika. "„Ki remélhet magának nagyobb isteni segítséget?”." Antikvitás & Reneszánsz, no. 6 (November 30, 2020): 43–68. http://dx.doi.org/10.14232/antikren.2020.6.43-68.
Full textAbstract:
Írásomban Angelo Poliziano vigaszlevelét vizsgálom, amelyet 1494-ben Gioviano Pontanóhoz írt I. Ferrante nápolyi király halála alkalmával. A levelező felek közül előbb Pontano politikai és irodalmi tevékenységét vázolom fel, s rajta keresztül a történeti helyzetet is igyekszem bemutatni, a magyar vonatkozásokat is felvillantva. Majd Poliziano költői és oktatói munkásságát ismertetem röviden. Ezután a levél tartalmát és stílusát elemezve rávilágítok a két humanista kapcsolatára és arra légkörre, amely Polizianót a Miscellanea című tanulmánykötetének kiadása után körülvette. A mintaszerűségre törekvő vigaszlevél követi a Cicero Oratorában és Quintilianus Institutio oratoriájában előírt retorikai szabályokat. Poliziano saját céljainak megfelelően a vigaszlevélbe humanista kollégája és saját dicsőítését is beleszőtte, és a kettejük közötti párhuzammal igyekezett a saját pozícióját erősíteni, amennyiben mindketten megérhették tanítványaik hatalomra kerülését. A tanulmány végén közlöm fordításomat és a levél latin szövegét.
19
Marjanovics, Diana. "„A reális élet által szuggerált anyag”." Anafora 6, no. 1 (2019): 223–40. http://dx.doi.org/10.29162/anafora.v6i1.9.
Full textAbstract:
A tanulmány a nagyhatású Mészöly Miklós-életműhöz kapcsolódó kéziratos hagyatékot az 1950-es, 1960-as évek irodalmi, politikai kontextusában vizsgálja. A genetikus kritika szemléletmódját érvényesítő kutatás – az autográf feljegyzéseket, naplóbejegyzéseket, vázlatokat, gépelt kéziratokat vizsgálva – azon szöveganyagokra fókuszál, melyek a művek előmunkálatait szemléltetik, a keletkezés- és kiadástörténet részleteinek megismerését segítik. A dolgozat a korai Mészöly-próza műveire (Az atléta halála [1966]; Saulus [1968]; Pontos történetek, útközben [1970]) koncentrálva dolgozza fel a Petőfi Irodalmi Múzeum Mészöly-hagyatékának anyagát. Az alkotói műhelymunka különféle szakaszait dokumentáló, mindeddig a hagyatékban lappangó írások alapján kevéssé ismert élettényekről, hatástörténeti összefüggésekről értesülhetünk.
20
László, Varga. "NEMZETI ÉBREDÉSTŐL A NEO-KONZERVATÍV MODERNIZÁCIÓIG:." PÓLUSOK 1, no. 2 (December 20, 2020): 104–22. http://dx.doi.org/10.15170/psk.2020.01.02.06.
Full textAbstract:
A tanulmány első része bemutatja India függetlenségéhez vezető útjának három legdominánsabb társadalomszervező ideológiáját. Az első az azonos kultúrához való tartozás hívó szava Mahatma Gandhi satyagraha mozgalmán keresztül. A második a feudális és imperialista állami berendezkedéshez képest más, a szocialista Szovjetunió mintáját adaptáló kormányzati felépítés, valamint a harmadik ideológiai, a már 2500 éve megszakítás nélkül jelenlévő társadalmi hierarchia, a kasztrendszer, a dogmáival és a történelmi kontinuitást biztosító irodalmi hátterével. Mindhárom ideológia teret kapott független India életében: a sok kis királyságból egy ország született, mely a szocialista építkezés útjára lépett és a kasztrendszer is él tovább, bár hivatalosan nem létezik. A tanulmány második része a folyatást vizsgálja, különös tekintettel a 2014-es és 2019-es szövetségi választásokon nyertes politikai erő ideológiainak elemzésére.
21
Acél, Zsolt. "Propertius actiumi elégiája (IV 6) és a palatiumi Apollo-templom." Antik Tanulmányok 58, no. 1 (June 1, 2014): 59–78. http://dx.doi.org/10.1556/anttan.58.2014.1.3.
Full textAbstract:
Propertius Kr. e. 16-ban keletkezett actiumi elégiája (IV 6) — az Aeneis pajzsleírásának egy utalását leszámítva — az első szöveg, amely a Kr. e. 28-ban fölszentelt palatiumi épületegyüttest az actiumi csata eseményéhez köti. A tanulmány azt vizsgálja, hogy a Propertius-költemény hogyan kapcsolódik a templom és könyvtár épületéhez, az elégia hogyan építi föl a kulturális-politikai emlékezet terét. Először a verset meghatározó gyűrűs szerkezet pontos föltárására tesz kísérletet, majd a propertiusi Augustus-kép néhány vonását tárja föl, végül pedig azt kutatja, hogy Propertius, illetve Horatius szövegeiben hogyan jelenik meg a kor kánonteremtő igénye, az irodalmi nyilvánosság kérdése, a Bibliotheca Apollinis Palatini kulturális üzenete.
22
VARGA, Zoltán Z. "KULTURÁLIS ÖNAZONOSSÁG, TÖRTÉNETI TRAUMA ÉS SZEMÉLYES ÉLETTÖRTÉNET KÖZÉP-EURÓPAI EMIGRÁNSOK ÖNÉLETRAJZAIBAN." Hungarológiai Közlemények 18, no. 3 (January 30, 2018): 8. http://dx.doi.org/10.19090/hk.2017.3.8-23.
Full textAbstract:
A tanulmány a huszadik századi történelmi traumák önéletrajzi művekben való megjelenítését vizsgálja. Érdeklődése a széles vizsgálati anyagot kínáló témának egy sajátos részterületére irányul, mégpedig a történelmi, politikai okok miatt szülőföldjüket elhagyni kényszerülő szerzők autobiográfiáit elemzi. Ezeknek a műveknek a különlegessége nem csupán a történelmi trauma irodalmi feldolgozásának poétikájában rejlik, hanem a kultúraközi identitás több nézőpontú vizsgálatában. Z. Varga Zoltán írása a problematikát a Magyarországot kilencéves korában elhagyó, később az Egyesült Államokban jelentős akadémiai karriert befutó Susan Rubin Suleiman Budapest Diary című művében vizsgálja. A szülőföldjére felnőttként visszatérő szerző műve nemcsak a múlt eltemetésének kollektív történelmi traumákhoz kötődő okait kutatja, hanem az identitás regionális összetevőinek, a kelet-közép európaiságnak kulturális másságként való feltárását is megkísérli. A saját és az idegen együttes nézőpontja a személyes élettörténetre, a szülőkhöz és a gyermekkorhoz való viszony megértésére is kihat, így a múlt elbeszélt identitásként való újraírása több színtéren is zajlik.
23
Vásáry, István. "TÖRÖK NYELV TANULMÁNYOZÁSA A KORAÚJKORI EURÓPAI EGYETEMEKEN." Gerundium 11, no. 3-4 (December 28, 2020). http://dx.doi.org/10.29116/gerundium/2020/3-4/4.
Full textAbstract:
A tanulmány az európai török stúdiumok kialakulását és fejlődését tekinti át a kezdetektől az 1754-ben alapított bécsi Keleti Akadémia létrejöttéig. Az arab és perzsa nyelvhez képest a török tanulmányozása viszonylag későn indult meg Európában. Az arab kutatását a teológiai háttér indokolta, a perzsa nyelv tanulmányozását gazdag irodalmi hagyatéka inspirálta, míg a török nyelv vizsgálatát két tényező segítette elő. Az egyik az Oszmán Birodalom egyre növekvő politikai és kereskedelmi súlya Európában, a másik pedig a keresztény misszió. A cikk a téma rövid összefoglalását adja, így a tárgyalt időszakban csak a legfontosabb nyomtatott török grammatikákat és szótárakat veszi számba. A 16. századi alkalmi kezdemények után az első Európában megjelent török nyelvtant (Megiser 1612) tárgyalja, majd Harsányi Nagy Jakab munkáját (1642) veszi vizsgálat alá. Ezután a 17. századi francia, olasz és angol szótári és grammatikai munkák vizsgálata következik (du Ryer, Molino, Maggio, Bernardo de Parigi, Pietro d’Albavilla, Mascisci, Seaman, Vaughan). Ezután hosszabban időzik a tanulmány a 17. bécsi turkológiánál, amennyiben két legfontosabb alakjának, Meninskinek és Podestànak munkásságát elemzi. A lipcsei török szótárak és nyelvtanok áttekintését követően az 1754-ben alapított bécsi Keleti Akadémiáról esik szó. Végül a 17. századi török nyelvű bibliafordítások áttekintésére kerül sor, melyet egy rövid összegzés követ.
24
Bognár, György. "Tehetségfelfogás és tehetséggondozási törekvések Magyarországon az 1920-as években." Opus et Educatio 3, no. 5 (November 10, 2016). http://dx.doi.org/10.3311/ope.137.
Full textAbstract:
E tanulmány a Trianoni békeszerződés utáni magyar oktatáspolitika tehetséggondozó tevékenységét mutatja be Klebelsberg Kunó minisztersége (1923-1931) alatt. Írásom alapját az 1926 februárjában megrendezésre került Tehetségvédelem és pályaválasztás című országos kongresszus, valamint a Tehetséges ifjak kiállításról készült összefoglaló mű adta (Ozorai, 1927). A tanulmány főleg erre az irodalmi forrásra támaszkodva kívánja bemutatni a korabeli magyar tehetségvédelemben tapasztalható szakmai és politikai törekvéseket, a tehetséggondozási felfogásokat és a tehetségvédelem fontosságának okait. ***In this paper the activities of the Bethlen’s Government in the field of talent support and talent management after the Treaty of Trianon will be introduced in the era of count Kunó von Klebelsberg (Minister of Education and Religious Affairs between 1923-1931). The intentions of the government in talent management and the contemporary research works and results in the field of gifted education and management are introduced in details. The paper mainly focuses on the changes occurred in the secondary education, and gives a short summary about the developments of research and talent support in the higher education.This essay is based on the proceedings of the “Talent support and Vocational Guidance” conference held in February 1926 which gives a good emphasis about the contemporary talent conceptions and efforts, and additionally introduces those who worked and did research and educational work on this field. In this paper I prove that the results of Dr. Géza Révész psychologist in talent identification and talent conceptions – which was built on several foreign contemporary researchers’ work – were ahead of time. The elaborated talent conception is absolutely corresponds to the modern, widely accepted conceptions (e.g.: Renzulli or Mönks Talent Conceptions and models). Dr. Révész highlighted the main components of the talent: creativity, intelligence and motivation and put these components together and placed into a social supporting area. Finally I would like to highlight that the talent supporting intentions of Klebelsbeg were independent from any class of society or religion. The elaborated scholarship system (1928-), the vocational guidance after the elementary school, the intention to form the contemporary mentor system and talent development confirm our statement. However the contemporary political and economic conditions set back and limited the feasibility of these intentions.