Contents
Academic literature on the topic 'Nyelvvizsga'
Create a spot-on reference in APA, MLA, Chicago, Harvard, and other styles
Consult the lists of relevant articles, books, theses, conference reports, and other scholarly sources on the topic 'Nyelvvizsga.'
Next to every source in the list of references, there is an 'Add to bibliography' button. Press on it, and we will generate automatically the bibliographic reference to the chosen work in the citation style you need: APA, MLA, Harvard, Chicago, Vancouver, etc.
You can also download the full text of the academic publication as pdf and read online its abstract whenever available in the metadata.
Journal articles on the topic "Nyelvvizsga"
1
Szilvási-Bódis, Zsuzsanna. "Mire is jó a nyelvtudás?" Modern Nyelvoktatás 28, no. 3–4 (December 15, 2022): 122–29. http://dx.doi.org/10.51139/monye.2022.3-4.122.129.
Full textAbstract:
Az egyetemen folyó nyelvoktatás fontosságát és a diploma megszerzéséhez eddig kötelezően előírt nyelvvizsga szükségességét sokan megkérdőjelezik. Ennek több oka is lehet: többek között nem érdekli az idegen nyelv, nem volt sikerélménye a tanulás során, nem tartja a nyelvtudást fontosnak a későbbi élete során, nem tudja megszerezni a nyelvvizsgát. Tanulmányomban azt kívánom megvizsgálni, hogy egyetemünk különböző tudományterületen tanuló hallgatói hogyan vélekednek erről a kérdésről. Azaz mennyire tartják fontosnak az egyetemi idegennyelv-tanulást, van-e céljuk a nyelvvizsga megszerzésén kívül az idegennyelv-tudással, a szakmájukhoz mennyire tartják szükségesnek azt, használják-e tanórán kívül különböző helyzetekben a tanult nyelvet. Emellett a nyelvvizsgával kapcsolatos véleményüket is megismertem. A hallgatók válaszait összességében is áttekintem, ezenfelül külön-külön megvizsgálom a német, illetve angol nyelvet tanulók, valamint a négy tudományterület hallgatóinak véleményét, azért, hogy árnyaltabb képet kapjunk.
2
Fajt, Balázs, Mátyás Bánhegyi, Adél Vékási, and Krisztina Cseppentő. "A nyelvvizsga-moratórium margójára: Nyelvtanárok és idegen nyelven szaktárgyakat oktatók véleményei." Modern Nyelvoktatás 28, no. 3–4 (December 15, 2022): 71–91. http://dx.doi.org/10.51139/monye.2022.3-4.71.91.
Full textAbstract:
2020 tavaszán a COVID-19 járványhelyzetben hozott rendkívüli kormányrendelet értelmében kb. 135 ezren kaphattak diplomát a legalább B2-es szintű nyelvtudást bizonyító nyelvvizsga-bizonyítvány megszerzése nélkül. A rendelet hatására a nyelvvizsga-moratóriumnak köszönhetően sokan szerezhettek végzettséget és léphettek be a munkaerőpiacra. Az intézkedés megítélésével kapcsolatos tudományos kutatások még nem láttak napvilágot: tanulmányunk ezt az űrt hivatott betölteni. Erre tekintettel a nyelvoktatói szakma és az idegen nyelven szakmát oktatók körében a nyelvvizsga-moratóriumról és a nyelvvizsga hiányában át (nem) vett diplomák kérdésköréről nagymintás, kvantitatív kérdőíves vizsgálatot végeztünk. Kérdőívünkkel többek között nyitott kérdések segítségével kvalitatív adatokat is igyekeztünk begyűjteni. Kérdőívünket összesen 769 különböző intézményekben dolgozó nyelvtanár, illetve idegen nyelven oktató szaktanár töltötte ki. Eredményeink alapján elmondhatjuk, hogy a kitöltők jelentős része – különös tekintettel a nyelvvizsgáztató nyelvtanárokra – szakmai szempontok mentén megkérdőjelezi a rendeletet, illetve annak gazdasági hatásait és társadalmi igazságosságát. Ugyanakkor nem rajzolódik ki olyan szakmai álláspont, amely az összes vélekedésnek keretet tudna adni és azokat át tudná fogni, így elmondhatjuk, hogy a szakma a nyelvvizsga-moratóriumot illetően megosztott.
3
Einhorn, Ágnes. "Az idegennyelv-tanítás célja és tartalma a felsőoktatásban." Modern Nyelvoktatás 28, no. 3–4 (December 15, 2022): 6–26. http://dx.doi.org/10.51139/monye.2022.3-4.6.26.
Full textAbstract:
A tanulmány egy kutatás eredményeit foglalja össze, amely 18 idegennyelv-tanítással foglalkozó egyetemi szervezet vezetőjével folytatott interjúra épült. A hallgatók hozzáférése a nyelvtanításhoz a legtöbb intézményben jó. A nyelvtanítási célok tekintetében az egyetemi elvárások a döntőek: több intézményben a fő cél a szükséges nyelvvizsgák megszerzése, másutt a bekerülő nyelvtanulók már a felvételi előtt megszerezték ezeket. A felsőoktatáson belül a nyelvtanítás célja a szaknyelvoktatás, ezt azonban az érintettek különbözően értelmezik. Több intézményben a szaknyelvoktatást komplexen értelmezik, a munkához kapcsolódó nyelvhasználati területek elemzéséhez kapcsolódó kutatásokat is folytatnak, más intézmények inkább nyelviskolának tekintik magukat és/vagy a nyelvvizsga-felkészítésre fókuszálnak. Az intézmények fő jellemzője, hogy próbálnak igazodni a változó környezethez, mindenütt erős törekvés figyelhető meg a hagyományoktól való elszakadásra, ez azonban különböző mértékben történt meg.
4
Märcz, Róbert. "Az ECL nyelvvizsga vizsgázókra gyakorolt hatása." Iskolakultúra 25, no. 2 (2015): 48–57. http://dx.doi.org/10.17543/iskkult.2015.2.48.
Full text
5
Fekete, Adrienn, and Ildikó Csépes. "B2-es szintű nyelvvizsga bizonyítvány: útlevél a diplomás élethez, társadalmi mobilitáshoz." Iskolakultúra 28, no. 10-11 (January 21, 2019): 13–24. http://dx.doi.org/10.14232/iskkult.2018.10-11.13.
Full textAbstract:
Tanulmányunk célja, hogy rávilágítson az érettségi, valamint a nyelvvizsga bizonyítvány által hitelesített idegen nyelvi sikeresség és a diploma nyújtotta társadalmi mobilitás lehetséges viszonyára a jelenleg hatályban lévő törvényi szabályozás keretei között. Ennek okán vizsgálatunk arra a kérdésre keresi a választ, hogy milyen összefüggések mutathatóak ki az angol nyelvből emelt szinten (B2 szint) érettségizők, valamint a középfokon (B2-es szint) angol nyelvből vizsgázók sikeressége, életkora, társadalmi neme és születési helye között. A Nyelvvizsgáztatási Akkreditációs Központ (NYAK) adataira támaszkodva vizsgálatunk célja, hogy (1) feltárja a nyelvek népszerűsége és a vizsgázók sikeressége közötti tendenciákat, valamint (2) bemutassa a B2-es szinten vizsgázókat a fent említett négy változó mentén. Mivel a nyelvtanulás sikerességét a közoktatás által szabályozott módon, illetve államilag akkreditált, de piaci keretek között is mérik, célunk továbbá (3) az angol nyelvi emelt szintű érettségi adatok és az angol középfokú, komplex típusú nyelvvizsga adatok összevetése a vizsgázók sikeressége és a vizsgázás éve (2005-2015) mentén. A vizsgálat eredménye alapján azt feltételezzük, hogy a társadalmi mobilitás a nemek tekintetében és területi vonatkozásban eltérően valósul meg.
6
Novák, Ildikó, and Mihály Fónai. "Gimnáziumi és szakgimnáziumi tanulók idegennyelv-tanulási eredményessége." Iskolakultúra 30, no. 6 (June 1, 2020): 16–35. http://dx.doi.org/10.14232/iskkult.2020.6.16.
Full textAbstract:
A magyar fiatalok nyelvtudásának javítása az elmúlt két évtized fontos oktatáspolitikai célkitűzése, az eredmények azonban nem meggyőzőek és nagy eltérések mutatkoznak a tanulók nyelvtanulási eredményességében. A kutatások ezen különbségek hátterét számos szempontból vizsgálták és magyarázták többek közt a motiváció, a nyelvérzék, a tanulási stratégiák, az attitűd és a családi háttér területén mutatkozó eltérésekkel. Kutatásunkkal a társadalmi háttérbeli különbségek nyelvtanulási eredményességre gyakorolt hatásának további feltárására vállalkoztunk. Vizsgáltuk a gimnáziumi és szakgimnáziumi tanulók nyelvtudásának helyzetét objektív és szubjektív szempontból, feltártuk a sikerek mögött meghúzódó háttértényezőket és elemeztük a nyelvtanulásra ható iskolán kívüli eszközöket és aktorokat. Hipotéziseink szerint a gimnáziumi tanulók idegennyelv-oktatása eredményesebb, mint a szakgimnáziumi tanulóké, az iskolai idegen nyelvi óraszámok nem befolyásolják a tanulók idegen nyelvi eredményességét és a magasabb végzettségű szülők gyermekei eredményesebbek.
Kérdőíves pilot kutatásunkat 2018/19 fordulóján hét debreceni középiskola (négy gimnázium és három szakgimnázium) 105 tanulójának megkérdezésével végeztük el 9.-12. évfolyamokon. A vizsgált tanulók 34%-a rendelkezett nyelvvizsgával, de önértékeléssel jelentősen többen számoltak be közép- vagy felsőfokú nyelvtudásról. A tanulók jelentős többsége vallotta magát sikeres nyelvtanulónak, leginkább nyelvvizsga bizonyítványuk és beszédkészségük miatt. A sikertelenek leginkább a nyelvvizsga hiánya miatt éreztek kudarcot. Eredményeink szerint a sikeres nyelvtanulás korrelál a szülők iskolai végzettségével és a tanulók nyelvtudás fontosságáról alkotott véleményével, de nem állt összefüggésben az idegen nyelv tantárgy heti óraszámával az általános és középiskolában. Nyelvvizsgaszerzési terveiket elsősorban a felsőoktatási bemeneti kötelezettség, saját belső motivációjuk, valamint hazai és külföldi munkavállalási célok motiválták. A nyelvtanulási körülmények a gimnáziumokban kedvezőbbnek mutatkoztak, mint a szakgimnáziumokban.
7
Schmidt, Katalin Ágnes. "Képzőművészeti alkotások felhasználása az idegennyelvoktatásban a drámapedagógia eszköztárának segítségével." Iskolakultúra 27, no. 1-12 (January 1, 2017): 144–55. http://dx.doi.org/10.17543/iskkult.2017.1-12.144.
Full textAbstract:
2012 óta tanítok a Magyar Képzőművészeti Egyetemen angol nyelvet, nyelvvizsgával még nem rendelkező hallgatók számára. Az ottani munkám során fogalmazódott meg bennem az igény, hogy a nyelvtanításban jól alkalmazható drámapedagógiai eszközöket olyan tartalmakhoz kössem, melyek az egyetem diákjai számára hasznosak lehetnek. Bár a kurzus célja, hogy a diákok minél közelebb kerüljenek a középfokú nyelvvizsga szintjéhez, mégis nagy hangsúlyt fektetek rá, hogy az óráimon képzőművészeti alkotásokkal is foglalkozzunk, hiszen elengedhetetlen a diákok jövője szempontjából, hogy angol nyelven is képesek legyenek megnyilvánulni a szakterületükről, különösen saját munkáikról. Diákjaim igényei és a munka során szerzett tapasztalatok kapcsán kezdett mindinkább foglalkoztatni a nyelvoktatás, a drámapedagógia és a művészetek határmezsgyéje. Bár alábbi meglátásaim felsőoktatási keretek között tartott nyelvórán születtek, a kipróbált módszerek természetesen az idegennyelvoktatás minden színterén (pl. közoktatás, nyelviskola) jól hasznosíthatók.
8
Tóth, Norbert. "LOVÁRI NYELV “INTÉZMÉNYESÜLÉSE” A TÁRSADALMI INNOVÁCIÓ APSEKTUSÁBÓL." Különleges Bánásmód - Interdiszciplináris folyóirat 8, no. 4 (December 27, 2022): 85–93. http://dx.doi.org/10.18458/kb.2022.4.85.
Full textAbstract:
Jelen tanulmányban a társadalmi innováció perspektívájából, a lovári nyelvoktatás történetiségire és társadalmi hatására vagyunk kíváncsiak. Kiindulópontunk, hogy a lovári nyelv elfogadtatásának és az idegen nyelvek oktatási palettáján való elismertetésének folyamata, egy ”alulról” induló, elsősorban roma értelmiségiek munkájából kibontakozó kezdeményezés. Érdeklődésünk fókuszában többek között a következő kérdések állnak: Ki találta ki? Ki támogatta? Ki akadályoztatta? Milyen nyelvtanulási módszereket alkalmaznak a lovári nyelvet oktató, nem nyelvtanár végzettségű emberek? A lovári nyelvoktatás „intézményesülése”, s ebből a nyelvből megszerezhető államilag elismert nyelvvizsga bizonyítványnak komoly társadalmi hatása van, példának okán, elősegítette a hátrányos és/vagy roma származású tanulókat az egyetemi diploma megszerzéséhez. Ebből a szempontból ezt is egy innovációnak tekintjük. A témát a szekunder források mellett, primer, kvalitatív adatok segítségével kívánjuk feltérképezni. Több évtizede oktató lovári nyelvtanárokkal (N=3) készített interjúk mellett, a saját percepcióinkat szeretnénk narratívába foglalni.
9
Bakó, Eszter Bernadett. "Felnőtt analfabéta bevándorlók nyelvi integrációja Németországban : Oktatási tapasztalatok az írás-olvasás kurzuson." Porta Lingua, no. 1 (2021): 9–20. http://dx.doi.org/10.48040/pl.2021.1.
Full textAbstract:
Tanulmányomban felnőtt analfabéta bevándorlók német nyelvtanulásának folyamatát vizsgálom. A kutatást Németországban egy 980 tanórából álló alfabetizációs kurzus keretében végeztem, ahol német mint idegen nyelv tanárként 6 afgán és 4 gambiai résztvevőt oktattam. A vizsgált csoport tagjai alacsony iskolázottságúak voltak. A hat afgán résztvevő anyanyelvén (dari) sem rendelkezett írásbeli ismeretekkel, így mind az arab, mind pedig a latin betűs írásmód terén analfabéták voltak. A gambiai tanulók ezzel szemben anyanyelvükön (mandinka) kívül beszéltek angolul, valamint voltak előismereteik az ehhez kapcsolódó latin betűs írásrendszer terén is. A tanfolyam célja a résztvevők alfabetizálása, valamint a KER szerinti A2-es nyelvi szint elérése volt. A tanulmány kevert módszerű kutatáson alapul, tehát a kvalitatív szóbeli és írásbeli nyelvi mérések eredményeit számszerűsített, kvantitatív formában adom meg. Az ehhez szükséges adatgyűjtés három fázisban zajlott. Egy kurzust megelőző szintfelmérő teszt segítségével vizsgáltam a bemeneti tényezőket. Ezt követően a folyamattényezőket rendszeres kurzusközi felmérésekkel térképeztem fel. Végül a kimeneti tényezőket a tanfolyamot záró telc írásbeli és szóbeli nyelvvizsga feladatlapjával mértem fel.
10
Nemes, Magdolna. "KOMPLEX TANULÁSI ZAVAROKKAL RENDELKEZŐ TANULÓK IDEGEN NYELVI OKTATÁSÁNAK KÉRDÉSEI." Különleges Bánásmód - Interdiszciplináris folyóirat 2022, no. 3 (September 30, 2022): 31–52. http://dx.doi.org/10.18458/kb.2022.3.31.
Full textAbstract:
Az eredményes nyelvoktatás során fontos átgondolni, hogy milyen formában működik a nyelvtanulás, különösen, ha tanulási zavarral küzdő tanulókról van szó. Jelen tanulmány a diszlexia és nyelvtanulás irodalmának áttekintésére törekszik, emellett bemutatja a diszlexia definiálására tett kísérleteket és a diszlexia jellemző tüneteit. A tanulmány a tanulást, majd a nyelvtanulás és a nyelvelsajátítás kérdéseit járja körül, különös tekintettel az angol nyelv tanulása során felmerülő nehézségekre. A diszlexiás tanulóknak sokszor az anyanyelvi írás- és olvasási készségekkel is gondjaik vannak, lassabb az olvasási tempójuk és a szövegértésük gyengébb. A nehézségek mellett az erősségeikről is szót ejtünk, mert a diszlexiás nyelvtanulók legfontosabb kompenzáló készsége a globális/holisztikus gondolkodás, a vizualizálás és a kreativitás, problémamegoldás. A tanulmány foglalkozik az iskolai nyelvoktatás szabályozásával és a nyelvválasztás kérdésével is. A továbbtanulásban és a munkaerőpiacon is előny jelent a nyelvtudás és a nyelvvizsga-bizonyítvány, a felkészüléshez pedig megfelelő tananyagokra is szükség van. A diszlexiás nyelvtanulókra is érvényes a nyelvi érettségi követelménye, ezért a tanulmány a nyelvtanítás kimeneti követelményeit és néhány hazai nyelvvizsgarendszer (ORIGO, BME, DExam, ECL) által nyújtott lehetőségeket is bemutatja. Emellett a tanulmány áttekinti a tananyag és a nyelvkönyv kérdéskörét, valamint az együtt- vagy különoktatás kérdéseit is. A gyógypedagógus mint nyelvtanár kompetenciáiról is szólunk, hiszen számos módon segíthet tanítványainak az angol nyelv tanulásában és az integrációban.
Books on the topic "Nyelvvizsga"
1
Ágnes, Szentiványi. A nyelvvizsga: A vizsgázó, a vizsgáztató, a vizsga. Budapest: Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, 1990.
Find full textBook chapters on the topic "Nyelvvizsga"
1
Závoti, Józsefné. "Diplomások egzisztencia teremtése nyelvvizsga nélkül." In A segítő pedagógia aspektusai : Tanulmánykötet, 71–80. Soproni Egyetem Kiadó, 2022. http://dx.doi.org/10.35511/978-963-334-438-5-zavoti.
Full text