Log in

Relevant bibliographies by topics / Karcinogen / Journal articles

To see the other types of publications on this topic, follow the link: Karcinogen.

Journal articles on the topic 'Karcinogen'

Author: Grafiati

Published: 4 June 2021

Last updated: 9 February 2022

Create a spot-on reference in APA, MLA, Chicago, Harvard, and other styles

Select a source type:

Consult the top 34 journal articles for your research on the topic 'Karcinogen.'

Next to every source in the list of references, there is an 'Add to bibliography' button. Press on it, and we will generate automatically the bibliographic reference to the chosen work in the citation style you need: APA, MLA, Harvard, Chicago, Vancouver, etc.

You can also download the full text of the academic publication as pdf and read online its abstract whenever available in the metadata.

Browse journal articles on a wide variety of disciplines and organise your bibliography correctly.

1

Lešić, Tina, Ivana Kmetič, Jelka Pleadin, et al. "Sterigmatocistin – prekursor aflatoksina B1 u hrani i hrani za životinje." Hrvatski časopis za prehrambenu tehnologiju, biotehnologiju i nutricionizam 14, no. 3-4 (2020): 105–12. http://dx.doi.org/10.31895/hcptbn.14.3-4.2.

Full text

Abstract:

Sterigmatocistin je mikotoksin kojeg sintetiziraju uglavnom plijesni iz roda Aspergillus te u manjoj mjeri iz rodova Emericella, Chaetomium, Humicola i Botryotrichum. Ovaj mikotoksin je prekursor u biosintezi aflatoksina, njemu slične kemijske strukture, pa su tako i toksični učinci sterigmatocistina slični onima aflatoksina B1. Sterigmatocistin pokazuje brojne toksične učinke u organizmu, uključujući karcinogeno i mutageno djelovanje, te je i Međunarodna agencija za istraživanje raka (engl. International Agency for Research on Cancer, IARC) sterigmatocistin uključila u skupinu 2B potencijalnih karcinogena za ljude. Podaci o prisutnosti sterigmatocistina u hrani i hrani za životinje su ograničeni, te je od strane Europske agencije za sigurnost hrane (eng. European Food Safety Authority, EFSA), s ciljem procjene rizika izloženosti ljudi ovom mikotoksinu, dana preporuka za prikupljanje podataka o njegovoj pojavnosti uz primjenu visokoosjetljivih analitičkih metoda. Sterigmatocistin je do sada pronađen u hrani za životinje, žitaricama, kruhu, orašastim plodovima, zrnima kave, začinima, pivu te siru. Kako bi se spriječila kontaminacija namirnica te negativni učinci sterigmatocistina na zdravlje ljudi i životinja, jedan od ključnih čimbenika predstavlja prevencija rasta toksikotvornih plijesni.

APA, Harvard, Vancouver, ISO, and other styles

2

Milecki, P., and K. Szyfter. "145. Efekt karcinogeny napromieniania w przedziale niskich dawek." Reports of Practical Oncology & Radiotherapy 8 (2003): S246. http://dx.doi.org/10.1016/s1507-1367(03)70629-4.

Full text

APA, Harvard, Vancouver, ISO, and other styles

3

Révész, Katalin, Anna Tüttő, and Laura Konta. "Effect of green tea flavanols on the functions of the endoplasmic reticulum." Orvosi Hetilap 148, no. 40 (2007): 1903–7. http://dx.doi.org/10.1556/oh.2007.28173.

Full text

Abstract:

A zöld tea sokrétű egészségmegőrző (pl. tumorellenes és antidiabetikus) hatásai, melyek a flavanoloknak, közülük is elsősorban az epigallokatechin-gallátnak tulajdoníthatók, felkeltették a kutatók érdeklődését. Az endoplazmás retikulum a karcinogén mérgek metabolizmusában, a sejtfelszíni és szekretált fehérjék szintézisében, illetve a glükóztermelésben betöltött szerepe miatt a tumorellenes és antidiabetikus hatóanyagok kiváló célpontja lehet, ezért fontos kérdés, hogyan befolyásolják működését a teaflavanolok. Mikroszómán és hepatomasejteken végzett kísérletek eredményei azt mutatják, hogy a flavanolok az endoplazmás retikulumban gátolják a glukuronidtranszportot, így csökkenthetik a rákkeltő anyagok reaktiválását; gátolják a glukozidáz II enzimet, ami endoplazmás retikulum stresszt és apoptosist idézhet elő hepatomasejtekben; és akadályozzák a glükózkiáramlást, amely a máj glükóztermelését és így a vércukorszintet csökkentheti. Ezek a megfigyelések egyrészt az érintett transzportfolyamatok, illetve transzporterek további vizsgálata szempontjából fontosak, másrészt hozzájárulnak a flavanolok hatásmechanizmusának jobb megértéséhez is.

APA, Harvard, Vancouver, ISO, and other styles

4

Halmos, Tamás, and Ilona Suba. "Type 2 diabetes and metabolic syndrome as conditions leading to malignant tumors." Orvosi Hetilap 149, no. 51 (2008): 2403–11. http://dx.doi.org/10.1556/oh.2008.28507.

Full text

Abstract:

Az utóbbi években egyre több bizonyíték szólt a metabolikus szindróma és a 2-es típusú diabetes mellitus karcinogén hatásáról. A bizonyítékok között első helyen az epidemiológiai észlelések állnak. A különböző tumorfajták és a metabolikus szindróma, illetve a 2-es típusú diabetes mellitus között nemek, rasszok és földrajzi elterjedtség szerint eltérő mértékben mutatható ki kauzális összefüggés. A lehetséges közös patomechanizmusok az elhízáskor a zsírszövetben excesszíven termelődő adipokinek, a tartós és postprandialis hyperglykaemia, a hyperinsulinismus és az inzulinrezisztencia, egyéb növekedési faktorok, mint a proinzulin, inzulinszerű növekedési faktor-1, reaktív oxigén-szabadgyökök, angiogenezis, inflammáció és gyulladásos citokinek sejtproliferatív hatásai. Kiderült, hogy a peroxiszómaproliferátor aktiválta receptoroknak és az őket szabályozó ubiquitin proteaszómarendszernek is meghatározó szerepe van a sejtproliferáció befolyásolásában. Ezek a mechanizmusok metabolikus szindrómában mind atherosclerosis, mind karcinogenezis irányában kockázati tényezőként szerepelnek. Ez a felismerés új utat nyithat mindkét kórkép megelőzése és kezelése szempontjából.

APA, Harvard, Vancouver, ISO, and other styles

5

Švébišová, Hana, and Kamil Bukovanský. "Treatment of a patient with differentiated thyroid carcinoma - a case report." Onkologie 14, Suppl.D (2020): 92–97. http://dx.doi.org/10.36290/xon.2020.048.

Full text

APA, Harvard, Vancouver, ISO, and other styles

6

Lányi, Katalin, and Zoltán Dinya. "Néhány nitrogéntartalmú gyomirtó szer fotobomlásának vizsgálata GC-MS módszerrel." Agrokémia és Talajtan 51, no. 3-4 (2002): 491–504. http://dx.doi.org/10.1556/agrokem.51.2002.3-4.15.

Full text

Abstract:

Összehasonlító vizsgálatokat végeztünk 13 gyomirtó szer hatóanyagán azok fotobomlási folyamatainak tanulmányozására. Mivel a spontán alapfolyamatok megfigyelése volt a célunk, nem használtunk adalékanyagokat. Bár a természetben a növényvédő szerek számtalan, a bomlásukat befolyásoló anyaggal találkoznak, a kutatás e fázisában ezeknek a hatásoknak a vizsgálata nem volt célunk. A vizsgálatok alapján felvázoltuk az egyes hatóanyagok bomlási sémáját és a bomlás időbeli lefutását. Megállapítottuk, hogy valamennyi vizsgált vegyület jól mérhető fotoaktivitást mutatott vizsgálati körülményeink között, valamint hogy a legtöbb vegyület bomlásterméke kevésbé környezetidegen, mint az eredeti vegyület volt. Nem hagyhatjuk azonban figyelmen kívül, hogy természetes körülmények között a talajban számos egyéb folyamat is lejátszódik, a vizsgált vegyületek — elsősorban bázikus jellegű — nitrogénatomján a mikrobiális folyamatok hatására N-oxidáció is bekövetkezhet. Ez egyrészt közvetlenül nitrozovegyületek kialakulásához vezethet, amelyek már magukban is igen toxikusak és karcinogének. A talajban előforduló nitrit- és különösen a nagy mennyiségű nitrátionokkal ezek a nitrozovegyületek tovább is reagálhatnak, és ez a folyamat a fokozottan agresszív karcinogén N-nitrózaminok keletkezéséhez vezethet. Mivel ezek a folyamatok talajtípus függőek, további vizsgálatuk elengedhetetlen.

APA, Harvard, Vancouver, ISO, and other styles

7

Végső, Gyula, and Jenő Járay. "Malignant tumors following renal transplantation." Orvosi Hetilap 148, no. 45 (2007): 2115–23. http://dx.doi.org/10.1556/oh.2007.28238.

Full text

Abstract:

A vese és egyéb szervek átültetését követően, többek között a korszerű immunszuppresszív kezelés eredményeként a betegek túlélési ideje egyre növekszik. Ugyanakkor a tartós immunszuppresszió hátrányos következménye, hogy a túlélési idővel arányosan növekszik a rosszindulatú daganatok kialakulásának a valószínűsége is. A fokozott daganatos kockázatért elsősorban az elnyomott immunrendszer tumor- és vírusellenes funkciójának károsodása felelős. A poszttranszplantációs daganatok gyakorisága átlagosan 2–4-szerese a nem transzplantált lakosságénak, és összetétele is eltér a populációra jellemző tumorokétól. Elsősorban azok a daganatok gyakoriak, melyek kialakulásában fontos szerepet tulajdonítunk az onkogén vírusoknak (bőrrák, lymphoma, Kaposi-szarkóma, szájüregi rák, anogenitalis régió tumorai stb.). A szervátültetés utáni daganatok kezelhetősége és prognózisa rosszabb, mint a lakosság hasonló daganataié. A poszttranszplantációs tumorok növekvő gyakoriságuk miatt a transzplantált betegek hosszú távú sorsának egyre fontosabb meghatározó tényezőjévé kezdenek válni. A daganatos kockázat csökkentését segítheti a karcinogén hatások kerülése, a rákmegelőző állapotok és a tumorok korai felismerése és kezelése, az alacsony dózisú immunszuppresszív kezelés, valamint az onkológiai szempontból kedvezőbb hatású, a sejtproliferáció gátlásával ható immunszuppresszív vegyületek alkalmazása.

APA, Harvard, Vancouver, ISO, and other styles

8

Pleadin, Jelka, Ana Vulić, Mario Mitak, et al. "Mikotoksini aflatoksini i okratoksini." Meso 21, no. 2 (2019): 186–97. http://dx.doi.org/10.31727/m.21.2.2.

Full text

Abstract:

Tijekom dugotrajnog zrenja površinu trajnih tradicionalnih mesnih proizvoda (TMP) uobičajeno obrastaju plijesni. Među njima, toksikotvorne vrste produciraju sekundarne metabolite mikotoksine, koji imaju izrazite štetne posljedice po zdravlje ljudi i životinja. Aflatoksini i okratoksini imaju dokazane karcinogene i mutagene učinke u organizmu, a njihova pojavnost u TMP najčešće je posljedica prekomjernog rasta površinske plijesni. Osim ovim izravnim putem, mikotoksini u TMP mogu biti prisutni i neizravno, putem kontaminirane stočne hrane, čija uporaba na farmskim životinjama rezultira prijenosom (carry-over efektom) u finalne mesne proizvode. Zbog učestalosti kontaminacije važan je razvoj potvrdnih analitičkih metoda za detekciju mikotoksina te primjena metoda za identifikaciju površinskih plijesni. Kako bi se spriječila kontaminacija TMP i mogući štetni učinci po zdravlje potrošača, potrebno je poduzeti sve preventivne radnje i provoditi sustavnu kontrolu ovih kontaminanata. Ovaj rad daje pregled svojstava aflatoksina i okratoksina kao mikotoksina od najvećeg značaja za pojavnost u mesnim proizvodima, plijesni koje ih produciraju te metoda detekcije, prevencije i redukcije kontaminacije TMP.

APA, Harvard, Vancouver, ISO, and other styles

9

Ptáčník, Václav, and Jozef Kubinyi. "PET/CT scanning in patients with prostate cancer." Urologie pro praxi 17, no. 1 (2016): 7–10. http://dx.doi.org/10.36290/uro.2016.002.

Full text

APA, Harvard, Vancouver, ISO, and other styles

10

Kohlová, Tereza. "The role of radiotherapy in the treatment of young patients with breast carcinoma." Onkologie 13, no. 1 (2019): 19–23. http://dx.doi.org/10.36290/xon.2019.004.

Full text

APA, Harvard, Vancouver, ISO, and other styles

11

Škvrňáková, Jana, Lenka Teichmanová, and Iva Bártová. "How patients with laryngeal cancer evaluate their quality of life." Kontakt 21, no. 3 (2019): 240–47. http://dx.doi.org/10.32725/kont.2019.045.

Full text

APA, Harvard, Vancouver, ISO, and other styles

12

Kiš, Maja, and Jelka Pleadin. "T-2 i HT-2 toksini u hrani i hrani za životinje." Hrvatski časopis za prehrambenu tehnologiju, biotehnologiju i nutricionizam 13, no. 1-2 (2018): 12–18. http://dx.doi.org/10.31895/hcptbn.13.1-2.6.

Full text

Abstract:

Mikotoksini su sekundarni metaboliti plijesni koji imaju toksičan učinak na zdravlje ljudi i životinja. Smatraju se neizbježnim onečišćivačima hrane i hrane za životinje, a predstavljaju problem u cijelom svijetu jer se njihova koncentracija ne smanjuje ni nakon uobičajenih postupaka prerade hrane. T-2 toksin i njegov glavni metabolit HT-2 pripadaju velikoj grupi trihotecenskih mikotoksina. T-2 toksin se smatra najtoksičnijim predstavnikom trihotecenskih mikotoksina tipa A, a proizvode ga plijesni roda Fusarium, načešće Fusarium langsethiae, Fusarium poae i Fusarium sporotrichioides. Međunarodna agencija za istraživanje raka (IARC) je uvrstila T-2 toksin u skupinu 3, među spojeve koji se ne mogu klasificirati kao ljudski karcinogeni. Ipak, izraženo citotoksično, imunosupresivno i hematotoksično djelovanje T-2 i HT-2 toksina može uzrokovati kronične bolesti kod ljudi i životinja. Daljnja istraživanja ovih mikotoksina su nužna s obzirom na nedostatak toksikoloških podataka te kako bi se odredila njihova prisutnost u hrani i hrani za životinje i efikasne metode dekontaminacije onečišćenih sirovina i proizvoda. Kako bi se izbjegli negativni učinci T-2, HT-2 toksina i ostalih trihotecenskih mikotoksina na zdravlje ljudi i životinja, važno je sprječavanje rasta plijesni i sustavan nadzor sirovina i finalnih proizvoda namijenjenih prehrani ljudi i hranidbi životinja.

APA, Harvard, Vancouver, ISO, and other styles

13

Veverková, Lucia, Ľubica Löwová, and Ivan Šišola. "The radiologist´s role in the care of woman with breast cancer." Onkologie 13, no. 5 (2019): 215–19. http://dx.doi.org/10.36290/xon.2019.041.

Full text

APA, Harvard, Vancouver, ISO, and other styles

14

Král, Jan, Tomáš Hucl, and Julius Špičák. "The benefit of screening tests in relatives of patients with colorectal cancer." Medicína pro praxi 14, no. 5 (2017): 230–33. http://dx.doi.org/10.36290/med.2017.044.

Full text

APA, Harvard, Vancouver, ISO, and other styles

15

Venclíček, Ondřej. "Treatment of patients with non-small cell lung cancer with ALK rearrangement." Onkologie 12, no. 4 (2018): 182–84. http://dx.doi.org/10.36290/xon.2018.033.

Full text

APA, Harvard, Vancouver, ISO, and other styles

16

Bencsiková, Beatrix. "Nab-paclitaxel in a long-term patient with metastatic pancreatic carcinoma." Onkologie 12, no. 4 (2018): 203–4. http://dx.doi.org/10.36290/xon.2018.037.

Full text

APA, Harvard, Vancouver, ISO, and other styles

17

Svobodová, Pavla. "Fertility-sparing management in women with endometrial and ovarian cancers." Onkologie 12, no. 6 (2018): 273–77. http://dx.doi.org/10.36290/xon.2018.049.

Full text

APA, Harvard, Vancouver, ISO, and other styles

18

Krejčí, Jana. "Good results of pembrolizumab treatment in a patient with double lung cancer." Onkologie 14, Suppl.E (2020): 131–34. http://dx.doi.org/10.36290/xon.2020.072.

Full text

APA, Harvard, Vancouver, ISO, and other styles

19

Ševčík, Libor, and Petra Guňková. "Rectovaginal fistula as a complication of surgical treatment in patients with rectal cancer." Onkologie 10, no. 2 (2016): 87–90. http://dx.doi.org/10.36290/xon.2016.020.

Full text

APA, Harvard, Vancouver, ISO, and other styles

20

Stejskal, Jan. "Serious complications in a patient with generalized non-small cell lung cancer treated with pembrolizumab." Onkologie 14, Suppl.A (2020): 17–20. http://dx.doi.org/10.36290/xon.2020.030.

Full text

APA, Harvard, Vancouver, ISO, and other styles

21

Dunková, Olga, and Radka Bužgová. "Quality of life of patients with bronchogenic lung carcinoma before and after chemotherapy." Kontakt 14, no. 1 (2012): 14–20. http://dx.doi.org/10.32725/kont.2012.003.

Full text

APA, Harvard, Vancouver, ISO, and other styles

22

Skřičková, Jana, Blanka Robešová, Ondřej Venclíček, et al. "Treatment of patients with non-small cell cancer and EGFR mutations." Onkologie 12, no. 4 (2018): 175–81. http://dx.doi.org/10.36290/xon.2018.032.

Full text

APA, Harvard, Vancouver, ISO, and other styles

23

Palácová, Markéta. "Hormonal therapy in premenopausal patients with SR-positive, HER2-negative breast cancer." Onkologie 13, no. 1 (2019): 24–28. http://dx.doi.org/10.36290/xon.2019.005.

Full text

APA, Harvard, Vancouver, ISO, and other styles

24

Skřičková, Jana, Kateřina Fröhlich, Matyáš Kuhn, et al. "Continuation maintenance therapy with pemetrexed in patients with non-small-cell lung cancer in the Czech Republic." Onkologie 10, no. 1 (2016): 31–36. http://dx.doi.org/10.36290/xon.2016.008.

Full text

APA, Harvard, Vancouver, ISO, and other styles

25

Dvořák, Josef, Lucie Žitňanská, Zuzana Donátová, et al. "Trifluridin/tipiracil in treatment of refractory metastatic colorectal cancer - early clinical experience." Onkologie 11, no. 2 (2017): 88–91. http://dx.doi.org/10.36290/xon.2017.018.

Full text

APA, Harvard, Vancouver, ISO, and other styles

26

Szalay, Ferenc. "Hepatitis C virus infection and hepatocarcinogenesis." Orvosi Hetilap 151, no. 38 (2010): 1524–29. http://dx.doi.org/10.1556/oh.2010.28946.

Full text

Abstract:

Ma már bizonyított, hogy nemcsak a HBV-, hanem a HCV-infekció is krónikus hepatitist, májcirrhosist és hepatocellularis májrákot (HCC) okozhat. A hepatitis C-vírus is onkogén vírusnak minősül. A két különböző vírus által indukált májrák kialakulásának mechanizmusa több közös és számos eltérő sajátságot mutat. Mindkét esetben többnyire hosszú évekig, akár évtizedekig tartó krónikus gyulladás által okozott májcirrhosis talaján alakul ki a májrák. A HCV mint RNS-vírus nem épül be a májsejt genomjába, hanem különböző utakon indukálja a ráksejtek kialakulását, amelyek azután kontroll nélkül proliferálnak. Már a HCV felfedezése előtt felfigyeltek az akkor még non-A-non-B-nek (NANB) nevezett hepatitis és a májrák közötti kapcsolatra. A későbbi epidemiológiai jellegű tanulmányok ezt megerősítették. Számos közlés van azonban arról, hogy a HCC cirrhosis nélkül is kialakulhat HCV-fertőzött egyénekben. A pontos mechanizmus nem ismert, de több adat utal arra, hogy a vírus bizonyos proteinjei képesek onkogén folyamatot indukálni. A HCV-core gén több pontján találtak különbséget a cirrhosis nélküli és a cirrhosis talaján kialakult HCC-ben. Feltételezhető, hogy a vírus az endoplazmás reticulumstressz és az oxidatív stressz következményeként különböző jelátviteli utak és az onkogén útvonalak direkt aktiválása révén fejti ki karcinogén hatását. Újabb adatok szerint a HCV inzulinrezisztenciát okozó hatásának is szerepe lehet az onkogenezisben. A vírus által determinált faktorok mellett a gazdaszervezet reakciójának, a tumor elleni védekezőképesség csökkenésének is szerepe van a májrák kialakulásában. Klinikai szempontból fontos a HCV-infekcióban szenvedő betegek rendszeres ellenőrzése tumorkialakulás szempontjából. A monitorozás fő eszköze az ultrahangvizsgálat. Az AFP csak az esetek egy részében pozitív. A már kialakult és diagnosztizált májrák kezelési stratégiája nem tér el a többi májbetegségben kialakult májrákétól. Orv. Hetil., 2010, 38, 1524–1529.

APA, Harvard, Vancouver, ISO, and other styles

27

Bosák, Miroslav, and Monika Másilková. "Assessment of the health status of breast cancer patients for the purposes of benefits and social security services." Onkologie 12, no. 5 (2018): 235–39. http://dx.doi.org/10.36290/xon.2018.043.

Full text

APA, Harvard, Vancouver, ISO, and other styles

28

Stuhlová, Šárka. "Long-term treatment response on therapy trifluridin/tipiracil (Lonsurf®) in patient with metastatic colorectal cancer." Onkologie 14, Suppl.D (2020): 62–66. http://dx.doi.org/10.36290/xon.2020.040.

Full text

APA, Harvard, Vancouver, ISO, and other styles

29

Nola, Iskra Alexandra, and Dragana Barukčić. "Zaštita na radu medicinskih sestara/tehničara zaposlenih u zoni ionizirajućeg zračenja." Sigurnost 63, no. 1 (2021): 49–63. http://dx.doi.org/10.31306/s.63.1.4.

Full text

Abstract:

Zračenje je energija koja putuje kroz prostor i prisutna je svugdje oko nas. Život na zemlji razvijao se u okruženju ionizirajućeg zračenja. Otkrićem ionizirajućeg zračenja započinje značajno razdoblje u medicinskoj dijagnostici i liječenju. Otkrićem rendgenskog zračenja i njegovom upotrebom u medicini raste i svijest o njegovim štetnim učincima na ljudski organizam. Sve veća uporaba ionizirajućeg zračenja povećava mogućnost nastanka štetnosti opasnih za zdravlje ako se ono ne koristi pravilno. U zdravstvenim ustanovama ionizirajuće zračenje koristi se u dijagnostičkoj i intervencijskoj radiologiji, nuklearnoj medicini i onkologiji. Svakodnevnim razvojem medicinske radiologije dolazi se do novih spoznaja povezanih s dijagnosticiranjem i liječenjem, a samim time i do usavršavanja pojedinih postupaka. Medicinske sestre/tehničari koji su svakodnevno ili povremeno izloženi tijekom svojeg rada ionizirajućem zračenju mogu smanjiti opasnost nepoželjnih posljedica od zračenja odgovarajućom zaštitom na radu koja će spriječiti nepotrebnu izloženost velikim dozama. Ciljevi članka jesu osvrt i doprinos sustavu očuvanja i zaštiti zdravlja medicinskih sestra/tehničara koji su izloženi izvorima ionizirajućeg zračenja kao i njihovom sigurnom radu. Prikazani su prevencija, edukacija i mjere zaštite od ionizirajućeg zračenja koje je potrebno poduzeti kako bi se smanjila izloženost te štetan utjecaj za zdravlje čovjeka. Dokazano je da izlaganje ionizirajućem zračenju štetno te su njegovi učinci mutageni, teratogeni i karcinogeni. Učinci se mogu javiti u različitim oblicima i različitim vremenskim rasponima. Izloženost medicinskih sestara/tehničara ionizirajućem zračenju povezana je s brojnim zdravstvenim rizicima. U cilju smanjenja negativnih posljedica potrebna je dobra stručna edukacija kao prvi preduvjet zaštite: dobro poznavanje posljedica zračenja te svih sredstava i metoda za smanjivanje izloženosti zračenju. Zaštita na radu medicinskih sestara/tehničara uključuje korištenje zaštitne odjeće, nošenje dozimetara i redovite sistematske preglede. Važna je stalna kontrola uređaja i njihovih dijelova prema zadanom Pravilniku, kontrola prostora gdje se izvode snimanja, provjera educiranosti osoblja, redovitost sistematskih pregleda te poštovanje nošenja zaštitne odjeće i njezine dostupnosti.

APA, Harvard, Vancouver, ISO, and other styles

30

Hradec, Tomáš, and Otakar Čapoun. "Effectiveness and safety of abiraterone acetate treatment for metastatic castration-resistant prostate cancer post-chemotherapy." Urologie pro praxi 19, no. 2 (2018): 61–63. http://dx.doi.org/10.36290/uro.2018.057.

Full text

APA, Harvard, Vancouver, ISO, and other styles

31

Koubková, Leona. "Case report of a patient with metastatic non-small cell lung cancer with positive ALK gene rearrangement treated in the first line with alectinib." Onkologie 14, Suppl.D (2020): 71–74. http://dx.doi.org/10.36290/xon.2020.042.

Full text

APA, Harvard, Vancouver, ISO, and other styles

32

Liberko, Marián, and Renata Soumarová. "Complete remission during FOLFIRI + aflibercept (Zaltrap) treatment in patient with liver and lung metastasis from colorectal cancer." Onkologie 13, no. 5 (2019): 237–42. http://dx.doi.org/10.36290/xon.2019.045.

Full text

APA, Harvard, Vancouver, ISO, and other styles

33

Szabó, Anita, Klára Pokovai, Péter Ragályi, et al. "Nehézfém- és egyéb toxikus mikroelem-terhelés tartamhatása a talajból mért visszanyerési százalékuk alakulására szabadföldi kísérletekben." Agrokémia és Talajtan 68, no. 2 (2019): 293–314. http://dx.doi.org/10.1556/0088.2019.00043.

Full text

Abstract:

Összefoglalás Dolgozatunkban Kádár Imre 1991 tavaszán meszes csernozjom talajon 13 potenciálisan toxikus mikro- / károselem (Al, As, Ba, Cd, Cr, Cu, Hg, Mo, Ni, Pb, Se, Sr és Zn) 0-90-270-810 kg ha−1 szintjeivel beállított szabadföldi tartamkísérlete 1-20. évi talajvizsgálati-, illetve talaj visszanyerési százalék eredményeit értékeltük. A LE-oldható (NH4-acetát+EDTA) és „összes” (cc.HNO3+cc.H2O2) elemtartalmak aboszlút értékeinek változásai mellett figyelemmel kísértük az elemek visszanyerési százalékainak időbeni változásait is. A kísérlet 4. évében a legnagyobb talaj LE-oldható visszanyerési százalékokat a kationos formában kiadott elemek esetében kaptunk, míg az anionos formában kijuttatottak (Se, As, Mo, Cr) az elemsorrend második felében, illetve a végén helyezkedtek el. A kísérlet 18. évére a legtöbb elem LE módszer szerint kimutatott oldhatósága, és így visszanyerési százaléka kisebb-nagyobb mértékben csökkent. Legnagyobb csökkenéseket a Sr, Pb, Zn, míg legkisebbeket a Mo, Cr és Cd elemek mutattak. A tápláléklánc szennyeződése szempontjából kedvezőtlen, hogy a kijuttatott karcinogén Cd jelentős hányada maradt a könnyen oldható frakcióban, és ez a frakció a 14 év alatt is csak minimálisan csökkent a meszes csernozjom talajon. Az elemek átlagában, a LE-oldható elemtartalomban mért visszanyerési százalék 1994-ben 41%, míg 2008-ban 22% volt. A 14 év alatt tehát az átlagos, LE-oldható elemtartalomban mért visszanyerési százalék 19 abszolút %-kal csökkent, azaz gyakorlatilag megfeleződött. Az egyes elemek „összes” elemtartalomban a kísérlet 4. évében mért visszanyerési százalékának sorrendje a LE-oldható tartalmaknál leírtakhoz hasonlóan alakult; a legkisebb visszanyerési százalékokat itt is az anionos formában kijuttatott elemeknél kaptunk. Míg a LE-oldható tartalmaknál a Hg, addig az „összes” elemtartalmaknál a Cd, mint nehézfém ékelődött be az anion formában kijuttatott elemek közé. A kísérlet 18. évében az „összes” elemtartalomban mért visszanyerési százalékok esetében a legnagyobb csökkenéseket a Se, Sr, Pb, míg legkisebbeket a Cd, Mo és Cr elemek mutattak. Az utóbbi három elem közül humán egészségügyi szempontból a Cd tekinthető a legveszélyesebbnek. Az elemek átlagában, az „összes” elemtartalomban mért visszanyerési százalék 1994-ben 81%, míg 2008-ban 49% volt. A 14 év alatt tehát az átlagos összes elemtartalomban mért visszanyerési százalék 32 abszolút %-kal Csökkent. A meszes csernozjom, meszes homok, és savanyú, agyagos vályog textúrájú barna erdőtalajon beállított károselem-terheléses tartamkísérlet adatainak tanúsága szerint a LE-oldható elemtartalomban kifejezett, és az „összes” elemtartalomban kifejezett visszanyerési százalékok egymáshoz viszonyított aránya inkább elem-, mint talajtulajdonság-függő. Úgy találtuk, hogy a három, egymástól jelentősen eltérő tulajdonságú talajon viszonylag azonos időben, azonos mennyiségben és azonos formában kijuttatott potenciálisan káros elemeknek a LE-oldható elemtartalomban mért visszanyerési százalékok és ”összes” (cc.HNO3+cc.H2O2-oldható) elemtartalomban mért visszanyerési százalékok arányainak sorrendje állandó, tehát a talajtulajdonságoktól független volt. Ezen felismerés alapján fogalmaztuk meg a Szabó-Csathó-Kádár-féle potenciálisan toxikus talaj-mikroelem kiterjeszthetőségi szekvens megnevezést. Természetesen ezen hipotézisünket még számos más talajtípuson, hasonló feltételekkel beállított tartamkísérletben is szükséges lenne bizonyítani.

APA, Harvard, Vancouver, ISO, and other styles

34

Đukić, Biljana, Aleksandra Hotić Lazarević, and Sanja Kecman Prodan. "Sideropenijska anemija kod starih, liječenih u ambulantama porodične medicine." БИОМЕДИЦИНСКА ИСТРАЖИВАЊА 9, no. 1 (2015). http://dx.doi.org/10.7251/bii1501052dj.

Full text

Abstract:

Uvod. Sideropenijska anemija je prepoznata kao javno-zdravstveni problem,jer je globalna prevalenca anemije i dalje visoka. Procijenjeno je da je oko dvijemilijarde ljudi u svijetu anemično, uglavnom u siromašnim zemljama trećegsvijeta. Prema podacima Svjetske zdravstvene organizacije anemija se javljakod 10% stanovništva starih 65 i više godina. Cilj rada je da se utvrdi brojispitanika sa neobjašnjenom anemijom u populaciji osoba starih 65 godina istarijih, i kliničke karakteristike ove anemije.Metode. Istraživanje je provedeno kao prospektivna, opservaciona, kohortnastudija u JZU Doma zdravlja u Banjaluci u kojoj je ispitano 69 pacijenatastarih 65 godina i više. Sideropenijska anemija je dijagnostikovana na osnovukliničke slike i laboratorijskih analiza, a podaci o zdravstvenom i socijalnomstanju i ishrani dobijeni su anketom.Rezultati. U ispitanoj grupi od 69 bolesnika kod 21 (30,4%) je otkrivenooboljenje značajno za nastanak sideropenijske anemije. Među njima je 66,6%imalo oboljenja gastrointestinalnog trakta, najčešće erozivni gastritis (36,5%) iulkus (35,9%), 28% karcinome (najčešće digestivnog trakta), a 4,8% bolesnikaginekološka oboljenja. Kod 48 (69,6%) bolesnika nisu otkrivena oboljenjaznačajna za nastanak sideropenijske anemije. Među njima su 22 (31.8%)bolesnika koristila namirnice bogate željezom i oni čine grupu bolesnika saneobjašnjenom anemijom.Zaključak. U ispitanoj grupi bolesnika starih 65 i više godina otkriveno je da22 (31.8%) bolesnika nemaju oboljenja značajna za nastanak sideropenijskeanemije, a koriste namirnice iz grupe namirnica bogatih željezom pa oničine grupu bolesnika sa neobjašnjenom anemijom. Visoka učestalost anemijenejasnog uzroka u populaciji osoba starih 65 i više godina zahtjeva daljaistraživanja etiologije i usaglašavanje mjera za njenu prevenciju i liječenje.

APA, Harvard, Vancouver, ISO, and other styles

We offer discounts on all premium plans for authors whose works are included in thematic literature selections. Contact us to get a unique promo code!