Log in

Relevant bibliographies by topics / Költő / Journal articles

To see the other types of publications on this topic, follow the link: Költő.

Journal articles on the topic 'Költő'

Author: Grafiati

Published: 27 July 2024

Last updated: 31 July 2025

Create a spot-on reference in APA, MLA, Chicago, Harvard, and other styles

Select a source type:

Consult the top 50 journal articles for your research on the topic 'Költő.'

Next to every source in the list of references, there is an 'Add to bibliography' button. Press on it, and we will generate automatically the bibliographic reference to the chosen work in the citation style you need: APA, MLA, Harvard, Chicago, Vancouver, etc.

You can also download the full text of the academic publication as pdf and read online its abstract whenever available in the metadata.

Browse journal articles on a wide variety of disciplines and organise your bibliography correctly.

1

Faragó, Emese. "Janus arcú művészet: technikai tudás és költői ihletettség Platón költészetértelmezésében." Elpis Filozófiatudományi Folyóirat 8, no. 2 (2014): 7–17. http://dx.doi.org/10.54310/elpis.2014.2.1.

Full text

Abstract:

Tanulmányomban a költői szakértelem és a költői ihletettség egymáshoz való viszonyát vizsgálom Platón művészetfilozófiájában. Amellett érvelek, hogy Platón lehetségesnek tartotta, hogy a költő technikai tudása és a költői ihletettség egyaránt szerepet játsszon a költészeti alkotások létrehozásában. A két elmélet összeegyeztethető egymással. A valódi különbség nem a technikai képességek és az inspiráció alapján alkotó költő között van, hanem aközött, aki pusztán technikai képességek alapján alkot és aközött, aki emellett még az inspirációra is támaszkodhat. Az inspirált költő a prófétához hason

APA, Harvard, Vancouver, ISO, and other styles

2

Mrázik, Julianna. "Rózsa a holdudvaron A rózsa szimbolikája József Attila költészetében." Iskolakultúra 34, no. 2-3 (2024): 72–87. http://dx.doi.org/10.14232/iskkult.2024.2-3.72.

Full text

Abstract:

A tanulmány József Attila egyes költeményeit a „rózsás” versein keresztül vizsgálja. Célja az, hogy a versek létrejöttét körülvevő életeseményeket és szentimentelemzést felhasználva egy, ez ideig egészében feltáratlan, kevéssé elemzett pályaívet rajzoljon meg. Az értelem és érzelmek kettősének kölcsönhatása, különösen a rózsa motívumán keresztül, mélyebb és másabb betekintést nyújt József Attila költészetébe. A tanulmány az elején bevezeti az olvasót a „rózsás” versek világába, majd fokozatosan mutatja be a versek és a költő életének összefüggéseit. A rózsa motívumát széles körben értelmezi, b

APA, Harvard, Vancouver, ISO, and other styles

3

Nagyillés, János. "A szónok költő és az istenapparátus." Antik Tanulmányok 53, no. 2 (2009): 219–38. http://dx.doi.org/10.1556/anttan.53.2009.2.3.

Full text

Abstract:

Lucanus epikus technikájának jellemző jegye az istenapparátus hiánya. A jelenség magyarázatára az utóbbi bő évszázadban számos magyarázat született. Egy részük nem annyira az istenapparátus hiányáról beszél, mint inkább arról, hogy a költő az epikus narratíva e transzcendens aspektusát a hagyományos istenek helyett a teljesen személytelen fatum mal s a hol filozófikusan (fortuna), hol mintegy istenségként felfogott Fortuná val helyettesíti. A modern elméletek már Lucanus költői látásmódjának újszerűségével magyarázzák a jelenséget. Az istenapparátus hiánya azonban csak egyike azon tüneteknek,

APA, Harvard, Vancouver, ISO, and other styles

4

Krähling, Edit. "„Ha megmaradt a víztől, megmaradt-e az emberektől?”." Magyar Könyvszemle 138, no. 3 (2023): 368–81. http://dx.doi.org/10.17167/mksz.2022.3.368-381.

Full text

Abstract:

Radnóti Miklós és felesége, Gyarmati Fanni 1944 áprilisában három-négyezer kötetes értékes könyvtárukat nyolc ládába csomagolva a budai Duna-part egyik pincéjében igyekeztek biztonságba helyezni. A ládákhoz Radnóti egyik tisztelője, Steuer Zoltán, az óvóhelyhez barátjuk, Karig Sára jóvoltából jutottak. Egyéb ingóságaikat, használati cikkeiket, a költő műveinek kéziratait, levelezésüket több más helyre, barátaik lakásaiba szétosztva próbálták megőrizni. Az ingóságok, ruhaneműk, írógép szinte mind elvesztek, a kéziratok, levelek azonban szerencsére megmaradtak. Legnagyobb veszteségük azonban a k

APA, Harvard, Vancouver, ISO, and other styles

5

Takács, Ferenc, and Ágnes Nemes Nagy. "A hegyio költő." World Literature Today 59, no. 3 (1985): 464. http://dx.doi.org/10.2307/40141029.

Full text

APA, Harvard, Vancouver, ISO, and other styles

6

Oláh, Róbert. "Arany János nagykőrösi évei (1851‒1860) a levelezései tükrében I. – Az előzmények története (1849‒1851)." Tudásmenedzsment 22, no. 1 (2021): 73–92. http://dx.doi.org/10.15170/tm.2021.22.1.4.

Full text

Abstract:

Arany János életét és műveit számtalan oldalról közelítették meg nem csupán a jelen, hanem a poétával korabeli életrajzírók, kutatók, a közeli vagy éppen távoli családtagok is. A költő életútját rendre több és egymástól némiképp igencsak eltérő, de fő vonásaiban mégiscsak azonos településekkel, nevezhetjük „mérföldkövekkel” is értelmezhetjük. Ilyen volt Szalonta, Debrecen, Kisújszállás, Geszt, Budapest és természetesen Nagykőrös is. Mindegyik esetében tudnunk kell, hogy nem csupán pozitívuma volt az állomásainak, hanem egyben az élet rendje szerinti negatívumai is. Szükséges azonban ezen hatás

APA, Harvard, Vancouver, ISO, and other styles

7

Kovács, Gábor. "A SZÜLETŐ GONDOLAT ARANY JÁNOS KÖLTÉSZETÉBEN." Hungarológiai Közlemények 18, no. 2 (2018): 19. http://dx.doi.org/10.19090/hk.2017.2.19-37.

Full text

Abstract:

Arany János Zrínyi és Tasso című tanulmányában tagadja azt a – szerinte – romantikus képzetet, hogy a költő a semmiből tudna történetet teremteni. A történetsémák és a narratív formák hagyományozódásáról szóló érvelése meggyőzően mutat rá arra, hogy az elbeszélés világát nem lehet a „semmiből” előteremteni. A versköltészet sajátosságait elemezve azonban komolyan fontolóra veszi a semmiből feltűnő gondolatkeletkezés lehetőségét. Arany költői gyakorlatában gyakran él azzal az eljárással, hogy üres jelölőket, deixiseket helyez műalkotásainak kulcspontjaira, rámutatva ezzel az adekvát szó és értel

APA, Harvard, Vancouver, ISO, and other styles

8

Mészáros, Márton. "„Csak én írok, versemnek hőse: semmi”." Iskolakultúra 28, no. 7 (2018): 35–40. http://dx.doi.org/10.14232/iskkult.2018.7.35.

Full text

Abstract:

Kovács András Ferenc – vagy ahogyan a szakirodalomban is emlegetik: KAF – az egyik legtöbbet elemzett, legnagyobb hatású kortárs magyar költő, akinek költészete a kilencvenes évek kritikai vitáinak egyik legfontosabb terepe volt. A KAF-értelmezői hagyomány kulcsfogalmai – identitásvesztés, kulturális emlékezet, intertextualitás, „szerepköltészet” – a tradicionális szerzői pozíció elbizonytalanítására, majd felszámolására, végső soron pedig az irodalmi szöveg eredendő nyelvi, intertextuális létmódjára, irodalmiságára kérdeznek rá. Költészetének a mai magyar irodalomban szinte példa nélküli form

APA, Harvard, Vancouver, ISO, and other styles

9

Adorjáni, Zsolt. "Iamos és Pindaros – A hatodik olympiai óda egységének kérdéséhez." Antik Tanulmányok 57, no. 1 (2013): 1–24. http://dx.doi.org/10.1556/anttan.57.2013.1.1.

Full text

Abstract:

Minden Pindaros-óda szembesít az egység mibenlétével, mely a Pindaros-kutatás talán legfontosabb kérdése. Ám minden költemény más és más módon egységes, s ez igaz a hatodik olympiai ódára is, melyet a költő egyik legnagyszerűbb versének szokás tartani. Jelen tanulmányban megmutatom, hogy az O. 6 egységét a költő (Pindaros) és a jós (Hagésias, a győztes és Iamos, a mondabeli ős) metaforikus párhuzama biztosítja, melynek alapja két, a költőre és a jósra egyaránt jellemző mozzanat: az isteni ihlet és kimondás-kifejezés pillanata. Ezek jelennek meg a jós (Iamos) elhivatásának leírásában (58–70), m

APA, Harvard, Vancouver, ISO, and other styles

10

Bajor, Zoltán. "A Tétényi-fennsík madárfaunájának felmérése 2003–2004-ben." Tájökológiai Lapok 2, no. 2 (2004): 365–70. http://dx.doi.org/10.56617/tl.4606.

Full text

Abstract:

A felmérés alapján a Tétényi-fennsík madárvilága fajgazdag, mind a költő, mind a csak alkalmilag előforduló fajokat tekintve. Az eddigi megfigyeléseim alapján 95 faj előfordulását sikerült megállapítani. Ezek közül 33 faj költ, 21 faj potenciális költőfaj-gyakori vendég, 10 rendszeres átvonuló, 10 rendszeres téli vendég, 21 faj pedig alkalmi vendég. Ezen kívül további 13 faj előkerülésére lehet jó eséllyel számítani a közeljövőben. A fészkelőmadár fauna további kutatását, illetve a felmérés folytatását a jövőben is indokoltnak tartom, elsősorban fővárosunk élővilágának mélyebb megismerése célj

APA, Harvard, Vancouver, ISO, and other styles

11

CSÁNYI, Erzsébet. "TOMAŽ ŠALAMUN ÉS TOLNAI OTTÓ." Hungarológiai Közlemények 18, no. 3 (2018): 90. http://dx.doi.org/10.19090/hk.2017.3.90-99.

Full text

Abstract:

Jelen kutatás kiindulópontja a szlovén Tomaž Šalamun egyes verseinek és Tolnai Tomaž Šalamun című versének összevető vizsgálata. A költői dialógus, a válaszeffektus egy parodikus nyelvi-költői játékra alapoz, nyilvánvalóvá teszi a két ironikus világkép rokonságát. Tolnai rájátszik a szlovén költő verseire, elsősorban a Kicsoda ki (1) címűre, azt mondja tovább. Nemcsak a két költői opus közötti poétikai áramkör, hanem nemzedékek, folyóiratok (az újvidéki Új Symposion, a szlovéniai Katalog) közötti kapcsolatok nyomainak kutatási lehetőségei is adottak. 1969-ben az Új Symposion 47. számában egyug

APA, Harvard, Vancouver, ISO, and other styles

12

Zóka, Péter. "„Költő vagyok, és katolikus.”." Anyanyelvi Kultúraközvetítés 4, no. 2 (2021): 28–33. http://dx.doi.org/10.33569/akk.2810.

Full text

Abstract:

A tanulmány aktualitását két kerek, Pilinszkyhez kapcsolódó évforduló – a születésé (100) és a halálé (40) – adja, s témáját tekintve a költő művészetfilozófiáját helyezi a fókuszba. Mindehhez forrásul elsősorban a Tűnődés az „evangéliumi esztétikáról” című írást, valamint a Nagyvárosi ikonok két szövegét, A „teremtő képzelet” sorsa korunkban és az Ars poetica helyett címűt használtam. A feladatot akkor is fontosnak és érdekesnek tartom, ha maga a szerző tételes, rendszerszerű művészetfilozófiát nem alkotott, nem írt le. Ám ez az evangéli-umi esztétika mégis koherens, érthető és pontos, különö

APA, Harvard, Vancouver, ISO, and other styles

13

STURM, László. "VAS ISTVÁN KÖLTÉSZETÉNEK VILÁGFELFOGÁSA." Hungarológiai Közlemények 18, no. 1 (2017): 23. http://dx.doi.org/10.19090/hk.2017.1.23-38.

Full text

Abstract:

Már a kortársak is fölfigyeltek rá, hogy Vas István – történelmi okok miatt – hosszú szünet után kiadott negyedik, Kettős örvény című 1947-ben megjelent verskötete a legnagyobbakéhoz mérhető teljesítmény, és minőségi változást hoz a költő életművében is. Mer töredezett lenni, teremtő módon nyúl az addig sokszor iskolásan kezelt versformákhoz, és mindenekelőtt meglátja saját életrajzi eseményeiben a korjellemző mozzanatokat. A történelmi alkony, a halott feleség emléke és az új szerelmek bonyodalmai keretet teremtenek hit és kétely, hűség és változás és számos örök kérdés költői feldolgozásához

APA, Harvard, Vancouver, ISO, and other styles

14

Oláh, Róbert. "Arany János nagykőrösi évei (1851–1860) a levelezései tükrében IV. – A főfájástól a bővített életrajzig (1853)." Tudásmenedzsment 24, no. 1 (2023): 118–36. http://dx.doi.org/10.15170/tm.2023.24.1.7.

Full text

Abstract:

Arany János (1817–1882) irodalmi hagyatékának vizsgálata során szükséges, de nem elégséges csupán a költő verseit ismernünk és azokat elemeznünk, ugyanis a poéta kiterjedt levelezései olyan fontos információkkal szolgálnak, amelyek véleményem szerint pontosabban tükrözik Arany lelkivilágát, pillanatnyi hangulatát, illetve a korszak szellemét. Fontos kiemelnünk, hogy Arany levelezéseinek kritikai kiadásai ugyan a teljesség igényével készültek, de azok dokumentumainak összehasonlítására eddig nem vállalkoztak a kutatók. A jelen tanulmányommal célom a költő levelezési kapcsolatainak bemutatása, v

APA, Harvard, Vancouver, ISO, and other styles

15

Márton-Simon, Anna. "Átváltozó képek és utazó technológiák. Döbler, Telepi és Róth előadásai a 19. században." Irodalomtörténet 105, no. 2 (2024): 131–62. http://dx.doi.org/10.62615/it.2024.2.01.

Full text

Abstract:

A Kiss József által szerkesztett A Hét (1890–1924) a modern irodalom sajtóorgánumaként prezentálta magát a 19. század végén. A főszerkesztő a „Heti posta” rovatban a lap olvasóival és szerzőivel nyilvánosan kommunikálva fogalmazta meg poétikai elvárásait. A szerkesztői üzenetekben használt kritikai szótár ismeretében válik egyértelművé, hogyan képzelte el Kiss József az új, magát modernnek valló költészetet. A tanulmány Kiss poétikai reflexióinak egyik központi fogalmával, a hangulattal foglalkozik. A „hangulatköltészet” jelentésének átalakulását vizsgálja, figyelembe véve annak magyar- és vil

APA, Harvard, Vancouver, ISO, and other styles

16

T. Szabó, Csilla. "Egy szucsági népi költő munkássága." Certamen 3 (2016): 29–44. http://dx.doi.org/10.51384/cert-03.02.

Full text

APA, Harvard, Vancouver, ISO, and other styles

17

Zatykó, László. "Szedő Dénes ferences költő portréjához." Acta Pintériana 6 (2020): 47–71. http://dx.doi.org/10.29285/actapinteriana.2020.6.47.

Full text

APA, Harvard, Vancouver, ISO, and other styles

18

GÖMÖRI, György. "BÉKÁSSY FERENC ANGOL–MAGYAR KÖLTŐ." Hungarológiai Közlemények 18, no. 3 (2018): 1. http://dx.doi.org/10.19090/hk.2017.3.1-7.

Full text

Abstract:

A tanulmány megismertet bennünket Békássy Ferenc (1893–1915) angol–magyar költővel, aki Nyugat-Magyarországon született, tanulmányait Angliában (a Bedales iskolában, majd Cambridge-ben) végezte, s az első világháborúban 1915-ben egy oroszok elleni csatában veszítette életét – ebben Petőfi Sándorhoz hasonlítható. Mivel Békássy magyarul írt összegyűjtött művei már 2010-ben megjelentek, ezúttal elsősorban angolul írt költeményeire és leveleire összpontosítottuk figyelmünket, melyeket Gömöri Mari és Gömöri György rendezett sajtó alá, és The Alien in the Chapel [Idegen a kápolnában] címen nemrégibe

APA, Harvard, Vancouver, ISO, and other styles

19

T. Szabó, Csilla. "Egy szucsági népi költő munkássága." Certamen 3 (2016): 29–44. http://dx.doi.org/10.51384/cert-03.02.

Full text

APA, Harvard, Vancouver, ISO, and other styles

20

Borzsák, István. "Beresenyiana." Antik Tanulmányok 46, no. 1-2 (2002): 215–25. http://dx.doi.org/10.1556/anttan.46.2002.1-2.15.

Full text

Abstract:

A magyar nyelv - mint kevésséismeretes, - alkalmas a klasszikus időmértékes) verselés adekvát megszólaltatására. Berzsenyi Dániel, a „magyar Horatius" (1776-1836) egyik legszebb költeményének legújabb kori latinparafrázisához kapcsolódva, az illető vers antik előzményeit és egykorú „forrásait" (Schiller, Matthisson...) nyomozva újból meggyőződhettünk a pannon költő olvasottságáról és mintáinak recepciójában megmutatkozó genialitásáról. A folytatásban egy modern szerző (W. von Koppenfels) „menipposi portyázásainak" (Menippeische Streifzüge) tanulságait alkalmaztuk ugyanennek a „magyar Horatiusn

APA, Harvard, Vancouver, ISO, and other styles

21

Tusor, Péter. "„Sieur Secretaire du Palatin d’Hongrie…”, Gyöngyösi István, a magyar Ovidius szerepe, helye a murányi udvarban és a rendi szervezkedésben." Magyar Könyvszemle 137, no. 2 (2021): 176–219. http://dx.doi.org/10.17167/mksz.2021.2.176-219.

Full text

Abstract:

A tanulmány genezisét a „Wesselényi-féle összeesküvés” kirobbanásának, illetve az azt követő megtorlásoknak 350. évfordulójához kapcsolódó kutatások jelentik. Elöljáróban a költő Gyöngyösi István (1629/1630–1704) legkorábbi ismert misszilise kerül elemzése 1664-ből, történeti, irodalomtörténeti szempontok mentén. Információi, a költő adatolható nádori bécsi prokurátorsága, ügyintézői tevékenysége figyelembevételével értelmezi a következő fejezet Jacques Bretel de Grémonville lovag bécsi francia rezidens (1664–1671) diplomáciai követjelentését, ahol Wesselényi titkáráról („Sieur Secretaire du P

APA, Harvard, Vancouver, ISO, and other styles

22

Burján, Ágnes. "Rilke és Dosztojevszkij." Iskolakultúra 31, no. 4 (2021): 12–23. http://dx.doi.org/10.14232//iskkult.2021.04.12.

Full text

Abstract:

Rilke fiatalon, rögtön első oroszországi útját követve olvasta A Karamazov testvéreket, és fordította le a Szegény emberek egy részletét. Évtizedeken keresztül, életműve összes korszakában csodálattal említette fel az orosz író nevét. A világháború idején és művészi válságpontjain is a nagy orosz író regényeihez fordult. Bár Dosztojevszkij hatása evidenciaként szerepel Rilke kritikai recepciójában, a Dosztojevszkij-élmény esztétikai vonatkozásait tárgyaló elemzések jóformán nem születtek, szemben a költő Oroszországhoz fűződő viszonyát taglaló számos tanulmánnyal. Holott különösen izgalmas kér

APA, Harvard, Vancouver, ISO, and other styles

23

Sebők, Melinda. "Babits Mihály Ady-előadása Debrecenben." Debreceni szemle 32, no. 3. (2024): 376–86. http://dx.doi.org/10.59424/debreceniszemle/2024/32/3./376-386.

Full text

Abstract:

A debreceni Ady Társaság 1927. november 27-én, Ady születésének 50. évfordulóján irodalmi esttel ünnepelte névadója emlékét. A debreceni irodalmi élet képviselői leginkább Babits szereplésére számítottak, de meghívták előadónak Juhász Gyulát és Szabó Lőrincet is. Juhász Gyula verssel, Szabó Lőrinc Ady és a magyar ifjúság című előadással emlékezett a költőelődre. Juhász Gyula és Szabó Lőrinc alkotásai ismertek, Babits előadása azonban kézirattöredékekben lappang. A tanulmány a korabeli dokumentumok alapján ad információt az Ady-műsor eseményeiről, majd Babits kézirattöredékekből összeállítható

APA, Harvard, Vancouver, ISO, and other styles

24

Varga, Máté, and József Szentpéteri. "Költő László szakirodalmi munkássága (1975–2018)." Kaposvári Rippl-Rónai Múzeum Közleményei, no. 6 (2018): 357–71. http://dx.doi.org/10.26080/krrmkozl.2018.6.357.

Full text

APA, Harvard, Vancouver, ISO, and other styles

25

Balázs, Géza. "Csokonai drámai nyelve a Dorottya vagyis a dámák diadalma a Fársángon című komikus eposz kapcsán." Uránia 3, no. 2 (2023): 6–21. http://dx.doi.org/10.56044/ua.2023.2.1.

Full text

Abstract:

Csokonai Vitéz Mihály színműveinek nyelvét számos, leginkább csak az adott korban érthető utalás nehezíti; ez a színpadra állítást is komoly értelmezési feladat elé állítja. A költő igyekszik segítséget nyújtani lábjegyzetekbe foglalt magyarázatokkal (pl. népszokás, tájszó, nyelvújítási szó, idegen szó, tudományos fogalom, földrajzi megnevezés). Mindez gazdag művelődéstörténeti hozadékkal szolgál, s ezekre a költő rendszeresen utal is jegyzetanyagában, másokat pedig nekünk, utódoknak kell kinyomoznunk (erre néhány példával ez a Dorottya-elemzés is szolgál). Csokonai stílusának egyedisége, mode

APA, Harvard, Vancouver, ISO, and other styles

26

T. Szabó, Csilla. "Újvári Anna népi költő írásszokásai és nyelvhasználata." Certamen 5 (2018): 111–22. http://dx.doi.org/10.51384/cert-05.09.

Full text

APA, Harvard, Vancouver, ISO, and other styles

27

Bakó, Endre. "Oláh Gábor, az ember és a költő." Debreceni szemle 29, no. 3 (2021): 287–90. http://dx.doi.org/10.59424/debreceniszemle/2021/29/3/287-290.

Full text

Abstract:

Nincs kerek évfordulója Oláh Gábor születésének, de az eseménynaptár számon tartja, hogy 1881. január 17-én, 140 éve született Debrecenben. Szülővárosában szobor, utca, emléktábla és más jel őrzi nevét, megérdemelten. Azok közé tartozott, akik írásaikkal és személyiségükkel egyaránt jelenlévővé tették Debrecent az irodalmi köztudatban és annak környékén, noha nem mindig pozitív értelemben. Egyéniségében ugyanis volt valami „merevgörcs”, ami megakadályozta kétségtelenül meglévő tehetségének optimális érvényesülését.

APA, Harvard, Vancouver, ISO, and other styles

28

Urbán, Péter. "Az arc mint konstrukció és interpretáció Lakatos István Száz arcod című költeményében." Irodalomtörténet 105, no. 2 (2024): 215–32. http://dx.doi.org/10.62615/it.2024.2.04.

Full text

Abstract:

Tanulmányunk középpontjában Lakatos István emblematikus költeménye, a Száz arcod című hosszúvers áll. Az Élet és Irodalomban (1970), majd az Egy szenvedély képei (1972) című kötetben napvilágot látott alkotás keletkezésének körülményeit a költő alaposan dokumentálta. Munkánk első egységében a költői szöveg prózai változatát, a szerző által írt levél formájú naplót mutatjuk be. A Száz arcodhoz az elveszített szerelem megőrzésének alapkoncepciója felől közelítünk. Interpretációnk reflektált teoretikus kereteinek megteremtése érdekében olyan irodalomelméleti konstrukciókat mozgósítunk, amelyek ér

APA, Harvard, Vancouver, ISO, and other styles

29

Hernádi, Mária. "„Amikor az ember már madár”." Közösségi Kapcsolódások - tanulmányok kultúráról és oktatásról 4, ksz (2024): 72–98. http://dx.doi.org/10.14232/kapocs.2024.ksz.72-98.

Full text

Abstract:

Tanulmányomban az életallegóriákat vizsgálom a későmodernség három költőjének (Weöres Sándor, Nemes Nagy Ágnes, Pilinszky János) verseiben. Ez a műfaj a teljes emberi életút ábrázolására tesz kísérletet, s az élet - mint időbeli folyamat - egymás után k övetkező szakaszaitterekkel metaforizálja.Az első fejezetben az énnel mint az életfolyam kiindulópontjával foglalkozom, a másodikban az úton lét és a vándorlás motívumával, a harmadikban az életszakaszok, az köztük megtörténő határátlépések, és az ezek nyomán kirajzolódó életút-mintázatok költői reflexióival, a negyedikbenpedig az öregedés foly

APA, Harvard, Vancouver, ISO, and other styles

30

Csordás, László. "Emlékképek tárháza: költő és szerkesztő párbeszéde kulturális örökségünkről." Acta Academiae Beregsasiensis, Philologica IV, no. 1 (2025): 221–23. https://doi.org/10.58423/2786-6726/2025-1-221-223.

Full text

APA, Harvard, Vancouver, ISO, and other styles

31

István, Borzsák. "A két Cato híre — à travers les âges." Antik Tanulmányok 48, no. 1-2 (2004): 65–74. http://dx.doi.org/10.1556/092.2004.48.1.1.

Full text

Abstract:

A két Cato gazdag (és egybefolyó) utóéletéből szemelgettünk néhány jellemző dokumentumot (Petronius, Martialis). Színes és drámai kép tárul az olvasó elé Lucanus eposzából, kiváltképpen a IX. énekben megörökített durum iter leírásából, amelyhez a színeket a költő — a történeti valósággal keveset törődve — a mesés Nagy Sándor-hagyományból vette. — „Az antikvitás XVI. századi képe” c. monográfiánk (1960) anyagából további érdekességeket kínálnak Bornemisza Péter prédikációs kötetei, mint pl. a megvesztegethetetlen ókori eszménykép ellentéteként felvonultatott főúri „lopók”, akik nem vasláncot (b

APA, Harvard, Vancouver, ISO, and other styles

32

Horváth, Péter Iván. "Műhelytanulmány a María de Buenos Aires című opera szövegkönyvének magyar fordításáról." Fordítástudomány 27, no. 1 (2025): 103–18. https://doi.org/10.35924/fordtud.27.1.6.

Full text

Abstract:

A tanulmány a María de Buenos Aires című argentin opera szöveg- könyvének magyar fordításáról szól. A mű cselekménye igen szürreális, nyelvezete pedig több ponton homályos részben a rendhagyó mondatszerkezetek, részben a költői szóalkotások miatt, ezért a legtöbb anyanyelvű beszélő számára nehezen értelmezhető. Az itt elemzett rímtelen fordítást színházi felkérésre a jelen szerző készítette, elsősorban a szótagszám megőrzésére törekedve. Ehhez először is fontos volt különbséget tenni a nyelvtani és a verstani szótagok között. Mivel a magyar nyersfordítás jellemzően rövidebb lett a spanyol ered

APA, Harvard, Vancouver, ISO, and other styles

33

Kovács, Ida. "A koszorús költő, avagy Kazinczy Ferenc a panteon előcsarnokában." Kaleidoscope history 2, no. 3 (2011): 142–59. http://dx.doi.org/10.17107/kh.2011.3.142-159.

Full text

APA, Harvard, Vancouver, ISO, and other styles

34

Szörényi, László. "Johannes Campanus cseh neolatin költő és a magyar történelem." Antikvitás & Reneszánsz, no. 3 (January 1, 2019): 209–30. http://dx.doi.org/10.14232/antikren.2019.3.209-230.

Full text

APA, Harvard, Vancouver, ISO, and other styles

35

Adorjáni, Zsolt. "A költő, az atléta és az isten tekintete Pindarosnál." Antik Tanulmányok 54, no. 1 (2010): 1–32. http://dx.doi.org/10.1556/anttan.54.2010.1.1.

Full text

Abstract:

Dolgozatomban a tekintet motívumának három különböző, ám egymással szorosan összefüggő megjelenését elemzem. A látási vonatkozás mindháromnál metaforikus, Pindaros értékrendszerének és hitvallásának szemléletes kifejezője. A költő tekintete különbözik aszerint, hogy a dalnok a dicsőítést vagy a rágalmazást választja életcéljául. Az atléta és az isten tekintete hasonlóan zárt képi-gondolati szerkezetbe illeszkedik. A tanulmány több hely és vers értelmezését új fénybe állítja, így például a 4. nemeai és 8. pythói óda egy-egy rendkívül vitatott részletét.

APA, Harvard, Vancouver, ISO, and other styles

36

D. Molnár, István. "Debreceni diák, újságíró, elfelejtett (?) költő: Zempléni Árpád (1865–1919)." Debreceni szemle 31, no. 2 (2023): 111–26. http://dx.doi.org/10.59424/debreceniszemle/2023/31/2/111-126.

Full text

APA, Harvard, Vancouver, ISO, and other styles

37

Rózsa, Mária. "Ludwig August Frankl (1810–1894), Eine jüdische Biographie zwischen Okzident und Orient. Hrsg. von Louise Hecht, Köln, Weimar, Wien, Böhlau Verlag, 2016 (Intellektuelles Prag im 19. und 20. Jahrhundert, Bd. 10.)." Magyar Könyvszemle 132, no. 4 (2021): 515–19. http://dx.doi.org/10.17167/mksz.2016.4.515.

Full text

Abstract:

A bécsi irodalmi és kulturális élet meghatározó és megbecsült alakja volt hosszú élete során a költő, író, folyóirat-szerkesztő Ludwig August Frankl (Chrást, 1810 – Bécs, 1894), aki németül író csehnek tekintette magát, ahogy azt Mezzofanti bíborosnak, a Vatikáni könyvtár igazgatójának is leszögezte ifjúkori olaszországi utazása alkalmával.

APA, Harvard, Vancouver, ISO, and other styles

38

Ujváry, László, Krisztina Knézy, Erika Maka, Márton Magyar, and Zoltán Zsolt Nagy. "Kétszáz éve született Petőfi Sándor, a költő, aki a Napba nézett : A solaris retinopathia egy esetének bemutatása." Szemészet 160, no. 4 (2023): 203–6. http://dx.doi.org/10.55342/szemhungarica.2023.160.4.203.

Full text

Abstract:

Kétszáz éve, 1823-ban született Petőfi Sándor. Életének tizenkilencedik évében, 1842-ben teljes napfogyatkozást lehetett megfigyelni Magyarország területéről, amelyet a költő szabad szemmel nézett végig, maradandó látáskárosodást szenvedve. Rendhagyó kazuisztikánk célja a korabeli feljegyzések és Petőfi versei által dokumentált eset bemutatása, és a solaris retinopathia ismertetése.

APA, Harvard, Vancouver, ISO, and other styles

39

Gömöri, György. "Istvánffy Miklós és Balassi Bálint." Magyar Könyvszemle 137, no. 4 (2022): 571–74. http://dx.doi.org/10.17167/mksz.2021.4.571-574.

Full text

Abstract:

Kisasszonyfalvi Istvánffy Miklós magyar történetében csak egy rövid feljegyzés jutott az Esztergom alatt elesett „serény ifjú” Balassi Bálintnak,2 de a történetíró és diplomata számos módon befolyásolta első nagy magyar költőnk életét. Ezeket a kapcsolódásokat – amelyek a költő egész életén át tartottak – szeretném most számba venni, különös tekintettel Istvánffy lengyelországi ismerőseire vagy barátaira.

APA, Harvard, Vancouver, ISO, and other styles

40

C. Tóth, Norbert. "Garázda Péter – Egy javadalomhalmozó egyházi mint politikai áldozat?" Magyar Könyvszemle 132, no. 1 (2021): 1–14. http://dx.doi.org/10.17167/mksz.2016.1.1.

Full text

Abstract:

Közel hatvan éve jelent meg ugyanezzel a címmel V. Kovács Sándor tanulmánya, amelyben összegezte az addigi kutatási eredményeket. A „nemzetség” rövid bemutatása után a második fejezetben a költő ifjúságáról, a következőben a pályájának a Vitéz-felkelés nyomán történt megtöréséről, a negyedikben a „Magyarországi évek”-ről értekezett, végül az utolsó fejezetben humanista költészetét tárgyalta.

APA, Harvard, Vancouver, ISO, and other styles

41

Nagyillés, János. "Gradivus földművesei (Valerius Flaccus 5, 142: ruricolae, Gradive, tui)." Antik Tanulmányok 54, no. 1 (2010): 33–47. http://dx.doi.org/10.1556/anttan.54.2010.1.2.

Full text

Abstract:

Valerius Flaccus Argonauticája 5, 142 ruricolae, Gradive, tui kifejezésének értelmezése vitatott: az apollóniosi eredeti mögött valószínűleg egy a görög költő által még ismert, a vasérc mosására vonatkozó forrás állt. Apollónios Rhodios Chalybsökről adott, általa még szó szerint értett információit Valerius Flaccus fordítása a vaskorhoz kapcsolódó római képzetek jegyében romanizálva, metaforikus értelemben adja vissza.

APA, Harvard, Vancouver, ISO, and other styles

42

Büky, László. "Tárgy, szó, szöveg – A szekér szó a szövegértésben." Erdélyi Múzeum 86, no. 3 (2024): 135–43. http://dx.doi.org/10.36373/em-2024-3-11.

Full text

Abstract:

Egy bibliai történetben Illést tüzes szekér ragadta el az egekbe. A magyar szekér szó, valamint a vele jelölt tárgy és a biblikus motívum ismerete több költő művében (pl. Ady E., Csokonai Vitéz Miháy, Petőfi Sándor) szükséges a szöveg megértéséhez. A ’szekér’-re vonatkozó előismeretek és a szövegmondatok preszuppozíciói a szövegkoherencia és a szövegértés feltételei.

APA, Harvard, Vancouver, ISO, and other styles

43

Gáborjáni Szabó, Botond. "Széphalom, Debrecen és egy „szabados bosszú” – Miért tette „kapóssá” Kazinczy Ferenc Sylvester Grammatikáját?" Debreceni Szemle 33, no. 1 (2025): 42–67. https://doi.org/10.59424/debreceniszemle/2025/33/1/42-67.

Full text

Abstract:

Amikor debreceni értelmiségiek megakadályozták (költő barátjuk) Csokonai életművének neoklasszicista normák szerinti „megjobbítását”, Kazinczy bosszút fogadott. A széphalmi vezér a nyelvújítás-korának heves elvi küzdelmeibe sodródva, Sylvester János Grammatikájának kritikai glosszáiban is előadta súlyos vádjait, melyeknek ezúttal utóéletével is megismerkedünk. Csokonai és a népinek mondott irányzat végül – az ő akarata ellenére – megérdemelt helyére került irodalmi kánonunkban.

APA, Harvard, Vancouver, ISO, and other styles

44

Bakó, Endre. "Vonások Niklai Ádám arcképéhez." Debreceni szemle 29, no. 4 (2021): 395–98. http://dx.doi.org/10.59424/debreceniszemle/2021/29/4/395-398.

Full text

Abstract:

„Emléktáblát avattak Debrecenben Niklai Ádám (Zech Kolbert) tiszteletére egykori lakóhelyén, a Holló János utcában. Az avatón Puskás István, Debrecen kultúrájáért felelős alpolgármestere mondott köszöntőt, Csikos Sándor színművész két Niklai-verset szavalt, majd Bakó Endre irodalomtörténész mutatta be a debreceni költő életútját. Az emlékezők sorát Niklai Ádám fia, Zech Gábor zárta.” (Hajdú-bihari Napló, 2021. szeptember 2.)

APA, Harvard, Vancouver, ISO, and other styles

45

Lázár, Imre. "Ghós Eta (Boglár Etelka) : (1911–1963) könyvtáros, a magyar irodalom fordítója." Passages 2 (2024): 95–103. https://doi.org/10.59608/pas2024a007.00.

Full text

Abstract:

Ghós Eta (Boglár Etelka) (1911–1963) Kánti Csandra Ghós neves bengáli költőhöz ment férjhez, és Rabindranáth Tagór közvetlen közelében élt Sántinikétanban. Sikeresen beilleszkedett új környezetébe, gyakorlatilag indiaivá vált. Férje halála után is Indiában maradt, könyvtárosként dolgozott Sántinikétanban. Elévülhetetlen érdeme, hogy az első volt, aki Rabindranáth Tagór magyar kapcsolatait kutatta, és ismereteinket a költő magyarországi tartózkodásáról fontos dokumentumokkal gazdagította.

APA, Harvard, Vancouver, ISO, and other styles

46

Lázár, Imre. "Georgette Coty (Kuti Györgyi) : (1922–2005) költő, író, esszéista, képzőművész." Passages 2 (2024): 87–93. https://doi.org/10.59608/pas2024a006.00.

Full text

Abstract:

Georgette Coty (1922–2005) holokauszttúlélőként, a kommunizmus elől emigrált Ausztráliába, majd onnan a spirituális útkeresés vitte Indiába. Pondicherryben a Srí Aurobindó Ásramba költözött, és ott folytatta alkotó tevékenységét íróként, költőként, esszéistaként. Könyvet jelentetett meg magyar nyelven Srí Aurobindó életéről, és magyarra fordította a Mester Az Anya című munkáját.

APA, Harvard, Vancouver, ISO, and other styles

47

Ujvári, Hedvig. "Christine Schlosser, Das lyrische Werk Sándor Petőfis in deutscher Übersetzung, Eine Bibliographie, Berlin, Frank und Timme, 2023." Magyar Könyvszemle 140, no. 2 (2024): 267–69. https://doi.org/10.17167/mksz.2024.2.267-269.

Full text

Abstract:

Petőfi német nyelvű recepciója kapcsán – jelenlegi tudásunk szerint – annyi bizonyos, hogy Adolf Dux jelenti a kiindulási pontot egy soha véget nem érő kutatási folyamatban. Ennek eddigi legjelentősebb mérföldkövét jelöli ki Christine Schlosser opulens kötete: a költő születésének 200. évfordulójára egy olyan, felbecsülhetetlen segítséget jelentő munkát jelentetett meg, amely a további, Petőfivel kapcsolatos filológiai kutatásoknak hatalmas impulzust jelenthet, s legalább ennyire hasznos

APA, Harvard, Vancouver, ISO, and other styles

48

Pataky, László. "Csokonai nagyapja, a győri prédikátor." Acta Papensia 22, no. 1-2 (2022): 137–43. http://dx.doi.org/10.55954/ap.2022.1-2.137.

Full text

Abstract:

Folyóiratunk 2021. évi 3–4. számának 325–366. lapjain Madarászné Kajdacsy Ágnes „Csokonai rokonai” címmel saját genealógiai kutatásai alapján mutatta be Csokonai Vitéz Mihály (1773–1805) családjának leszármazását, a Csokonai család dunántúli rokoni kapcsolatait. Dolgozatának előzményeként említhető Pataky László győri református lelkész, egyháztörténész írása, amelyben költő születésének bicentenáriumán annak nagyapját, Csokonai László győri református lelkész életét ismertette a szakirodalom és a Győri Református Egyházközség anyakönyvei segítségével.

APA, Harvard, Vancouver, ISO, and other styles

49

Szövényi, Anna, and Anna Berta Adorján. "A ruha teszi?" Metszet 14, no. 4 (2023): 40–45. http://dx.doi.org/10.33268/met.2023.4.5.

Full text

Abstract:

Ritkán fordul elő, hogy egy ember életének tiszteletére épület születik. Léteznek emlékszobák, emlékhelyek, többnyire a költő, író vagy más nagy formátumú személyiség lakhelyén. Azonban itt másról van szó: egy ember életműve ölt testet egy új épületben, egy ember élete jelenik meg egy épületszoborban. Emlékművé válik ekkor egy épület, vagy sem? Lehet-e egy épület emlékmű, és ha igen, hogyan? Ezeket a kérdéseket feszegeti a Mindszentyneum épülete Zalaegerszegen.

APA, Harvard, Vancouver, ISO, and other styles

50

Rózsa, Mária. "Ruth Kestenberg-Gladstein, Heraus aus der „Gasse”. Böhmens Juden im 19. Jahrhundert. Neuere Geschichte der Juden in den Böhmischen Ländern, Zweiter Teil, 1830–1890, Hrsg. v. Dorothea Kuhrau-Neumärker. Münster–Hamburg–London, LIT Verlag, 2002." Magyar Könyvszemle 131, no. 3 (2021): 351–54. http://dx.doi.org/10.17167/mksz.2015.3.351.

Full text

Abstract:

A kötet szerzője Ruth Kestenberg-Gladstein történésznő sajnálatos módon nem érhette meg munkája megjelenését, 92 évesen elhunyt, ezért öntötte a kéziratot végső formába Dorothea Kuhrau-Neumärker. A címben szereplő „Gasse”(utca) szó itt a gettót, a bezártságot jelenti.A könyv témája a csehországi zsidóság íróinak fokozatos eltávolodása az ortodox vallási előírásoktól, kikerülésük a gettóból, amely folyamatot a szerző elsősorban az itt tárgyalt hét író, költő szépirodalmi munkáiban követi és elemzi.

APA, Harvard, Vancouver, ISO, and other styles

We offer discounts on all premium plans for authors whose works are included in thematic literature selections. Contact us to get a unique promo code!