Relevant bibliographies by topics / Római jog

Contents

  1. Journal articles
  2. Books

Academic literature on the topic 'Római jog'

Author: Grafiati
Published: 4 June 2021
Last updated: 10 February 2022

Create a spot-on reference in APA, MLA, Chicago, Harvard, and other styles

Select a source type:

Consult the lists of relevant articles, books, theses, conference reports, and other scholarly sources on the topic 'Római jog.'

Next to every source in the list of references, there is an 'Add to bibliography' button. Press on it, and we will generate automatically the bibliographic reference to the chosen work in the citation style you need: APA, MLA, Harvard, Chicago, Vancouver, etc.

You can also download the full text of the academic publication as pdf and read online its abstract whenever available in the metadata.

Journal articles on the topic "Római jog"

1

Váradi, Ágnes. "Preliminary data of life and health insurance in the Roman Law (The collegium funeraticium and the collegium tenuiorum)." Orvosi Hetilap 148, no. 52 (2007): 2477–81. http://dx.doi.org/10.1556/oh.2007.28274.

Full text
Abstract:
A modern biztosításnak, illetve magának a biztosítási szerződéseknek a története rövid, alig 200 évre tekint vissza. A különböző finanszírozási, biztosítási és kockázatelemzési módszerek létére már az ókori jogrendszerek – görög és római jog – szabályozásában is találunk utalásokat. – Az élet- és egészségbiztosítások római jogi előképeiként a collegium funeraticium (a temetkezési egyesület) és a collegium tenuiorum (beteggondozás céljára létrejött egyesület) értékelhető. Ezeknek az egyesületeknek a collegium ok szabályozásának általános római jogi rendszerében elfoglalt helyét, egyes egyedi sajátosságait, szervezetét és céljait vizsgálom a Corpus Iuris Civilis, illetőleg a Digesta fragmentumai, valamint hazai és német, angol illetve orosz római jogi szakirodalom felhasználásával. – Mindezek ismeretében teljessé válhat egy olyan „kis fejlődéstörténet”, mely ha közvetlenül nem is járul hozzá a biztosítási rendszer mai működtetéséhez, de mindenképpen feltár egyfajta belső logikát, mely megalapozhatja a szerves fejlődést a biztosítási jog területén. S egyben bizonyítja, hogy a római jogi alapoknak ma is van létjogosultságuk a szerződési jogban.
APA, Harvard, Vancouver, ISO, and other styles
2

Nemes, Szilvia. "Adok-kapok, avagy egy sajátos adásvétel Petronius Satyriconjában." Antik Tanulmányok 59, no. 2 (2015): 195–211. http://dx.doi.org/10.1556/092.2015.59.2.3.

Full text
Abstract:
A klasszikus kori irodalmi latin nyelv és a római jogtudósok által kidolgozott jogi latin nyelv közti kölcsönhatás az irodalom és római jog határán elhelyezkedő, kevéssé kutatott terület, amely számos megválaszolatlan kérdést rejt magában. A jogi szakkifejezések felbukkanása a klasszikus kori irodalmi nyelvben a joghoz nem értők számára különös jelenségnek számított, amely a szélesebb olvasóközönség érdeklődését éppen homályossága és gyakori kétes értelmezhetősége révén keltette fel. Tanulmányomban a Petronius Satyriconjának XII–XV. caputjában szereplő jogi szakkifejezéseket vizsgálom a jogi tényállás tisztázásán keresztül, választ keresve azok tényleges funkciójára. A forumon játszódó jelenet elemzése során a római jog precizitása és a petroniusi humor közti ellentét feloldásának kulcsát az írói szándék feltárása jelenti, amely a jogi latin nyelvet sajátos módon illeszti művébe.
APA, Harvard, Vancouver, ISO, and other styles
3

Váradi, Ágnes. "Assumption of medical risks and the problem of medical liability in the ancient Roman law." Orvosi Hetilap 149, no. 44 (2008): 2091–93. http://dx.doi.org/10.1556/oh.2008.28477.

Full text
Abstract:
Az egészség védelme, különösen a balesetből és betegségből eredő kockázatok viselésének és a károk megtérítésének szabályozási igénye már a római jog időszakában is megjelent, különböző jogintézmények szabályozási rendszerébe ágyazva. Egységes szabályozási előkép hiányában a különböző személyi körök egészségében, testi épségében beállt károsodásokat érdemes kiemelni: a vizsgálat során ki kell térnünk a rabszolgákat, a filius familiasokat és a szabad embert ért sérülések, betegségek jogi minősítésének bemutatására. A Digesta fragmentumaiból származó esetek nemcsak konkrét jogi problémákat vetnek fel, hanem messzebb mutató elméleti kérdések kiindulópontjai is lehetnek. Így például joggal vetődhet fel a kérdés: Ha a haláleset rossz gyógyszerezés következménye, felel-e az orvos? Része volt-e az utókezelés az orvos gyógyítótevékenységének a római jog értelmezésében? Mindezeknek a kérdéseknek a megválaszolása nem szakadhat el a római jog komplex felelősségi rendszerének bemutatásától, valamint a szerződéses és szerződésen kívül okozott károk megtérítésének, a lex Aquilia intézményének, illetve a felelősségi rendszer alapjainak ismertetésétől. Az egyes esetek elemzése során kitérek a ma már klasszikusnak számító római jogi szakirodalom álláspontjára, továbbá a kortárs hazai és külföldi szerzők nézeteire is. Ezen példák bemutatása egyrészt a deliktuális felelősség kialakulásának egy sajátos állomását tárja fel, másrészt hozzájárulhat a modern egészségügyi felelősség fogalmának elméleti szintű továbbfejlesztéséhez.
APA, Harvard, Vancouver, ISO, and other styles
4

Szabó, Sarolta. "A nemzetközi szerződésekre alkalmazandó jog meghatározása, különös tekintettel a Róma I. rendelet alkalmazási körére és a jogválasztásra." Külgazdaság 61, no. 3-4 (2017): 24–51. http://dx.doi.org/10.47630/kulg.2017.61.3-4.24.

Full text
Abstract:
A Róma I. rendelet a szerződéses kötelezettségekre alkalmazandó jog meghatározásáról az ún. Római Egyezmény szabályain alapul és annak rendelkezéseit váltja fel, így az a 2009. december 17-ét követően kötött szerződésekre irányadó. A tanulmány elsőként a Róma I. rendelet hatályának komplex szabályozását mutatja be az Európai Unió Bíróságának legújabb ítéletei tükrében. Másodikként pedig a rendelet 3. cikkében lefektetett jogválasztás szabályait elemzi összevetve azokat a magyar Kódex és a készülő nemzetközi magánjogitörvény-tervezet rendelkezéseivel.
APA, Harvard, Vancouver, ISO, and other styles
5

Hamza, Gábor. "A római jog szerepe a jogászképzésben." Gerundium 9, no. 4 (2019): 39–53. http://dx.doi.org/10.29116/gerundium/2018/4/3.

Full text
Abstract:
Die Rolle des römischen Rechts in der Juristenausbildung. Im ersten Teil der Abhandlung behandelt der Verfasser dieser Studie die unterschiedlichen Interpretationen des Begriffs „römisches Recht” (ius Romanum) im Mittelalter und in der Neuzeit. Er befaßt sich mit der Richtung „heutiges römisches Recht” im Laufe des 19. Jahrhunderts. Es wird auch das Verhältnis zwischen dem römischen Recht und dem ius patrium im Zeitalter der großen Kodifkationen in Europa analysiert. Im nächsten Teil des Aufsatzes gibt der Verfasser einen Überblick über die verschiedenen Formen des Unterrichtes des römischen Rechts in einer Anzahl der europäischen Staaten. Er unterstreicht die Bedeutung des Faches „Privatrechtsgeschichte der Neuzeit” für den Unterricht des römischen Rechts in Deutschland. Des weiteren werden die unterschiedlichen Ansichten im Hinblick auf die Relevanz des Unterrichts des römischen Rechts einer eingehenden Analyse unterzogen. Der Autor befasst sich mit dem Projet Francoltalien des Contrats et des Obligations v. J. 1928 vom Aspekt seines römischrechtlichen Inhalts her. Im letzten Teil der Abhandlung betont der Verfasser die Bedeutung des römischen Rechts für die Rechtsangleichung bzw. Rechtsvereinheitlichung in der Europäischen Gemeinschaft bzw. in der Europäischen Union (EU). Er hebt die Relevanz der verschiedenen römischrechtlichen Institute und Konstruktionen für die Dogmatik des modernen Zivilrechts bzw. Privatrechts hervor. Der Autor kommt zur Schlußfolgerung, dass das römische Recht im privatrechtlichen Bereich auch durch die Anwendung der allgemeinen Grundsätze (Prinzipien) des Rechts eine herausragende Rolle spielen kann, wobei jedoch dem Aspekt der Dekontestualisierung Rechnung getragen werden soll. Das römische Recht spielt auch als tertium comparationis im Bereich der Rechtsvergleichung eine nicht zu unterschätzende Rolle. Die immer mehr wahrnehmbare Tendenz der Konvergenz der unterschiedlichen Rechtsordungen fördert diese Rolle des römischen Rechts, wodurch auch dessen Gewicht in der Juristenausbildung erheblich zunimmt und auch in der Zukunft zunehmen wird.
APA, Harvard, Vancouver, ISO, and other styles
6

Sándor, István. "A római jogi tankönyv és kézikönyv jubileumi kiadásáról." Belügyi Szemle 69, no. 5 (2021): 869–74. http://dx.doi.org/10.38146/bsz.2021.5.9.

Full text
Abstract:
Egészen rendkívüli, sőt példa nélküli a magyar és a külföldi jogi szakirodalom körében egyaránt az, hogy egy tankönyv vagy kézikönyv – egy kivételével – huszonöt továbbfejlesztett, azaz átdolgozott és bővített kiadásban jelenjen meg. Ez az ünnepi pillanatnak is joggal tekinthető esemény 2020 szeptemberében következett be a Hamza Gábor akadémikus és Földi András tanszékvezető egyetemi tanár által jegyzett, „A római jog története és institúciói” című mű esetében (Földi & Hamza, 2020) 1. A 2000-ben nívódíjban részesített tankönyv, amelyet nem csak a joghallgatók, a romanisták és civilisták, de a jogászok általában előszeretettel használnak, példaértékűen alapos és részletes módon ismerteti a római jog történetét és egyes jogintézményeit, különös hangsúlyt fektetve annak a hatályos jogokra való hatására is.
APA, Harvard, Vancouver, ISO, and other styles
7

Varga Zs., András. "A házasság és a család mint keresztény és európai értékek." Acta Humana 8, no. 4 (2020): 187–206. http://dx.doi.org/10.32566/ah.2020.4.7.

Full text
Abstract:
A tanulmány áttekinti a házasságra és a családra vonatkozó legfontosabb nemzetközi emberi jogi dokumentumokat. Ezek rendelkezéseit tárgyuk szerint csoportosítva kísérel meg következtetést levonni a két társadalmi jelenség nemzetközi jogi védelmének jellegére. Ezt követően áttekinti, hogy a házasság és a család mennyire tekinthető az európai kultúra lényeges összetevőjének. Az ószövetségi zsidó és a római birodalmi jog házasságfelfogásából kiindulva, az ezeket az értékeket továbbvivő Katolikus Egyház szabályainak áttekintése után bemutatja a kortárs egyetemes és hazai egyházi felfogást. Mindennek eredményeként vonja le azt a következtetést, hogy az európai kultúra a bemutatott házasság- és családfelfogásra épül. Ennek elvetése vagy lehetetlen, vagy egy másik kultúra létrehozását jelentené.
APA, Harvard, Vancouver, ISO, and other styles
8

SZILVIA, NEMES. "FIKTÍV KÖLCSÖNSZERZŐDÉSEK AZ AGORANOMOSOK GYAKORLATÁBAN." Antik Tanulmányok 64, no. 1 (2020): 15–32. http://dx.doi.org/10.1556/092.2020.00002.

Full text
Abstract:
A görög jogon alapuló hellenisztikus Egyiptom szerződési gyakorlatában a halasztott adásvételi szerződések egy sajátos konstrukciójaként emlegetik az ún. fi ktív kölcsönszerződéseket. Amíg a római jog jól ismertún. konszenzuálszerződéseiről, ekként az adásvételről (emptio venditio), ahol a halasztott adásvételi konstrukciók is peresíthetőek, addig a görög jog mindvégig megmaradt a készvételnél, és ehhez képest csak pótlólagos megoldásokat alkalmazott. Ezen megoldások egyikét jelentették az ún. fi ktív kölcsönszerződések (συγγραϕὴ δανείου), amelyeknél – miként Fritz Pringsheim hangsúlyozza – amennyiben az eladó meghitelezte a vevőnek a vételárat, és az adásvételt kölcsönnek „álcázta”, a vétel alapján nem, de a kölcsön alapján perelhet. Több dokumentum is fennmaradt, amely ezt a gyakorlatot tanúsítja, ugyanakkor a legújabb papirológiai kutatások eredményeként ezen okiratok közül némelyek felülvizsgálatra szorulnak a tekintetben, hogy milyen szerződést is tartalmaznak.
APA, Harvard, Vancouver, ISO, and other styles
9

Hamza, Gábor. "Emlékezés James Bryce-ra (1838-1922), a kiemelkedő államférfira és a római jog jeles művelőjére." Polgári szemle 17, no. 1-3 (2021): 227–30. http://dx.doi.org/10.24307/psz.2021.0716.

Full text
APA, Harvard, Vancouver, ISO, and other styles
10

Nótári, Tamás. "Adalékok a legis actio sacramento in rem eredetéhez." Antik Tanulmányok 51, no. 1 (2007): 71–94. http://dx.doi.org/10.1556/anttan.51.2007.1.5.

Full text
Abstract:
A legis actio sacramento in rem mindmáig a római jog szakirodalmának legvitatottabb kérdései közé tartozik, irodalma mára könyvtárnyivá duzzadt, annak hozzávetőleges feldolgozása is önálló tanulmány tárgyát képezhetné. A legis actio sacramento in rem eredetének magyarázata kapcsán több, egymástól többé-kevésbé világosan elkülönülő irányzatot különböztethetünk meg, vizsgálódásunk szempontjából a legfontosabbnak az esküelméletet és a magánharcról szóló teóriát tekinthetjük. A legis actio sacramento eredendően szakrális jellegét hangsúlyozza az esküteória, amely szerint a pervesztes fél hamis esküjét, sacramentumát megtorló istenség expiatiója lehetett a közösségi kontroll fő célja, ezt az elméletet a vindicatio erősen formalizált, vallási-mágikus carmenként megjelenő szövege is alátámasztja. Jheringre vezetik vissza - noha jóval korábbi - a magánharcelméletet, amelynek az a lényege, hogy a felek kezdetben tényleges harcot folytattak a köztük vita tárgyát képező dologért, ám a közösség (az állam) a belső békét megőrizendő e harcot saját ellenőrzése alá vonta, s ezért e harcra a legis actio sacramento in rem általunk ismert formájában már csak szimbolikusan, a lándzsa (hasta) helyett használt pálca (festuca) jelzésszerű alkalmazásával került sor. Célunk csupán annyi, hogy egy - főként a forrásokra, részben a szakirodalom eddigi eredményeire alapozott - lehetőséget villantsunk fel, amely a legis actio sacramento in rem struktúrájában a szakralitás és a magánharc motívumait nem egymásnak ellentmondó, hanem szerves kiegészítő komponensként elegyíti.
APA, Harvard, Vancouver, ISO, and other styles
More sources

Books on the topic "Római jog"

1

Földi, András. A római jog története és instituciói. Nemzeti Tankönyvkiadó, 2005.

APA, Harvard, Vancouver, ISO, and other styles
2

Berger, Adolf. Encyclopedic dictionary of Roman law. Lawbook Exchange, 2002.

APA, Harvard, Vancouver, ISO, and other styles
3

Hamza, Gábor. Az európai magánjog fejlődése: A modern magánjogi rendszerek kialakulása a római jogi hagyományok alapján. Nemzeti Tankönyvkiadó, 2002.

APA, Harvard, Vancouver, ISO, and other styles
4

Benedek, Ferenc, and Róbert Szekeres. A pécsi joghistóriai műhely az ezredfordulón. JPTE Állam- és Jogtudományi Kar, 1999.

APA, Harvard, Vancouver, ISO, and other styles
5

Kajtár, István, and Márta Font. A Magyar államiság első ezer éve: A Pécsi Tudományegyetem Állami- és Jogtuományi Karának Jogtörténeti és Római Jogi Tanszéke és Bölcsészettudományi Karának Középkori és Koraújkori Történeti Tanszéke szervezésében azonos címen 2000. december 15-én megrendezett konferencia anyaga. [s.n.], 2000.

APA, Harvard, Vancouver, ISO, and other styles
We offer discounts on all premium plans for authors whose works are included in thematic literature selections. Contact us to get a unique promo code!

To the bibliography