To see the other types of publications on this topic, follow the link: Országgyűlés.
Journal articles on the topic 'Országgyűlés'
Create a spot-on reference in APA, MLA, Chicago, Harvard, and other styles
Consult the top 50 journal articles for your research on the topic 'Országgyűlés.'
Next to every source in the list of references, there is an 'Add to bibliography' button. Press on it, and we will generate automatically the bibliographic reference to the chosen work in the citation style you need: APA, MLA, Harvard, Chicago, Vancouver, etc.
You can also download the full text of the academic publication as pdf and read online its abstract whenever available in the metadata.
Browse journal articles on a wide variety of disciplines and organise your bibliography correctly.
1
Pap, József. "Két korszak határán : Az 1861-es országgyűlés története." Acta Universitatis de Carolo Eszterházy Nominatae. Sectio historiae, no. 49 (2022): 185–201. http://dx.doi.org/10.46438/actauniveszterhazyhistoriae.2022.2.185.
Full textAbstract:
Az 1861-es országgyűlés történetét többször feldolgozta már a magyar történeti szakirodalom. Kiemelt figyelmet kaptak a meghatározó politikusok, közülük elsősorban Deák Ferenc és Teleki László. Részletesen ismerjük az ország - gyűlésekhez kapcsolódó dokumentumoknak, a Deák által alkotott feliratoknak a keletkezéstörténetét. Az utóbbi években, javarészt az Eszterházy Károly Katolikus Egyetem kutatócsoportjához kötődően, új kutatási eredmények láttak napvilágot az országgyűlés összetételével kapcsolatban. A tanulmány megírását alapvetően két dolog motiválta. Egyrészt nem áll rendelkezésre olyan írás, amely az országgyűléshez mint intézményhez kapcsoltan tekinti át az eseményeket, illetve olyan sem, amely kifejezetten a ciklus történéseire koncentrál. Ezt a hiányt orvosolandó készültek ún. ciklusleírások az Országgyűlés Hivatala számára. Ebben a sorban írtam meg ennek a szövegnek az alapverzióját, amely majd a Történeti Képviselői Adattár adatbázisában fog megjelenni. Ezen munka során gondoltam úgy, hogy célszerű ezeket a szövegeket kibővíteni és jegyzetekkel ellátni, hiszen összefoglaló jellegük miatt egy olyan keresztmetszetét adják az országgyűlések történetének, melyet az oktatásban is jól fel tudunk használni. Hasonló vállalkozás már készült az 1990-es évek végén,1 ehhez tudunk ezzel és a később megjelentetett írásokkal csatlakozni. A tanulmány röviden ismerteti az országgyűlési ciklus eseménytörténeti hátterét, az országgyűlés összehívásának előzményeit, majd a választások lebonyolításáról és a választási eredményekről olvashatunk. Külön fejezet szól a Ház megalakulásáról és a tisztviselők megválasztásáról, amit az országgyűlés menetének ismertetése és a fontosabb viták bemutatása követ. A szöveg végén pedig rövid értékelés olvasható az országgyűlési munka eredményéről.
2
Bodnár, Krisztián. "Dobszay Tamás: A rendi országgyűlés utolsó évtizedei." Debreceni szemle 29, no. 3 (September 26, 2021): 344–47. http://dx.doi.org/10.59424/debreceniszemle/2021/29/3/344-347.
Full text
3
Gera, Anna, and Boldizsár Szentgáli-Tóth. "Az Országgyűlés jogalkotói mozgástere a történeti értelmezés szerepének erősítésében." Állam-és Jogtudomány 64, no. 1 (2023): 18–37. http://dx.doi.org/10.51783/ajt.2023.1.02.
Full textAbstract:
Bár a történeti alkotmány hatályos jogi szerepének vizsgálatakor jellemzően az Alkotmánybíróság gyakorlatának elemzése kerül előtérbe, ugyanilyen fontos figyelmet fordítani az Országgyűlés jogalkotási tevékenységére is. Az Alaptörvény R) cikke két ponton teremti meg ennek az alapjait: a (3) bekezdésben foglalt értelmezési szabály történeti alkotmány vívmányaira utaló fordulatában, valamint a (4) bekezdésben, az állam minden szervének kötelezettségévé téve Magyarország alkotmányos önazonosságának védelmét, amely, ahogy azt a 22/2016. (XII. 5.) Alkotmánybírósági határozat is rögzíti, történeti alkotmányunkban gyökerezik. Így tehát azt láthatjuk, hogy az Alaptörvény két rendelkezése is megalapozza az Országgyűlés történeti alkotmányfejlődés vizsgálatára vonatkozó kötelezettségét. Álláspontunk szerint ez a kötelezettség tágabb, mint egyes jogszabályok önmagában vett vizsgálata, magában hordozza a teljes történeti fejlődés átfogó áttekintését, figyelemmel nem pusztán a jogszabályok tartalmára, hanem születésük körülményeire, az egyes történelmi korszakokban hordozott speciális jelentéstartalmukra, valamint arra is, hogy menynyiben hozott változást a szabályozási rendszerben, vagy adott esetben mennyire erősítette meg azt. Ezt a komplex vizsgálatot egyrészt az Alaptörvényben megállapított elemzési kötelezettség, másrészt a történeti alkotmányra való utalás által kialakult dogmatikai viszszásságok feloldása, harmadrészt pedig a történeti dimenzió elemzésével összefüggő célok kiteljesedésének elősegítése indokolja, és összhangban van az Alkotmánybíróság elmúlt években kibontakozó gyakorlatával is. Tanulmányunkban először megvizsgáljuk a történeti alkotmány vívmányaival kapcsolatos diskurzus nemzetközi kontextusát és nemzeti jogi elméleti alapvetéseit, majd azt kutatjuk, hogy az Országgyűlés jogalkotási tevékenysége során hogyan jelent meg eddig a történeti alkotmány vívmányainak koncepciója, illetve az Országgyűlés mozgástere hogyan viszonyul az Alkotmánybíróság és a rendes bíróságok mozgásteréhez ezen a területen. Úgy véljük, a történeti dimenzió folyamatban való szemléletén felül pillanatnyilag a tartalmi kérdések helyett arra érdemes inkább fókuszálni, hogy melyek azok a jogi eszközök, amelyek alkalmasak lehetnek az Országgyűlés gyakorlatában arra, hogy megjelenítsék a törvényhozó testület megközelítését a történeti alkotmány vívmányaival kapcsolatban. Megvizsgáljuk egyrészt a jogalkotási folyamat egyes elemeit (a szakbizottsági tárgyalást, a jogszabályok hatásvizsgálatát, illetve felvillantjuk a második kamara esetleges ilyen irányú perspektíváit), továbbá kitérünk a jogszabályok egyes releváns tartalmi elemeire is (preambulumok, jogalkotói indokolások, illetve az Országgyűlési határozatok jelentősége).
4
Szabó, István. "Miniszterelnökök pere - (Történelmi fikció)." Miskolci Jogi Szemle 16, no. 5 (2021): 570–82. http://dx.doi.org/10.32980/mjsz.2021.5.1495.
Full textAbstract:
Magyarországon a miniszteri felelősséget szabályozó 1848. évi törvény száz évig volt hatályos. A törvény szerint a minisztereket csak az országgyűlés vonhatta felelősségre, az általuk elkövetett bűncselekményeket is beleértve. Száz év alatt öt miniszterelnököt ítéltek halálra, de mindig különbíróságok és nem az országgyűlés. Tanulmányomban azt vizsgálom, vajon az országgyűlés által lefolytatott eljárásban milyen ítéleteket szabhattak volna ki. Ezért választottam a “történelmi fikció” alcímet, hiszen a valóságban le nem zajlott perekről van szó.
5
Bándi, Gyula. "A fenntartható fejlődés jogáról." Pro Futuro 3, no. 1 (June 13, 2013): 11–30. http://dx.doi.org/10.26521/profuturo/2013/1/5542.
Full textAbstract:
A Nemzeti Fenntartható Fejlődés Tanács honlapján olvashattuk jelen cikk leadását megelőző napokban: „Magyarország nemzeti fenntartható fejlődési keretstratégiája, illetve az arról szóló országgyűlési határozat vitáját a február 19-i ülésnapon kezdte meg az országgyűlés.” Ennek előzménye a már 2012 tavaszán elkészült keretstratégia, amelyet valóban széleskörű, elsősorban szakmai vita, előzött meg, illetve számos tanulmány készült ennek megalapozásaként. Ez a hír és az ennek következtében várhatóan elfogadásra kerülő stratégia ténye adta az apropóját annak, hogy elgondolkodjak azon, mit is jelent a fenntartható fejlődés általában, illetve különösen mit jelent a jog számára. A tervezet – amelynek fontosságát kiemeli, hogy elfogadása esetén 2024-ig irányadó stratégiát jelentene – már az első oldalon hivatkozik a jogi alapok fontosságára: „különös jelentőséget ad a keretstratégiának a 2012. január 1-jével hatályba lépett új Alaptörvényünk, amely számos rendelkezésében kö- telezettségeket ír elő a fenntarthatóság területén az államadósság korlátozásától a természeti örökségünk védelméig. Az Alaptörvény rögzíti a fenntarthatóság felé való átmenettel kapcsolatos alapvető értékeket, külön is nevesítve a fenntartható fejlődés elvét.”
6
Mudrák, József. "Orvosok és orvosi érdekképviselet a magyar Országgyűlés Felsőházában (1927–1944)." Orvosi Hetilap 162, no. 30 (July 25, 2021): 1222–23. http://dx.doi.org/10.1556/650.2021.ho2682.
Full text
7
Hornyik, Zsuzsanna. "Rendészeti felsőoktatás a nemzet szolgálatában." Belügyi Szemle 69, no. 5 (May 21, 2021): 875–85. http://dx.doi.org/10.38146/bsz.2021.5.10.
Full textAbstract:
„Az Országgyűlés felismerve, hogy a közszolgálaton belül a polgári közigazgatás, a rendvédelem, a honvédelem és a nemzetbiztonsági szolgálatok személyi állományában a hivatástudat és a szakértelem erősítése összehangolt és tervezett utánpótlásképzést tesz szükségessé, továbbá a pályaelhagyás helyett a társadalom számára hatékony munkavégzés biztosítására a közszolgálati életpályamodellt támogató továbbképzési rendszert kell működtetni, a közszolgálati felsőfokú szakemberképzést egységes intézményi alapokra kívánja helyezni.” A Magyar Országgyűlés 2011 márciusában – a fenti gondolatokat szem előtt tartva – döntött a Nemzeti Közszolgálati Egyetem létrehozásáról. Az azóta eltelt tíz év alatt, különösen az időszak második felében, szemmel látható változások, fejlesztések valósultak meg nemcsak az örökül kapott Ludovika legendás épületeiben, hanem az ott folyó magas színvonalú képzésben, oktatásban egyaránt. Magyary Zoltán, a magyar közigazgatás történetének ikonikus alakja a következőképpen határozta meg, hogy mi is az igazi közszolgálat. „A közigazgatásnak nincs más létjogosultsága, nincs más mértéke, mint az emberek és a nemzet szolgálata.”. Arról, hogy miként valósulnak meg a fenti célkitűzések, milyen kihívásokkal kell szembenézni egy ilyen széles palettájú felsőoktatási intézmény vezetőjeként, és nem utolsó sorban milyen helyet foglal el ebben a rendészeti képzés, kérdeztük Koltay Andrást, aki 2018. szeptember 1-je óta az egyetem rektora.
8
Molnár, Dániel. "Történeti áttekintés. A magyarországi drogrehabilitációs intézmények működésének szakpolitikai háttere." Szociális Szemle 8, no. 1-2 (December 31, 2015): 9–29. http://dx.doi.org/10.15170/socrev.2015.8.01-02.01.
Full textAbstract:
A tanulmány a drogrehabilitáció témakörének megjelenését vizsgálja a drogpolitika szempontjából releváns stratégiai dokumentumok felhasználásával. A rendszerváltást megelőző időszak, majd a '90-es meghatározó jelentőségű szakpolitikai dokumentumainak áttekintését követően részletesen foglalkozunk a 2000-ben elfogadott Nemzeti stratégia a kábítószer-probléma visszaszorítására című dokumentum drogrehabilitációt érintő részeivel, illetve a stratégiai program értékelésével. A tanulmányban ismertetjük az Országgyűlés által 2009-ben és 2013-ban elfogadott drogstratégiák drogrehabilitációt érintő célkitűzéseit.
9
Mudrák, József. "Felsőoktatási és tudományos intézmények képviselete a magyar Országgyűlés Felsőházában 1927-1944." Gerundium 9, no. 4 (March 18, 2019): 79–93. http://dx.doi.org/10.29116/gerundium/2018/4/5.
Full textAbstract:
Representation of the Higher Educational and Scientific Institutions in the Upper House of the Hungarian Parliament in 1927–1944. The Upper House, what was the second chamber of the Hungarian Parliament, was functioning between 1927 and 1944 and followed the image of the Main House (House of Magnets) before 1918, but operated in a more democratic spirit and structure. Besides the aristocrats and the leaders of the church, the representatives of the higher educational and scientific institutions, and economic organizations deserved a place. The study overviews the Upper House representation of the Hungarian Academy of Sciences, universities in the capital and in the country, other scientific organizations, and other institutions of higher education, and there is enclosed a list of the representatives of the above mentioned institutions exactly to the day.
10
Diószeginé Zentay, Éva. "Pályázatok értékelése a hatályos közbeszerzési törvény és a vonatkozó jogszabályok szerint." International Journal of Engineering and Management Sciences 2, no. 4 (December 12, 2017): 129–38. http://dx.doi.org/10.21791/ijems.2017.4.11.
Full textAbstract:
A Közbeszerzésekről szóló új törvény célja, hogy biztosítsa a közpénzek hatékonyabb felhasználását. Az új szabályozás eredményeképpen jelentősen meggyorsulnak a közbeszerzési eljárások, növekszik az átláthatóság és a verseny. A törvény 2015. november elsején lépett hatályba, de már azóta többször módosítottak rajta. Egy évvel ezelőtt az Országgyűlés elfogadta az állami projektértékelői jogviszonyról szóló törvényt. A jogszabály célja, hogy az európai uniós források megvalósuló projektek esetében objektív, átlátható és a piaci szereplők érdekeitől független értékelési rendszer jöjjön létre.
11
Raffai, Katalin. "A magyar nemzetközi magánjog megújulása – néhány észrevétel a nemzetközi magánjogi törvény újrakodifikálásáról, különös tekintettel a törvény általános részére." Külgazdaság 61, no. 5-6 (2017): 53–67. http://dx.doi.org/10.47630/kulg.2017.61.5-6.53.
Full textAbstract:
2017. április 4-én az Országgyűlés elfogadta az új nemzetközi magánjogi törvényt, amely 2018. január 1-jétől felváltja a jelenleg hatályos nemzetközi magánjogi törvényerejű rendeletet. A tanulmány a következő témákra fókuszál: a régi nemzetközi magánjogi törvényerejű rendelet felülvizsgálatának okai, új elméleti koncepciók megjelenése a 21. századi magyar nemzetközi magánjogban, az új nemzetközi magánjogi törvény megalkotásának közel kétéves folyamata, a törvény szerkezete és a fontosabb változások az általános kollíziós jogintézményekben a régi kódexhez képest.
12
Pfeffer, Zsolt. "A magyar közbeszerzési jogalkotás útkeresései." Pro Futuro 1, no. 1 (November 30, 2011): 24–46. http://dx.doi.org/10.26521/profuturo/2011/1/5600.
Full textAbstract:
Az Országgyűlés 2011. július 11-én elfogadta az új közbeszerzési törvényt, amely 2011. évi CVIII. törvényként (a továbbiakban: új Kbt.) került kihirdetésre 2011. július 21. napján. Az elfogadott új jogszabály váltja fel 2012. január 1-jétől a 2003. évi CXXIX. törvényt (a továbbiakban: Kbt.), amely közel nyolc évig szabályozta a közbeszerzések világát. A hatályba léptetés kapcsán érdemes áttekinteni a magyar közbeszerzési jogalkotás főbb irányait, problémáit, az elmúlt évek tapasztalatait.
13
Tóth, Kálmán. "Kontinuitás a nyelvkérdésben?" Verso – Irodalomtörténeti folyóirat 5, no. 1 (July 20, 2022): 35–48. http://dx.doi.org/10.15170/verso.5.2022.1.35-48.
Full textAbstract:
Tanulmányomban Kis János szuperintendens egy 1830-as Tudományos Gyűjtemény-beli cikkének kontextuális vizsgálatára tettem kísérletet. A szöveg alapján rekonstruálható kontextusokból a magyar nyelv Magyar Királyságon belüli hivatalossá tétele mellett érvelő politikai cselekvésként is értelmezhető írásoknak a 18. század közepétől a reformkorig terjedő diszkurzív kapcsolatrendszere bontakozik ki. Az elemzésnek köszönhetően szoros összefüggés mutatható ki az 1830-as országgyűlés nyelvi törekvéseivel, felhívva a figyelmet a Tudományos Gyűjtemény korabeli évfolyamaiban közzétett további, diszkurzív politikai cselekvésként is felfogható szövegek hátterében rekonstruálható nyelvi-kulturális törekvések nyelvpolitikai jelentőségére.
14
Szabó, Sarolta. "A magyar „máltai eset”, cirkuszi artisták, bűvészek és részvények: régi ügyek az új nemzetközi magánjogi törvény egyes általános részi szabályainak kodifikációja apropóján." Külgazdaság 62, no. 5-6 (2018): 53–75. http://dx.doi.org/10.47630/kulg.2018.62.5-6.53.
Full textAbstract:
Az Országgyűlés 2017. április 4-én fogadta el és 2018. január 1-jétől lépett hatályba a 2017. évi XXVIII. törvény a nemzetközi magánjogról (a továbbiakban: új Kódex), amely célja szerint a korábbi 1979. évi 13. tvr. (a továbbiakban: régi Kódex) szabályait modernizálja és finomítja. Jelen tanulmányban a régi Kódex bírósági gyakorlatában felmerült olyan jogesetek kerülnek bemutatásra és elemzésre, amelyek – a szerző reményei szerint – nemcsak képet adnak az általános részi jogintézmények – néha igencsak összetett – működéséről, hanem amelyek megvilágítják az új Kódex egyes változtatásainak indokát is.
15
Somogyi, László. "Az internálás és a rendőri felügyelet jogi háttere Magyarországon az I. világháború alatt." Rendvédelem-történeti füzetek = Acta historiae preasidii ordinis 30, no. 59-60 (2020): 167–78. http://dx.doi.org/10.31627/rtf.xxx.2020.59n.167-178p.
Full textAbstract:
A magyar jogrendszerbe az internálás az I. világháború során került be. Ekkor szükségesség vált a magyar és a külföldi polgári állású lakosság kényszerlakhelyének a kijelölése a biztonság és a háború eredményes kimenetelének az elősegítése érdekében. A magyar országgyűlés — a brit a minta nyomán — a polgári kormány kezébe helyezte a kivételes hatalom gyakorlásának a jogkörét. Ezzel szemben az Osztrák Császárság törvényhozó testülete — a porosz minta nyomán — a véderőhöz telepítette a kivételes hatalom gyakorlásának a jogkörét. Ez a helyzet a Magyar Királyság területén óhatatlanul súrlódásokhoz vezetett, azonban a magyar közigazgatásnak sikerült a történelmi Magyarország területén a magyar törvények betartatásával megvalósítani az internálásokat.
16
Rontó, Renáta. "Az első parlamenti házszabály Magyarországon." Polgári szemle 18, no. 4-6 (2022): 367–73. http://dx.doi.org/10.24307/psz.2022.1226.
Full textAbstract:
A házszabályi rendelkezések jelentősége abban áll, hogy mindenkor kiszámítható „játékszabályokat” állapít meg. Ezen megfogalmazás szerint a házszabályok olyan szabályok halmaza, amely minden parlamenti szereplő számára ismert és „kiszámítható”, annak érdekében, hogy az Országgyűlés a lehető leghatékonyabban tudjon működni. Az első házszabály megszületését 1848-ra teszik a kutatók, viszont az eddigi vizsgálataim azt mutatják, hogy már az 1790-91-es diéta is egy írásban rögzített házszabály alapján dolgozott. Erre való tekintettel e tanulmány legfőbb célja, hogy a korábban elfogadott házszabály alkalmazásának részléteibe betekintést nyújtson. A tanulmány első fele a házszabálytervezetekkel foglalkozik, míg azután az 1790/91-es házszabály kerül bemutatásra.
17
Hajdú, Zoltán. "Széchenyi István: a „tervező”." Comitatus Önkormányzati Szemle 33, no. 246 (2023): 55–68. http://dx.doi.org/10.59809/comitatus.2023.33-246.55.
Full textAbstract:
Széchenyi István (1791–1860) a magyar reform és modernizációs időszak európai ismeretekkel és kitekintéssel bíró személyisége, a magyar reformkor és nemzeti építkezés kezdetének meghatározó alakja volt. Személyes tapasztalatok alapján döbbent rá Magyarország szinte mindenre kiterjedő elmaradottságára. Tevékenységében megjelent a nyugaton látott struktúrák, intézmények meghonosításának célja. 1825-ben a pozsonyi országgyűlés alsótábláján (melynek nem volt tagja) kezdeményezte a Magyar Tudós Társaság (később MTA) létrehozását, anyagi alapjainak megteremtését. 1830-tól sorban írta könyveit, melyekben az ország társadalmi, gazdasági, piaci, kulturális modernizációját sürgette. Állami hivatalnokként a legtöbbet az ország közlekedéshálózati koncepciójának kidolgozásával, az Al-Duna és a Tisza-völgy szabályozásával tett a modernizációért.
18
Kádár, Pál. "Gondolatok a védelmi-biztonsági szabályozás reformjának egyes kérdéseiről." Honvédségi Szemle 150, no. 1 (January 31, 2022): 3–19. http://dx.doi.org/10.35926/hsz.2022.1.1.
Full textAbstract:
Az Országgyűlés 2020. őszi ülésszakán elfogadta az Alaptörvény kilencedik módosítását, amely a különleges jogrendre vonatkozó szabályrendszer alapjait 2023. július 1-jei hatállyal lényegesen megreformálja. Az alaptörvényi rendelkezés azonban csak az első lépése annak az átfogó jogalkotásnak és intézkedéssorozatnak, amely új alapokra helyezi a védelmi-biztonsági igazgatás egészét. A szerző áttekintést ad azokról a rendelkezésekről és jogalkotási lépésekről, amelyeken keresztül a védelmi-biztonsági szabályozás rendszere mélységében és működésében is megújul, és amelyek alapján a közigazgatás egésze felkészültebben nézhet szembe a 21. századi biztonsági kihívásokkal. A szabályozási reform következtében az ország védelmi képességei nem kizárólag a katonai vonatkozásban erősödnek, hanem a nemzeti ellenálló képesség megerősítésének követelményével összhangban komplexen, a teljes állami működésre kihatással fejleszthetők.
19
Hausner, Gábor. "Zrínyi 400." Hadtudomány 31, no. 4 (February 16, 2022): 118–43. http://dx.doi.org/10.17047/hadtud.2021.31.4.118.
Full textAbstract:
A Magyar Országgyűlés 2019. december 11-én elfogadott határozata a költő, hadvezér és had tudós Zrínyi Miklós (1620–1664) születésének 400. évfordulója alkalmából a 2020-as esztendőt Zrínyi Miklós Emlékévvé nyilvánította. A COVID-19 koronavírus járvány miatti vészhelyzet a tervezett rendezvények és megemlékezések megtartásának java részét nem, vagy csak 2021-re áthúzódva tette lehetővé, az évforduló mégsem múlt el nyomtalanul. A tanulmány röviden vázolja a Zrínyiről napjainkban folytatott tudományos diskurzus fõ irányait és hangsúlyait, a civil-szakmai társadalomnak az évfordulóhoz kapcsolódó kezdeményezéseit, majd részletesen bemutatja a Zrínyi Emlékév keretében a Magyar Honvédség, a Honvédelmi Minisztérium és a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Hadtudományi és Honvédtisztképző Kar, valamint a Magyar Hadtudományi Társaság szervezésében, támogatásával megvalósult projekteket.
20
Domokos, László, and Gyula Pulay. "Fenntartható költségvetés és a költségvetésben megjelenő fenntarthatóság." Pénzügyi Szemle = Public Finance Quarterly 65, Special edition 2020/2 (2020): 25–56. http://dx.doi.org/10.35551/psz_2020_k_2_2.
Full textAbstract:
A költségvetési fenntarthatóság az elmúlt két-három évtizedben a költségvetési politika egyik legfontosabb követelményévé vált. Az Alaptörvény is rögzíti, hogy Magyarország a fenntartható költségvetési gazdálkodás elvét érvényesíti. A nemzetközi gyakorlatban a költségvetési fenntarthatóságot gyakran az államadósság folyamatos finanszírozhatóságának a követelményével azonosítják. Az állami eladósodottság csökkentésére vonatkozó alkotmányos követelmény teljesíthetőségének kockázatait az Állami Számvevőszék is rendszeresen értékeli, erre saját kockázatelemzési módszert dolgozott ki. A cikk szerzőinek definíciója szerint a költségvetési fenntarthatóság olyan költségvetések sorozata, amelyek fedezetet nyújtanak a jelen generációk közjavak iránti szükségleteinek kielégítéséhez, és egyúttal növelik a jövő generációk képességét és lehetőségét saját jövőbeni szükségleteik kielégítéséhez. Ebből kiindulva, valamint az Országgyűlés határozatára és a nemzetközi jó gyakorlatokra építve bemutatják, hogy a fenntartható fejlődési célok fedezetét miként lehet a mindenkori költségvetésekbe átlátható és elszámoltatható módon beépíteni.
21
Fejes, Zsolt Dezső, and Sándor Mihók. "A csádi misszió katona-egészségügyi kihívásai." Honvédorvos 75, no. 3-4 (2023): 39–54. http://dx.doi.org/10.29068/ho.2023.3-4.37-52.
Full textAbstract:
Az Országgyűlés 2023. november 6-án hozzájárulását adta ahhoz, hogy a Magyar Honvédség egy – legfeljebb 200 (váltási időszakban 400) fős, a szükséges technikai eszközökkel, fegyverzettel, felszereléssel ellátott – katonai kontingense a Csádi Köztársaság területén – tanácsadási, támogatási és harctéri mentorálási feladatok ellátása, az ott tartózkodó magyar állampolgárok és a helyben lévő magyar érdekeltségek oltalmazása, továbbá a terrorizmus elleni küzdelem támogatása érdekében – 2025. december 31-ig állomásozzon és szükség szerint alkalmazásra kerüljön. Magyarország a katonai jelenlét mellett magán-, illetve állami szereplők bevonásával kíván részt vállalni Csád agráriumában, külkereskedelmében és társadalmi stabilizációjában. Cikkünkben a Magyar Honvédség Egészségügyi Központja által a magyar kontingens egészségügyi biztosítása tervezéséhez, illetve annak szervezéséhez szükséges, nyílt forrásokból származó adatokat elemezzük. Áttekintjük és a művelettervezés egészségügyi szempontjai alapján elemezzük a Csádi Köztársaság egészségügyi ellátórendszerét, valamint felhívjuk a figyelmet azokra az Európában megszokottól szinte minden dimenziójában eltérő jellemzőire, amelyek alapvetően határozzák meg az MH Egészségügyi Központ feladatait a csádi katonai misszióban.
22
Varga, Dániel. "Az öreg Kossuth Lajos „palatinusa”: Helfy Ignác (1830-1897)." Polymatheia 18, no. 1-2 (2021): 198–219. http://dx.doi.org/10.51455/polymatheia.2021.1-2.11.
Full textAbstract:
Kossuth Lajos egyik legfontosabb magyarországi képviselőjét, Helfy Ignácot kortársai a volt kormányzó-elnök „palatinusának” nevezték, mivel – mint a legfőbb összekötő kapocs – ő osztotta meg az emigrációban lévő szabadsághős üzeneteit a magyar nemzettel. Az 1830-ban, Szamosújváron született Helfy az 1848/49-es szabadságharc után a kolozsvári császári haditörvényszék elé került, előbb Pestre internálták, majd megengedték neki, hogy Bécsbe, később Padovába költözzön. Egyetemi tanulmányait itt fejezte be, majd Mantovában tanári állást kapott. Ebből a városból politikai okok miatt távozni kényszerült, később Milánóban telepedett le, ahol 1862-ben egy újságot alapított L’Alleanza (Szövetség) címmel, amely szándéka szerint a Kossuth-emigráció „hivatalos” lapjaként funkcionált. A volt kormányzóelnök bár nem helyeselte, de elfogadta azt, hogy Helfy a kiegyezés után 1870-ben hazatért, s az országgyűlés ellenzéki tagjaként – gyakorlatilag kompromisszumot kötve a hatalommal – részt vett a hazai politikai küzdelmekben. A különböző függetlenségi formációkban politizáló Helfy kétségkívül jelentős figurájává vált a dualista Magyarország közéletének, s több rendkívül fontos megnyilatkozásokat tett például a hazai zsidóság, munkásság, illetve az ország közjogi helyzetével kapcsolatban.
23
Szalai, Béla. "Augustin Hirschvogel metszetei az 1549. évi hadjáratról." Magyar Könyvszemle 137, no. 2 (December 1, 2021): 266–71. http://dx.doi.org/10.17167/mksz.2021.2.266-271.
Full textAbstract:
Az 1548 októberében Pozsonyban tartott országgyűlés határozatot hozott Balassa Menyhért és Basó Mátyás Léva és Murány környéki garázdálkodásának felszámolására. Az 1549 tavaszán indított büntető hadjárat fővezére az ifjabb Nicklas Salm császári generális volt. Elsőként Balassa Menyhért ellen vonultak. Balassa Menyhért várait katonasággal megerősítette, de ő maga Erdélybe menekült János Zsigmond választott magyar királyhoz. Salm hadai először Szitnya várát foglalták el, majd megkezdték Léva ostromát, amit április 22-én adtak fel védői. Ezután körbezárták Csábrágot, amit június 5-én kerítették kézre. Murány ostromát az ekkorra már hozzájuk csatlakozott Bebek Ferenc csapataival együtt július 5-én kezdték meg, a várostromokban legjártasabb Bernardo de Aldana irányításával. Basó Mátyás a vár rendkívül jó terepadottságainak is köszönhetően a mintegy tízszeres túlerő ellen negyven napig tudta tartani Murányt, amit végül augusztus 15-én foglaltak el Salm csapatai. Az ostrom vége felé Basó Mátyás kiszökött a várból, de pár nappal később elfogták, testvérével, Mártonnal és 12 katonájával együtt kivégezték.1 A hadjárat eseményeit Tinódi Lantos Sebestyén is megörökítette.
24
Czinege, Szilvia. "Apponyi György mint lapalapító." Magyar Könyvszemle 139, no. 3-4 (June 18, 2023): 388–404. http://dx.doi.org/10.17167/mksz.2023.3-4.388-404.
Full textAbstract:
Apponyi György a 19. század második felében a számára fontos politikai célkitűzések megvitatására lapo(ka)t alapított. A dualizmust előkészítendő indította útjára Bécsben Die Debatte című német nyelvű napilapját, ahol Ludassy Mórral együtt dolgozva teremtettek szócsövet nézeteiknek. Az 1865. évi országgyűlés megnyitását követően pedig Pesten megvásárolta a Magyar Világ című lapot, amelyben szintén a létrehozandó kiegyezéssel kapcsolatos nézeteket fejtettek ki. Míg előbbi lapban maga Apponyi Von der Theiß néven publikált, utóbbiban nem jelentkezett publicistaként. 1872-ben pedig konzervatív katolikus pártot akart alapítani, a megfelelő szellemi közeg és társadalmi bázis kialakításához indította útjára Der Katholik (1874-től Das Recht) című hetilapját, amelyben saját néven maga is publikált az őt leginkább érdeklő kérdések kapcsán. Apponyi lapalapítóként sikereket könyvelhetett el a Die Debatte és a Magyar Világ című lapokkal, mind a példányszám, mind pedig a kitűzött célok megvalósítása ezt mutatják. Viszont a Der Katholik kapcsán ez kevésbé mondható el, az olvasóközönség ekkor még kevésbé volt fogékony az egyházpolitikai témák iránt.
25
Dános, Valér. "A 2020. év tapasztalatai, az új ombudsman első éve." Belügyi Szemle 68, no. 12 (December 15, 2020): 123–27. http://dx.doi.org/10.38146/bsz.2020.12.7.
Full textAbstract:
Az Országgyűlés 2019. július 2-án a parlamenti képviselők kétharmadának szavazatával, hat évre, titkos szavazással választotta meg dr. Kozma Ákost az alapvető jogok biztosává, aki korábban a Független Rendészeti Panasztestület elnök-helyettese volt. A hivatal vezetését 2019. szeptember 26-án vette át elődjétől. Megválasztásakor programként fogalmazta meg, hogy az emberek ombudsmanja kíván lenni, különös hangsúlyt helyez a jövőben a gyermekek, elesettek jogainak védelmére, és hivatali tevékenységéről minél szélesebb körben szeretné tájékoztatni a nyilvánosságot. Az elmúlt időszak igazolni látszik a vállalt elképzelések megvalósulását. Az egyébként is összetett ombudsmani feladatok 2020. február 27-ét követően, amikor is megszűnt a Független Rendészeti Panasztestület, tovább bővültek, ugyanis a rendőrségi panaszügyek vizsgálata is az alapvető jogok biztosához került. A magyar ombudsman aktívan bekapcsolódott a nemzetközi szakmai életbe is számos fórumon keresztül. A koronavírus-járvány megjelenésének következményei az alapvető jogok biztosának hivatali tevékenységét is érintették. Arról, hogy ez miben nyilvánult meg a hétköznapi munkavégzés során, hogyan sikerült összeegyeztetni a szerteágazó feladatköröket, mik az első év tapasztalatai, kérdeztük dr. Kozma Ákost, az alapvető jogok biztosát, akivel dr. Dános Valér főszerkesztő beszélgetett.
26
Boda, Zoltán. "Egy új kárfelelősségi jogintézmény – a polgári peres eljárás elhúzódásával kapcsolatos vagyoni elégtétel." Állam-és Jogtudomány 63, no. 2 (2022): 3–29. http://dx.doi.org/10.51783/ajt.2022.2.01.
Full textAbstract:
Az Országgyűlés 2021. június 15. napján fogadta el a polgári peres eljárás elhúzódásával kapcsolatos vagyoni elégtétel érvényesítéséről szóló 2021. évi XCIV. törvényt (továbbiakban: Pevtv.), amely 2022. január 1. napján lépett hatályba. A jogszabállyal együtt született új jogintézmény, a vagyoni elégtétel pedig nemcsak a polgári eljárásjog szempontjából kiemelt jelentőségű, hanem annak emberi jogi és alkotmányjogi vonatkozásai miatt, valamint a vonatkozó Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) ítélete miatt még nemzetközi szempontból is releváns. A bíróságok régi/új kihívások előtt állnak a törvény hatálybalépésével. A tanulmány az új jogintézmény elméleti kérdései mellett a Pevtv. leíró jellegű bemutatására is törekszik, az egyes olyan szakaszok kapcsán felmerülő kérdések és az azokra adható válaszok – terjedelmi okokból azonban nyilvánvalóan nem mindenre kiterjedő – ismertetésével, amelyek gyakorlati értelmezése esetleg vitás vagy kevésbé egyértelmű lehet. Mindezt teszi azzal a céllal, hogy a gyakorlati jogalkalmazáshoz is adalékokkal szolgáljon. Az elméleti háttér, az értelmezési keret, a ténybeli (és szabályozási) előzmények rövid ismertetését követően a tanulmány fő gondolati íve tehát az értékelő módszertant követi, a feltett kérdésekre szakmailag korrekt válaszok és lehetséges bírálatok felvetésének céljával.
27
Papp, Csaba István. "A községi háztartás gyakorlati tapasztalatai Csanád vármegyében az 1886. évi XXII. tc. hatálybalépését követően." Jogtörténeti Szemle 20, no. 4 (November 24, 2023): 49–57. http://dx.doi.org/10.55051/jtsz2022-4p49.
Full textAbstract:
Az 1867. évi XII. tc. megalkotásával Ausztria és Magyarország között sajátos közjogi államszervezeti modell jött létre. Az Osztrák Magyar Monarchián belül, a közös ügyektől eltekintve, Magyarország függetlenséggel bírt, élén az önálló felelős magyar kormánnyal.
A polgári típusú államberendezkedés alapjain nyugvó közigazgatási rendszer megteremtése érdekében a kiegyezést követően hatalomra került Andrássy-kormánynak rövid időn belül cselekednie kellett. Az 1869. évi IV. tc.-kel a bírói és a végrehajtói hatalom elválasztásra került egymástól, majd az 1870/71. években az önkormányzati reformokra is sor került, előbb vármegyei, majd községi szinten.
1885/86-ban Tisza Kálmán miniszterelnökként az elmúlt tizenöt év gyakorlati tapasztalataira hivatkozva benyújtotta tervezetét az országgyűlésnek a törvényhatósági és a községi törvény újraalkotása tárgyában. Vitathatatlan módon befolyása volt arra, hogy a törvényhozó testület olyan törvényeket fogadjon el, amelyek átformálták a helyi önkormányzatiságot és a közigazgatási rendet. Ezt a rendezést azonban nem valódi reformelvek mentén sikerült „tető alá hoznia” az országgyűlés támogatásával. Sokkal inkább szolgálták a kormány centralizációs elképzeléseit az új jogszabályok, amelyek így megakasztották a közigazgatás továbbfejlesztését. Tisza Kálmán tudatosan ragaszkodott a fennálló dualista rendszer megtartásához, és ennek érdekében minden szükséges eszközt megragadott. Egyike volt ezeknek a törvényhatóságokról szóló 1886. évi XXI. és a községekről szóló 1886. évi XXII. tc. országgyűlési elfogadtatása.
Az 1886. évi XXII. tc. alapján a községek egyrészt saját belügyeikben a törvényi korlátok között szabadon eljárhattak, másrészt végrehajtották az állam által átruházott hatáskörökben rájuk vonatkozó közigazgatási feladatokat.
A feladatok ellátásához megfelelő anyagi tőkével is rendelkezniük kellett. A gazdálkodás részletszabályai a második községi törvény IX. fejezetében megtalálhatók a „községi háztartásról” cím alatt. Tanulmányomban a korabeli községi háztartás és gazdálkodás helyzetét kívánom részletesen feltárni. A gazdasági szempontú elemzés mellett arra is rámutatok, hogy az e területen alkalmazott helytelen gyakorlatot a törvényhatóság és végső soron a kormány miként tudta felhasználni az amúgy is szoros felügyelet további erősítésére. A témaválasztáskor Jekelfalussy József véleménye inspirált: A községek általános közigazgatási helyzetének áttekintése mellett érdemes gazdálkodásukat is áttekinteni, mert ezekből az adatokból is lehetséges következtetéseket levonni a közigazgatási feladatok mennyiségére és színvonalára nézve. Rövidebben összefoglalva: „A községi közigazgatás és a háztartás szorosan egymáshoz tapadnak.”
A kortárs és a jelenkori közigazgatás-történetet és gazdaságtant érintő szerzők műveinek felhasználása mellett levéltári forrásokra támaszkodva Csanád vármegye községeinek gazdasági helyzetét tekintettem át a második községi törvény hatálybalépését követően a századfordulóig bezárólag. Természetesen vármegyénként a helyi gyakorlat eltérő lehetett, ezért általános érvényű következtetések levonása nem lehetséges ezen egyetlen példából, de jelen írásom kiindulópontja lehet a további hasonló jellegű kutatásnak.
28
Kertész, Gábor. "„RABSZOLGATÖRVÉNY” – JOGI ELEMZÉS ÉS A PERSPEKTÍVÁK." Multidiszciplináris kihívások, sokszínű válaszok, no. 1 (January 31, 2020): 61–70. http://dx.doi.org/10.33565/mksv.2020.01.05.
Full textAbstract:
Magyarország 2018 december közepén hirtelen címoldalon került be a nemzetközi hírekbe. Bár a marketing azt tanítja, hogy a „negatív reklám is reklám”, jogászként az a véleményem, hogy az érdekes című hírek mögött érdemes alaposan megvizsgálni a tényhelyzetet is üzleti döntéseink meghozatala előtt. A hír alapja a Munka Törvénykönyvének a módosítása, melyet a médiában „Rabszolgatörvény” néven neveznek. A nemzetközi média által közölt demonstrációk és atrocitások egy az Országgyűlés által frissen elfogadott, de a köztársasági elnök által még ki nem hirdetett jogszabálynak a média egy része által interpretált tartalma miatt robbantak ki. Mit mond ki az új szabály, rabszolgaként dolgoztathatóvá válnak a munkavállalók, vagy megkönnyíti az emberek gyarapodásának lehetőségét azáltal, hogy többet tudjanak dolgozni azért, hogy több pénzt keressenek? Az állampolgárok-munkavállalók érdekeit figyelembe véve csak a törvény elfogadása-elutasítása között lehet választani, vagy az új rendszernek a jog és a gazdaság saját működési logikáját felhasználva van harmadik lehetősége is, esetleg csak egy kis „finomhangolást” kell az új rendszeren végrehajtani? Ezért az üzleti életben jelentős versenyelőnyt tud jelenteni, ha találunk egy a rendszerrel konform, azt nem sértő, de a megoldás újszerűsége miatt korábban ismeretlen és hasznos megoldást.
29
Ildikó, Bajcsi. "Autonóm parlamentek és totalitárius államépítés. Popély Árpád: Két választás Csehszlovákiában. A szlovák országgyűlés és a kárpátukrán szojm megválasztása 1938–1939. Kalligram: Dunaszerdahely – Pozsony, 2019." REGIO 27, no. 1 (July 12, 2019): 347. http://dx.doi.org/10.17355/rkkpt.v27i1.254.
Full text
30
Nikolenyi, Csaba, and Chen Friedberg. "Vehicles of opposition influence or agents of the governing majority? Legislative committees and private members’ bills in the Hungarian Országgyűlés and the Israeli Knesset." Journal of Legislative Studies 25, no. 3 (July 3, 2019): 358–74. http://dx.doi.org/10.1080/13572334.2019.1662607.
Full text
31
Vajda, Tamás. "Az erdélyi magyar egyetem utólsó tanéve (1918/19)." Gerundium 10, no. 2 (September 27, 2019): 32–61. http://dx.doi.org/10.29116/gerundium/2019/2/2.
Full textAbstract:
Az 1872-ben a magyar országgyűlés által alapított és a magyar költségvetésből finanszírozott kolozsvári tudományegyetemaz I. világháború lezárultakor kezdődő 1918/19-es tanévet rendkívüli körülmények közöttkezdte meg: számos tanársegéd és a klinikai segédszemélyzet több fiatal tagja még katonai szolgálatot teljesítetta magyar hadseregben, az egyetem számos épületét tábori kórház céljára használta a magyar hadsereg,a hallgatói létszám ugyanakkor a frontról visszatérő és leszerelő fiatalok révén a békelétszámnak megfelelőmennyiségben (2226 fő) iratkozott be az egyetemre. A hallgatók többsége ellátási és szállási nehézségekkelküzdött. 1918. november közepétől az erdélyi és romániai románok egyre hevesebben követelték az ezerévesMagyarország szerves részét alkotó Erdély Romániához csatolását. Az Erdélybe betörő román hadsereg1918 karácsonyán foglalta el Kolozsvár városát. Januárban öt professzort átmenetileg bebörtönzött a románhadsereg. A háborúban a magyar hadseregben szolgálatot teljesített, valamint a nem kolozsvári születésű hallgatókat kiutasították a városból. Az ünnepekre hazautazott hallgatóknak akadályozták a városba való visszautazásukat. A budapesti kormány nem utalt fizetést a kolozsvári tanároknak és támogatást (ösztöndíjat,segélyt) a hallgatóknak. A szüleiktől csomagot és pénzt váró diákok küldeményeit a román hadserega pályaudvaron égette el. 1919. május 10-én a román prefektus a professzoroktól a román király irántihűségeskü 48 órán belüli nyilvános letételét követelte. Két nappal később, május 12-én 12 órakor a románhadsereg erőszakkal elfoglalta az egyetem épületeit. A magyar professzorokat megfosztották állásuktól (többségüketaz ingó és ingatlan vagyonuktól is) és rövid időn belül erőszakkal kitoloncolták a Románia általmegszállt területekről. Ezzel a megszálló románok erőszakkal és jogtalanul véget vetettek a 47 éve működőmagyar egyetemnek, s elvették annak minden ingó és ingatlan vagyonát.
32
Ceylan-Szakács, Mirjam, Zsolt Kenessei, and Zoltán Szenes. "A finn és a svéd csatlakozás perspektívái a vilniusi csúcs előtt." Hadtudomány 33, no. 1 (May 21, 2023): 3–20. http://dx.doi.org/10.17047/hadtud.2023.33.1.3.
Full textAbstract:
Miután Oroszország megtámadta Ukrajnát, a finn és a svéd biztonság- és védelempolitikában újra felszínre került a semlegesség kérdése. A háború kitörésével a korábban meglehetősen semlegességpárti közvélemény mindkét országban nagyot fordult, és egyértelműen a NATO-tagságban látja a jövőbeli biztonsági garanciák meglétét. A kétország 2022. május 18-án együtt kérte felvételét a szövetségbe. Bár voltak nehézségek a tagsági kérelmek jóváhagyásával – Törökország sokáig opponálta a csatlakozást –, egyháromoldalú megállapodás aláírása „megoldotta” a problémát június 28-án. Ezt követően a szövetségesek július 5-én aláírták a csatlakozási jegyzőkönyvet, amelynek eredményeként a jóváhagyás a szándéknyilatkozattól az elfogadásig a NATO-bővítések története során legrövidebb időn belül, kevesebb mint két hónap alatt megtörtént. Jóllehet mind a 30 NATO-nemzet aláírta a jegyzőkönyvet, a hatályba lépéséhez azonban az Észak-atlanti Szerződés 11. cikke szerint tagállami szintű ratifikálására is szükség van. A megerősítési folyamat gyorsan zajlott, 28 tagállam három hónap alatt jóváhagyta a tagságikérelmet, de a ratifikációs folyamat szeptember végén megállt: Magyarországon és Törökországban csak Finnország esetében történt meg a nemzeti jóváhagyás. A magyar Országgyűlés 2023. március 1-jén kezdte a két skandináv ország csatlakozási okiratának ratifikációs vitáját, majd a március 27-ei ülésen a képviselők megszavazták Finnországcsatlakozását. Törökország esetében azonban a ratifikációs folyamatot számos nemzetközi és hazai tényező befolyásolja. Március 30-án végül a török törvényhozók is ratifikálták Finnország NATO-tagságát. Svédország ratifikációjának befejezése bizonytalan a 2023.július 11–12-re tervezett vilniusi NATO-csúcsig. Finnország és Svédország csatlakozásával a NATO geopolitikai és stratégiai szempontból kulcsfontosságú területen fekvő szövetségesekkel bővülne, amelyek már harminc éve nemcsak megbízható NATO-partnerek, hanem azonos értékek vezérlik őket a transzatlanti biztonság fenntartásában, és katonailag is teljesen inte operábilisak a szövetséggel. Jelen tanulmányban – kapcsolódva a Hadtudomány folyóiratban zajló NATO-diskurzushoz – azt vizsgáljuk, milyen lehetőség van arra, hogy a két aspiráns ország a NATO teljes jogú tagjává váljon.
33
Kovalcsik, Tamás, György Vida, and Gábor Dudás. "Az országgyűlési választókerületek kompaktságának elemzése Magyarországon." Területi Statisztika 59, no. 2 (2019): 188–218. http://dx.doi.org/10.15196/ts590204.
Full text
34
Rontó, Renáta. "Országgyűlések története – Anglia, Franciaország, Magyarország." Themis. Az ELTE Állam- és Jogtudományi Kar doktori iskoláinak elektronikus folyóirata, no. 1 (2022): 147–66. http://dx.doi.org/10.55052/themis.2022.1.147.166.
Full text
35
Honti, Tamás. "Politikai termékek és választói klaszterek a 2022-es országgyűlési választáson." Vezetéstudomány / Budapest Management Review 55, no. 1 (January 15, 2024): 39–51. http://dx.doi.org/10.14267/veztud.2024.01.04.
Full textAbstract:
A tanulmány a politikai csere és a napirend-befolyásolás kapcsolatát vizsgálja meg a politikai termék fogalma segítségével. A szerző a 2022-es országgyűlési választáson a politikai termékek és napirendi témák fontosságának választói észlelését vizsgálta meg, és választói szegmensek azonosítására törekedett klaszterelemzéssel. Az országgyűlési választás előtti másfél hétben egy online kérdőíves megkérdezést hajtott végre, aminek az eredményeképp egy 2000 fős mintát kapott, ami nemre, korra és lakóhelytípusra tükrözi a magyar választók alapsokaságát. A Fidesz-KDNP és az Egységben Magyarországért szavazói között szegmenseket hozott létre az egyes napirendi témák fontosságának észlelése alapján, amiből arra lehet következtetni, hogy az ügyalapú szavazásnak volt szerepe a 2022-es választáson. Találkozott olyan kormánypárti szegmenssel, melyben kizárólag a háború vagy a vezértémák alapján döntöttek, illetve olyan kiábrándult ellenzéki klaszterrel is, melyben egyetlen ellenzéki témát sem tartottak fontosnak.
36
Burai, Krisztina. "Érzelmek és viralitás a közösségi médiában : A pártok legnépszerűbb Facebook-bejegyzéseinek érzelmi töltete a 2018-as választási kampányban." Politikatudományi szemle 31, no. 3 (2022): 37–58. http://dx.doi.org/10.30718/poltud.hu.2022.3.37.
Full textAbstract:
A tanulmány a politikai pártok által a 2018-as magyar országgyűlési kampányidőszakban a Facebookon közzétett legsikeresebb bejegyzések érzelmi tartalmát vizsgálja. Sikeresnek azokat a bejegyzéseket tekintjük, amelyek az átlagosnál gyorsabb ütemben terjednek, és szélesebb közönséghez jutnak el. Korábbi kutatások rávilágítottak, hogy az érzelmek jelentős szerepet játszanak a posztok virálissá válásában, ugyanakkor e vizsgálatok gyakran a tonalitás megállapítására koncentráltak. Tanulmányomban a korábbi eredmények áttekintése után kvalitatív módszerrel vizsgálom a 2018-as országgyűlési választáson legjobb eredményt elérő pártok hivatalos oldalain közzétett, legnépszerűbb Facebook-posztok érzelmi karakterét és azok kommunikatív eszközeit. Eredményeim azt mutatják, hogy a pártokkal való nehezebb érzelmi azonosulás ellenére is magas reaktivitást váltanak ki a szervezetek érzelemtelített bejegyzései, ugyanakkor a politikusi virális bejegyzésekhez képest több eltérést is találunk: a pártok esetén inkább a negatív tartalmak váltak népszerűvé, és itt már a semleges, közpolitikai tartalmak is a legnépszerűbbek közé kerülhettek.
37
Dobó, Róbert, and Tibor Pintér. "A hagyományos demográfiai alapú választói klaszterezés alternatív megközelítése." Statisztikai Szemle 100, no. 12 (2022): 1149–78. http://dx.doi.org/10.20311/stat2022.12.hu1149.
Full textAbstract:
A tanulmány a hagyományos, demográfiai alapú klaszterezés mellett a kommunikációscsatornapreferencia – bizalmi/hitelesség alapú – csoportosítási lehetőségét vizsgálja. Az egyéni országgyűlési választókörzetek demográfiai adatai alapján korrelációs és klaszteranalízist alkalmaztunk, amely segítségével sikerült a választókörzeteket több csoportba sorolni. Több olyan változót azonosítottunk, amelyek felhasználásával – szerény lehetőségeinknek megfelelően – igyekszünk részben megmagyarázni a 2022 április 3-i országgyűlési választás eredményeit, az ellenzéki összefogás, illetve a Fidesz–KDNP eredményeire fókuszálva. Magyarázóerejük alapján elsődleges és másodlagos változókat azonosítottunk. A kapott eredmények tapasztalatai segítségével egy alternatív megközelítést alkalmaztunk. A 465 elemű primer kvantitatív kutatás során a válaszadók tájékozódási szokásainak – a különböző kommunikációs csatornákról érkező információk iránti bizalmuknak – megfelelően alakítottunk ki csoportokat, és vizsgáltuk, hogy e kommunikációs preferenciáknak milyen hatásuk van összességében 7 párt megítélésére, 3 szabadságjog alapján. Ily módon sikerült a demográfiai adatokból 6 választókörzet-típust definiálni, a kommunikációs szokásoknak megfelelően pedig 3 jól elkülönülő, eltérő csatornabizalommal és pártmegítéléssel rendelkező választói csoportot kialakítani.
38
Fórizs, Sándor. "A határőrizet megszervezése a Csonka-Magyarország határai mentén." Magyar Rendészet 21, no. 1 (June 7, 2021): 155–68. http://dx.doi.org/10.32577/mr.2021.1.11.
Full textAbstract:
Magyarország az I. világháború elvesztését és a trianoni békeszerződés országgyűlési kihirdetését követően történelme egyik legnehezebb feladata elé került. Az immár területileg jelentősen lecsökkent országot újjá kellett szervezni. Jelen publikáció a szervezési feladatok közül az új államhatár őrizetének megkezdését, az őrzéshez szükséges állami intézmények létrehozását és az azokhoz kapcsolódó jogszabályokat mutatja be.
39
Hollósi, Gábor. "A képviselőjelölési rendszer kritikája az 1938. évi választójogi törvény országgyűlési vitájában." Jogtörténeti Szemle 20, no. 1 (2022): 25–32. http://dx.doi.org/10.55051/jtsz2022-1p25.
Full text
40
Nagy, Levente. "A 2011-es választási reform kihatása az országgyűlési választásokra II. Empirikus megközelítés." Metszetek 11, no. 2 (November 9, 2022): 89–111. http://dx.doi.org/10.18392/metsz/2022/2/5.
Full text
41
Ferenc, Molnár. "MAGYAR POLITIKAI SZEREPLŐK KÖZÖSSÉGI MÉDIA STRATÉGIÁJÁNAK ÉS GYAKORLATÁNAK ÖSSZEHASONLÍTÁSA." PÓLUSOK 2, no. 1 (August 4, 2021): 31–54. http://dx.doi.org/10.15170/psk.2021.02.01.02.
Full textAbstract:
A tanulmány a magyar politikai pártok online kommunikációs gyakorlatait és interaktivitását elemzi a közösségi média platformokon a 2018-as országgyűlési választások előtti időszakra vonatkozóan, hangsúlyt fektetve a megfogalmazott stratégiai elvárások és a tényleges gyakorlat közötti különbségekre. A tanulmány vegyes, kvalitatív és kvantitatív módszereket ötvöző megközelítést alkalmaz. A tanulmány empirikus eredményei szerint a kisebb anyagi forrásokkal rendelkező pártok sokkal kommunikatívabb megközelítést alkalmaznak és több felhasználónak képesek visszajelzést adni a Facebook közösségi oldalon.
42
Telegdy, Balázs. "Vita Sándor: A Hiteltől a Tisztelt Házig. Visszaemlékezés, napló (1943–1944), országgyűlési beszédek." Szociális Szemle 9, no. 1 (December 30, 2016): 82–85. http://dx.doi.org/10.15170/socrev.2016.09.01.10.
Full text
43
Bana, Tibor, and Diána Kis. "A körmendi választókerület falvainak jellemzői." Kultúra és Közösség 12, no. 3 (2021): 95–103. http://dx.doi.org/10.35402/kek.2021.3.8.
Full textAbstract:
Tanulmányunkban a Závecz Research Intézet reprezentatív kutatása segítségével mutatjuk be a 127 települést tartalmazó körmendi országgyűlési egyéni választókerület demográfi ai sajátosságait, problémáit, valamint a körzetben élők munkavállalásának jellemzőit – különös tekintettel az Ausztriába ingázásra, valamint a falvakra. Az általunk vizsgált választókörzet túlnyomórészt falvakból, ezen belül is elsősorban 500 fő alatti kistelepülésekből, más néven aprófalvakból áll: a 127 településből 122 falu, közülük is 88 kistelepülés. A kutatást éppen ezért abból a szempontból is hasznosnak találjuk, hogy átfogó képet ad a legkisebb települések jellemzőiről, különböző mutatóiról is.
44
Vécsei, Hunor. "„Egy nemzet tette e jelt itt.” A székely vértanúk emlékműve Marosvásárhelyen." Dolgozatok az Erdélyi Múzeum Érem- és Régiségtárából, no. 14 (2019): 165–78. http://dx.doi.org/10.57047/dolg-2019-06.
Full textAbstract:
A tanulmányban a nemrég előkerült levéltári forrásokra támaszkodva, a korabeli hírlapok tudósításait is felhasználva mutatom be azt a folyamatot, amely a székely vértanúk postaréti emlékoszlopának felállításához vezetett. A budapesti kőfaragó-szobrász, Jablonszky Vince (1835–1915) által készített és 1875 júniusában felavatott emlékmű a város első olyan köztéri emléke volt, amely közösségi összefogás, helyi szerveződés révén valósult meg. A szoborállítás kezdeményezője, valamint az 1870-ben megalakult szoborbizottság elnöke Lázár Ádám (1821–1891) ügyvéd, a helyi politikai és kulturális élet aktív szervezője, a város függetlenségi párti országgyűlési képviselője volt.
45
Udvarvölgyi, Zsolt András. "A magyar–közel-keleti tudományos-kulturális kapcsolatok egy epizódja : Germanus Gyula egyiptomi és szíriai útjainak háttere a magyar diplomáciai jelentések tükrében (1954-1960)." Külügyi Szemle 20, no. 3 (2021): 249–81. http://dx.doi.org/10.47707/kulugyi_szemle.2021.3.9.
Full textAbstract:
Írásomban Germanus Gyula (1884-1979) orientalista, író, nyelvész, irodalomtörténész, utazó, egyetemi tanár, országgyűlési képviselő (1958-1966) egyiptomi és szíriai utazásait és tevékenységét vizsgálom, a magyar külképviseletek által a Külügyminisztériumnak küldött jelentések és egyéb dokumentumok tükrében. Germanus egyiptomi és szíriai szerepléseiről, találkozóiról, a kiküldetések előkészítő munkálatairól és a professzor tevékenységének a fogadó országbeli visszhangjairól elsősorban a Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltárában fellelhető iratokat ismertetem. A diplomáciai jelentések és minisztériumi levelezések jól rávilágítanak az ötvenes-hatvanas évek Magyarországának külpolitikai helyzetére, a Kádár-korszak államigazgatásának belső felépítésére, sőt az emberi kapcsolatok komplexitására és sokszínűségére is.
46
Nagy, Péter. "Merénylet a volt párttitkár ellen : A megzabolázhatatlan Antalköz József és a forrongó ózdi kommunista párt 1945–1946-ban." Múltunk 69, no. 1 (2024): 41–69. http://dx.doi.org/10.56944/multunk.2024.1.3.
Full textAbstract:
Az 1940-es évek első felében Ózd Magyarország egyik legjelentősebb iparvállalata, a Rimamurány-Salgótarjáni Vasmű Rt. (röviden Rima, RMST) egyik meghatározó telephelye volt. A környék lakosságának döntő része az ózdi vasgyárban vagy az azt ellátó bányákban dolgozott, a vállalat pedig lakótelepeket, élelmezési üzletet, művelődési létesítményeket, uszodát, strandokat és sok más kulturális és jóléti intézményt hozott létre munkavállalói számára. Ahogy a vasgyár köré épült a település, és a helyiek is ahhoz igazították a mindennapjaikat – például a gyári duda „fújása” jelezte bizonyos időközönként, hogy mennyi az idő –, a térség is teljesen a Rima befolyása alá került. Politikai értelemben is: a századfordulótól kezdve a cég legfőbb vezetői voltak Ózd országgyűlési képviselői.
47
Kiss, Renáta Lilla. "Biztonságiasítás mint szavazatszerző stratégia : A magyar kormány 2018-as kampányban folytatott migrációval és Európai Unióval kapcsolatos politikai kommunikációja." Politikatudományi szemle 31, no. 2 (2022): 73–91. http://dx.doi.org/10.30718/poltud.hu.2022.2.73.
Full textAbstract:
A tanulmányban a biztonsági diskurzuselemzés módszertanát használva arra a kérdésre keresem a választ, hogy a magyar kormányzati oldal hogyan biztonságiasította a migráció kérdését a 2018-as magyarországi országgyűlési választáson. A szakirodalom szerint a magyar kormány sikeresen biztonságiasított, mivel a magyar polgárok legitimálták a migráció biztonsági kérdését. A tanulmány elemzését a koppenhágai iskola által meghatározott biztonságiasítás módszertana szerint végzem, amelyben meghatározom a biztonságiasító szereplőt és az általa egzisztenciális fenyegetésnek vélt tényezőt, illetve vizsgálom, hogy a biztonságiasítást végző aktor a fenyegetettség üzenetével milyen eszközön keresztül és milyen megnyilvánulásokat alkalmazva mobilizálja a célközönséget. Megállapításom szerint a magyar kormány a migráció biztonsági kérdését kimerítően alkalmazta és ennek megfogalmazását populista elemekkel és euroszkeptikus retorikával kommunikálta a választópolgárok felé.
48
Székely, István Gergő, and Tibor Toró. "A fürdővízzel a gyereket is? : A külhoni levélszavazás dilemmái három országgyűlési választás és két népszavazás tükrében." REGIO 30, no. 3 (2022): 196–225. http://dx.doi.org/10.17355/rkkpt.v30i3.196.
Full text
49
Gurzó, K. Enikő. "Ormós Zsigmond művelődéseszményei, eszményképei." Polymatheia 19, no. 1-2 (2022): 186–209. http://dx.doi.org/10.51455/polymatheia.2022.1-2.11.
Full textAbstract:
Temesvárnak és a Bánságnak aligha lennének Kárpát-medencei viszonylatban is kimagaslónak számító közgyűjteményei, ha a 19. század második felében a vármegye főispánja, idősebb Ormós Zsigmond országgyűlési képviselő, a pozsonyi Társalkodási Egyesület egykori aktív tagja nem veti meg az idővel intézményesülő kollekciók alapjait. Tanulmányomban azt vizsgálom, hogyan viszonyult szűkebb és tágabb környezetéhez, miként ítélte meg a korabeli ifjúságot, milyen irodalmi, művészeti és szociográfiai forrásokból merített, milyen követhető mintákat választott ahhoz, hogy művelődésszervezői tevékenysége kora egyik legtekintélyesebb magyar közösségformálójává, kultúrateremtőjévé emelje. A dolgozat központi fejezetében a Kölcsey Ferenchez fűződő páratlan viszonyát boncolgatom, ami arra is megfelelő keretet teremt, hogy a temesvári piarista gimnáziumtól az Óromániában szerzett tapasztalatain és a csekei sírhoz vezető szatmári útján át feltérképezzem közéleti életpályájának társadalmi bázisát, forrásait, eszményképeit.
50
Farkas, Eszter. "Közpolitikai témák szerepe a pártválasztásban kampány előtt és után : Egy longitudinális megközelítés eredményei." Politikatudományi szemle 30, no. 2 (2021): 7–24. http://dx.doi.org/10.30718/poltud.hu.2021.2.7.
Full textAbstract:
Jelen tanulmány azt vizsgálja, hogy az egyes közpolitikai ügyek milyen szerepet kapnak a pártpreferencia kialakításában egy választási kampány során, illetve, hogy a médiafogyasztási szokások hogyan befolyásolhatják ezt az összefüggést. Az elemzés tárgya a 2018-as országgyűlési választási kampány, ezen belül kiemelt figyelmet fordít a bevándorlás témakörére. Az elemzéshez a Részvétel, képviselet, pártosság. Választáskutatás 2018 (NKFI K-119603) című kutatás longitudinális adatait használom fel. Az adatelemzés legfontosabb eredményei, hogy a pártválasztók számára a bevándorlás fontossága jelentősen megnőtt a választási kampányt, illetve magát a választást követően, elsősorban a Fidesz-szavazók számára bírt a téma kiemelt jelentőséggel, valamint a bevándorlást fontosnak ítélő válaszadók számára a televízió és a rádió kiemelten fontos információforrásnak számít. Az elemzésben külön hangsúlyt helyezek az oksági mechanizmusok feltárásának lehetőségeire és korlátjaira a longitudinális kérdőíves kutatások kapcsán.