To see the other types of publications on this topic, follow the link: Irodalom.
Journal articles on the topic 'Irodalom'
Create a spot-on reference in APA, MLA, Chicago, Harvard, and other styles
Consult the top 50 journal articles for your research on the topic 'Irodalom.'
Next to every source in the list of references, there is an 'Add to bibliography' button. Press on it, and we will generate automatically the bibliographic reference to the chosen work in the citation style you need: APA, MLA, Harvard, Chicago, Vancouver, etc.
You can also download the full text of the academic publication as pdf and read online its abstract whenever available in the metadata.
Browse journal articles on a wide variety of disciplines and organise your bibliography correctly.
1
NÉMETH, Zoltán. "AZ ALÁRENDELT NYELV POÉTIKÁJA MINT A KISEBBSÉGI IRODALOM STRATÉGIÁJA." Hungarológiai Közlemények 23, no. 2 (September 16, 2022): 1–13. http://dx.doi.org/10.19090/hk.2022.2.1-13.
Full textAbstract:
Az 1920 után kisebbségiként megjelölt irodalmak – mint a szlovákiai magyar, erdélyi magyar, jugoszláviai magyar stb. – egyik legfontosabb igényévé az önmeghatározás vált. Ebből adódóan a kisebbségiként, nemzetiségiként felfogott irodalom egészére kiterjesztve különféle koncepciók jelentették be érvényességüket. A hídszerep, a kisebbségi messianizmus, a sajátos-speciális határon túli, kisebbségiirodalom-koncepciók, vagyis az évtizedeken át tartó ideológiagyártás nyomán a homogénként elképzelt kisebbségi irodalmak koncepcióinak vitájában kevés figyelemben részesült az irodalom nyelve mint olyan poétikák lehetséges terepe, amely az alárendeltség, a transzkulturalitás, a hibriditás, a dialektus és a pluricentrikus nyelvfelfogás határfeszültségeiből teremt érvényes irodalmi nyelvet. A tanulmány nemcsak kortárs határon túli magyar irodalomba tartozó műveket említ ebből a szempontból, mint például Száz Pál Fűje sarjad mezőknek (2017) című phytolegendáriumát, vagy a „székely nyelven” alkotó szerzőket (Sántha Attila, Muszka Sándor), hanem a felmerülő kérdéseket a kortárs magyar irodalom egészére (Parti Nagy Lajos, Borbély Szilárd) is kiterjeszti, és a posztmodern, valamint a transzkulturális irodalomfelfogások perspektíváján keresztül tárgyalja. Ebből a szempontból sajátos nyelvi agglomerációt képviselnek a bilingvális szerzők, mint Macsovszky Péter, vagyis az olyan művek, amelyeket a „nem magyar nyelven írt magyar irodalom” kategóriájába sorolhatunk. A tanulmány íve tehát a dialektustól a nyelvkeveredésen át az idegen nyelv egyeduralmáig mutat – a magyar irodalom kontextusában.
2
MEDVE, Zoltán. "KÁNON, MINORITÁS, IRODALOM." Hungarológiai Közlemények 23, no. 1 (September 15, 2022): 8–30. http://dx.doi.org/10.19090/hk.2022.1.8-30.
Full textAbstract:
A minoritás fogalmát, akárcsak a kánonét, „multifokális” és relativizálható voltából adódóan lehetetlen egyértelműen meghatározni. Rendelkezünk különféle kulcsszavakkal és ezek definícióival: az irodalmi kánon esetében mindenekelőtt a világirodalmi, a nemzeti és a privát kánonról, a minoritással kapcsolatban például a Közép-Európában kialakult földrajzi, geopolitikai, illetve etnikai, vallási és nyelvi minoritásról. Konszenzus ugyanakkor egyik fogalommal kapcsolatban sincsen, a határok mindkét esetben legtöbbször összemosódnak és átfedik egymást. A dolgozat középpontjában a kánon és a kisebbségi irodalom, illetve a fenti két fogalom lehetséges korrespondenciái állnak: a minoritás kortárs exjugoszláviai és magyar nyelvű irodalma, valamint a kanonizáció kapcsolatának vizsgálatára tesz kísérletet.
3
BENCE, Erika. "„SCI-FI” A HÁBORÚBAN." Hungarológiai Közlemények 16, no. 2 (July 22, 2015): 51. http://dx.doi.org/10.19090/hk.2015.2.51-65.
Full textAbstract:
A vajdasági magyar kiadás- és könyvtörténet, a térségi kisebbségi magyar irodalom kezdetei, interkulturális és -textuális kapcsolódásai, műfajközi átjárhatóságai képezik azokat a viszonyrendszereket, amelyek szempontjából igen nagy jelentősége van egy-egy korábban ismeretlen vajdasági magyar könyv és szerző felfedezésének, feltűnésének – függetlenül az adott irodalmi produktum esztétikai kvalitásaitól és művészi értékétől. Ha az irodalom létformáját nem írói opusok lineáris rendjének képzeljük el, hanem események és jelenségek bonyolult szövevényének, akkor ez az újonnan felfedezett és megismert irodalmi esemény és jelenség lényeges momentumokkal szolgálhat a térségi irodalmi összkép teljesebb igényű kialakításához. Tarkó János Amíg a nagy vihar tombolt... című, 1919-ben, Nagybecskereken megjelent regénye is hiányzó adat a vajdasági magyar irodalom történeti, biblio- és lexikográfiai összefoglalóiból, illetve szintéziseiből. Elemzése e dolgozat keretén belül keletkezéstörténeti kontextusának és lehetséges interkulturális kapcsolódásainak feltárására irányul; szükségszerűen reflektál a vajdasági magyar irodalom kezdeteiről szóló polémiára.
4
Balogh, Magdolna. "Irodalom, globalitás, lokalitás: a kultúraköziség kérdései Közép-Európában." Közösségi Kapcsolódások - tanulmányok kultúráról és oktatásról 1, no. 1-2 (November 29, 2021): 86–96. http://dx.doi.org/10.14232/kapocs.2021.1-2.86-96.
Full textAbstract:
A tanulmány a kivándorlás és a kultúraköziség kérdéseit vizsgálja közép-európai irodalmi szemelvények segítségével, kiemelve a kortárs kivándorló irodalom legfontosabb témáit. Emellett ismerteti a tárgyalt jelenségekkel foglalkozó irodalom-és kultúratudományi irányzatokat, megközelítéseket, amelyek keretet adnak a konkrét életművek/művek értelmezéséhez.
5
Radnai, Dániel Szabolcs. "A nemzeti irodalom nagyelbeszélése Mikszáth Kálmánnál." Verso – Irodalomtörténeti folyóirat 2, no. 1 (April 29, 2019): 39–50. http://dx.doi.org/10.15170/verso.2.2019.1.39-50.
Full textAbstract:
Tanulmányomban azt vizsgálom, hogy Mikszáth Kálmán publicisztikai szövegeiben, valamint a Magyar Regényírók Képes Kiadása (Franklin-társulat) és az Egyetemes Regénytár Almanachja (Singer és Wolfner) Mikszáth által írt előszóiban miképp jelenik meg a magyar nemzeti irodalom képe. Hogyan jelennek meg Mikszáthnál a nemzeti irodalom nagyjai – Petőfi Sándor, Arany János és Jókai Mór –, illetve milyen reflexiók fogalmazódnak meg az írásokban a nemzeti irodalom fejlődését illetően. Hipotézisem szerint Mikszáthnak a magyar irodalom történetét mozaikszerűen megjelenítő nagyelbeszélésének főszereplője Jókai Mór, ő a magyar irodalmi fejlődés kvintesszenciája. A Jókaihoz vezető út kimunkálása azonban lehetőséget ad Mikszáthnak Arany János és Petőfi Sándor Jókai felőli értelmezésére, valamint a magyar populáris regényhagyomány kánonba emelésére.
6
NÉMETH, Ferenc. "1919: A KISEBBSÉGI, IRODALMI ÖNESZMÉLÉS ÉVE NAGYBECSKEREKEN." Hungarológiai Közlemények 19, no. 3 (January 28, 2019): 128–38. http://dx.doi.org/10.19090/hk.2018.3.128-138.
Full textAbstract:
A tanulmány a bánáti Nagybecskerek példáján, az 1919-es év kulturális/irodalmi eseményeinek, megnyilatkozásainak, jelenségeinek számbavételével, valamint a releváns társadalmi háttéresemények felvázolásával helyezi értelmezési keretbe s mutatja be a kisebbségi vajdasági magyar irodalom kezdeti lépéseit, öneszmélésének első megnyilatkozásait, jellegzetességeit. Az egykori megyeszékhely írói, megfelelő intézményi háttér hiányában, valamint az 1918. december 1-jén létrejött Szerb–Horvát–Szlovén Királyság megszorító intézkedései mellett – nem csekély leleményességgel – műkedvelői körökben, informális asztaltársaságokban tudtak elsőként megnyilatkozni, s e műkedvelői háttérből bontakozhatott ki később a kisebbségi magyar lap- és könyvkiadás és virágozhatott fel a vajdasági magyar irodalom, amelynek egyik fontos tartópillérét éppen a nagybecskereki írók alkották. Nemcsak azért, mert 1919-ben ott látott napvilágot a vajdasági magyar irodalom első regénye (Tarkó János: Amíg a nagy vihar tombolt…), hanem azért is, mert e közösség úttörője volt a kisebbségi magyar irodalmi lapkiadásnak (Renaissance – 1920, Fáklya – 1922) és irodalmi szerveződésnek is (Ady Társaság – 1923).
7
Kelemen, Erzsébet. "A számítógép és az irodalom." Információs Társadalom 9, no. 1 (March 1, 2009): 47. http://dx.doi.org/10.22503/inftars.ix.2009.1.5.
Full textAbstract:
A technikai médiumokkal bekövetkező változás az írást megfosztja monopolhelyzetétől. A konvencionális könyvnyomtatás uralmát is felváltja a lézeres nyomtatás által demokratizálódott produkció, „az írott szöveg legmagasabb szintű előállítása” (Papp Tibor, Avantgárd szemmel az irodalmi világról, 2008): írók, költők nyomtatásra kész műveket szerkesztenek, s így nemcsak a szerzők, de az olvasók vizuális kultúrája is finomodik. A papír mellett megjelenik tehát egy új mediális jelhordozó hatalom, egy új „üzenetközvetítő”: a számítógép. Az új médium az irodalom perspektíváit is kiszélesíti: felerősödik a vizualitás, színes, dinamikus, hangos művészi alkotások születnek, s egy működő program akár szabályos, klasszikus versformák generálására is képes. A tanulmány szól a számítógépes irodalom történetéről, a világháló által megújult numerikus irodalom új irányairól, s Papp Tibor művein keresztül (elsősorban a Disztichon Alfa 16 billió alkotásával, s a Hinta-palinta című dinamikus költeménnyel) bemutatja a számítógéppel generált irodalmi művek sajátosságait.
8
Pál, Gyöngyi. "A magyar fotóirodalom kartográfiája a posztmédia korában." Per Aspera ad Astra 9, no. 1 (October 24, 2022): 169–78. http://dx.doi.org/10.15170/paaa.2022.09.01.09.
Full textAbstract:
A tanulmány a „fotóirodalmi” jelenséget vizsgálja, feltérképezve hogyan lépi át a két alapvetően eltérő diszciplína, illetve művészeti ág a saját határait, hogyan hat egymásra vagy olvad össze. A vizsgálat alapját a Magyar Fotóirodalmi Adatbázist (MAFIA) gyűjteménye adja, amely a PIM (Petőfi Irodalmi Múzeum) és a SZTE Klebelsberg Könyvtárak adatbázisainak a szűrésére épült. A kutatás olyan fotóhasználatokra is rámutat, amelyek a fotóirodalom-elméleti és irodalomelméleti művek eddig figyelmen kívül hagytak (filmforgatókönyvek, fotóillusztrált színművek, szerzői kiadványok, verses kötetek, antológiák). Az irodalom mezsgyéjére sorolt műfajokban (gyermek- és ifjúsági irodalom, képregény, dalszöveg, novellizáció, ponyvairodalom) is találunk fotóillusztrált könyveket, és ezek formai és tartalmi szempontból sok hasonlóságot mutatnak a klasszikus irodalmi műfajokban használt fotóillusztrációs gyakorlattal. A szöveg a MAFIA adatbázis 4 fő kategóriája alapján szemezget a gyűjteményben feldolgozott könyvek közül, sorra veszi az illusztráció nélküli fotóirodalmi műveket, az íróportrékat tartalmazó műveket, a képek dokumentum értékére és bizonyító erejére építő fotóillusztrált műveket (önéletrajzi, szociográfiai, történelmi, társadalomábrázoló regények, drámák és színművek, utazási irodalom). Példát hoz továbbá a tanulmány olyan művekre, amelyek nem törődnek a fénykép referencialitásával és a fikcióhoz állnak közel vagy illusztratív jellegűek. A panoráma jellegű körkép végül a fotográfia és az irodalom a posztmédia korában elfoglalt helyének tárgyalásával zárul.
Kép forrása: Fortepan / Budapest Főváros Levéltára / Klösz György fényképei
9
Szilvássy, Orsolya. "A félelem játszóterén." nCOGNITO - Kognitív Kultúraelméleti Közlemények 1, no. 2 (September 20, 2022): 72–92. http://dx.doi.org/10.14232/ncognito/2022.2.72-92.
Full textAbstract:
A tanulmány az érzelmi és irodalmi nevelés kapcsolatára fókuszál egy negatív érzelem, a félelem vonatkozásában. Az írás a kognitív gyermekirodalom-kritika nézőpontjához igazodva azon a belátáson alapul, hogy az irodalom által fejleszthető képességek és ismeretek elválaszthatatlanok a valós tapasztalatoktól, továbbá az irodalmi befogadás nemcsak elősegíti a kognitív és érzelmi fejlődést, hanem ez utóbbiak nélkülözhetetlen előfeltétele is. A tanulmány különböző szövegfajták vizsgálatával több példán keresztül azt mutatja be, hogy hogyan megy végbe a „játékos tanulás” irodalmi terepen, milyen tipikusnak mondható technikákkal és stratégiákkal jelenik meg a félelem motívuma és érzése a különböző korosztályokat megszólító gyermek- és ifjúsági irodalmi szövegekben, illetve mivel gyarapodhat általuk a kiskorú befogadó a „félelem játszóterén”. A vizsgálat eredményeként levonható az az általános következtés, hogy a gyermek- és ifjúsági irodalmi szövegek a negatív érzéseket az olvasó korosztály igényeinek megfelelően a művészi ábrázolás bevált technikái révén határok közé szorítják, illetve az irodalom érzelmi literációs funkciója olyan inherens funkció, amely elválaszthatatlan az esztétikai hatástól.
10
Kapás, Judit. "A kultúra szerepe a gazdasági növekedésben: összefoglalás, kritika és továbblépési utak?" Competitio 15, no. 2. (December 15, 2016): 22–44. http://dx.doi.org/10.21845/comp/2016/2/2.
Full textAbstract:
Az utóbbi két évtizedben egy meglehetősen széles, de szerteágazó empirikus irodalom alakult ki a kultúra gazdasági növekedésre gyakorolt hatásáról. Ez az irodalom exponenciálisan fejlődik napjainkban is, a növekedéselmélet és az intézményi közgazdaságtan érintkezési határán. A tanulmány strukturálja és bemutatja ezt az irodalmat, három fő ágra bontva azt, majd ezt követően összefoglalja az irodalmon belül felmerült kritikákat is. A kritikákban megjelölt két továbblépési út kapcsán a szerző javaslatot tesz a jövőbeli kutatások lehetséges irányultságára.
Journal of Economic Literature (JEL) kódok: O43, Z19
11
BENCE, Erika. "MI TÖRTÉNT A JUGOSZLÁVIAI/VAJDASÁGI MAGYAR IRODALOMBAN 1918-BAN?" Hungarológiai Közlemények 21, no. 3 (March 4, 2021): 90–108. http://dx.doi.org/10.19090/hk.2020.3.90-108.
Full textAbstract:
A kutatás a vajdasági magyar irodalomtörténeti diskurzus egyik legfontosabb, mindmáig érvényesnek tekintett alapelvét, az 1918-as kezdetekről alkotott axiómát járja körül. Az eredmények értelmezése és interpretációja számba veszi azokat az ideológiai behatásokat, történeti-poétikai hagyományokat és irodalomtudományi szemléleteket, amelyek nyomán és hatására az említett kanonizációs eljárások (a vajdasági magyar irodalomtörténeti szintézis, a jugoszláviai, majd a vajdasági magyar irodalmi lexikon létrehozása, könyvtörténetek és bibliográfiák megjelenése) a jugoszláviai/vajdasági magyar irodalom kezdeteit egy politikai konstrukció, az SZHSZ Királyság létrejöttének időpontjával kapcsolták össze. A dolgozat bemutatja, hogy az irodalom alakulástörténetéről szóló modern felfogások milyen értelemben helyezték hatályon kívülre a jelölt történeti elképzeléseket meghatározó pozitivista és szubsztancialista módszereket, módosítva/rekonstruálva ezáltal a jugoszláviai/ vajdasági magyar irodalom létformájáról alkotott összképet. Mindeközben az értelmezés megőrzi a történeti hagyományok (például Bori Imre irodalomtörténeti víziója) kánonalkotó, előremutató és maradandó értékeit.
12
Orsós, János Róbert. "TÖRTÉNETI KITEKINTÉS A 19. SZÁZADI CIGÁNY IRODALMI ÍRÁSBELISÉG KIALAKULÁSÁHOZ." Különleges Bánásmód - Interdiszciplináris folyóirat 8, no. 2 (June 30, 2022): 113–21. http://dx.doi.org/10.18458/kb.2022.2.113.
Full textAbstract:
Jelen tanulmány arra tesz kísérletet, hogy a 19. századi cigány irodalmi írásbeliség kialakulásának történetét párhuzamba helyezze a magyarnyelvű írásbeliség és irodalom kialakulásának 18-19. századi folyamataival, melyhez az alapot Horváth János irodalomtörténész koncepciója szolgáltatta.
13
Széchényi, Ágnes. "A par excellence modern kritikus kiformálódása egy hivatását túlélt hetilapban." Magyar Könyvszemle 131, no. 1 (September 2, 2021): 76–100. http://dx.doi.org/10.17167/mksz.2015.1.76.
Full textAbstract:
A magyar irodalom története a XX. században című, időnként portrékká szélesedő folyamatrajzban Schöpflin Aladár az irodalmi modernség győzedelmes útját rajzolja meg. Azzal, hogy a tapogatózó, alternatív utakat döntően a Nyugatba futtatja bele, lényegében a folyóirat mítoszát alapozza meg
14
Maczelka, Csaba. "Kabbala, tudomány és utópia: Margaret Cavendish és a The Blazing World (1666)." Apertura 12, no. 4 (2017): 1–18. http://dx.doi.org/10.31176/apertura.2017.12.4.4.
Full textAbstract:
A jelen dolgozat Margaret Cavendish The Blazing World (1666/1668) című utópiáját értelmezi az utópikus irodalom és a kabbala hagyományának 17. század közepi kontextusában, ugyanakkor reflektál a szöveghez kapcsolódó, a tudomány és az irodalom korabeli viszonyát illető kérdésekre is. Mindkét hagyományban és így Cavendish szövegében is kiemelt szerepet kap a „teremtés” általános fogalma, melynek hátterében az inventio retorikai fogalmának korábban már Bacon által is jelentősen módosított, majd Cavendishnél még radikálisabban megújított értelme áll. Ám Cavendish az irodalmi szöveg hangsúlyozott és ünnepelt, a Kabbalában is központi szerepet játszó teremtő funkciója ellenére, különösen a szöveg legönreflexívebb pillanatában, mintha kétkedést is kifejezne e teremtés hatásával kapcsolatban. Ennek köszönhetően utópiája a kritikai utópia egyik igen izgalmas korai példájának is tekinthető.
15
Toldi, Eva. "A VÁROS MEGHÓDÍTÁSA." Годишњак Филозофског факултета у Новом Саду 47, no. 2 (December 26, 2022): 193–206. http://dx.doi.org/10.19090/gff.2022.2.193-206.
Full textAbstract:
A vajdasági magyar irodalomban Újvidéknek fontos szerepe van. Jelöli a helyszínt, az emberek életének keretét, ugyanakkor kulturális térként is funkcionál: az irodalom létrehozásának, az irodalmi identitás létrejöttének színtereként jelenik meg. A vajdasági magyar író számára külön kihívást jelentett a város meghódítása, amelynek kezdetben csak idegensége mutatkozott meg. A dolgozat a vajdasági magyar irodalom történetét követve az elutasítás és az elfogadás közti oszcillálás állomásait kíséri végig, azt a folyamatot, ahogyan a többkultúrájú közeg a kisebbségi identitással rendelkező író számára idegenből sajáttá, majd ismét idegenné válik. Mindenekelőtt költői alkotásokat vizsgál, amelyek térpoétikai olvasata a hovatartozás-tudat változásaira is érzékeny. Eközben megelevenedik a történelmi emlékezet, s a jelen eseményeinek lenyomata is markánsan kirajzolódik a szövegekben.
16
DOBSZAI, Gabriella. "INTERTEXTUALITÁS DUBRAVKA UGREŠIĆ ŠTEFICA CVEK AZ ÉLET SŰRŰJÉBEN CÍMŰ REGÉNYÉBEN." Hungarológiai Közlemények 18, no. 3 (January 30, 2018): 65. http://dx.doi.org/10.19090/hk.2017.3.65-75.
Full textAbstract:
A legnépszerűbb és legelterjedtebb kommersz irodalmi műfajok közé tartoznak a romantikus szerelmes regények, melyek olvasói számára mindig megbízhatóan ugyanazt a sematikus élményt nyújtják: szerelmi történet egy hétköznapi lány és a „hercege” között; történetük a „sors” kegyetlensége ellenére is happy enddel végződik. Dubravka Ugrešić 1981-ben megjelent Štefica Cvek u raljama života (Štefica Cvek az élet sűrűjében) című patchwork regénye a megjelenés idején a műfaj teljesen új feldolgozása volt, ma már klasszikus alkotásként tartják számon. A mű a triviális, a naiv és a dilettáns történetmesélés módozataival szembesít. Az írónő a posztmodern irodalomra jellemző intertextualitás eszközeit használva a mesei elemek és az életből vett közhelyes példák segítségével emeli ki a populáris irodalom és az ún. magas szépirodalom közötti diszkrepanciákat. A tanulmányban ezeket a szövegközti elemeket, illetve mesei jellemzőket emelem ki és próbálom feltárni felhasználásuk okát és konklúzióját Ugrešić regényében.
17
VÖRÖS, István. "A NYELV REJTETT TARTOMÁNYAI." Hungarológiai Közlemények 18, no. 4 (January 30, 2018): 70. http://dx.doi.org/10.19090/hk.2017.4.70-80.
Full textAbstract:
A dolgozat Arany János és Karel Jaromír Erben költészetének párhuzamait vizsgálva a XIX. századi cseh és magyar irodalmi kapcsolatok történetéhez nyújt adalékot. Az életrajz és a költői szerep hasonlóságai mellett az európai irodalom tendenciáihoz képest kissé megkésett balladák sűrű atmoszférájának párhuzamos jelenségeiről szól. A szerkezeti elemzés a világkép összetettségét és hasonlóságát is felszínre hozza.
18
Aranyi, Fruzsina. "MÚZEUMPEDAGÓGIAI FOGLALKOZÁS AZ IPOO-MODELL TÜKRÉBEN." Különleges Bánásmód - Interdiszciplináris folyóirat 4, no. 2 (June 30, 2018): 27–35. http://dx.doi.org/10.18458/kb.2018.2.27.
Full textAbstract:
A látogatóbarát múzeumi szemléletmód elterjedésével a múzeumi szakemberek kiállításaikkal igyekeznek minél szélesebb látogatói réteget megszólítani. Ehhez szükséges a kiállítások szakszerű interpretációja a különböző korosztályok számára. Így mindinkább felértékelődik mind a múzeumpedagógusok szerepe, mind a múzeum, mint non-formális oktatótér fajsúlyossága. Egy-egy kiállítás jellegét azonban bizonyos esetben nagyban befolyásolhatja a kiállítótér struktúrája is. A Debreceni Irodalom Háza öt kisebb egységre tagolt hosszú, egyenes tér, melyben az Álmodó magyarok című állandó irodalmi kiállítás található. Ebben a térben jelent meg elszórtan a REJTŐzködő Irodalom című időszaki kiállítás. A kiállítótér zegzugossága kiváló lehetőséget biztosított egy mozaik szerű elrendezésre, s ezáltal egy játékosított múzeumpedagógiai foglalkozásra. Tanulmányunkban ezt a módszert vizsgáljuk meg az IPOO-modell tükrében. A módszer a tanulás hatékonyabbá tételét célozza, és kiválóan alkalmazható non-formális oktatási környezetben is, ahol a tanulás a kiállítás által közvetített információk meglétét takarja.
19
Gulya, Nikoletta Mária, and Anikó Fehérvári. "A fogyatékosság reprezentációja az általános iskolák magyar irodalom tananyagához kapcsolódó irodalmi művekben." Educatio 29, no. 3 (February 23, 2021): 379–93. http://dx.doi.org/10.1556/2063.29.2020.3.4.
Full textAbstract:
Összefoglaló. Az irodalmi alkotások jól alkalmazhatók az oktatásban arra, hogy a tanulók megismerkedjenek a társadalom sokszínűségével és annak kulturális összefüggéseivel, amennyiben megfelelően ábrázolják ezeket a társadalmi csoportokat. Jelen írás célja, hogy a tartalomelemzés módszerével feltárja és elemezze a magyar általános iskolák tananyagához kapcsolódó irodalmi szemelvénye fogyatékossággal kapcsolatos tartalmait. A kutatás eredményei rávilágítanak, hogy a vizsgált irodalmi szemelvényekben a fogyatékossággal élő szereplők rendkívül alulreprezentáltak és sztereotip módon ábrázoltak, ezáltal erősíthetik a tanulók fogyatékossággal élő emberekkel kapcsolatos előítéleteit, így feldolgozásukkor hangsúlyt kell fektetni a sztereotip tartalmak tisztázására. Summary. Literary works are a readily available resource in education to help students learn about the diversity of society and its cultural contexts, as long as they depict these social groups appropriately. The study aimed to identify the different recurring patterns of the disability conception within the content of youth literature in primary education, employing content analysis. The results of the research reveal that in the examined literary works people with disabilities are extremely underrepresented and depicted stereotypically. This way of representation can reinforce students’ negative attitude towards people with disabilities, therefore the stereotypical content should be clarified and discussed during the lessons.
20
BALÁZS, Imre József. "NŐI IRODALMI HAGYOMÁNY KÉRDÉSEI AZ ERDÉLYI DRÁMAIRODALOM FELŐL." Tanulmányok, no. 1 (January 18, 2023): 3–12. http://dx.doi.org/10.19090/tm.2022.1.3-12.
Full textAbstract:
Az utóbbi két-három évtized elemzései rámutattak arra, hogy a női irodalom kérdésköréhez strukturális értelemben kell közelítenünk, ha pontosabban szeretnénk érteni a kanonizáció és az irodalmi emlékezet mozgásait. A női irodalmi hagyomány létezése, materialitása azt jelenthetné, hogy a női szerzők tapasztalatai, írásgyakorlatai, műfajteremtései dialógusba lépnek egymással, hálózattá szerveződve az irodalmi hagyományon belül. A tanulmány ennek a hagyománykonstrukciónak a lehetőségeit vizsgálja az erdélyi magyar irodalomban, a felejtés mintázatainak négy típusát tételezve annak távlatában, hogy az irodalmi hagyomány vakfoltjai strukturális értelemben is eltüntethetővé váljanak. A mintázatok közül legalább kettőben színházi alkotók is jelen vannak. A színpadi szerzők recepciója olyan esettanulmányokat kínál a kérdéskör vizsgálata számára, amelyek felől árnyaltan jellemezhető a női szerzők szerepe az erdélyi magyar irodalmi hagyományban.
21
Radnai, Dániel Szabolcs. "A hazatalálás történetei – a magyar utazási irodalom átalakulása a 19. század közepén." Verso – Irodalomtörténeti folyóirat 5, no. 1 (July 20, 2022): 9–33. http://dx.doi.org/10.15170/verso.5.2022.1.9-33.
Full textAbstract:
Jelen tanulmány a Balaton 19–20. századi magyar irodalmi reprezentációjáról szóló doktori disszertációm egyik elméleti-történeti bevezető fejezete. A szöveg első egységében a modern magyar utazási irodalom történetiségével kapcsolatos szakirodalmi koncepciókat, korszakolásokat mutatom be, ezt követően egy eddig kevesebbet kutatott periódus, a 19. század közepe és 1920 közötti időszak jelentőségét hangsúlyozom az utazási kultúra és a turizmus kiépülése, valamint az útleíró műfajok (mediális-poétikai) átalakulása kapcsán. A dolgozat második egységében a turizmus jelenségének 19. század közepi irodalmi ábrázolásaira hozok példát, Jókai Mór útirajzait és a Vasárnapi Ujság című hetilap szerepét hangsúlyozva.
22
Horváth, Márta. "Feszültség, harag, undor." nCOGNITO - Kognitív Kultúraelméleti Közlemények 1, no. 2 (September 20, 2022): 31–45. http://dx.doi.org/10.14232/ncognito/2022.2.31-45.
Full textAbstract:
A feszültség az irodalmi fikció egyik legalapvetőbb érzelmi hatása, amely nélkül egyes műfajok – például a krimi, a horror vagy a tragédia – elképzelhetetlenek, sőt bizonyos elméletek szerint a feszültségkeltés a populáris irodalom legfontosabb eszköze az olvasó figyelmének megragadására. A feszültségkeltés azonban jó esetben nem öncélú, hanem például olyan morális érzelmek előkészítéseként funkcionál, melyek meghatározzák az elbeszélő szöveg érzelmi „profilját”. Ennek egy klasszikus megvalósulását mutatom be a Barbárok című novella érzelmi hatásának elemzésével, ahol tézisem szerint a feszültség az irodalmi narratíva tekintetében két legmeghatározóbb morális érzelembe: a haragba és a morális undorba vezet át.
23
Bálint, István Ábrahám, Viola Rőmer, and Ramóna Sütő. "Fekete Csönd: Irodalom-népszerűsítő szabadulószoba." Tudásmenedzsment 21, no. 1-2 (January 4, 2021): 328–39. http://dx.doi.org/10.15170/tm.2020.21.1-2.25.
Full textAbstract:
Kutatásunk tervezési fázisában egy olyan tantermi segédlet létrehozására törekedtünk, melynek célja a középiskolás tanulók irodalom iránti érdeklődésének gamifikációs technikák alkalmazásával való felkeltése. Új trendek mutatják – az országban és a nagyvilágban is – az egyre nagyobb népszerűségnek örvendő szabadulószobák sikerét. Míg a köztudatban a szabadulószobák csupán szórakozási lehetőséget nyújtanak, addig mi egy újfajta szemléletmóddal tekintettünk a módszer adottságaira, lehetőségeire.
Csapatunkkal törekedtünk egy olyan módszertani alap kidolgozására, amely egyfajta univerzális vázként alkalmazható a középiskolai oktatásban, így a diákok számára a kevésbé izgalmasnak tartott irodalmi művek fogyasztásához is meghozza a kedvet, illetve a szoba elemeinek megismerése révén segítheti az órai értelmezést, elemzést.
A szabadulószoba egyik fő értéke annak komplexitásában és flexibilitásában rejlik. A kidolgozott segédlet segítségével bármely mű „behelyettesítő” a vázba, emellett a program bármilyen – az alapkövetelményeknek megfelelő – helyen, időben és számú játékossal megtartható.
24
CZETTER, Ibolya. "MÁRAI SÁNDOR OROSZ IRODALMI KAPCSOLATAI." Hungarológiai Közlemények 17, no. 3 (February 17, 2017): 17. http://dx.doi.org/10.19090/hk.2016.3.17-38.
Full textAbstract:
A XX. századi magyar irodalom sokrétű irodalomközi érintkezései közül a kutatás sokat foglalkozott Márainak az olasz, német, spanyol, francia művelődéshez és irodalomhoz való kapcsolódásával, az életmű orosz irodalmi kötődéseivel mostohábban bánt. A tanulmány igyekszik számba venni, hogy mely orosz szerzőkhöz vonzódott, akikről s akiknek nézeteiről, életművéről vagy egyes alkotásairól esszéiben, naplófeljegyzéseiben s más műfajú írásaiban megemlékezik, portrét fest. S leginkább arra keresi a választ, hogy miről vallanak ezek a szellemi és irodalmi találkozások, mit árulnak el Márai ízléséről, irodalomfelfogásáról, törté- nelem- és világlátásáról, milyen tematikus, motivikus, intertextuális, poétikai stb. kapcso- lódások fedezhetők fel az említett szerzők és Márai írásművészetében, munkásságában.
25
Rácz, Lajos. "János Jelenések könyve: a modern magyar környezeti irodalom születése." Tér és Társadalom 32, no. 1 (March 1, 2018): 131–44. http://dx.doi.org/10.17649/tet.32.1.3020.
Full textAbstract:
Térey János A Legkisebb Jégkorszak című verses regényében egy kisebbfajta éghajlati-környezeti apokalipszis történetének első másfél évét beszéli el. 2019 tavaszán előbb Izlandon, majd Itáliában is sorra kitörnek a vulkánok és elkezdődik egy globális léptékű lehűlés, alkalmazkodásra kényszerítve a kortárs társadalmakat. A regény cselekménye Izlandon kezdődik, de a történet földrajzi fókusza valójában Budapest, és leginkább a Svábhegy, a legújabb kori magyar elit lakóhelye. A regénynek több főszereplője is van: Mátrai Ágoston, a későn házasodó karrierdiplomata, az ex-étteremtulajdonos újgazdag Labancz Győző, vagy Radák Zoltán miniszterelnök, akit a sámánista merénylők a soha meg nem valósult jelenkori magyar felvirágzás mártírjává tesznek. Rövid írásomban annak a bizonyítására tettem kísérletet, hogy a természeti környezet, esetünkben az éghajlatváltozás ugyanolyan aktív és meghatározó szereplője a cselekmény alakulásának, mint a regény szereplői. A szógyakoriság vizsgálatával és tartalomelemzéssel azt kíséreltem meg bizonyítani, hogy Térey János verses regénye illeszkedik abba az 1980-as években induló nemzetközi irodalmi áramlatba, amelyet környezeti irodalomnak neveznek. A környezeti irodalom koncepciójának első kidolgozója, Cheryll Burgess Glotfelty a természeti környezetre nem az emberi cselekvést elszenvedő statikus háttérként tekintett, hanem mint a holisztikusan szemlélhető és interaktív módon működő humán ökoszisztéma egyik főszereplőjére. Ugyanakkor Térey folytat egy, a magyar irodalomban hosszú idő óta létező hagyományt is a természeti környezethez való viszony értelmezését illetően. Ennek a környezeti irodalmi tradíciónak fontos mérföldkövei voltak Petőfi Sándor Tisza című költeménye, amely a folyószabályozások korának optimista programverse, vagy Madách Imre Az ember tragédiájában az Eszkimó szín víziója, amely elképesztően és korszerűen pesszimista jövőkép volt a 19. század derekán. Következtetésem szerint Térey János verses regénye tekinthető a (poszt)modern magyar környezeti irodalom első, remélhetően úttörő vállalkozásának.
26
BENCE, Erika. "MAGYAR BESTSELLEREK, IRODALMI (VILÁG)-SIKEREK A KÉT VILÁGHÁBORÚ KÖZÖTT." Hungarológiai Közlemények 19, no. 2 (January 24, 2019): 34–55. http://dx.doi.org/10.19090/hk.2018.2.34-55.
Full textAbstract:
Az első világháború kitörésének és történetének centenáriuma elsősorban autentikus naplókra, naplóregényekre irányította a figyelmet a magyar könyvkiadás területén. Megjelentek korábban hagyatékokban őrzött és levéltári anyagként számon tartott levelezések, naplók (pl. Andrássy Ilona grófnő naplója és levelezése, több vajdasági katonanapló Csorba Béla és Ökrész Károly gondozásában). Ugyanez a tendencia emelt ki a feledésből néhány, korábban népszerű, majd elfelejtett első világháborús hadifogolyregényt, mindenekelőtt Markovits Rodion Szibériai garnizon (1928) című alkotását. A magyar irodalom példátlan sikerű bestsellere, majd szerzőjének irodalmi bukása a mai napig kellőképp ki nem vizsgált jelensége a magyar irodalom alakulástörténetének. Az Aranyvonat (1929) elmaradt sikerét az eddigi néhány magyarázatkísérlet elsősorban a szerző személye és viselkedése kiváltotta ellenszenvre vezette vissza. Azonban, ha a regények történetét elkülönítjük a Markovits-legendától, s a korszak, azaz a XX. század harmincas éveiben napvilágot látott európai, illetve magyar háborús regények keletkezés- és recepciótörténeti kontextusában szemléljük őket, több hasonló vagy megegyező jelenséget észlelhetünk. A tanulmány Markovits Rodion Szibériai garnizon című regényének recepciótörténeti vonatkozásait ebben az összefüggésben értelmezi, veti össze olyan vajdasági magyar példákkal, mint Munk Artúr, Darvas Gábor vagy Szabó István–Andrée Dezső első világháborút tematizáló regényei.
27
HERMANN, Zoltán. "PÁLYÁK ÉS ÜSTÖKÖSÖK – ARANY JÁNOS ÉS JÓKAI MÓR." Hungarológiai Közlemények 18, no. 2 (January 23, 2018): 38. http://dx.doi.org/10.19090/hk.2017.2.38-48.
Full textAbstract:
A két kánonalakító és kánonteremtő kortárs, Arany és Jókai viszonya a XIX. századi magyar irodalom egyik nagy rejtélye. A kölcsönös tiszteleten, a szűkszavú és ritka levélváltásokon kívül gyakorlatilag alig voltak kapcsolatban egymással: mintha két párhuzamos irodalmi kánon szereplői lettek volna. A kettejük közötti hűvös viszonynak ugyanúgy lehetett oka a Petőfivel való viszonyuk megromlása 1848–49-ben, ahogy Arany nem túl hízelgő, Gyulai Pál irodalmi nézeteit követő Jókai-kritikája, politikai nézetkülönbségeik és Jókai élclapjainak Arany-paródiái. A tanulmány igyekszik arra is választ adni, hogy a XIX. század végi recepcióban még egyformán magasra értékelt tekintélyük a XX. századi értelmezéstörténetben aszimmetrikusan Arany kánoni helyét emelte a középpontba, és Jókaiét periferizálta.
28
Schelhammer, Zsófia. "Gyöngyösi és Zrínyi megjelenése egy 17. századi énekeskönyvben." Magyar Könyvszemle 137, no. 3 (February 22, 2022): 333–44. http://dx.doi.org/10.17167/mksz.2021.3.333-344.
Full textAbstract:
Petrovay Miklós énekeskönyve a régi magyar irodalom elképesztően gazdag repertoárját vonultatja fel, gyakorlatilag nincs „műfaj”, amely ne képviseltetné magát benne – könnyedén megférnek egymás mellett a 16. századi históriás énekek, a „kortárs” vagy „közel kortárs” irodalmi szövegek, a dráma, a dal, a népkönyvrészletek, valamint a Csízió is. E dolgozat azonban csak a kortárs szövegekre fókuszál, pontosabban Gyöngyösi István és Zrínyi Miklós énekeskönyvbeli megjelenésére. Mindkettőjüket megidézi egy-egy szöveg, azonban szerintem nemcsak Zrínyit, hanem – a szakirodalom álláspontjával ellentétben – Gyöngyösit is csupán közvetve.
29
Darab, Ágnes. "A saját és az idegen – A római kánonképződés." Antik Tanulmányok 54, no. 2 (December 1, 2010): 239–52. http://dx.doi.org/10.1556/anttan.54.2010.2.3.
Full textAbstract:
A tanulmány a római kánonképződés folyamatának bemutatására tesz kísérletet három szöveghely alapján. A kérdés vizsgálatának megkerülhetetlen kiindulópontja Cicero Brutusa, amely az első próbálkozás a római irodalmi teljesítmény összegzésére és a görögökéhez viszonyított értékelésére. Ennek az előzménynek a kontextusában vizsgálom az id. Plinius Naturalis Historiajának (7, 107–117) és Quintilianus Institutiojának (10, 1, 46–131; 12, 10, 1–9) a görög és a római irodalom történetét áttekintő fejezeteit: az alkalmazott módszereket (irodalmi komparatisztika, vizuális analógia), a narratív egységek struktúráját szervező szempontokat (kronológia, korszakolás: görög és római, régi és új, műfajok szerinti csoportosítás), és igen fontos szempontként a szövegek terminológiáját. Mindezek eredményeként kibontakozik a római kánon alakulástörténete, mely a köztársaság korának utolsó századában vette kezdetét és a Flavius-korban teljesedett ki, s amely a világot birtokba vevő Imperium Romanum kulturális identitásának egyik irodalmi formájaként értelmezhető.
30
Nemes, Szilvia. "Adok-kapok, avagy egy sajátos adásvétel Petronius Satyriconjában." Antik Tanulmányok 59, no. 2 (December 2015): 195–211. http://dx.doi.org/10.1556/092.2015.59.2.3.
Full textAbstract:
A klasszikus kori irodalmi latin nyelv és a római jogtudósok által kidolgozott jogi latin nyelv közti kölcsönhatás az irodalom és római jog határán elhelyezkedő, kevéssé kutatott terület, amely számos megválaszolatlan kérdést rejt magában. A jogi szakkifejezések felbukkanása a klasszikus kori irodalmi nyelvben a joghoz nem értők számára különös jelenségnek számított, amely a szélesebb olvasóközönség érdeklődését éppen homályossága és gyakori kétes értelmezhetősége révén keltette fel. Tanulmányomban a Petronius Satyriconjának XII–XV. caputjában szereplő jogi szakkifejezéseket vizsgálom a jogi tényállás tisztázásán keresztül, választ keresve azok tényleges funkciójára. A forumon játszódó jelenet elemzése során a római jog precizitása és a petroniusi humor közti ellentét feloldásának kulcsát az írói szándék feltárása jelenti, amely a jogi latin nyelvet sajátos módon illeszti művébe.
31
Bakó, Endre. "JUHÁSZ GÉZA BÖLCSÉSZPROFESSZOR, A DEBRECENI TUDOMÁNYEGYETEM 1950‒51. TANÉVI RECTOR MAGNIFICUSA." Gerundium 13, no. 1-2 (June 24, 2022): 22–35. http://dx.doi.org/10.29116/gerundium/2022/1-2/2.
Full textAbstract:
Juhász Géza középiskolai tanárként az 1920/1930-as években a debreceni irodalmi élet egyik vezéregyénisége volt, aki számottevő költői tevékenységgel, tanulmányok írásával, irodalmi rendezvények szervezésével vonta magára a figyelmet. A politikai hatalommal való szembehelyezkedése a baloldali ideológia hívévé tette. Ennek köszönhette, hogy a II. világháború befejeződését követően szinte azonnal (1945 novemberében) a Debreceni Egyetemen a magyar irodalom egyetemi tanárává, majd 1950-ben – még a fennálló szabályokat is megkerülve – az egyetem rektorává nevezték ki. Rektori tevékenységét a kommunista hatalomátvétel tragikus eseményei árnyékolták be, amelyben vezetői mozgásterét szigorú előírások és ugyancsak alaposan körvonalazott elvárások – a hatalom igazolásának és a politikai vezetők dicsőítésének folytonos hangoztatása – határozták meg. Juhász Géza e feladatokat igyekezett az elvárásoknak megfelelően teljesíteni, amivel – korábbi dicséretes irodalomszervezői hírnevét beárnyékolva – tevékeny résztvevője lett az egyetemi tradíciók felszámolásának.
32
Török, Zsuzsa. "Az irodalom és irodalomtörténet-írás mibenlétéről." Verso – Irodalomtörténeti folyóirat 3, no. 2 (February 15, 2021): 169–73. http://dx.doi.org/10.15170/verso.3.2020.2.169-173.
Full text
33
Álvarez, Isabel, and Brent Kilbourn. "Az információs társadalommal foglalkozó irodalom feltérképezése." Információs Társadalom 2, no. 3 (June 1, 2002): 39. http://dx.doi.org/10.22503/inftars.ii.2002.3.3.
Full textAbstract:
A tanulóknak és a tanároknak egyaránt számos oktatási problémát rejt magában az információs társadalommal foglalkozó irodalom. A szerzők egy olyan három dimenziós közelítést javasolnak, melynek tengelyei-konceptuális keretei a “témák", a “nézőpontok”, és a “tőmetaforák”. A Pepper nyomán alkalmazott tőmetaforák mind a tudományos, mind a mindennapi gondolkodás típusait és változását segítenek értelmezni – nem csak az információs társadalom feltérképezésében.
34
Labádi, Gergely. "Géppel mért irodalom: a mikszáthi élőbeszédszerűség." Digitális Bölcsészet 2 (2019): M:3—M:19. http://dx.doi.org/10.31400/dh-hun.2019.2.390.
Full text
35
Gömöri, George, Miklós Béládi, Béla Pomogáts, and László Rónay. "A nyugati magyar irodalom 1945 után." World Literature Today 61, no. 2 (1987): 321. http://dx.doi.org/10.2307/40143216.
Full text
36
Czetter, Ibolya. "Márai Sándor és az orosz irodalom." Studia Slavica Savariensia 2013, no. 1-2 (2013): 142–52. http://dx.doi.org/10.17668/sss.2013.1-2.142.
Full text
37
Gömöri, George, and Ernő Kulcsár Szabó. "A magyar irodalom története 1945-1991." World Literature Today 68, no. 2 (1994): 401. http://dx.doi.org/10.2307/40150283.
Full text
38
Kopeczky, Rita. "A görög antiszemita irodalom egyiptomi vonulatához." Antik Tanulmányok 49, no. 1-2 (December 2005): 173–96. http://dx.doi.org/10.1556/anttan.49.2005.1-2.6.
Full text
39
Maróth, Miklós. "Tudomány és irodalom a hellenizmus korában." Antik Tanulmányok 58, no. 1 (June 1, 2014): 1–14. http://dx.doi.org/10.1556/anttan.58.2014.1.1.
Full textAbstract:
A kutatást régóta foglalkoztatja a tévesen Aristotelésnek tulajdonított De mundo szerzősége. A cikk amellett érvel, hogy téves kiindulópont az anonim szerzőt valamelyik filozófiai iskolában keresni, mivel a mű csakis egy rétoriskolában jöhetett létre. Nem filozófiai, hanem retorikai mű. A későbbi korokból ismert nézet, miszerint Aristotelés írt ezoterikus és exoterikus műveket, a rétoriskolai hagyomány fényében átértelmezendő: a későbbi hagyományban exoterikus műveknek tartott könyvek a retorikai hagyományban keletkeztek, de az utókor Aristotelésnek tulajdonította őket. Ilyen művek a De mundo, a Secreta secretorum stb.
40
Rita, Kopeczky. "A görög antiszemita irodalom egyiptomi vonulatához." Antik Tanulmányok 49, no. 1-2 (June 2005): 173–96. http://dx.doi.org/10.1556/092.2005.49.1.6.
Full textAbstract:
A zsidóság Nagy Sándor idejében került a görög világ látóterébe, amely először a „barbár filozófia" képzetkörébe illesztette bele az újonnan felfedezett népet. A Ptolemaios-kori Egyiptomban a zsidóság és görögség egymás mellett élése még problémamentesnek nevezhető; a kor irodalmában néhány közhelyet leszámítva nem beszélhetünk antiszemitizmusról. A „görög antiszemita irodalom" kezdetei jórészt egyiptomi papi körökhöz köthetők; az innen kikerülő hellénizált szerzők műveiben egy ősi egyiptomi—zsidó vallási ellentétről szóló hagyomány motívumai jelennek meg. Apión kezében futnak végül össze a görög „barbár-diskurzus", az egyiptomi Antiexodusnarratíva és az aktuális zsidó—görög politikai feszültségek szálai.
41
MATUSKA, Ágnes. "VÁLTOZÓ RENESZÁNSZKÉPEK A KULTURÁLIS FORDULAT UTÁN." Hungarológiai Közlemények 19, no. 4 (January 28, 2019): 74–87. http://dx.doi.org/10.19090/hk.2018.4.74-87.
Full textAbstract:
A dolgozat egy készülő irodalomtörténeti mű, Az angol irodalom magyar története vállalkozás kapcsán reflektál a reneszánsz korszakot bevezető fejezet elméleti dilemmáira, és általános kérdéseket vet fel irodalomtörténettel, korszakolással, az irodalmi művek társadalmi beágyazottságával és azzal kapcsolatban, ahogy az irodalomtörténészek kérdésfelvetéseit, nézőpontját is meghatározza saját kulturális kontextusuk. A kiindulópontul szolgáló példákat a Szenczi Miklós által szerkesztett angol irodalomtörténet reneszánsszal kapcsolatos fejezetei és a kurrens angolszász újhistorista diskurzus vezető elméletíróinak munkái adják, különös tekintettel az újhistorizmus különböző megítélésére, prezentizmushoz való viszonyára, az irodalmi művek és kontextusuk közötti kapcsolat változó értelmezésére. Az érvelés felvetése szerint alapvetően három kontextus határozza meg az irodalomtudósok látásmódját: az intézményrendszer, az aktuálisan domináns elméleti irányok és az az igény, hogy irodalomtörténeti értelmezéseik saját társadalmuk látásmódját releváns módon tudják formálni. Az utóbbi két kontextus ugyan nehezen választható ketté, de működése hasonló ahhoz az ambivalens viszonyhoz, amely egy irodalmi mű és annak történeti, ideológiai környezetét jellemzi.
42
KOVÁCS, Krisztina, and Anikó NOVÁK. "A MENEKÜLTVÁLSÁG MINT A POSZTKOLONIALITÁS NARRATÍVÁJA." Hungarológiai Közlemények 23, no. 1 (September 15, 2022): 107–25. http://dx.doi.org/10.19090/hk.2022.1.107-125.
Full textAbstract:
Az elmúlt évek világ- és magyar irodalmában a 2015-ös, azóta is tartó menekültválságot tematizáló „menekültirodalom” általánosan nem, bizonyos szubzsánerekben azonban teret hódított. A szövegekben a menekült alakja elsősorban az idegen, a Másik pozíciójában jelenik meg. A tendenciákat figyelve az látható, hogy egyes helyeken a menekülttematika díszlet, háttér, hangulatfestő elem, másutt inkább a sztereotípiák domborodnak ki. A dolgozat a magyar irodalom és a skandináv krimi menekültábrázolásait elemzi, veti össze. A szövegek elemzésekor a teoretikus hálót Luc Boltanski „távoli szenvedés” fogalma, Claire Gallien a „kétségbeesés irodalma” teóriája, valamint Homi K. Bhabha és Edward Said poszkolonialitásról szóló teorémái alkotják.
43
RUDAŠ, Jutka. "„SORSESEMÉNYEK” HORIZONTJAI." Hungarológiai Közlemények 17, no. 3 (February 17, 2017): 39. http://dx.doi.org/10.19090/hk.2016.3.39-48.
Full textAbstract:
A délszláv kulturális önreflexió diszkurzusai az elmúlt két évtizedben egyre hangsúlyo- zottabban építik be a művészet – így az irodalom – szerkezeteibe is azokat a szemléleti változásokat, amelyek a délszláv háború után keletkeztek. Tanulmányomban Faruk Šehić Az Una hullámai című regényében a „lehetségest” és a „lehetetlent” próbálom megközelí- teni, ugyanis a mű olyan közelmúltról tár elénk képeket, amelyek felidézik azokat az enti- tásokat, melyeket történelmi teherként hordoz magán az európai kultúra. A regényben így igen hangsúlyossá válik a referencialitás és a tényszerűség mint a művészi attitűd fontos lehetősége; az irodalmi beszédformának az a módja, amely színre viszi a valóság és a majd- nem-valóság dialógusát.
44
BALOGH, Andrea. "A DOKTOR SZÉLPÁL MARGIT ÉS KRITIKUSAI." Hungarológiai Közlemények 17, no. 3 (February 17, 2017): 49. http://dx.doi.org/10.19090/hk.2016.3.49-62.
Full textAbstract:
Balázs Béla a századelő modern magyar irodalmi törekvéseinek egyik képviselőjeként jelent- kezett a korai Nyugat hasábjain, illetve a nagyváradi „holnaposok” körében, később viszont (1919-től véglegesen) kikerül a Nyugat és ezzel együtt a magyar irodalom vérkeringéséből. Balázs kilépését több szempont is meghatározta, ezek között szerepeltek eltérő művészetfi- lozófiai elvek mentén kibontakozó viták, valamint esetenként az életmű egy-egy darabjának félreolvasása is. Jelen esetben a fenti szempontokat a szerző Doktor Szélpál Margit című drámájának, illetve a mű korabeli olvasatának fókuszában vizsgálom. A recepciótörténeti elemzés a Nyugatban megjelent kritikákra épül, nevezetesen Fenyő Miksa, Babits Mihály és Lukács György írásaira.
45
Lauf, Judit. "Ujfalusi Judith, Makula nélkül való tükör, melly az üdvözitö Jesus Kristusnak, és szent Szüléinek életét, úgy keserves kinszenvedését, és halálát adgya elé. Melly Superiorok Engedelmébül Szüz, Szent Klára Szerzetében lévö Ujfalusi Judith által ..." Magyar Könyvszemle 132, no. 1 (September 8, 2021): 115–18. http://dx.doi.org/10.17167/mksz.2016.1.115.
Full textAbstract:
Az utóbbi évtizedben szakmai körökben nagyon sokat foglalkoztak a Makula nélkül való tükörrel. Irodalomtörténészek, iskoladrámával foglalkozó kutatók, néprajzosok, nyelvtörténészek körében valóságos reneszánszát éli. 2014-ben még egy konferenciát is tartottak róla (Makulátlan tükör, Könyvbemutató és Műhelykonferencia a Makula nélkül való tükör című kegyességi műről, 2014. december 4, MTA–PPKE Barokk Irodalom és Lelkiség Kutatócsoport. A konferencián elhangzott előadások írott változatai megjelenés alatt). Ezeknek a kutatásoknak eredményeként nagyon sok új ismeretanyag halmozódott fel, s ezzel együtt a Makula nélkül való tükörnek az irodalmi kánonban betöltött szerepe is felértékelődött, és igény támadt egy hasonmás kiadásra is. Megjelentetését Frauhammer Krisztinának, a Szegedi Vallási Kultúrakutató Csoport tagjának köszönhetjük.
46
Balázs, Imre József. "Thury Zsuzsa és az erdélyi magyar irodalom." Erdélyi Múzeum 83, no. 3 (2021): 1–12. http://dx.doi.org/10.36373/em-2021-3-1.
Full textAbstract:
Thury Zsuzsa (1901-1989) neve sokak számára talán ifjúsági regények budapesti szerzőjeként a legismerősebb. Kevésbé közismertek életművének Erdélyhez kötődő szálai, noha kapcsolathálójában jelen vannak a két világháború közötti erdélyi irodalom legjelentősebb szerzői, és ő maga is publikált szépirodalmi műveket fontos kolozsvári könyvsorozatokban és kiadványokban. Az életmű erdélyi vonatkozásainak összegzése az intézményes kapcsolódás ténye mellett a két világháború közötti erdélyi nőírószerep vizsgálata miatt is külön figyelmet érdemel. A reprezentatív erdélyi íróközösség, a helikoni írótársaság tagnévsorát és a szerzői életutakat tanulmányozva ugyanis kiderül, hogy a névsorban szereplő három írónő közül ketten (P. Gulácsy Irén és [Szentmihályiné] Szabó Mária) már a húszas évek folyamán, az alapítás után nem sokkal elhagyják Erdélyt, és a magyarországi irodalmi életbe kapcsolódnak be – a helikoni íróközösség egyetlen női tagjaként így Berde Máriát tarthatjuk számon hosszabb távon. Az, hogy a körrel kapcsolatba kerülő további írónők hogyan látták ennek az időszaknak az irodalmát, kulturális életét, fontos lehet a korszak alternatív irodalomtörténeteinek megkonstruálásakor. Feltételezhető, hogy e vizsgálódás során olyan részletek és összefüggések kerülhetnek előtérbe, amelyek korábbi összegzések során elkerülték az irodalomtörténészek figyelmét. Tanulmányomban Thury Zsuzsa pályájának és élettörténetének néhány olyan állomását emelem ki, amelyek egy majdani, részletesebb vizsgálódás során megkerülhetetlen csomópontjai lehetnek egy Thury-pályarajznak.
47
MIKOLA, Gyöngyi. "KULTURÁLIS ÁTSZÖVŐDÉSEK OROSZ KULTURÁLIS KÓDOK TOLNAI OTTÓ KORAI MŰVEIBEN." Hungarológiai Közlemények 21, no. 2 (October 26, 2020): 40–49. http://dx.doi.org/10.19090/hk.2020.2.40-49.
Full textAbstract:
Tolnai Ottó műveit a kezdetektől átszövik a világirodalmi utalások, írásai folyamatos párbeszédben állnak mind kora filozófiai és művészeti törekvéseivel, mind pedig a kultúrtörténet számos fontos alkotójával és jelenségével. Példátlanul széles körű tájékozódásának egyik kitüntetett iránya az orosz irodalom és kultúra. Jelen tanulmány egy átfogóbb igényű kutatás első része, mely kutatás célja Tolnai orosz kódjainak feltérképezése és értelmezése. A tanulmány kitér az orosz irodalom áthagyományozódásának kérdésére, valamint az orosz kulturális kódok történelmi-politikai kontextusaira Tolnai korai műveiben.
48
Ferenc, Alabán. "Az irodalom fogalmának értelmezése a változások tükrében." Eruditio-Educatio 15, no. 2 (2020): 078–89. http://dx.doi.org/10.36007/eruedu.2020.2.078-089.
Full text
49
Gazda, István. "A magyar nyelvű kémiai irodalom korai korszakai." Kaleidoscope history 2, no. 3 (2011): 81–109. http://dx.doi.org/10.17107/kh.2011.3.81-109.
Full text
50
ŠIMÁKOVÁ SPEVÁKOVÁ, Marína. "A VAJDASÁGI TÉR ÉS A SZLOVÁK IRODALOM." Hungarológiai Közlemények 16, no. 2 (July 22, 2015): 31. http://dx.doi.org/10.19090/hk.2015.2.31-39.
Full textAbstract:
A kisebbségi irodalomban a vajdasági motívumok a lokalitás megnyilvánulásának tekinthetők. Ám vannak olyan alkotások, amelyek a Vajdaság létvalóságát konkretizálják, mégis képesek integrálódni az egyetemes szemantikai térbe. A tér, amely ezekben az alkotásokban manifesztálódik, nem csupán az irodalmi művek megjelenésmódjának kereteként, hanem annak szerves részeként is értelmezhető. A dolgozat a szlovák és a brnói komparatisztika módszertani megközelítésének keresztezésével, szélesebb látókörből méri fel a hagyományőrző és hagyományújító szövegek – még inkább a műfaji határzónához tartozó irodalmi alkotások – jelentőségét és térbeli beágyazottságát.