Relevant bibliographies by topics / Kurdistan irakien / Journal articles
To see the other types of publications on this topic, follow the link: Kurdistan irakien.

Journal articles on the topic 'Kurdistan irakien'

Author: Grafiati
Published: 4 June 2021
Last updated: 1 February 2022

Create a spot-on reference in APA, MLA, Chicago, Harvard, and other styles

Select a source type:

Consult the top 18 journal articles for your research on the topic 'Kurdistan irakien.'

Next to every source in the list of references, there is an 'Add to bibliography' button. Press on it, and we will generate automatically the bibliographic reference to the chosen work in the citation style you need: APA, MLA, Harvard, Chicago, Vancouver, etc.

You can also download the full text of the academic publication as pdf and read online its abstract whenever available in the metadata.

Browse journal articles on a wide variety of disciplines and organise your bibliography correctly.

1

Adlig, Berévan. "Le Kurdistan irakien." Hérodote 124, no. 1 (2007): 155. http://dx.doi.org/10.3917/her.124.0155.

Full text
APA, Harvard, Vancouver, ISO, and other styles
2

Walliser, Yann. "L’agriculture du Kurdistan irakien." Études rurales, no. 186 (March 29, 2010): 133–48. http://dx.doi.org/10.4000/etudesrurales.9281.

Full text
APA, Harvard, Vancouver, ISO, and other styles
3

Nezan, Kendal, and Jean-Paul Chagnollaud. "Consolider l'autonomie du Kurdistan irakien." Confluences Méditerranée N°49, no. 2 (2004): 119. http://dx.doi.org/10.3917/come.049.0119.

Full text
APA, Harvard, Vancouver, ISO, and other styles
4

De Postis, Magali. "Le Kurdistan irakien : une autonomie contrôlée." Revue internationale et stratégique 49, no. 1 (2003): 130. http://dx.doi.org/10.3917/ris.049.0130.

Full text
APA, Harvard, Vancouver, ISO, and other styles
5

Bakawan, Adel. "Le mythe de l'indépendance du Kurdistan irakien." Confluences Méditerranée N° 91, no. 4 (2014): 165. http://dx.doi.org/10.3917/come.091.0165.

Full text
APA, Harvard, Vancouver, ISO, and other styles
6

Bakawan, Adel. "Le Kurdistan irakien : un État dans l’État !" Maghreb - Machrek N°241, no. 3 (2019): 5. http://dx.doi.org/10.3917/machr.241.0005.

Full text
APA, Harvard, Vancouver, ISO, and other styles
7

Kaval, Allan. "Face à Daech, un Kurdistan irakien en crise." Les Cahiers de l'Orient 121, no. 1 (2016): 45. http://dx.doi.org/10.3917/lcdlo.121.0045.

Full text
APA, Harvard, Vancouver, ISO, and other styles
8

Simonet, Loïc. "Les hydrocarbures du Kurdistan irakien, au cœur de l’imbroglio régional." Géoéconomie 74, no. 2 (2015): 151. http://dx.doi.org/10.3917/geoec.074.0151.

Full text
APA, Harvard, Vancouver, ISO, and other styles
9

Meier, Daniel. "Faire de la recherche au Kurdistan irakien : questions éthiques en milieu autoritaire." Recherches qualitatives 39, no. 1 (2020): 21. http://dx.doi.org/10.7202/1070014ar.

Full text
APA, Harvard, Vancouver, ISO, and other styles
10

Baban, Bryar. "DES ASPECTS INTERNATIONAUX DU STATUT DU KURDISTAN IRAKIEN : ENTRE INDÉPENDANCE ET FÉDÉRATION." Revue québécoise de droit international 21, no. 1 (2008): 55. http://dx.doi.org/10.7202/1068939ar.

Full text
APA, Harvard, Vancouver, ISO, and other styles
11

Mède, Hardy. "La stratégie de partenariat turc du Gouvernement régional du Kurdistan irakien au prisme des logiques de situation." Anatoli, no. 8 (October 1, 2017): 275–95. http://dx.doi.org/10.4000/anatoli.622.

Full text
APA, Harvard, Vancouver, ISO, and other styles
12

Dudlák, Tamás. "Törökország és iraki Kurdisztán kapcsolatának átalakulásai (2014–2017)." Nemzet és Biztonság 13, no. 4 (June 25, 2021): 102–31. http://dx.doi.org/10.32576/nb.2020.4.7.

Full text
Abstract:
Jelen elemzés Törökország (Ankara) és a Kurdisztáni Autonóm Régió (Erbíl) közti politikai és gazdasági együttműködéseket, érdekazonosságokat és érdekellentéteket tárja fel a 2014 és 2017 közötti időszakból. Ezt az időbeli keretet két, regionális kihatással rendelkező esemény jelöli ki. A kezdőpontot az „Iszlám Állam” 2014-re tehető felemelkedése jelenti, zárásként pedig a 2017-es iraki kurd függetlenségi népszavazás hatásait vizsgálom. A kettő közti időszakban tanúi lehettünk az Ankara és Erbíl közti kapcsolatok valaha tapasztalt legintenzívebb periódusának. A tanulmányban az Ankara és Erbíl közötti bilaterális viszonyt az iraki kormány (Bagdad) Törökországgal, illetve iraki kurdokkal kapcsolatos politikájával összefüggésben értelmezem. Összességében megállapítható, hogy a regionális felfordulás közepette a török–iraki kurd kapcsolatoknak sikerült a korábban kialakított alapvető jegyeit megőrizni, sőt az „Iszlám Állam” közös kihívása miatt a két fél közti kapcsolat katonai együttműködéssel is bővült. Bár a 2017-es függetlenségi népszavazás feszültségekkel terhelte Ankara és Erbíl kapcsolatát, a felek közti érdekegyezések továbbra is erősebbnek mutatkoznak az esetleges szakításhoz vezető széttartó erőknél.
APA, Harvard, Vancouver, ISO, and other styles
13

Dudlák, Tamás. "Törökország és iraki Kurdisztán kapcsolatának átalakulásai (1991–2014) – 1. rész." Nemzet és Biztonság 12, no. 3 (2019): 37–51. http://dx.doi.org/10.32576/nb.2019.3.4.

Full text
APA, Harvard, Vancouver, ISO, and other styles
14

Dudlák, Tamás. "Törökország és iraki Kurdisztán kapcsolatának átalakulásai (1991–2014), 2. rész." Nemzet és Biztonság 13, no. 1 (2020): 88–110. http://dx.doi.org/10.32576/nb.2020.1.6.

Full text
APA, Harvard, Vancouver, ISO, and other styles
15

Spät, Eszter. "Műemlékek, polgárháború és helyi közösségek. A Duhok régió (iraki Kurdisztán) régészeti öröksége – 2. rész." Magyar Régészet 8, no. 4 (2019): 35–44. http://dx.doi.org/10.36245/mr.2019.4.6.

Full text
APA, Harvard, Vancouver, ISO, and other styles
16

Spät, Eszter. "Műemlékek, polgárháború és helyi közösségek : A Duhok régió (iraki Kurdisztán) régészeti öröksége – 3. rész." Magyar Régészet 9, no. 3 (2020): 43–50. http://dx.doi.org/10.36245/mr.2020.3.5.

Full text
Abstract:
Az Iraki Kurdisztán Duhok régiójának régészeti örökségéről szóló cikksorozatunk harmadik és utolsó része a kulturális örökséget, annak a helyi társadalom életében betöltött szerepét, és a Szaddám-rezsim által okozott pusztítást vizsgálja. Szaddám uralmának évtizedei kitörölhetetlen nyomot hagytak Észak-Irak társadalmi és kulturális térképén, különösen a kurdisztáni régióban. A rezsimnek a helyi lakosság ellenében, néha a modernizáció jegyében, néha büntető katonai intézkedésként foganatosított kollektivizációs kísérletei átrajzolták a régió településmintázatát, megváltoztatták a hagyományos gazdasági és társadalmi struktúrákat, és tönkretették az épített örökséget.2 Ezek egy része történelmi műemlék volt, mint például az alábbiakban bemutatott Szedzse középkori kolostora. Más része „csak” a helyi közösségek számára volt fontos, mint például a falusi mecsetek, templomok, helyi szentélyek, szentek sírjai, vagy az olyan házak, amelyekben több generáció nőtt fel. Ezeket az épületeket szaktanulmányok nem tárgyalják, tudományos kutatások többnyire nem foglalkoztak velük, megsemmisítésük azonban olyan törést jelentett a régió kulturális szövetében, amely a mai napig élesen érzékelhető. Ez a helyzet a hajdani jezidi falu, Khanke, illetve Bayazid szentélyének esetében is.
APA, Harvard, Vancouver, ISO, and other styles
17

Kalla, Gábor, and Tamás Dezső. "Magyar ásatások iraki Kurdisztán hegyei között. Az ELTE BTK kutatásai Grd-i Tle lelőhelyén (Rania-síkság)." Magyar Régészet 8, no. 4 (2019): 1–11. http://dx.doi.org/10.36245/mr.2019.4.4.

Full text
APA, Harvard, Vancouver, ISO, and other styles
18

Champigny, Zoé. "Les images de la (re)construction des villes du Kurdistan irakien. Créer et promouvoir le Kurdistan de demain : s’inscrire dans un système capitaliste." Les Cahiers d’EMAM, no. 33 (October 2, 2020). http://dx.doi.org/10.4000/emam.3246.

Full text
APA, Harvard, Vancouver, ISO, and other styles
We offer discounts on all premium plans for authors whose works are included in thematic literature selections. Contact us to get a unique promo code!

To the bibliography