Academic literature on the topic 'Japán történelem'

A tanulmány célja, hogy rövid áttekintést adjon a japán kultúrában kiemelt erkölcsi és társadalmi jelentőséggel bíró fegyver kialakulásáról, és annak elkészítéséről. A tanulmány a történelmi korszakok mentén ismerteti azt a múltból táplált kultikus szerepet, amely szorosan összekapcsolódik az Edo-kori Japán vezető társadalmi csoportja, a bushi (elit katonai réteg) erkölcsi és jogi státusával. A tanulmány részletesen kitér a kard gyártásának technológiájára, lépésről lépésre ismerteti azokat az évszázadokon át finomodott módszereket, amelyek egy művészeti tárgy rangot kiérdemlő eszköz születését eredményezik.

Jelen kutatás célja felrajzolni a japán katasztrófavédelmi szervezetet és annak működési mechanizmusát. A kapott eredmény két szempontból lehet hasznos: egyfelől anegatívumok feltárásával fejleszthető a keletázsiai ország szervezeti működése, másfelől apozitívumoknak megfelelően javíthatjuk és korszerűbbé tehetjük a hazai elhárításigyakorlatot. A japán veszélyhelyzet-kezelés megítélése szakmai körökben kettős. Egyfelőla szervezet precíz, pontos felépítésű meghatározott felelősségi hierarchiával bír,valamint a japán kultúrára jellemző felkészültséggel és pontossággal. Ugyanakkor a 2011-es események rámutattak arra, hogy ez a rendszer bizonyos szituációkban messze nem működik megfelelően, és a produkált hibamennyiség jelentős gazdasági kárt, illetve emberi életet követelt. Azonban a valós helyzet ennél árnyaltabb, megítéléséhez figyelembe kell vennünk az egyes elemzési szintek működését. Jelen tanulmány a második része egy hosszabb elemzésnek, amelynek első része az országkatasztrófaveszélyeztetettségét és a katasztrófavédelem történelmi előzményeit vizsgálta meg.

A tanulmány a japán vállalatvezetés kialakulásával, történelmi és társadalmi gyökereivel, valamint intézményesülésének vizsgálatával foglalkozik. Első részében a szerző áttekinti, milyen főbb földrajzi és történelmi tényezők, körülmények játszottak szerepet a japán vezetési gyakorlat formálódásában. Ezt követően egy meghatározott történelmi idősíkon követi nyomon az amerikai menedzsmenttörténet egyes korszakainak megfelelő japán változásokat, vállalatvezetési reakciókat – kezdve a klasszikus menedzsment tanaitól (taylorizmus, racionalizálás...) egészen a mai kor globális versenye által támasztott követelményekig. Rámutat arra, mikor és miért késtek fontos váltások Japánban a vállalatvezetésben élenjáró Amerikához képest, majd értékeli ennek elméleti és gyakorlati jelentőségét. Szándéka szerint ez a történelmi áttekintés képez alapot napjaink Japánnal kapcsolatos gazdasági-társadalmi eseményeinek, reformjainak értékeléséhez is. ____ This paper describes the development, the roots and the process of institutionalization of corporate management in Japan. In the first half the author will look at what major geographical factors and cultural characteristics could play a role in shaping the Japanese management practices. Then, along a historical time line, he scrolls through the Japanese reactions given to each of the major American historical eras: from the classical management (Taylorism, rationalization...) up to the challenges of today’s global competition. It is pointed out where paradigm shifts were delayed compared to the US, and while providing potential reasons, the author evaluates the significance of the differences. This historical comparison ought to provide a basis and scope of understanding for today’s events and ongoing reforms in Japan.

Maruyama Masao a XX. századi japán gondolkodás egyik meghatározó alakja volt. Számos jelentős írásában olyan történelmi korszakokkal foglalkozott, amelyekben a japán társadalom „fejlődését” előre mozdítani képes erőket, vagy épp ellenkezőleg, ezt „késleltető” akadályokat fedezett fel. A tanulmány azt vizsgálja, hogyan interpretálta Maruyama ezeket a tényezőket, összehasonlítva a Tokugawa-korról nyújtott értelmezését azzal, ahogyan saját korát, azaz a második világháború után Japánt leírta. Az elemzés középpontjában történelemértelmezésének azok a sajátosságai állnak, amelyek az európai történelemfilozófiában gyökereznek.

The aim of the present study is to introduce the history of the joint concessionterritory located on the island of Gulangyu 鼓浪屿 from the perspective ofSino-Foreign linguistic and cultural interaction. I also discuss the way in whichit was related to the broader linguistic and cultural interaction processes of theSouth China Sea region between the First Opium War and World War II.Apart from the Shanghai International Settlement, the Gulangyu JointConcession was the only jointly administered foreign concession area in themodern history of China. Although it was officially established in 1903, foreign presence was decisive in the island’s history since the First Opium Warand the subsequent opening of Xiamen as a treaty port. Foreign missionariesarriving at Xiamen put much effort into translating Christian religious textsinto the local Minnan (Hokkien) dialect and to create a transcription schemefor it, which led to the formation of the peh-oe-ji romanization method. Thiswas in fact a continuation of a linguistic interaction process initiated onSoutheast Asian colonies, as the first contacts between foreign missionariesand Hokkien-speaking overseas Chinese communities took place there. Inthe second half of the 19th century, Xiamen became a starting point of Chinese mass emigration to Southeast Asia, which in turn led to a large numberof returning overseas Chinese in the early 20th century. The second part ofthe history of the Joint Concession, lasting from the first decades of the 20thcentury until its occupation by Japan, was characterized by the growing influence of returning overseas Chinese and their investment into the culturaland educational development of the island.