Relevant bibliographies by topics / Országgyűlés

Contents

  1. Journal articles
  2. Books
  3. Book chapters
  4. Conference papers
  5. Reports

Academic literature on the topic 'Országgyűlés'

Author: Grafiati
Published: 4 June 2021
Last updated: 29 July 2024

Create a spot-on reference in APA, MLA, Chicago, Harvard, and other styles

Select a source type:

Consult the lists of relevant articles, books, theses, conference reports, and other scholarly sources on the topic 'Országgyűlés.'

Next to every source in the list of references, there is an 'Add to bibliography' button. Press on it, and we will generate automatically the bibliographic reference to the chosen work in the citation style you need: APA, MLA, Harvard, Chicago, Vancouver, etc.

You can also download the full text of the academic publication as pdf and read online its abstract whenever available in the metadata.

Journal articles on the topic "Országgyűlés"

1

Pap, József. "Két korszak határán : Az 1861-es országgyűlés története." Acta Universitatis de Carolo Eszterházy Nominatae. Sectio historiae, no. 49 (2022): 185–201. http://dx.doi.org/10.46438/actauniveszterhazyhistoriae.2022.2.185.

Full text
Abstract:
Az 1861-es országgyűlés történetét többször feldolgozta már a magyar történeti szakirodalom. Kiemelt figyelmet kaptak a meghatározó politikusok, közülük elsősorban Deák Ferenc és Teleki László. Részletesen ismerjük az ország - gyűlésekhez kapcsolódó dokumentumoknak, a Deák által alkotott feliratoknak a keletkezéstörténetét. Az utóbbi években, javarészt az Eszterházy Károly Katolikus Egyetem kutatócsoportjához kötődően, új kutatási eredmények láttak napvilágot az országgyűlés összetételével kapcsolatban. A tanulmány megírását alapvetően két dolog motiválta. Egyrészt nem áll rendelkezésre olyan írás, amely az országgyűléshez mint intézményhez kapcsoltan tekinti át az eseményeket, illetve olyan sem, amely kifejezetten a ciklus történéseire koncentrál. Ezt a hiányt orvosolandó készültek ún. ciklusleírások az Országgyűlés Hivatala számára. Ebben a sorban írtam meg ennek a szövegnek az alapverzióját, amely majd a Történeti Képviselői Adattár adatbázisában fog megjelenni. Ezen munka során gondoltam úgy, hogy célszerű ezeket a szövegeket kibővíteni és jegyzetekkel ellátni, hiszen összefoglaló jellegük miatt egy olyan keresztmetszetét adják az országgyűlések történetének, melyet az oktatásban is jól fel tudunk használni. Hasonló vállalkozás már készült az 1990-es évek végén,1 ehhez tudunk ezzel és a később megjelentetett írásokkal csatlakozni. A tanulmány röviden ismerteti az országgyűlési ciklus eseménytörténeti hátterét, az országgyűlés összehívásának előzményeit, majd a választások lebonyolításáról és a választási eredményekről olvashatunk. Külön fejezet szól a Ház megalakulásáról és a tisztviselők megválasztásáról, amit az országgyűlés menetének ismertetése és a fontosabb viták bemutatása követ. A szöveg végén pedig rövid értékelés olvasható az országgyűlési munka eredményéről.
APA, Harvard, Vancouver, ISO, and other styles
2

Bodnár, Krisztián. "Dobszay Tamás: A rendi országgyűlés utolsó évtizedei." Debreceni szemle 29, no. 3 (September 26, 2021): 344–47. http://dx.doi.org/10.59424/debreceniszemle/2021/29/3/344-347.

Full text
APA, Harvard, Vancouver, ISO, and other styles
3

Gera, Anna, and Boldizsár Szentgáli-Tóth. "Az Országgyűlés jogalkotói mozgástere a történeti értelmezés szerepének erősítésében." Állam-és Jogtudomány 64, no. 1 (2023): 18–37. http://dx.doi.org/10.51783/ajt.2023.1.02.

Full text
Abstract:
Bár a történeti alkotmány hatályos jogi szerepének vizsgálatakor jellemzően az Alkotmánybíróság gyakorlatának elemzése kerül előtérbe, ugyanilyen fontos figyelmet fordítani az Országgyűlés jogalkotási tevékenységére is. Az Alaptörvény R) cikke két ponton teremti meg ennek az alapjait: a (3) bekezdésben foglalt értelmezési szabály történeti alkotmány vívmányaira utaló fordulatában, valamint a (4) bekezdésben, az állam minden szervének kötelezettségévé téve Magyarország alkotmányos önazonosságának védelmét, amely, ahogy azt a 22/2016. (XII. 5.) Alkotmánybírósági határozat is rögzíti, történeti alkotmányunkban gyökerezik. Így tehát azt láthatjuk, hogy az Alaptörvény két rendelkezése is megalapozza az Országgyűlés történeti alkotmányfejlődés vizsgálatára vonatkozó kötelezettségét. Álláspontunk szerint ez a kötelezettség tágabb, mint egyes jogszabályok önmagában vett vizsgálata, magában hordozza a teljes történeti fejlődés átfogó áttekintését, figyelemmel nem pusztán a jogszabályok tartalmára, hanem születésük körülményeire, az egyes történelmi korszakokban hordozott speciális jelentéstartalmukra, valamint arra is, hogy menynyiben hozott változást a szabályozási rendszerben, vagy adott esetben mennyire erősítette meg azt. Ezt a komplex vizsgálatot egyrészt az Alaptörvényben megállapított elemzési kötelezettség, másrészt a történeti alkotmányra való utalás által kialakult dogmatikai viszszásságok feloldása, harmadrészt pedig a történeti dimenzió elemzésével összefüggő célok kiteljesedésének elősegítése indokolja, és összhangban van az Alkotmánybíróság elmúlt években kibontakozó gyakorlatával is. Tanulmányunkban először megvizsgáljuk a történeti alkotmány vívmányaival kapcsolatos diskurzus nemzetközi kontextusát és nemzeti jogi elméleti alapvetéseit, majd azt kutatjuk, hogy az Országgyűlés jogalkotási tevékenysége során hogyan jelent meg eddig a történeti alkotmány vívmányainak koncepciója, illetve az Országgyűlés mozgástere hogyan viszonyul az Alkotmánybíróság és a rendes bíróságok mozgásteréhez ezen a területen. Úgy véljük, a történeti dimenzió folyamatban való szemléletén felül pillanatnyilag a tartalmi kérdések helyett arra érdemes inkább fókuszálni, hogy melyek azok a jogi eszközök, amelyek alkalmasak lehetnek az Országgyűlés gyakorlatában arra, hogy megjelenítsék a törvényhozó testület megközelítését a történeti alkotmány vívmányaival kapcsolatban. Megvizsgáljuk egyrészt a jogalkotási folyamat egyes elemeit (a szakbizottsági tárgyalást, a jogszabályok hatásvizsgálatát, illetve felvillantjuk a második kamara esetleges ilyen irányú perspektíváit), továbbá kitérünk a jogszabályok egyes releváns tartalmi elemeire is (preambulumok, jogalkotói indokolások, illetve az Országgyűlési határozatok jelentősége).
APA, Harvard, Vancouver, ISO, and other styles
4

Szabó, István. "Miniszterelnökök pere - (Történelmi fikció)." Miskolci Jogi Szemle 16, no. 5 (2021): 570–82. http://dx.doi.org/10.32980/mjsz.2021.5.1495.

Full text
Abstract:
Magyarországon a miniszteri felelősséget szabályozó 1848. évi törvény száz évig volt hatályos. A törvény szerint a minisztereket csak az országgyűlés vonhatta felelősségre, az általuk elkövetett bűncselekményeket is beleértve. Száz év alatt öt miniszterelnököt ítéltek halálra, de mindig különbíróságok és nem az országgyűlés. Tanulmányomban azt vizsgálom, vajon az országgyűlés által lefolytatott eljárásban milyen ítéleteket szabhattak volna ki. Ezért választottam a “történelmi fikció” alcímet, hiszen a valóságban le nem zajlott perekről van szó.
APA, Harvard, Vancouver, ISO, and other styles
5

Bándi, Gyula. "A fenntartható fejlődés jogáról." Pro Futuro 3, no. 1 (June 13, 2013): 11–30. http://dx.doi.org/10.26521/profuturo/2013/1/5542.

Full text
Abstract:
A Nemzeti Fenntartható Fejlődés Tanács honlapján olvashattuk jelen cikk leadását megelőző napokban: „Magyarország nemzeti fenntartható fejlődési keretstratégiája, illetve az arról szóló országgyűlési határozat vitáját a február 19-i ülésnapon kezdte meg az országgyűlés.” Ennek előzménye a már 2012 tavaszán elkészült keretstratégia, amelyet valóban széleskörű, elsősorban szakmai vita, előzött meg, illetve számos tanulmány készült ennek megalapozásaként. Ez a hír és az ennek következtében várhatóan elfogadásra kerülő stratégia ténye adta az apropóját annak, hogy elgondolkodjak azon, mit is jelent a fenntartható fejlődés általában, illetve különösen mit jelent a jog számára. A tervezet – amelynek fontosságát kiemeli, hogy elfogadása esetén 2024-ig irányadó stratégiát jelentene – már az első oldalon hivatkozik a jogi alapok fontosságára: „különös jelentőséget ad a keretstratégiának a 2012. január 1-jével hatályba lépett új Alaptörvényünk, amely számos rendelkezésében kö- telezettségeket ír elő a fenntarthatóság területén az államadósság korlátozásától a természeti örökségünk védelméig. Az Alaptörvény rögzíti a fenntarthatóság felé való átmenettel kapcsolatos alapvető értékeket, külön is nevesítve a fenntartható fejlődés elvét.”
APA, Harvard, Vancouver, ISO, and other styles
6

Mudrák, József. "Orvosok és orvosi érdekképviselet a magyar Országgyűlés Felsőházában (1927–1944)." Orvosi Hetilap 162, no. 30 (July 25, 2021): 1222–23. http://dx.doi.org/10.1556/650.2021.ho2682.

Full text
APA, Harvard, Vancouver, ISO, and other styles
7

Hornyik, Zsuzsanna. "Rendészeti felsőoktatás a nemzet szolgálatában." Belügyi Szemle 69, no. 5 (May 21, 2021): 875–85. http://dx.doi.org/10.38146/bsz.2021.5.10.

Full text
Abstract:
„Az Országgyűlés felismerve, hogy a közszolgálaton belül a polgári közigazgatás, a rendvédelem, a honvédelem és a nemzetbiztonsági szolgálatok személyi állományában a hivatástudat és a szakértelem erősítése összehangolt és tervezett utánpótlásképzést tesz szükségessé, továbbá a pályaelhagyás helyett a társadalom számára hatékony munkavégzés biztosítására a közszolgálati életpályamodellt támogató továbbképzési rendszert kell működtetni, a közszolgálati felsőfokú szakemberképzést egységes intézményi alapokra kívánja helyezni.” A Magyar Országgyűlés 2011 márciusában – a fenti gondolatokat szem előtt tartva – döntött a Nemzeti Közszolgálati Egyetem létrehozásáról. Az azóta eltelt tíz év alatt, különösen az időszak második felében, szemmel látható változások, fejlesztések valósultak meg nemcsak az örökül kapott Ludovika legendás épületeiben, hanem az ott folyó magas színvonalú képzésben, oktatásban egyaránt. Magyary Zoltán, a magyar közigazgatás történetének ikonikus alakja a következőképpen határozta meg, hogy mi is az igazi közszolgálat. „A közigazgatásnak nincs más létjogosultsága, nincs más mértéke, mint az emberek és a nemzet szolgálata.”. Arról, hogy miként valósulnak meg a fenti célkitűzések, milyen kihívásokkal kell szembenézni egy ilyen széles palettájú felsőoktatási intézmény vezetőjeként, és nem utolsó sorban milyen helyet foglal el ebben a rendészeti képzés, kérdeztük Koltay Andrást, aki 2018. szeptember 1-je óta az egyetem rektora.
APA, Harvard, Vancouver, ISO, and other styles
8

Molnár, Dániel. "Történeti áttekintés. A magyarországi drogrehabilitációs intézmények működésének szakpolitikai háttere." Szociális Szemle 8, no. 1-2 (December 31, 2015): 9–29. http://dx.doi.org/10.15170/socrev.2015.8.01-02.01.

Full text
Abstract:
A tanulmány a drogrehabilitáció témakörének megjelenését vizsgálja a drogpolitika szempontjából releváns stratégiai dokumentumok felhasználásával. A rendszerváltást megelőző időszak, majd a '90-es meghatározó jelentőségű szakpolitikai dokumentumainak áttekintését követően részletesen foglalkozunk a 2000-ben elfogadott Nemzeti stratégia a kábítószer-probléma visszaszorítására című dokumentum drogrehabilitációt érintő részeivel, illetve a stratégiai program értékelésével. A tanulmányban ismertetjük az Országgyűlés által 2009-ben és 2013-ban elfogadott drogstratégiák drogrehabilitációt érintő célkitűzéseit.
APA, Harvard, Vancouver, ISO, and other styles
9

Mudrák, József. "Felsőoktatási és tudományos intézmények képviselete a magyar Országgyűlés Felsőházában 1927-1944." Gerundium 9, no. 4 (March 18, 2019): 79–93. http://dx.doi.org/10.29116/gerundium/2018/4/5.

Full text
Abstract:
Representation of the Higher Educational and Scientific Institutions in the Upper House of the Hungarian Parliament in 1927–1944. The Upper House, what was the second chamber of the Hungarian Parliament, was functioning between 1927 and 1944 and followed the image of the Main House (House of Magnets) before 1918, but operated in a more democratic spirit and structure. Besides the aristocrats and the leaders of the church, the representatives of the higher educational and scientific institutions, and economic organizations deserved a place. The study overviews the Upper House representation of the Hungarian Academy of Sciences, universities in the capital and in the country, other scientific organizations, and other institutions of higher education, and there is enclosed a list of the representatives of the above mentioned institutions exactly to the day.
APA, Harvard, Vancouver, ISO, and other styles
10

Diószeginé Zentay, Éva. "Pályázatok értékelése a hatályos közbeszerzési törvény és a vonatkozó jogszabályok szerint." International Journal of Engineering and Management Sciences 2, no. 4 (December 12, 2017): 129–38. http://dx.doi.org/10.21791/ijems.2017.4.11.

Full text
Abstract:
A Közbeszerzésekről szóló új törvény célja, hogy biztosítsa a közpénzek hatékonyabb felhasználását. Az új szabályozás eredményeképpen jelentősen meggyorsulnak a közbeszerzési eljárások, növekszik az átláthatóság és a verseny. A törvény 2015. november elsején lépett hatályba, de már azóta többször módosítottak rajta. Egy évvel ezelőtt az Országgyűlés elfogadta az állami projektértékelői jogviszonyról szóló törvényt. A jogszabály célja, hogy az európai uniós források megvalósuló projektek esetében objektív, átlátható és a piaci szereplők érdekeitől független értékelési rendszer jöjjön létre.
APA, Harvard, Vancouver, ISO, and other styles
More sources

Books on the topic "Országgyűlés"

1

Madách, Imre. Országgyűlés. Budapest: Magvető, 1987.

Find full text
APA, Harvard, Vancouver, ISO, and other styles
2

author, Tóth-Barbalics Veronika, ed. A Magyar Országgyűlés a dualizmus korában. Budapest: Országház Könyvkiadó, 2021.

Find full text
APA, Harvard, Vancouver, ISO, and other styles
3

Balla, Antal. A magyar országgyűlés története 1867-1927. Budapest: Országház Könyvkiadó, 2019.

Find full text
APA, Harvard, Vancouver, ISO, and other styles
4

Bernát, Iván. Országgyűlési képviselők. Budapest: Belügyminisztérium Országos Választási Iroda, 2002.

Find full text
APA, Harvard, Vancouver, ISO, and other styles
5

Miklós, Bánki, and Soltész István, eds. A Házbizottság kézikönyve. [Budapest]: Országgyűlés, 1991.

Find full text
APA, Harvard, Vancouver, ISO, and other styles
6

Mezey, Barna. A Magyar országgyűlés történetének képeskönyve: History of the Hungarian Parliament. Budapest: Osiris, 1999.

Find full text
APA, Harvard, Vancouver, ISO, and other styles
7

Miklós, Bánki, and Soltész István, eds. Bizottsági kézikönyv. [Budapest]: Országgyűlés, 1991.

Find full text
APA, Harvard, Vancouver, ISO, and other styles
8

Lezárva: 1991. november 1.", Seereiner Imre, and Soltész István, eds. Bizottsági kézikönyv. 4th ed. [Budapest]: Országgyűlés, 1991.

Find full text
APA, Harvard, Vancouver, ISO, and other styles
9

István, Somogyvári. A magyar országgyűlés. Budapest: Demokrácia Kutatások Magyar Központja Alapítvány, 1994.

Find full text
APA, Harvard, Vancouver, ISO, and other styles
10

Józsa, Gyula. Regierungswechsel in Ungarn 1994: Konkursverwaltung nach dem Realsozialismus und Wahlsieg der Sozialisten. Köln: Bundesinstitut für Ostwissenschaftliche und Internationale Studien, 1996.

Find full text
APA, Harvard, Vancouver, ISO, and other styles
More sources

Book chapters on the topic "Országgyűlés"

1

Küpper, Herbert. "'Unechte' parlamentarische Vertrauensverfahren im deutschen Bundestag und in der ungarischen Országgyűlés." In Jahrbuch für Vergleichende Staats- und Rechtswissenschaften - 2011, 97–116. Nomos Verlagsgesellschaft mbH & Co KG, 2011. http://dx.doi.org/10.5771/9783845230504-97.

Full text
APA, Harvard, Vancouver, ISO, and other styles
2

Tóka, Gábor. "A 2018. évi országgyűlési választás." In Társadalmi Riport, 350–81. TÁRKI Társadalomkutatási Intézet Zrt., 2018. http://dx.doi.org/10.61501/trip.2018.19.

Full text
APA, Harvard, Vancouver, ISO, and other styles
3

Tóka, Gábor. "A 2022-es országgyűlési választások: Adatok és meglepetések." In Társadalmi Riport 2022, 371–88. TÁRKI Társadalomkutatási Intézet Zrt., 2022. http://dx.doi.org/10.61501/trip.2022.19.

Full text
APA, Harvard, Vancouver, ISO, and other styles
4

Honti, Tamás. "A politikai termékek és a választói magatartás kapcsolata a 2022-es országgyűlési választáson." In Ember a lét dzsungeleiben – Félelmek, alkalmazkodás, fogyasztás. Vitairatok a VII. Fogyasztás Interdiszciplináris Szimpóziumon elhangzott előadásokról, 63–71. Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar, 2022. http://dx.doi.org/10.15170/ktk-fogyszimp-2022-13.

Full text
Abstract:
A vitairatban a politikai termék konceptualizálására és a politikai termék szerkezetének felvázolására törekszem egy teoretikus modell segítségével, amelyben a marketing és a politikai kommunikáció irodalmát szintetizálom az ajánlat, a politikus személye, a napirendi témák és a nyelvi keretezések kapcsolatának értelmezésével. Amellett érvelek, hogy a csere tárgyának meghatározása révén válik definiálhatóvá a politikai marketing tevékenység. Bemutatok egy 2000 fős online kérdőíves megkérdezést, amit a 2022-es országgyűlési választás előtti másfél hétben hajtottam végre, és segítségével az itt megjelenő politikai termékek szerepét elemzem. A vitairat következtetése, hogy napjaink politikai termékeinek az elsődleges célja az identitásépítés, melynek következménye a választók megosztása, így a politikai marketing területén történő elméletalkotásban központi feladatnak tekinthetjük a törzsi marketing iskola alkalmazási lehetőségeinek feltérképezését.
APA, Harvard, Vancouver, ISO, and other styles
5

Kása, Csaba. "Egy színmű útja a Vígszínháztól a Rádióig. Bartha Miklóstól Csanády Györgyig." In A Magyarságkutató Intézet Kiadványai, 249–72. Magyarságkutató Intézet, 2023. http://dx.doi.org/10.53644/mkie.2022.249.

Full text
Abstract:
Bartha Miklós (1847–1905) jogász, országgyűlési képviselő, korának legkiválóbb tollú publicistája, közírója, nagyhatású szónoka volt. Budapesten szerzett jogi diplomát, Udvarhelyszék első aljegyzőjeként kezdte pályáját. 1880-ban megalapította az 1944-ig kiadott kolozsvári Ellenzék című napilapot. Először 1873-ban választották be a képviselőházba, amelynek kisebb megszakításokkal haláláig tagja maradt. 1901-ig az Ugron Gábor-féle 48-as párt elnöke, 1891-től a Magyar Hírlap, 1893-tól a Magyarország című lap vezércikkírója volt. Második színművét huszonhat éves korában írta A feleség címmel. Az 1848–49-es szabadságharc utáni megtorlás időszakából merítette témáját, 1902-ben tűzte műsorára a Vígszínház a magyar est sorozatának századik darabjaként. A nézők általánosságban tetszéssel fogadták a bemutatót, a harmadik felvonás után Barthát nyolc alkalommal tapsolták vissza a színpadi függöny elé. A Vígszínház állandó közönsége távollétével tüntetett Bartha ellen, míg az ellenzék megjelenő hívei harsányan ünnepelték, de inkább a politikust és a publicistát, mint a színpadi szerzőt. A darab három előadást ért meg. 1937-ben azonban újra felbukkant. Csanády György székelyudvarhelyi születésű költő, a Székely himnusz szövegének szerzője, aki akkor a Rádió rendezője volt, írt belőle hangjátékot. Február 17-én hangzott el, előtte azonban Csanády tartott előadást a darabról.
APA, Harvard, Vancouver, ISO, and other styles

Conference papers on the topic "Országgyűlés"

1

Nagy, Ádám. "A dualizmus kori városi választókerületek országgyűlési képviselőinek kollektív emlékezete." In A Történelemtudományi Doktori Iskola hallgatóinak X. konferenciája. Eszterházy Károly Katolikus Egyetem Líceum Kiadó, 2022. http://dx.doi.org/10.17048/ekketdikonf.19.2022.109.

Full text
APA, Harvard, Vancouver, ISO, and other styles

Reports on the topic "Országgyűlés"

1

Nagy, János. A budai bíró sikkasztási ügye. Budapest Főváros Levéltára, 2020. http://dx.doi.org/10.56045/blm.2020.1.

Full text
Abstract:
A cikk Krammerlauff (Kalmárffy) Ignác budai bíró változatos közéleti pályájának – volt építkezést irányító biztos, mecénás, osztrák besúgó, országgyűlési követ – egy szeletét, az 1791 és 1796 között zajló sikkasztási pert vázolja fel. A botrányon túl feltárulnak a 18-19. század fordulóján élt budai városvezetés és elit szövevényes hatalmi és családi viszonyai is, az egymás elleni rágalmakon keresztül pedig a belső hatalmi viszonyok, a lappangó társadalmi feszültségek.
APA, Harvard, Vancouver, ISO, and other styles
2

Nagy, János. Buda és a városegyesítés. Budapest Főváros Levéltára, 2022. http://dx.doi.org/10.56045/blm.2022.14.

Full text
Abstract:
A főváros egyesítésének tanulmányozása során a kormányzati szándékok és koncepciók mellett érdemes szemügyre venni az egyes városok egyéni érdekeit. Az eladósodott, a kortársak által fejlődésképtelennek tartott, jelentős arányban bortermelők és hivatalnokok által lakott Buda város tanácsának és közgyűlésének állásfoglalásai azt mutatják, hogy nemcsak a dinamikusan fejlődő testvérváros, Pest gazdasági-társadalmi túlsúlyától, saját egyesített fővároson belüli közgyűlési befolyásának elvesztésétől, hanem az egyesítéssel járó fokozódó állami befolyástól is tartott. Az önkormányzati előjogait féltő polgársággal szemben Buda polgármestere és országgyűlési képviselője, Házmán Ferenc azonban a városegyesítés egyik élharcosává vált. Jelen írás Pest-Buda és Óbuda egyesítésének vitái kapcsán vizsgálja meg Buda város helyzetét és idézi fel az egyes politikai állásfoglalásokat.
APA, Harvard, Vancouver, ISO, and other styles
3

Herédi, Attila. Elvharcok és reális megfontolások Budapest rendőrségének kérdésében (Rendészet, állami vagy fővárosi rendőrség). Budapest Főváros Levéltára, 2022. http://dx.doi.org/10.56045/blm.2022.18.

Full text
Abstract:
Buda, Pest és Óbuda – ugyan koronként változó mértékű – önállósággal, de választott testületeik (tanácsaik) irányításával maguk intézték helyi közügyeiket, amelyeknek egyik lényeges része volt a rendészeti feladatok ellátása. A városegyesítés közeledtével az a kérdés is napirendre került az országgyűlésen, hogy a létrejövő Budapesten miként szervezzék meg a rendőrséget. A korábbihoz hasonlóan működjön tovább, de már a főváros irányítása alatt – kockáztatva így a három eltérő karakterű város(rész) helyzetéből és lehetőségeiből eredő konfliktusokat –, vagy az egész szerv kerüljön inkább állami kezelésbe. Nem egyszerűen szervezeti és finanszírozási kérdéseket kellett megvitatniuk a politikusoknak, mert már az elvek tekintetében is jelentős nézetkülönbségek kerültek elő. A következő írás bemutatja a fővárosi rendőrség létrehozásával kapcsolatos vitákat, amelyek jól érzékeltetik, hogy milyen horderejű kérdés megoldásában kellett a honatyáknak konszenzusra jutniuk.
APA, Harvard, Vancouver, ISO, and other styles
You might also be interested in the extended bibliographies on the topic 'Országgyűlés' for particular source types:
Journal articles Books
We offer discounts on all premium plans for authors whose works are included in thematic literature selections. Contact us to get a unique promo code!

To the bibliography