Log in

Relevant bibliographies by topics / Marxizmus / Journal articles

To see the other types of publications on this topic, follow the link: Marxizmus.

Journal articles on the topic 'Marxizmus'

Author: Grafiati

Published: 4 June 2021

Last updated: 29 July 2025

Create a spot-on reference in APA, MLA, Chicago, Harvard, and other styles

Select a source type:

Consult the top 34 journal articles for your research on the topic 'Marxizmus.'

Next to every source in the list of references, there is an 'Add to bibliography' button. Press on it, and we will generate automatically the bibliographic reference to the chosen work in the citation style you need: APA, MLA, Harvard, Chicago, Vancouver, etc.

You can also download the full text of the academic publication as pdf and read online its abstract whenever available in the metadata.

Browse journal articles on a wide variety of disciplines and organise your bibliography correctly.

1

Szilágyi, Botond. "Kritikai politikai gazdaságtan vagy a politikai gazdaságtan kritikája?" Elpis Filozófiatudományi Folyóirat 16, no. 2 (2023): 99–111. http://dx.doi.org/10.54310/elpis.2023.2.8.

Full text

Abstract:

Az Überhaupt szerzői a marxi szocializmuskoncepció megvalósíthatóságának elgondolásán szándékoztak lemérni Marx kritikájának érvényét. Tanulmányomban arra teszek kísérletet, hogy a hagyományos marxizmus Moishe Postone által megfogalmazott kritikája és Postone alternatív Marx-olvasata alapján bíráljam ezt a vállalkozást. Ezek rövid ismertetése után azonosítom az Überhaupt elemzésében azt, ami a hagyományos marxizmus előfeltételezéseinek megőrzéséről árulkodik. A legfőbb egyezés abban áll, hogy mind a hagyományos marxizmus, mind az Überhaupt szerzői egy kritikai politikai gazdaságtan kidolgozásá

APA, Harvard, Vancouver, ISO, and other styles

2

Maršálek, Pavel. "Kluknavská, Andrea – Sabján, Nikolas. Marx. Marxizmus. Vybrané problémy štátu a práva." AUC IURIDICA 69, no. 1 (2023): 141–43. http://dx.doi.org/10.14712/23366478.2023.11.

Full text

APA, Harvard, Vancouver, ISO, and other styles

3

Szigeti, Péter. "A lukácsi oeuvre jelentősége a társadalom-, a politika- és a jogelméletben : Vissza- és előretekintés a marxizmus reneszánszának hatásaihoz." Replika, no. 130 (2024): 79–101. http://dx.doi.org/10.32564/130.6.

Full text

Abstract:

Lukács munkája életében és 1971-ben bekövetkezett halála után is elősegítette a marxizmus reneszánszát. Társadalomontológiája a politika- és jogelméleti gondolkodásra is termékenyen hatott. Elősegíti a demokratikus szocializmusról alkotott törekvést, amely ma is a kapitalizmus világtörténelmi antitézise.

APA, Harvard, Vancouver, ISO, and other styles

4

Kovács, Nóra. "A tánc által jobbá tenni a világot?" Tánc és Nevelés 4, no. 2 (2023): 135–40. http://dx.doi.org/10.46819/tn.4.2.135-140.

Full text

Abstract:

Az írás az utóbbi Dana Mills szenvedélyes nyelven írt esszékötetének recenziója, amelyben a baloldali ideológiák, a marxizmus szellemi öröksége, valamint a mozgalmi radikalizmus összekapcsolódik a tánc éteri, ám a test és az érzékek által meghatározott világával.

APA, Harvard, Vancouver, ISO, and other styles

5

Sekerák, Marián. "Rodney G. Peffer: Marxizmus, morálka a sociálna spravodlivosť." Středoevropské politické studie Central European Political Studies Review 17, no. 2 (2015): 242–48. http://dx.doi.org/10.5817/cepsr.2015.2.242.

Full text

APA, Harvard, Vancouver, ISO, and other styles

6

Smith, Neil, Lászlóné Miskolczy, and Judit Timár. "Jelszavak és könyörtelen kritika: marxizmus és nemzetközi kritikai geográfia." Tér és Társadalom 17, no. 2 (2003): 37–51. http://dx.doi.org/10.17649/tet.17.2.890.

Full text

Abstract:

A kritikai geográfusok 1997-es alakuló vancouveri konferenciája világossá tette, hogy szükség van nemzetközi kritikai geográfia létrehozására, kiteljesítésére – de, hogy mi számít kritikainak, az nagyon bizonytalanul definiált. E cikk igyekszik megragadni e kibontakozó politikai és szellemi csoport fő jellemzőit, illetve „jelszavait”. Ma a baloldal hagyományos tanítása a befogadásra és az önreflexivitásra buzdít. Olyan vélemény is létezik, hogy minden politikai harc egyenlő, a politikát pedig gyakran összekeverik az etikával. A cikk vitatja ezeknek az álláspontoknak a hasznosságát a 21. század

APA, Harvard, Vancouver, ISO, and other styles

7

Weiss, János. "Az eltörölt kontextusok : Megjegyzések Lukács György „Mi az ortodox marxizmus?” című tanulmányához." Replika, no. 130 (2024): 103–10. http://dx.doi.org/10.32564/130.7.

Full text

Abstract:

Lukács György Történelem és osztálytudat című könyvének első tanulmánya a „mi az ortodox marxizmus?” kérdését tárgyalja. Az itt közölt dolgozat e kérdés jelentését annak kontextusain keresztül próbálja feltárni; azt állítva, hogy Lukács maga mindent megtett e kontextusok eltűntetése (elfojtása) érdekében. Lukács beszél „polgári” és „proletárkörökről” – ebből indulnak ki elemzései. A tanulmány e kontextusok feltárásán keresztül próbálja megközelíteni azt, amit Lukács a maga elméleti és gyakorlati küldetésének tartott a 20-as évek első felében.

APA, Harvard, Vancouver, ISO, and other styles

8

Gedeon, Magdolna. "Friedrich Naumann problémafelvetései a német szocializmussal kapcsolatban." Jogelméleti Szemle, no. 3 (September 18, 2024): 91–102. http://dx.doi.org/10.59558/jesz.2024.3.91.

Full text

Abstract:

Friedrich Naumann a múlt század fordulóján, a Wilhelminizmus korszakában élt. Pályáját evangélikus lelkészként kezdte, majd politikai karriert futott be, de keresztény lelkülete végigkísérte életútján. Munkásságának elemzői „politikai nevelőnek” tartják, aki mindig a valós helyzetből kiindulva próbált útmutatást nyújtani a politikai élet résztvevőinek, így a német szociáldemokratáknak is. Írásai ezért érdekes kordokumentumoknak is tekinthetők, melyek gyakorlati szemszögből gyarapítják a korabeli Németország közéletéről való ismereteinket. Ez a tanulmány Naumann azon műveiről nyújt áttekintést,

APA, Harvard, Vancouver, ISO, and other styles

9

Forczek, Ákos. "Értékelmélet és dialektika. Az Überhaupt a kritikai gazdaságtan hegeli örökségéről." Elpis Filozófiatudományi Folyóirat 16, no. 2 (2023): 113–32. http://dx.doi.org/10.54310/elpis.2023.2.9.

Full text

Abstract:

A marxizmus történetében a Hegelhez fűződő viszony kérdése mindig is jelentőségteljesebb volt annál, minthogy csupán hatástörténeti összefüggéseket tisztázó szakfilozófiai vizsgálódások tárgya legyen: Hegel ismétlődő le- és fölértékelése fontos fordulópontokkal esett egybe. Az Überhaupt esetében sincs ez másként. A mű nemcsak Hegellel szakít, hanem jóval általánosabb fordulatot hoz: a rendszerváltás előtti Magyarország progresszív elméleti antimarxizmusának legfőbb forrása lesz. Írásomban a Neue Marx-Lektüre értelmezési hagyománya alapján amellett érvelek, hogy A tőke „bizonyítási eljárásaival

APA, Harvard, Vancouver, ISO, and other styles

10

Weiss, János. "Az Anti-Tőke mint kritikai elmélet." Elpis Filozófiatudományi Folyóirat 16, no. 2 (2023): 39–48. http://dx.doi.org/10.54310/elpis.2023.2.4.

Full text

Abstract:

Bence György, Kis János és Márkus György közös könyve a hetvenes évek elejére készült el, és a címe: Hogyan lehetséges a kritikai gazdaságtan? A köznyelvben az Anti-Tőke vagy az Überhaupt elnevezés terjedt el. A kritikai töltés miatt én az előbbit preferálnám, de tartalmilag az utóbbi beszédesebb: lehetséges-e egyáltalán a kritikai gazdaságtan? Ez a szocializmusnak egy olyan elmélete lenne, amely a marxizmus reneszánszának kontextusába illeszkedik. Dolgozatom azt szeretné megmutatni, hogy az elemzett könyv két fontos tézist tartalmaz: (1) a marxi elmélet nyomvonalain haladva egy ilyen elmélet

APA, Harvard, Vancouver, ISO, and other styles

11

Grósz, Eszter. "A használati érték kritikái és a kritika értéke." Elpis Filozófiatudományi Folyóirat 16, no. 2 (2023): 49–64. http://dx.doi.org/10.54310/elpis.2023.2.5.

Full text

Abstract:

Tanulmányomban azt a kérdést teszem vizsgálat tárgyává, hogy hogyan viszonyult az Überhaupt a nyugati marxizmus Marx-kritikájához, mindenekelőtt a Louis Althusser és tanítványai által írt Olvasni A tőkét kötethez. A tanulmányban a használati érték marxi fogalmának kritikáit teszem elemzés tárgyává, amely kritika mindkét műben hangsúlyos szerepet kap. A használati érték kritikájához kapcsolódik mindkét kötet azon fő kérdése, hogy vajon beszélhetünk-e a marxi diskurzus esetében valamilyen előzetes, A tőke kifejtésétől független tudományeszményről, és ha nem beszélhetünk erről, akkor vajon hogyan

APA, Harvard, Vancouver, ISO, and other styles

12

Fekete, Balázs. "A nyugati jog szellemisége és Az elkülönítő: a nyugati jog nyelve mint nyelvi lázadás Hajnóczy Péter prózájában." Állam-és Jogtudomány 64, no. 1 (2023): 3–17. http://dx.doi.org/10.51783/ajt.2023.1.01.

Full text

Abstract:

A tanulmány a hazai jog és irodalom kutatások „nagytamási” programját követve amellett érvel, hogy Hajnóczy Péter Az elkülönítő című művét érdemes a jogi nyelv írói használata szempontjából is megközelíteni. Az elkülönítőben a szerző a „nyugati jog” jogvédelem-fókuszú nyelvét használja – ami már önmagában is izgalmas a korszak marxizmus-leninizmus által uralt jogi kultúrájában – és ez egyértelműen nyelvi lázadásnak tekinthető a korszak viszonyai között. Ezt a következtetést megerősíti, ha Hajnóczy jogfókuszú nyelvhasználatát a szocializmussal szemben kritikus más szerzők, például Kertész Imre

APA, Harvard, Vancouver, ISO, and other styles

13

Takács, Ádám. "Történelemhasználat és társadalomkritika Foucault-nál." Replika, no. 129 (2023): 147–63. http://dx.doi.org/10.32564/129.7.

Full text

Abstract:

Foucault munkáit szokás a 20. század második felének legerőteljesebb társadalomkritikai ambíciójú filozófiai vállalkozásai közé sorolni. Mint ahogy szokás, ellentétes perspektívából, szisztematikusan számonkérni rajta a valódi normatív megalapozás hiányát. E tanulmány arra vállalkozik, hogy megpróbálja összebékíteni egymással e két egymást kizárni látszó szempontot. Igyekszem egyrészről bemutatni, hogy a jelen „diagnosztikus kritikája” Foucault-nál a történelem olyan használatán nyugszik, amelyet nem határoz meg a fejlődés vagy haladás semmilyen teleologikus ideája, vagy olyan társadalmi gyako

APA, Harvard, Vancouver, ISO, and other styles

14

Sáska, Géza. "Igény az igazság monopóliumára I-II. : A politikai és a világnézeti marxizmus–leninizmus a sztálini kor pedagógia tudományában." Pedagógiatörténeti szemle 4, no. 1-2 (2018): 1–52. http://dx.doi.org/10.22309/ptszemle.2018.1.1.

Full text

APA, Harvard, Vancouver, ISO, and other styles

15

Varga, Csaba. "Szociologizáló tendenciák jogfilozófiánkban?" Replika, no. 131 (2024): 73–84. http://dx.doi.org/10.32564/131.6.

Full text

Abstract:

A jogfilozófiában a szociologizálás a jog eredendő társadalmisága tudomásul vételét jelenti. Egyetlen tudományban kifejezett tárgy e társadalmiság, és ez a makro-szociológiai jogelmélet. Társadalmiság-összefüggésre épít még a történeti jogkutatás. A jogi antropológia és a népi jogkutatás pedig e társadalmiságot adott kultúra termékeként még születésében, egy differenciálatlan közegben láttatja. Az irányok azonban végső soron párhuzamosak, a jog komplexitásának magyarázatában külön-külön jogosultak. A legteljesebb jogképet talán három irányzat egyidejűsége adja. A bécsi iskola a jogot mindeneke

APA, Harvard, Vancouver, ISO, and other styles

16

Benedek, József. "A földrajz térszemléletének hullámai." Tér és Társadalom 16, no. 2 (2002): 21–39. http://dx.doi.org/10.17649/tet.16.2.847.

Full text

Abstract:

A tanulmányban nyomon követtük a földrajzi térkoncepciók filozófiába visszanyúló szálait, különösen rámutatva azokra a téves interpretációkra (különösen Wolff és Hettner), amelyek során az abszolút térfogalom domináns pozicióba került. Érdekes módon ezen téves interpretációk csupán a modern geográfia utolsó két évtizedében tudatosultak erőteljesen, elsősorban a kritikai geográfia és az „új geográfiák" (modern kulturális geográfia és modern regionális geográfia) hatására. Bizonyos szociális elméletekre támaszkodva (marxizmus, Giddens integratív elmélete) az abszolút álláspont a földrajzi térről

APA, Harvard, Vancouver, ISO, and other styles

17

Hörcher, Ferenc. "Joachim Ritter és a münsteri iskola : Egy elhanyagolt fejezet a második világháború utáni német politikai gondolkodás történetében." Politikatudományi szemle 33, no. 4 (2024): 7–23. https://doi.org/10.30718/poltud.hu.2024.4.7.

Full text

Abstract:

A bevezető tanulmány rövid áttekintést nyújt Joachim Ritter német filozófus gondolkodásáról, érzékeltetve jelentőségét a második világháborút követő német szellemi életben, számba véve a köré csoportosuló gondolkodók néhány közös jellemzőjét, de utalva különbségeikre is. Ritter szellemi fejlődését olyan gondolkodók határozták meg, mint Heidegger, Cassirer, Dilthey vagy Durkheim. A háború előtti korszakában egy ideig a marxizmus hatása alá kerül, de Cassirernél Ágoston filozófiájáról doktorál. A nácizmusból hamar kiábrándul. 1946-tól a Münsteri Egyetemen tanít, itt alakul ki körülötte az a taní

APA, Harvard, Vancouver, ISO, and other styles

18

Sáska, Géza. "A kelet európai szocialista oktatáspolitika szovjet gyökerei." Iskolakultúra 34, no. 10 (2024): 3–20. https://doi.org/10.14232/iskkult.2024.10.3.

Full text

Abstract:

A szovjet politikai befolyás gyengülése óta az oktatás értékrendje, módja iránti érdeklődés mifelénk a nyugati demokrácia irányába tájékozódik, hátat fordítva a legelső szocialista állam ideológiájának és módszereinek, elfeledve, hogy a szovjetizáció során mindkét szakasz néhány eleme mélyen beépült a kelet-európai közoktatás kultúrájába. Az 1917-es szocialista forradalmat követő szovjet totalitárius állam oktatási kormányzata hevesen elutasította a polgári demokráciák iskoláinak korábbi porosz eredetű szellemét, oktatásrendszerük irányítási módját, ezzel együtt Herbart fegyelmező pedagógiáját

APA, Harvard, Vancouver, ISO, and other styles

19

Ali, Can ÇINAR. "Yol Ayrımında Bir Sosyalist: Kemal Tahir'de Marxizm ve Sosyalizm." Sosyolojik Bağlam Dergisi 2, no. 1 (2021): 105–22. https://doi.org/10.5281/zenodo.6466141.

Full text

Abstract:

Bu çalışma, Kemal Tahir'in Marxizm ve sosyalizme dair düşüncelerini 1960'lı yılların sol ortodoksisiyle karşılaştırmalı olarak ele alıp tartışmaktadır. Çalışmanın ortaya çıkışını motive eden temel etken, Marxizm ve sosyalizme dair düşünceleri açısından Kemal Tahir'in dönemin ortodoksisinden ayrılan yönleri ve onun eleştirilerine yapılacak vurgunun ilgili literatüre özgün bir katkı yapacak olmasıdır. “Kemal Tahir’in Marxizme ve sosyalizme bakışını çağdaşı olan entelektüellerden ayıran &o

APA, Harvard, Vancouver, ISO, and other styles

20

EYİDİKER-, Uğur. "Ortodoks Marxizmi Bağlamında Avrupa Solu." International Journal of Academic Value Studies (Javstudies JAVS) 1, no. 1 (2020): 34–58. http://dx.doi.org/10.29228/javs.39790.

Full text

APA, Harvard, Vancouver, ISO, and other styles

21

ÇINAR, Ali Can. "Yol Ayrımında Bir Sosyalist: Kemal Tahir’de Marxizm ve Sosyalizm." Sosyolojik Bağlam Dergisi 2, April 2021 (2021): 105–22. http://dx.doi.org/10.52108/2757-5942.2.1.7.

Full text

Abstract:

In this study, Kemal Tahir's thoughts on Marxism and socialism are discussed in comparison with the left orthodoxy of the 1960s. The main motivating factor for the study is that Kemal Tahir's distinctive features from the orthodoxy of the period in terms of his thoughts on Marxism and socialism and the emphasis on his criticism will make an important contribution to the literature. Therefore, it focuses on the question “What are the features that differentiate Kemal Tahir's view of Marxism and socialism from his contemporary intellectuals?”. Due to the characteristics of his intellectual herit

APA, Harvard, Vancouver, ISO, and other styles

22

Veremchuk, A. S., and V. A. Yusupova. "THE RUSSIAN INTELLIGENTSIA ABOUT THE SPECIAL WAY OF RUSSIA: NARODNICHESTVO AND MARXIZM." Международный журнал экспериментального образования (International Journal of Experimental Education), no. 3 2022 (2022): 10–15. http://dx.doi.org/10.17513/mjeo.12079.

Full text

APA, Harvard, Vancouver, ISO, and other styles

23

Putin, George. "OVERCOMING SOCIAL ALIENATION IN MARXIZM AND POST-INDUSTRIAL THEORY: A COMPARATIVE ANALYSIS." Scientific Journal of Polonia University 46, no. 3 (2021): 169–78. http://dx.doi.org/10.23856/4622.

Full text

Abstract:

The article is devoted to the reflection of processes in the economy associated with intangible capital on social development. The author focuses on the problem of social alienation, formulated by Marx, and the possibilities of overcoming it, which are opening up in connection with the transition of the economy to the production of intellectual values. Using the method of comparison, the author explores how this problem is solved by representatives of two philosophical trends – post-industrialism (D. Bell, V.L. Inozemtsev, A. Toffler) and neo-Marxism (V.V. Orlov, J. Baudrillard, A.V. Buzgalin,

APA, Harvard, Vancouver, ISO, and other styles

24

Balogh, Dávid. "A déli gondolkodás hagyománya." Különbség 19, no. 1 (2019): 153–80. http://dx.doi.org/10.14232/kulonbseg.2019.19.1.240.

Full text

Abstract:

Az írás a huszadik századi alulról építkező, kapitalizmus-ellenes társadalmi mozgalmak filozófiai hátterével foglalkozik. Albert Camus nyomán déli gondolkodásnak nevezi azt a fajta alapvetően humanista beállítódást, mely a környezettel való harmónia, a mértékletesség és a mindennapi élet piaci normák alól való felszabadítása nevében áll szemben a kapitalizmus elidegenedett, mértéktelen és pusztító tendenciáival. E radikális gondolati hagyomány a huszadik században csak néhányszor vált történelemformáló erővé, de mindegyik esetben egyformán elutasította a szovjet-típusú, a fasiszta és a nyugati

APA, Harvard, Vancouver, ISO, and other styles

25

Kömüves, Dániel. "Az „osztály halála” Tamás Gáspár Miklós és az értékkritikai iskola szemléletének tükrében." Replika, no. 125 (2022): 11–33. http://dx.doi.org/10.32564/125.2.

Full text

Abstract:

Tanulmányomban az „osztályok halála” diskurzust, ezen belül is Ulrich Beck kockázattársadalom koncepcióját vizsgálom az értékkritikai Marx-olvasat tükrében. Moishe Postone és Tamás Gáspár Miklós meglátásaira alapozva egy olyan értelmezést mutatok be, amely lehetőséget ad két különböző, a „hagyományos” és az „értékkritikai” Marx közötti különbségtételre. Előbbi kifejezéssel azok az elméletek jelölhetők, amelyek a kapitalizmust a magántulajdonban gyökerező, piac által közvetített osztályviszonyok terminusaiban ragadják meg, illetve az uralom kategóriáját főképp az osztályelnyomás fogalmai mentén

APA, Harvard, Vancouver, ISO, and other styles

26

Garai, László. "Vita a marxizmus tudományos elfogadhatóságáról." August 15, 2011. https://doi.org/10.5281/zenodo.6658262.

Full text

Abstract:

Régi szerzőnk, Garai László pszichológus, egyetemi tanár súlyos vitába bonyolódott a marxizmus magyarországi tudományos elfogadottságáról.

APA, Harvard, Vancouver, ISO, and other styles

27

Rácz, Márk. "Adalékok az egykori debreceni marxizmus-leninizmus oktatók XX. századbeli családi traumáinak vizsgálatához." Acta Sociologica – Pécsi Szociológiai Szemle 5, no. 1 (2020). http://dx.doi.org/10.15170/as.2012.5.1.5.

Full text

APA, Harvard, Vancouver, ISO, and other styles

28

Bourdet, Yvon, and Péter Ádám. "Utolsó interjú Lukács Györggyel." July 15, 2021. https://doi.org/10.5281/zenodo.6896961.

Full text

Abstract:

Bár a marxizmus meg a munkásmozgalom történetében is otthonosan mozgott, Yvon Bourdet-t (1920-2005) kutatóként és aktivistaként leginkább az önigazgatás kérdései foglalkoztatták.

APA, Harvard, Vancouver, ISO, and other styles

29

Chibber, Vivek, and László Láger. "A marxizmus leértékelődése súlyosan nehezedik a baloldalra – az egyetemesség, a baloldal egyik vívmánya." October 15, 2014. https://doi.org/10.5281/zenodo.6798820.

Full text

Abstract:

A gyarmati felszabadulást követően a fejlődő országok erőteljes iparosításba kezdtek, így óriási proletariátus alakult ki a Dél országaiban.

APA, Harvard, Vancouver, ISO, and other styles

30

Somogyvári, Lajos. "Iskolai hitoktatás 1957-ben." November 1, 2017. https://doi.org/10.5281/zenodo.1048447.

Full text

Abstract:

Jelen tanulmány egy iskolatörténeti kutatáson alapul, amely a Somogy megyei,1953-ban alapított Tabi Állami Általános Gimnázium első néhány évének intézményi gyakorlatait tárta fel, történeti-antropológiai módszerekkel. Az iskola dokumentumai között fennmaradt az 1957–58-as tanév „hittanbeíratásának” teljes anyaga: névsorok, valamennyi szülői kérvény, a hitoktatás beosztását és rendjét szabályozó iratok. Korábban nem volt a középiskolában hitoktatás, a következő tanévben jóval kevesebben jelentkeztek, utoljára az 1964–1965-ös tanévből maradt fenn egy jelentkezés. Az állampárt számára az iskolai

APA, Harvard, Vancouver, ISO, and other styles

31

Polyák, Petra. "Kiismerhetetlen hallgatók. Ellenségkeresés a felsőoktatási intézményekben az 1950-es évek elején." Gerundium 10, no. 3-4 (2020). http://dx.doi.org/10.29116/10.29116/gerundium/2019/3-4/7.

Full text

Abstract:

Az ötvenes évek elején az egyetemi-főiskolai pártszervezetek legfőbb feladatai közé tartozott a hallgatóság soraiba „befurakodott ellenség” leleplezése, melynek érdekében igyekeztek rendkívül sok információt összegyűjteni a hallgatókról. A politikai megbízhatóság megítélése egyrészt az „osztályszármazáson” alapult, ezért az 1949-ben bevezetett új jelentkezési és törzslapok több tucat olyan kérdést tartalmaztak, amelyek a hallgatók és szüleik második világháború előtti és utáni vagyoni-jövedelmi helyzetéről, munkahelyéről, párttagságáról stb. érdeklődtek. Másrészt igyekeztek az indoktrináció va

APA, Harvard, Vancouver, ISO, and other styles

32

ÖZTAŞ, Fatih. "Büyük Anlatıda Zaman İçindeki Değişimden Kültür ve Mekâna Neo-Marxizm." Kahramanmaraş Sütçü İmam Üniversitesi Sosyal Bilimler Dergisi, March 8, 2022. http://dx.doi.org/10.33437/ksusbd.880780.

Full text

APA, Harvard, Vancouver, ISO, and other styles

33

ALADA, Dinç. "A Thinker in the Dilemma of Interdisciplinarity and Social Philosophy: Sencer Divitcioglu." Politik Ekonomik Kuram, May 27, 2022. http://dx.doi.org/10.30586/pek.1107893.

Full text

Abstract:

Sencer Divitçioğlu, akademik tartışmalara Neoklasik iktisat eleştirisini, Sraffa’yı, Marx’ı ve Marxist iktisatı dâhil etmiştir. Formalizmi tereddütsüz sahiplenişi, iktisat eleştirilerinde kesinliği ön planda tutuşu nedeniyle, Marx ve Marxizm üzerine erken yazılarında toplumsal felsefeye açık tavrı zaman içinde ortadan kalkmıştır. İktisat, tarih, siyaset ve antropoloji bilimleri arasında modernite sürecinde ortaya çıkan ayrışmayı veri kabul eden ve bilimler arası yapay birleştirmeleri benimseyen disiplinlerarasılık anlayışına yönelmiştir.

APA, Harvard, Vancouver, ISO, and other styles

34

Dilekli Karatay, Zeynep. "ELEŞTİREL TEORİ ÜZERİNE GENEL BİR DEĞERLENDİRME." Bandırma Onyedi Eylül Üniversitesi Sosyal Bilimler Araştırmaları Dergisi, April 3, 2024. http://dx.doi.org/10.38120/banusad.1422246.

Full text

Abstract:

Eleştirel Teori (Frankfurt Okulu), Adorno, Horkheimer, Marcuse, Fromm gibi önemli isimlerin bir araya gelerek modernizm ve onun pratiklerine yönelik eleştirel yaklaşan bir gelenektir. Eleştirel Teori’nin savunucuları özellikle Aydınlanma eleştirisinden hareketle, pozitivizm, kültür endüstrisi, sosyoloji, Marxizm, gibi alanlarda da eleştirilerde bulunmuşlardır. Eleştiri noktalarının tamamının temel referans çekirdeği ise modernizme yönelik yaklaşımlarından filizlenmiştir. Eleştirel Teori, Marx’ı yeni bir okumaya tabi tutmuştur. Fakat Marx ekonomik araçları ve üretim süreçlerini içeren alt yapıy

APA, Harvard, Vancouver, ISO, and other styles

We offer discounts on all premium plans for authors whose works are included in thematic literature selections. Contact us to get a unique promo code!