Books on the topic 'Kapton film'

A jelen kötet az interdiszciplinaritás jegyében olyan, különböző szakmai háttérrel rendelkező magyar szerzők tanulmányait gyűjti egybe, akiket ugyanakkor összeköt az Amerikai Egyesült Államok kultúrájának vizuális szempontú vizsgálatának igénye. Az írások az amerikanisztika és vizualitás metszéspontjai által kijelölt, az információs társadalom témaköréhez kapcsolódó problémák feldolgozására vállalkoznak: céljuk különféle amerikai kulturális jelenségek előállításának és recepciójának elemzése – gyakran transznacionális kontextusban. A kötet nyitó- és joggal programadónak tekinthető tanulmányában Z. Karvalics László a vizualitás témakörét járja körül az információs társadalom USA-beli megszületésével kapcsolatban. Fő tézise, hogy az információs társadalom kialakulása a hétköznapok gyakorlataira is kihatással volt, melynek részeként a vizualitás is elsődleges szerepet kapott az amerikai kultúra formálásában. Ehhez a történeti perspektívájú tanulmányhoz kapcsolódik Lénárt András dolgozata, mely a Franco-rezsim recepcióját vizsgálja meg korabeli hollywoodi filmekben. Főként arra a kérdésre keresi a választ, hogy az amerikai cenzúra miként befolyásolta az egy, az Egyesült Államokétól eltérő politikai rendszer reprezentációját. Ugyanilyen történeti érdeklődést mutat Lévai Csaba A hazafi (2000) című hollywoodi filmről készült tanulmánya, melyben azt térképezi fel, hogy az amerikai függetlenségi háború miként jelenik meg a filmben, és ennek apropóján arra is kitér, hogy a mai amerikai kultúripar elvárásainak megfelelően hogyan adaptáltatik egy standard amerikai történeti téma. Barát Erzsébet tanulmánya egy mai témát dolgoz fel erőteljes transznacionális perspektívából. A NAP kampány kapcsán azt vizsgálja, hogy az angolszász feminista diskurzusok a magyarországi kulturális kontextusban és így a kampányban milyen módosulásokon mentek át a vizuális reprezentáció során. Sári B. László dolgozata szintén egy kortárs, de irodalmi témát vizsgál, Chuck Palahniuk Láthatatlan szörnyek című regényét (1999), különös tekintettel a vizuális média amerikai minimalista prózára, gyakorolt hatására. A műben a posztmodern hagyományos érdeklődési köre (episztemológia, nyelvjáték, identitáspolitika) helyett az intermedialitás nyer alternatív jelentőséget. A vizualitás kérdése még hangsúlyosabban jelenik meg Gollowitzer Diána dolgozatában, mely a televíziós sorozatok új média által befolyásolt fogyasztását vizsgálja. Az internet által biztosított kontextus megváltoztatta a sorozatok fogyasztási szokását és ezzel magának a nézőnek a koncepcióját is. Végül, a könyv záró tanulmányában Dragon Zoltán egy, az információs társadalom vizuális aspektusának amerikai kultúrához kötődő új jelenségének vizsgálatára vállalkozik. Azt igyekszik feltárni, hogy a hollywoodi filmgyártásban egyre inkább teret nyerő szoftveralapú technológia milyen befolyással bír a film tartalmi és nyelvezeti komponenseire.

Chapter 11 revisits feminist screen studies notions of the filmic gaze through the simulated, high-impact sex films made by female directors Andrea Arnold and Lynne Ramsay. With particular emphasis on Arnold’s Red Road and Ramsay’s Morvern Callar, the chapter explores the work of Laura Mulvey, Lynn Williams, Anne Kaplan, Elizabeth Grosz, Slavoj Žižek, and Elena del Rio in light of Horeck and Kendall’s “unsayable” and Grønstad’s “unwatchable” concepts to shift emphasis from the gaze to the role of the sensory and the affective in extreme cinema. Overall, this chapter brings into dialogue the concepts of desire, intimacy, and risk in feminist film studies as part of a larger conversation (undertaken throughout this book) about sociological theories of risk, the mapping of embodiment in feminist geography, and interdisciplinary debates more generally.