Academic literature on the topic 'Konzervácia'

A tanulmány egy kombinációs feladatmegoldás kapcsán tárgyalja a mentális és motoros manipuláció fejlődésbeli jellemzőit gyermekeknél. A két kísérleti csoportba 8 és 10 év közötti gyermekeket (átlagéletkor 8 év 8 hónap, illetve 9 év), a Piaget-féle konzervációs feladatokban nyújtott teljesítményük alapján szelektáltunk, oly módon, hogy egyik csoportba azok kerültek, akiket standard nonkonzerváció jellemez, a másik csoport tagjai pedig standard konzerváció szinten teljesítettek. A végrehajtandó feladatban a kombinálható részelemek komplexitási fokát is változtattuk, így egyrészt a komplexitási hatást vizsgálhattuk, másrészt viszont a konzerváció jelensége által feltételezett logikai-matematikai műveletek és a feladat megoldásához szükséges sajátos mentális képi műveletek összefüggése is nyomon követhetővé vált. Mindkét csoport esetében megfigyelhető, hogy a kombinált elemek komplexitásának növekedése gyorsabb végrehajtást eredményez azáltal, hogy a komplexitás folytán csökken a jó kombinációs lehetőségek száma. Ez az eredmény nem illeszkedik az izolált, egységes ábrák mentális forgatásában kimutatható komplexitási hatáshoz, hiszen ezen kísérletek többségében az ábrák összetettsége a végrehajtási időt megnyújtja. A másik észrevétel arra vonatkozik, hogy a csoportok teljesítménye között lényegi eltérés csupán a legegyszerűbb statikus ábrák azonosítási műveletében tapasztalható, a transzformáció és összehasonlítás folyamatában nem. Ezért feltételezhető, hogy a logikai és a mentális képi operációk fejlődése külön utakat követ, hiszen a konzerváció logikai képessége kismértékben sem jelzi előre a kombinációs feladatban megnyilvánuló mentális és motoros manipuláció sikerességét.

Tanulmányomban a társadalmi munkamegosztás organikus fejlődésével foglalkozom, különös tekintettel annak nemi sztereotípiákon alapuló torzulására. Kitérek arra, hogy a nemi sztereotípiák tükrözik-e a tényleges nemi különbségeket, és milyen biológiai különbségek befolyásolhatják a sikeres munkaerő-piaci helyzetet. Az előző évszázadokban a férfi és a nő közötti anatómiai különbségek kiaknázása nagymértékben hozzájárult az egyének és közösségek túléléséhez. Minden olyan tevékenységet férfiak végeztek, ahol fizikai erejük előnyt jelentett. A szocializáció ezeket a sztereotípiákat örökítette meg a kultúrában. Jelenleg társadalmunk technológiai és szellemi fejlődése már nem teszi szükségessé az anatómiai különbségek ilyen jellegű kiaknázását, de a kultúra lassabban változik, mint a technológia, így kultúránk továbbra is őrzi e klasszikus szerepek jellemzőit. A jelenlegi társadalmi feszültségeket az okozza, hogy a lassabban alkalmazkodó kultúránk sok szempontból ezeket a sztereotip nemi szerepeket konzerválja. Nincs igazolható bizonyíték arra, hogy egy vezetőnek mindenképpen férfinak kell lennie vagy férfias jegyeket kell hordoznia, kultúránkba mégis alapvetően ez van kódolva. Az egyenlőség megteremtése nem kellene, hogy a nemi identitás megszüntetését okozza. A férfiak és a nők nyilvánvalóan számtalan dologban különböznek egymástól, a probléma ott adódik, hogy ezek a különbségek gyakran különböző lehetőségeket jelentenek. Az egyenlőség biztosításának úgy kellene megvalósulnia, hogy a jogok olyan keretet nyújtsanak, amelyen belül az élet bármely területén mindkét nem tagjának egyenlő esélyei és lehetőségei vannak.

The protection of monuments in Slovakia is mostly concentrated on „classical“ examples of cultural heritage (castles, historical city centers). It is not paying much attention to industrial buildings, which are important documents of national development in European context from the era of industrialization. These buildings are often also on the edge of public interest, due to their brownfield character, what places then into the great risk. Because many of these buildings are in private hands, it is often complicated to define the protection policy. It is in the interest of healthy development of society to protect cultural heritage as part of its own identity. The thesis is monitoring approaches to protection of monuments in Slovakia, as well as in global context and offers alternative approaches in terms of protection of industrial heritage.

Understanding the mechanisms of transcriptional regulation and the constraints that operate in gene promoter sequences is the key step in understanding the evolutionary conservation of transcriptional regulation. It is well known that regulatory regions with the same expression outputs do not have to share the sequence similarity. The most important elements in regulatory sequences are transcription factor binding sites and their position relocation does not usually influence the expression output. The least complex transcriptional regulation is characteristic for housekeeping genes. For their expression they require only basal core promoter elements (sometimes only CpG islands are sufficient) and general transcription factors, so they can be transcribed easily and immediately whenever they are needed. In this study we focused on transcriptional regulation of invertebrate amphioxus (Branchiostoma floridae) housekeeping genes in vertebrate systems. We prepared a set of constructs with amphioxus regulatory regions for testing their activity in different mammalian cell lines and a set of constructs with the same amphioxus regulatory regions for observing their spatial recognition in developing medaka fish embryo. We found that half of investigated amphioxus regulatory regions are recognized by...