To see the other types of publications on this topic, follow the link: Terhune.
Journal articles on the topic 'Terhune'
Create a spot-on reference in APA, MLA, Chicago, Harvard, and other styles
Consult the top 35 journal articles for your research on the topic 'Terhune.'
Next to every source in the list of references, there is an 'Add to bibliography' button. Press on it, and we will generate automatically the bibliographic reference to the chosen work in the citation style you need: APA, MLA, Harvard, Chicago, Vancouver, etc.
You can also download the full text of the academic publication as pdf and read online its abstract whenever available in the metadata.
Browse journal articles on a wide variety of disciplines and organise your bibliography correctly.
1
Tsumura, Hirofumi. "On evaluation formulas for double L-values." Bulletin of the Australian Mathematical Society 70, no. 2 (2004): 213–21. http://dx.doi.org/10.1017/s0004972700034432.
Full textAbstract:
In this paper, we give some evaluation formulas for the values of double L-series of Tornheim's type, in terms of the Dirichlet L-values and the Riemann zeta values at positive integers. As special cases, these give the formulas for double L-values given by Terhune.
2
Luhrmann, Tanya Marie, Kara Weisman, Felicity Aulino, et al. "Reply to Terhune and Jamieson: The nature of absorption." Proceedings of the National Academy of Sciences 118, no. 32 (2021): e2109120118. http://dx.doi.org/10.1073/pnas.2109120118.
Full text
3
Kumar, V. K. "Reflections on the varieties of hypnotizables: A commentary on Terhune and Cardeña." Consciousness and Cognition 19, no. 4 (2010): 1151–53. http://dx.doi.org/10.1016/j.concog.2010.04.006.
Full text
4
Calderón Carvajal, Carlos. "Validación de la escala de nacionalismo de terhune en una muestra de población chilena." Salud & Sociedad 1, no. 3 (2010): 205–21. http://dx.doi.org/10.22199/s07187475.2010.0003.00005.
Full text
5
Balakin, Alexei V., Sergey V. Garnov, Vladimir A. Makarov, et al. "“Terhune-like” transformation of the terahertz polarization ellipse “mutually induced” by three-wave joint propagation in liquid." Optics Letters 43, no. 18 (2018): 4406. http://dx.doi.org/10.1364/ol.43.004406.
Full text
6
Morigaki, Kazuo. "Light-induced defect creation processes and light-induced defects in hydrogenated amorphous silicon." European Physical Journal Applied Physics 90, no. 2 (2020): 20101. http://dx.doi.org/10.1051/epjap/2020190257.
Full textAbstract:
We have proposed a model of light-induced defect creation processes and light-induced defects. Recently, important results using pulsed electron-nuclear double resonance (ENDOR) by Fehr et al. [M. Fehr, A. Schnegg, C. Teutloff, R. Bittl, O. Astakhov, F. Finger, B. Rech, K. Lips, Phys. Status Solidi A 207, 552 (2010)] have been reported, so that these results are interpreted on the basis of our model. Fehr et al. have observed ENDOR signals due to hydrogen nuclei distributed around a dangling bond. The ENDOR spectra due to hydrogen nuclei being located with distance of r from the dangling bond have been calculated, taking into accounts the dipolar interaction, and also the Fermi-type contact hyperfine interaction for the H-related dangling bond (HDB) that is a dangling bond having hydrogen at a nearby site. The typical features of the observed ENDOR spectra are that the spectrum has a shoulder at the low frequency side from the natural NMR frequency of hydrogen and it has a dip in the central part. The calculated ENDOR spectrum of HDB exhibits such a shoulder. This is consistent with our model of light-induced defects such as HDB. The ENDOR spectra with various values of r are calculated. In this paper, we also deal with the distant ENDOR precisely, using the theory of distant ENDOR by Lambe et al. [J. Lambe, N. Laurance, K.C. McIrvine, R.W. Terhune, Phys. Rev. 122, 1161 (1961)]. The calculated distant ENDOR spectrum shows a dip in the central part. Concerning the dip, Fehr et al. attribute the dip to be due to the suppression of the matrix ENDOR line (this is called the artifact). Thus, it is not obvious whether the dip is due to such an artifact or the central part of the distant ENDOR spectrum.
7
Pickrell, Brent B., and Larry H. Hollier. "Review of “Can This Resident Be Saved? Identification and Early Intervention for Struggling Residents” by Minter RM, Dunnington GL, Sudan R Terhune KP, Dent DL, Lentz AK in J Am Coll Surg 219." Journal of Craniofacial Surgery 26, no. 7 (2015): 2222—s2223. http://dx.doi.org/10.1097/scs.0000000000001764.
Full text
8
Perdanasari, Aurelia T., and Larry H. Hollier. "Review of “Surgical Education and Health Care Reform, Defining the Role and Value of Trainees in an Evolving Medical Landscape” by Fayanju OM, Aggarwal R, Baucom RB, Ferrone CR, Massaro D, Terhune KP in Ann Surg 265." Journal of Craniofacial Surgery 28, no. 5 (2017): 1391–92. http://dx.doi.org/10.1097/scs.0000000000003796.
Full text
9
Brand, Richard A., and Kirk W. Dabney. "50 Years Ago in CORR: The Role of the Orthopaedic Surgeon in the Management of Cerebral Palsy S. Ralph Terhune MD, Paul W. Shannon MD, Fred H. Devane MD, J. Carter Denton MD CORR 1958;11:132–173." Clinical Orthopaedics and Related Research® 470, no. 5 (2012): 1520–21. http://dx.doi.org/10.1007/s11999-012-2261-3.
Full text
10
Saadeddin, GÖMEÇ. "Terhin Yazıtı’nın Tarihi Açıdan Değerlendirilmesi." Ankara Üniversitesi Dil ve Tarih-Coğrafya Fakültesi Tarih Bölümü Tarih Araştırmaları Dergisi 17, no. 28 (1995): 1. http://dx.doi.org/10.1501/tarar_0000000093.
Full text
11
Guba, Georgina. "Cikkismertetés: A kóros tápláltsági állapot kettős terhe és egészségre gyakorolt hatásai." Egészségfejlesztés 61, no. 2 (2020): 96–97. http://dx.doi.org/10.24365/ef.v61i2.572.
Full textAbstract:
A kóros tápláltsági állapot vizsgálata a kezdetektől fogva két különböző nézőpontból történik: a krónikus és akut alultápláltság, csökkent energiabevitel, mikrotápanyag-hiány, valamint a túlsúly, elhízás és a túlzott táplálékbevitel szempontjából. A globális táplálkozási átmenet az élelmiszerkörnyezet és az életfeltételek gyors változásán keresztül a kóros tápláltsági állapot kettős terhének kialakulásához (double burden of malnutrition, DBM) vezetett, melyben az alultápláltság és a túlsúly elkülönítése nem lehetséges, ám a két probléma párhuzamosan vizsgálható. Az egyének egyre nagyobb hányada van kitéve élete során az alultápláltság különböző formáinak és a DBM-nek. A DBM különböző formái az egyén élete folyamán és a generációk között is kölcsönhatásba léphetnek.
12
Apor, Péter, and Attila Rádi. "Physical activity and training against obesity." Orvosi Hetilap 151, no. 28 (2010): 1125–31. http://dx.doi.org/10.1556/oh.2010.28802.
Full textAbstract:
A járványként terjedő túlsúly és kövérség, valamint a fizikai inaktivitás, illetve az ezekből eredő krónikus betegségek (szív-ér betegségek, cukorbaj, egyes daganatfajták, mozgatórendszeri ártalmak) egyre emelkedő terhe ellen közösségi szinten csak az egészséges összetételű és mennyiségű táplálkozás, valamint a rendszeres testmozgás segít. A dolgozat a testmozgással elért klinikai előnyöket, a hatásmechanizmusokat, a javasolt mozgásformákat összegezi és gyakorlati tanácsokat ad a mozgásprogram kivitelezésében.
13
Schultz, Kelly P., and Larry H. Hollier. "Review of “Readiness of US General Surgery Residents for Independent Practice” by George BC, Bohnen JD, Williams RG, Meyerson SL, Schuller MC, Clark MJ, Meier AH, Torbeck L, Mandell SP, Mullen JT, Smink DS, Scully RE, Chipman JG, Auyang ED, Terhune KP, Wise PE, Choi JN, Foley EF, Dimick JB, Choti MA, Soper NJ, Lillemoe KD, Zwischenberger JB, Dunnington GL, DaRosa DA, Fryer JP; Procedural Learning and Safety Collaborative (PLSC) in Ann Surg 266." Journal of Craniofacial Surgery 29, no. 2 (2018): 529. http://dx.doi.org/10.1097/scs.0000000000004264.
Full text
14
Papp, Zsuzsanna Katalin. "Krónikus beteg gyermeket nevelő családok pszichoszociális intervenciójáról – terápiás rekreációs táborok." IME - Az egészségügyi vezetők szaklapja 20, no. 2 (2021): 21–27. http://dx.doi.org/10.53020/ime-2021-204.
Full textAbstract:
Jelen tanulmány a súlyos, illetve krónikus betegségben érintett gyerekek és családjaik pszichoszociális jellemzőiről, valamint a rehabilitáció egészségügyi ellátórendszeren kívüli lehetőségeiről ad szakirodalmi áttekintést. A krónikus beteg gyermek egészségügyi állapota, a szülők szubjektív gondviselői terhe, a testvérek pszichoszociális életminősége egymással kölcsönhatásban álló részei a családi rendszernek. Így a gyerekek rehabilitációjáról érdemes interdiszciplinárisan és rendszerszemléletben gondolkozni. A terápiás rekreáció (TR) módszerén alapuló táborokban együtt részt vevő családoknál hatékonyan javíthatók az egyéni és családi pszichoszociális mutatók. A szakirodalmi összefoglaló után egy magyarországi példán, a Bátor Táboron keresztül mutatom be a terápiás rekreáció módszertanának alkalmazási lehetőségeit.
15
Tóth, Szabolcs. "A helyi közösségi közlekedés finanszírozásának környezete." International Journal of Engineering and Management Sciences 4, no. 3 (2019): 190–96. http://dx.doi.org/10.21791/ijems.2019.3.18.
Full textAbstract:
Hazánkban a helyi közösségi közlekedés finanszírozásának megoldása egyre nagyobb terhet jelent a közszolgáltatás ellátásáért felelősöknek. Az ágazat hazai intézményrendszere az európai standardoknak megfelel, azonban a bevételeket elemezve megállapítható, hogy a probléma gyökere alapvetően a magyarországi támogatási struktúrában keresendő. Az ingyenes és a kedvezményes utazások után járó szociálpolitikai menetdíj-támogatási rendszer felülvizsgálata és az árkiegészítés mértékének reális kiigazítása ma már elengedhetetlen, az állami normatív támogatás mértéke nem képes kompenzálni az ebből eredő bevétel kiesést a helyi közösségi közlekedésben. Az önkormányzatoknak a közszolgáltatás ellátásához kapcsolódó finanszírozási terhe évről-évre egyre nagyobb. A folyamatos működés biztosítása mellett elengedhetetlen a szolgáltatás minőségének fenntartása és a magasabb utasszám érdekében az ágazat folyamatos fejlesztése.
16
Farida, Nur, and Eggy Fajar Andalas. "REPRESENTASI KESENJANGAN SOSIAL-EKONOMI MASYARAKAT PESISIR DENGAN PERKOTAAN DALAM NOVEL GADIS PANTAI KARYA PRAMODYA ANANTA TOER." KEMBARA: Jurnal Keilmuan Bahasa, Sastra, dan Pengajarannya 5, no. 1 (2019): 74. http://dx.doi.org/10.22219/kembara.vol5.no1.74-90.
Full textAbstract:
Penelitian ini bertujuan untuk mengetahui representasi kesenjangan sosial-ekonomi antara masyarakat pesisir dengan perkotaan dalam novel Gadis Pantai karya Pramoedya Ananta Toer. Representasi yang dimaksud merupakan cerminan atau gambaran dari kehidupan nyata masyarakat dalam karya sastra. Jenis penelitian ini adalah penelitian deskriptif-kualitatif dengan pendekatan sosiologi sastra. Sumber penelitian ini dari novel Gadis Pantai karya Pramoedya Ananta Toer. Data penelitian ini berupa kutipan, kalimat, dan paragraf yang menunjukkan kesenjangan sosial ekonomi antara masyarakat pesisir dengan perkotaan. Teknik pengumpulan data dilakukan dengan metode membaca dekat, mengidentifikasi data, dan memberi tanda. Teknik analisis data yang digunakan dalam penelitian ini adalah dengan rancangan analisis data yang di dipaparkan oleh Miles dan Huberman melalui langkah-langkah (1) penyeleksian data, (2) pemaparan data, dan (3) penarikan kesimpulan. Hasil penelitian ini memperlihatkan bentuk representasi kesenjangan sosial-ekonomi antara masyarakat pesisir dengan perkotaan dalam lima aspek seperti, aspek ekonomi, aspek pendidikan, aspek lingkungan, aspek sosial, dan aspek budaya. Berdasarkan dari lima aspek tersebut, ditemukan dikotomi bahwa masyarakat pesisir direpresentasikan sebagai masyarakat yang miskin, bodoh, kotor, terhina dan orang bawahan, sedangkan masyarakat perkotaan direpresentasikan sebagai bangsawan, pintar, kaya, terhormat, bersih, dan orang atasan. Hal tersebut terjadi karena pembangunan hanya berorientasi pada perkotaan sebagai pusat peradaban manusia di era kolonial.
17
Farida, Nur, and Eggy Fajar Andalas. "REPRESENTASI KESENJANGAN SOSIAL-EKONOMI MASYARAKAT PESISIR DENGAN PERKOTAAN DALAM NOVEL GADIS PANTAI KARYA PRAMODYA ANANTA TOER." KEMBARA Journal of Scientific Language Literature and Teaching 5, no. 1 (2019): 74. http://dx.doi.org/10.22219/kembara.v5i1.7447.
Full textAbstract:
Penelitian ini bertujuan untuk mengetahui representasi kesenjangan sosial-ekonomi antara masyarakat pesisir dengan perkotaan dalam novel Gadis Pantai karya Pramoedya Ananta Toer. Representasi yang dimaksud merupakan cerminan atau gambaran dari kehidupan nyata masyarakat dalam karya sastra. Jenis penelitian ini adalah penelitian deskriptif-kualitatif dengan pendekatan sosiologi sastra. Sumber penelitian ini dari novel Gadis Pantai karya Pramoedya Ananta Toer. Data penelitian ini berupa kutipan, kalimat, dan paragraf yang menunjukkan kesenjangan sosial ekonomi antara masyarakat pesisir dengan perkotaan. Teknik pengumpulan data dilakukan dengan metode membaca dekat, mengidentifikasi data, dan memberi tanda. Teknik analisis data yang digunakan dalam penelitian ini adalah dengan rancangan analisis data yang di dipaparkan oleh Miles dan Huberman melalui langkah-langkah (1) penyeleksian data, (2) pemaparan data, dan (3) penarikan kesimpulan. Hasil penelitian ini memperlihatkan bentuk representasi kesenjangan sosial-ekonomi antara masyarakat pesisir dengan perkotaan dalam lima aspek seperti, aspek ekonomi, aspek pendidikan, aspek lingkungan, aspek sosial, dan aspek budaya. Berdasarkan dari lima aspek tersebut, ditemukan dikotomi bahwa masyarakat pesisir direpresentasikan sebagai masyarakat yang miskin, bodoh, kotor, terhina dan orang bawahan, sedangkan masyarakat perkotaan direpresentasikan sebagai bangsawan, pintar, kaya, terhormat, bersih, dan orang atasan. Hal tersebut terjadi karena pembangunan hanya berorientasi pada perkotaan sebagai pusat peradaban manusia di era kolonial.
18
Puspita, Natalie, Yohanes Yus Kristian, and Jessica Noviana Onggono. "Resiliensi pada Remaja Perkotaan yang Menjadi Korban Bullying." Jurnal Perkotaan 10, no. 1 (2019): 44–76. http://dx.doi.org/10.25170/perkotaan.v10i1.307.
Full textAbstract:
Bullying adalah perilaku negatif dalam bentuk kekerasan fisik, verbal, atau psikologis yang dilakukan dengan sengaja oleh seseorang atau kelompok orang yang bertujuan untuk menyakiti, melukai, dan merugikan orang lain. Dilihat dari aspek sosial budaya, bullying dipandang sebagai wujud rasa frustasi akibat tekanan hidup dan hasil imitasi dari lingkungan orang dewasa. Lingkungan perkotaan terutama memiliki ciri lebih keras dibandingkan dengan lingkungan pedesaan dimana anak dapat meniru tontonan-tontonan kekerasan yang disuguhkan melalui media teknologi visual yang berkembang pesat dan interaksi individu dengan lingkungannya. Penindasan tersebut menciptakan dampak yang dirasakan oleh remaja sebagai korban bullying yang merasa tidak berdaya, terintimidasi, dan terhina melalui perbuatan agresif. Berkaitan dengan fenomena tersebut, remaja di perkotaan perlu memiliki resiliensi agar mampu bangkit dari keterpurukannya dan menata masa depan yang lebih baik. Resilensi adalah kapasitas yang dimiliki oleh remaja untuk mengatasi situasi-situasi kekerasan atau kesengsaraan yang dialami dalam hidupnya. Metode penelitian menggunakan metode kuantitatif dan termasuk kedalam penelitian deskriptif. Penelitian ini menggunakan Connor-Davidson Resilience Scale yang terdiri dari 25 butir pernyataan yang telah disebarkan kepada 45 responden yang dipilih dengan metode purposive sampling. Analisa data menggunakan teknik statistik deskriptif. Hasil penelitian digunakan sebagai masukan bagi pemerintah, institusi pendidikan, orang tua, guru, dan remaja itu sendiri dimana resiliensi dapat mengurangi dampak psikologis yang ditimbulkan akibat bullying dan membantu korban bullying lebih berdaya dalam mengatasi situasi kekerasan.
19
Decastello, Alice. "Mediation in health." Orvosi Hetilap 149, no. 6 (2008): 265–69. http://dx.doi.org/10.1556/oh.2008.28235.
Full textAbstract:
A szerző bemutatja az alternatív vitarendezési módszer egyik típusát, a közvetítést. A mediációs eljárás lényege, hogy a felek között nem peres eljárás keretén belül egy független, pártatlan harmadik személy, a közvetítő vagy mediátor közreműködésével az egyezség létrejöjjön, amelyben a felek egyező akarattal vesznek részt. A mediátor az eljárás folyamán nem dönt, nem vizsgálja a vétkességet, nem ad jogi tanácsot, nem nyilváníthat saját véleményt, feladata, hogy a felek rövid időn belül (120 nap) közelítsék álláspontjukat, és egyezséget kössenek. A szerző összefoglalja a magyar egészségügyi közvetítői törvény hatálybalépése óta a gyakorlatból levonható tanulságokat, és bemutatja a közvetítői eljárás előnyeit a peres eljárással szemben (az utóbbi hosszadalmas évekig is elhúzódhat). A közvetítés nagy előnye, hogy a mediátort és a feleket titoktartási kötelezettség terheli, az eljárás olcsóbb, mint a bírói út, a felek „megőrizhetik arcukat” (saving face), mivel elkerülik a perből adódó győztes és vesztes pozíciók konfrontálódását, és ezáltal a győztes-győztes formula érvényesül. A szerző elemzi továbbá az eddig hozzáférhető részletes adatokat. A jövőben a törvény módosítását javasoljuk. Különösen sürgető ez a biztosító és a szolgáltató között, miután a felelősségbiztosítás nem fedezi a bíróság által megítélt kártérítési összeget, így a szolgáltató csődközeli állapotba kerülhet; tekintettel arra, hogy a felső limitösszegen felüli (esetenként ötmillió forint) különbözetet a szolgáltató saját költségvetéséből – fenntartási kerete terhére – kényszerül kifizetni. Továbbá szükséges a szakértői tevékenység áttekintése és módosítása, valamint elkerülhetetlen lenne az adatszolgáltatás kötelezővé tétele, mivel enélkül követhetetlen a mediációs eljárások száma az egészségügyben. Ma ugyanis kvázi szívességi alapon történik adatszolgáltatás – ami nem támogatható.
20
Sunarni, Sunarni, Darmin Tuwu, and Ratna Supiyah. "PELAKU PELECEHAN SEKSUAL DAN PROSES PEMBINANNYA (Studi di Lembaga Pembinaan Khusus Anak Kelas II Kota Kendari)." Jurnal Kesejahteraan dan Pelayanan Sosial 1, no. 1 (2020): 33. http://dx.doi.org/10.52423/jkps.v1i1.10876.
Full textAbstract:
Tujuan penelitian ini adalah untuk mengetahui faktor-faktor yang melatar belakangi tindak pelecehan seksual, bentuk-bentuk tindak pelecehan seksual yang dilakukan narapidana anak, dan pola pembinaan narapidana anak di lembaga pembinaan khusus anak Kelas II Kota Kendari. Metode penelitian yang digunakan dalam penelitian ini adalah deskriptif kualitatif, dimana teknik pengumpulan data menggunakan observasi, wawancara dan dokumentasi. Informan dalam penelitian ini adalah anak binaan yang mendapatkan pembinaan, dan pegawai LPKA yang memberikan pembinaan kepada anak binaan dan pihak lain sebagai informan tambahan. Hasil penelitian menunjukkan bahwa Pertama, faktor-faktor yang melatarbelakangi tindak pelecehan seksual terdiri dari: (1) faktor keinginan merupakan suatu kemauan yang sangat kuat yang mendorong si pelaku untuk melakukan sebuah kejahatan. (2) faktor kesempatan merupakan suatu keadaan yang memungkinkan dan mendukung untuk terjadinya sebuah kejahatan, dan (3) faktor lemahnya iman merupakan faktor yang sangat mendasar yang menyebabkan seseorang melakukan sebuah kejahatan. Kedua, bentuk-bentuk tindak pelecehan seksual yang dilakukan anak binaan yaitu (1) menarik perhatian dengan lawan jenis dengan siulan merupakan merupakan tindakan pelecehan seksual yang disampaikan melalui dengan kontak fisik maupun non fisik, (2) menyentuh, menyubit, menepuk tanpa dikehendaki, mencium dan memeluk seseorang yang tidak menyukai pelukan tersebut, dan memperkosa adalah serangan dalam bentuk pemaksaan hubungan seksual dengan melakukan, (3) memamerkan tubuh kepada orang yang terhina karenanya merupakan tindakan pelecehan seksual yang disampaikan melalui kontak fisik maupun non fisik. Proses pembinaan di lembaga pembinaan anak yaitu pembinaan kepribadian yang meliputi: 1. Pembinaan kesadaran beragama untuk meneguhkan keimanan; 2. Pembinaan olahraga untuk kebugaran dan kesehatan tubuh; dan 3. Pembinaan intelektual untuk meningkatkan pengetahuan dan kemampuan berpikir anak.
21
Darmawijaya, Darmawijaya. "PENJELASAN SEJARAH ATAS KELUARNYA ARUNG PALAKKA DARI BARISAN SULTAN HASANUDDIN MENJELANG PERANG MAKASSAR." Walasuji : Jurnal Sejarah dan Budaya 8, no. 1 (2017): 27–43. http://dx.doi.org/10.36869/wjsb.v8i1.103.
Full textAbstract:
Sebagai pemimpin baru Makassar, Sultan Hasanuddin sedang menghadapi ancaman Kompeni Belanda yang semakin kuat. Dalam memperkuat kekuatan Makassar dari ancaman Kompeni Belanda, Sultan Hasanuddin memerintahkan orang Bugis Bone yang berstatus sebagai “budak” untuk bekerja menggali parit di sepanjang Pantai Makassar. Pekerjaan menggali parit itu telah mendorong Arung Palakka memimpin orang Bugis Bone keluar dari barisan Sultan Hasanuddin. Melalui Metode Sejarah dengan pendekatan nilai-nilai budaya danKepemimpinan Humanistik, kajian memperlihatkan, bahwa keluarnya Arung Palakka dari barisan Sultan Hasanuddin menjelang Perang Makassar adalah dipicu oleh implementasi kebijakan Sultan Hasanuddin dalam mempekerjakan Bugis Bone dalam menggali parit sudah di luar batas kemanusiaan. Mereka dipaksa untuk bekerja siang dan malam, tanpa diberikan istirahat dan perhatian yang memadai. Kebijakan seperti inilah yang membuat siri’ (harga diri) orang Bugis semakin terhina sehingga mendorong Arung Palakka memimpin orang Bugis Bone keluar dari barisan Sultan Hasanuddin agar orang Bugis Bone bisa merdeka dari kekuasaan Makassar. Dalam rangka mencapai tujuan itu, Arung Palakka meminta bantuan kepada Kompeni Belanda yang sudah lama mengincar Makassar. Bagi Sultan Hasanuddin berperang melawan Kompeni Belanda adalah perjuangan demi membela siri (harga diri) orang Makassar, karena Kompeni Belanda ingin menaklukkan Makassar. Arung Palakka dengan bantuan Kompeni Belanda berhasil memerdekakan orang Bone. Dari kekuasaan Makassar. Kompeni Belanda pun berhasil pula menaklukkan Makassar, sedangkan Sultan Hasanuddin sendiri berhasil pula membela siri (harga diri) orang Makassar secara terhormat sampai Makassar jatuh ke tangan Kompeni Belanda. Apabila Sultan Hasanuddin mampu memperlakukan orang Bone secara manusiawi dalam mengerjakan parit itu dan membangun komunikasi politik yang baik dengan para bangsawan Bugis, seperti Arung Palakka, maka Sultan Hasanuddin berpeluang menjadi seorang pemimpin yang tangguh di masa itu yang sulit untuk ditembus oleh Kompeni Belanda.
22
Hanum, Fathikah Fauziah. "Konseptual Pemanfaatan Model Media Web Moodle dalam Pembelajaran PPKn di Sekolah Menengah Atas." Jurnal Kewarganegaraan 17, no. 1 (2020): 1. http://dx.doi.org/10.24114/jk.v17i1.18700.
Full textAbstract:
This paper aims to describe the form of Moodle web media for Civic Education learning in Senior High School and how it is used in learning. Based on previous research that some students need web-based learning media, it is necessary to determine the concept of the type of media and how the steps. This research is descriptive and this is done by literature review. The results of the study show that the concept of the model of media used in web-based media development is digital-based multimedia because the characteristics of Moodle's web media in it contain a combination of various media and connected with the internet network. Whereas the learning model is blended learning in the form of face-to-face mixed learning and e-learning in time and proportion of the use of mixed learning is flexible and online learning is used as a compliment.--------------Tulisan ini bertujuan menggambarkan bentuk media web Moodle untuk pembelajaran PPKn di Sekolah Menengan Atas serta bagaimana pemanfaatannya dalam pembelajaran. Berdasarkan penelitian sebelumnya bahwa beberapa siswa membutuhkan media pembelajaran berbasis web, maka perlu menentukan konsep jenis model media dan bagaimana langkah-langkahnya. Penelitian ini adalah penelitian deskriptif dan hal ini dilakukan dengan kajian pustaka. Hasil kajian menunjukkan bahwa konsep model media yang digunakan dalam pengembangan media berbasis web adalah multimedia berbasis digital karena karakteristik dari media web moodle ini di dalamnya berisi kombinasi dari berbagai media dan terhubng dengan jaringan internet. Sedangkan model pembelajarannya adalah blended learning yang berupa pembelajaran campuran tatap muka dan e-learning namu waktu dan porposi penggunaan pembelajaran campuran adalah bersifat fleksibel serta pembelajaran online digunakan sebagai pelengkap.
23
Hanum, Fathikah Fauziah. "Konseptual Pemanfaatan Model Media Web Moodle dalam Pembelajaran PPKn di Sekolah Menengah Atas." Jurnal Kewarganegaraan 17, no. 1 (2020): 1. http://dx.doi.org/10.24114/jk.v17i1.18700.
Full textAbstract:
This paper aims to describe the form of Moodle web media for Civic Education learning in Senior High School and how it is used in learning. Based on previous research that some students need web-based learning media, it is necessary to determine the concept of the type of media and how the steps. This research is descriptive and this is done by literature review. The results of the study show that the concept of the model of media used in web-based media development is digital-based multimedia because the characteristics of Moodle's web media in it contain a combination of various media and connected with the internet network. Whereas the learning model is blended learning in the form of face-to-face mixed learning and e-learning in time and proportion of the use of mixed learning is flexible and online learning is used as a compliment.--------------Tulisan ini bertujuan menggambarkan bentuk media web Moodle untuk pembelajaran PPKn di Sekolah Menengan Atas serta bagaimana pemanfaatannya dalam pembelajaran. Berdasarkan penelitian sebelumnya bahwa beberapa siswa membutuhkan media pembelajaran berbasis web, maka perlu menentukan konsep jenis model media dan bagaimana langkah-langkahnya. Penelitian ini adalah penelitian deskriptif dan hal ini dilakukan dengan kajian pustaka. Hasil kajian menunjukkan bahwa konsep model media yang digunakan dalam pengembangan media berbasis web adalah multimedia berbasis digital karena karakteristik dari media web moodle ini di dalamnya berisi kombinasi dari berbagai media dan terhubng dengan jaringan internet. Sedangkan model pembelajarannya adalah blended learning yang berupa pembelajaran campuran tatap muka dan e-learning namu waktu dan porposi penggunaan pembelajaran campuran adalah bersifat fleksibel serta pembelajaran online digunakan sebagai pelengkap.
24
Apor, Péter. "Costs of health. Costs-effectiveness in case of lifestyle changes." Orvosi Hetilap 151, no. 19 (2010): 788–94. http://dx.doi.org/10.1556/oh.2010.28771.
Full textAbstract:
A mozgásszegény életvitel és a testzsírfelesleg által okozott krónikus kardio-vaszkulo-metabolikus betegségek anyagi terhe nagyon tetemes mind az egyén, mind az országok számára. Kulturális, etnikai, szociális és egyéb különbözőségek miatt számszerűségben jelentősen eltér ezek kezelésének, illetőleg megelőzésének az ára, de a világ bármely részében olcsóbb a megelőzés a testmozgás és az egészséges étkezés terjesztésével, mint amennyibe ez a gyógyszerekkel kerül. Igen különböznek az erre irányuló beavatkozások költségei és a hatásfokok is, azonban sok adat, tanulmány, elemzés áll a rendelkezésre ahhoz, hogy a helyi viszonyoknak leginkább megfelelőnek vélt módszert vagy módszerkombinációt bevezessük. A még egészséges populáció megérintése sokkal olcsóbb, míg a már veszélyeztetettek bevonása a megelőzésbe, a progresszió fékezésébe nagyobb találati valószínűségű, de drágább beavatkozással oldható meg. A rehabilitációt csak érinti a dolgozat, de a testmozgás növelése és a jobb étkezés mindenképen hatékony a jó minőségben, munkaképesen leélt életévekkel és az egészségügyi kiadásokkal számolva. A dolgozat példákat ismertet a modern irodalom alapján. A minimálisan szükséges fizikai aktivitás – heti ötször félórányi, heti legalább 1000 kalóriát igénylő testmozgás mérsékelt-közepes intenzitással, ezenfelül az izomzat tömegét és erejét megtartó rezisztencia(erő)gyakorlatok, valamint az ízületi mozgékonyságot őrző nyújtások és gimnasztika – elérése évi néhány száz, néhány tízezer euróból/dollárból megoldható.
25
Bényi, Mária, Zsuzsanna Kéki, Péter Rákos-Zichy, Vilmosné Panics, and Ivett Honvéd. "Frequency of drug consumption and falls in a one-year follow-up study among the inhabitants of nursing homes." Orvosi Hetilap 149, no. 43 (2008): 2053–59. http://dx.doi.org/10.1556/oh.2008.28443.
Full textAbstract:
Az időskori esések egészségügyi, szociális, gazdasági terhe igen jelentős napjainkban is. A demográfiai változások következtében a problémával továbbra is számolni kell. Európa-szerte nagy figyelem hárul az időskori balesetek megelőzésére. A szerzők egy európai uniós program keretében kutatást végeztek a szociális otthoni körülmények között élők esési gyakoriságáról, illetve annak okairól. Cél: A kutatás célja az volt, hogy az esések gyakoriságán kívül azok háttere is feltárásra kerüljön, különös tekintettel a gyógyszerfogyasztásra. Adatok, módszer: Egységes kérdőív alapján két szociális otthonban, amelyeknek együtt 1016 lakója van, egyéves vizsgálat történt. A munka során az ápolószemélyzet rögzített minden esést és azok körülményeit, következményeit. Az okok között kiemelt helyen szerepeltek a környezeti tényezők mellett a fogyasztott gyógyszerek. Ez utóbbiakat az elnevezésük alapján tovább vizsgáltuk, a hatásukat és az elesést okozó mellékhatásukat illetően. Az adatfeldolgozás SPSS 14.0 programmal történt. Eredmények: A szociális otthonok lakói között 1013 esés történt a 12 hónap során. Az esetek kétharmadában valamilyen egészségügyi ellátást igényelt az elesett személy. A leggyakrabban horzsolás, zúzódás, illetve bőrsérülés jött létre (20–24%). Combnyaktörés 3%-ban, egyéb törés 1,8%-ban következett be. Szinte minden lakó fogyaszt gyógyszert: 19% háromfélét vagy annál kevesebbet, a többség ennek a többszörösét. Az egy főre jutó maximális gyógyszerfogyasztás 19 volt, az átlag 6. Az esést okozó mellékhatások tekintetében a maximum 43 volt, az átlag 14. Az egyes mellékhatások gyakoriságát, halmozódását külön is bemutatjuk. Következtetések: Az időskori esések száma, aránya jelentős a szociális otthonban élők körében. Ennek egyik oka lehet az igen nagy mennyiségű gyógyszerfogyasztás, amelynek mellékhatása következtében nő az elesés rizikója.
26
Gulácsi, László, István Májer, Imre Boncz, et al. "Hospital costs of acute myocardial infarction in Hungary; 2003–2005." Orvosi Hetilap 148, no. 27 (2007): 1259–66. http://dx.doi.org/10.1556/oh.2007.28109.
Full textAbstract:
Magyarországon jelentős az akut myocardialis infarctust szenvedett betegek száma, ezért elengedhetetlen a betegségteher (disease burden) pontosabb megismerése. Célkitűzés: Tanulmányunkban azt vizsgáljuk, hogy mekkora a finanszírozót érintő teher a hospitalizált, szívinfarktust szenvedett betegek esetén, az aktív és a krónikus kórházi ellátásban, valamint a járóbeteg- és az alapellátás területén, illetve felbecsüljük, hogy mekkora a társadalmat érintő indirekt költség. Módszer: Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár adatbázisa alapján elemeztük az „új” infarktust szenvedett betegek aktív és krónikus kórházi ellátásának költségeit a 25 évnél idősebb populáció körében a 2003. májusi megbetegedést követő 12 és 24 hónapban. A betegeket nemek szerinti, és 25–44, 45–64, 65+ éves alcsoportokba osztottuk. Egyéb költségelemként figyelembe vettük a házi-, szakorvosi vizitek, betegszállítás, valamint a munkából való kiesés átlagköltségeit. Eredmények: Az akut myocardialis infarctus aktív kórházi ellátásának átlagos egészségbiztosítási költsége a megbetegedést követő 12 hónapban a nőknél általában magasabb, mint a férfiaknál: 476,3 ezer Ft vs 391,1 ezer Ft (65+ év); 429,1 Ft vs 389,4 ezer Ft (45–64 év) és 229,5 ezer Ft vs 240,6 ezer Ft (25–44 év). A krónikus ellátás terhe betegenként 15–40 ezer Ft az első évben, és az aktív ellátás költsége is hasonló nagyságrendű (22–54 ezer Ft/fő) az infarktus után 13–24 hónappal. Következtetések: Becslésünk szerint az évente közel 12 ezer hospitalizált infarktust szenvedett beteg direkt egészségügyi költségeire a biztosító 4,4 Mrd Ft-ot költött a betegséget követő első 12 hónapban, 3,6 Mrd Ft-ot aktív és 370 millió Ft-ot a krónikus kórházi ellátásban. Egy AMI elkerülésével 345–565 ezer Ft (kor és nem szerint különbözően) direkt egészségügyi költség takarítható meg az első 12 hónapban. Becslésünk szerint az AMI indirekt költsége a munkaképes korúak körében meghaladja a 840 millió Ft-ot egy évben (177 829 Ft/fő).
27
Sárváry, Andrea, Réka Majer, and Renáta Jávorné Erdei. "Lelki egészség Nyíregyháza lakosai körében." Egészségfejlesztés 60, no. 5 (2019): 46–56. http://dx.doi.org/10.24365/ef.v60i5.519.
Full textAbstract:
Bevezetés: A lelki egészséget nem lehet különválasztani a demográfiai változóktól, életmód tényezőktől és a fizikai paraméterektől, mert ezek dinamikus kölcsönhatásban vannak egymással. Kutatásunk célja annak kiderítése volt, hogy Nyíregyháza város lakossága milyen mutatókkal rendelkezik a lelki egészség szempontjából: a lakosok hogyan jellemzik magukat a jól-lét és lelki egészség konstruktumában, mennyire élik meg stresszesnek az életüket, hogy alakulnak a depressziót mérő mutatók, és mennyire érzik, hogy értelmes életet élnek. Módszertan: Kutatásunkban a 386 nyíregyházi lakos vett részt: 142 férfi (36,8%) és 244 nő (63,2%). Átlag életkor 49,96 év. A következő mérőeszközöket alkalmaztuk: WHO Általános Jól-lét Skála (WBI-5), Rövidített Beck Depresszió Kérdőív, Rövidített Stressz és Megküzdés Kérdőív élet értelmességét mérő alskála (BSCI-LM), Észlelt stressz kérdőív (PSS), Lelki Egészség Kérdőív (GHQ) és az Egészségi állapot önbecslése. Leíró statisztikát, 2 mintás T-próbát, ANOVA próbát és korrelációanalízist alkalmaztunk. Eredmények: A Jól-lét Skála átlagértéke az egészségi állapot romlásával csökken, a jövedelem emelkedésével emelkedik (p=0,001). A depressziós tünetek súlyossága szignifikánsan nő az életkor emelkedésével (p=0,002) és az egészségi állapot romlásával (p<0,000). Az élet értelmességét mérő alskála átlagértéke szignifikánsan emelkedik a nettó jövedelem emelkedésével (p=0,048) és az egészségi állapot egyre kedvezőbb megítélésével (p=0,000). Szignifikánsan magasabb a stressz szintje azoknak, akik saját egészségi állapotukat nagyon rossznak értékelik (p<0,005), és nagyobb mentális funkciócsökkenés tapasztalható az ő esetükben (p=0,000). Az észlelt stressz szintje és a mentális funkciócsökkenés a jövedelmi kategóriák közül a felső-középosztályban szignifikánsan emelkedettebb. Következtetés: Eredményeink szerit az idősebb kor, a kedvezőtlennek ítélt egészségi állapot és az anyagi helyzet negatív módon befolyásolják a lelki egészséget. Éppen ezért az idősek, a betegek és a kedvezőtlen anyagi helyzetben levő személyek pszichés támogatására az egészségügyi és szociális szakmában dolgozóknak kiemelt figyelmet kell szentelni. Vizsgálatunk alapján úgy tűnik, hogy a megélt élethelyzet szubjektív terhe a meghatározó, és nem az objektív demográfiai mutatók.
28
Akbar, Muhammad Habib. "Busana, Tubuh, dan Maskulinitas Hegemonik dalam Novel No Knives in the Kitchens of This City." Buletin Al-Turas 26, no. 1 (2020): 69–83. http://dx.doi.org/10.15408/bat.v26i1.13986.
Full textAbstract:
This article discusses how the author describes Sawsan's body and clothing and whether Sawsan is controlled by a system of hegemonic masculinity and male gaze. This study uses descriptive-analytical method to get a detailed description or description of the main character in Khaled Khalifa’s novel No Knives in the Kitchens of this City as the object of the study. The data in this study are all corpuses related to the main character collected by marking, rewriting, and grouping according to the research questions raised. All data collected ware analyzed qualitatively with relevant concepts and approaches. The study indicates that the main character, Sawsan, was a woman who opposes and even destroys the rules and customs of her family and is dubbed as irrepressible. In addition, this study also shows that Sawsan looked an independent and uncontrolled woman; though her body and clothing remain under control of a system that occupied her perception of herself as a woman. Based on the data analysis it can be concluded that Sawsan is dominated by male perceptions including hegemonic masculinity and man's gaze towards her body that influenced her psychological conditions such as being proud, confident, and insulted. Artikel ini membahas bagaimana pengarang mendeskripsikan tubuh dan busana Sawsan dan apakah Sawsan terkontrol dengan suatu sistem yang disebut maskulinitas hegemonik dan male gaze. Penelitian ini menggunakan metode deskriptif-analitis untuk mendapatkan deskripsi atau uraian detail mengenai tokoh utama di dalam novel No Knives in the Kitchens of this City karya Khaled Khalifa sebagai objek kajiannya. Data dalam penelitian ini adalah seluruh korpus yang berhubungan dengan tokoh utama yang dikumpulkan dengan cara menandai, menuliskan kembali, dan mengelompokkan sesuai dengan pertanyaan penelitian yang diajukan. Seluruh data terkumpul dianalisis secra kualitatif dengan konsep dan pendekatan yang relevan. Hasil penelitian ini menunjukkan bahwa tokoh Sawsan merupakan seorang perempuan yang menentang bahkan merusak tata aturan dan adat istiadat keluarganya sehingga dijuluki sang pemberontak. Selain itu, hasil penelitian ini juga memperlihatkan meskipun Sawsan terlihat sebagai seorang wanita yang mandiri, bebas, dan tidak bisa diatur; tubuh dan busananya tetap terkontrol oleh suatu sistem yang menguasai persepsi akan dirinya sendiri sebagai seorang wanita. Berdasarkan analisis data dapat disimpulkan bahwa Sawsan dikuasai oleh persepsi laki-laki termasuk maskulinitas hegemonik dan male gaze terhadap tubuhnya dan mempengaruhi keadaan jiwanya seperti membuat bangga, percaya diri, dan terhina. يكشف هذا المقال عن شخصية سوسان في رواية خالد خليفة بعنوان " لا سكاكين في مطابيخ هذه المدينة"، وهي امرأة متمردة تعارض قواعد عائلتها وتُلقب بـ "المتمردين". على الرغم من أن سوسن تبدو مستقلة ولا يمكن التحكم فيها، إلا أن جسمه وملابسه يسيطر عليهما نظام يتحكم في تصوره لنفسه. و تتناول هذه الدراسة كيف يصف المؤلف جسد سوسن وملابسه وما إذا كان سوسان يسيطر عليه نظام يسمى الذكورة المهيمنة ونظرة الذكور أو نظرة الذكور. و تستخدم هذه الدراسة طربقة وصفية تحليلية للحصول على بيانات وصفية من الوصف والتفاصيل في الرواية. بناءً على تحليل البيانات، استنتج الباحث أن سوسن تهيمن عليه تصورات الرجال بما في ذلك الذكورة المهيمنة ونظرة الذكور نحو جسمه وتؤثر على حالته العقلية مثل جعله فخورًا، واثقًا، ومهينًا.
29
Magnis-Susesno, Franz. "F. Budi Hardiman, Hak-hak asasi manusia: Polemik dengan Agama dan Kebudayaan, Yogyakarta: Kanisius, 2011, 157 hlm." DISKURSUS - JURNAL FILSAFAT DAN TEOLOGI STF DRIYARKARA 11, no. 1 (2012): 123–28. http://dx.doi.org/10.36383/diskursus.v11i1.161.
Full textAbstract:
Buku relatif kecil F. Budi Hardiman, dosen di Sekolah Tinggi Filsafat Driyarkarta, di Jakarta, ini merupakan sumbangan penting bagi pustaka berbahasa Indonesia tentang hak-hak asasi manusia. Bahkan, setahu peninjau buku ini, cara penulis mendekati hal hak-hak asasi manusia dalam pustaka berbahasa Jerman dan Inggris pun masih dicari.
Kekhasan buku ini adalah bahwa Budi Hardiman membahas hak-hak asasi manusia dengan mendiskusikan enam kontroversi paling utama di sekitarnya, yaitu (1) kritik Hannah Arendt terhadap klaim universalitas hak-hak asasi manusia dari sudut republikanisme; (2) polemik dari sudut teologi Islam; (3) tantangan dari sudut multikulturalisme; (4) hak-hak asasi manusia berhadapan dengan nilai-nilai Asia; (5) tuntutan agar deklarasi hak-hak asasi manusia dilengkapi oleh daftar kewajiban-kewajiban asasi; dan (6) pertanyaan mengapa dalam budaya-budaya Indonesia “peradaban hak-hak asasi manusia sulit terwujud.” Diskursus ini bukan hanya memiliki relevansi teoretis tinggi, tetapi juga langsung relevan di Indonesia.
Budi Hardiman bertolak dari tesis “bahwa ide, motif atau pun intensi dasar yg mendorong praksis hak-hak asasi manusia adalah ’tuntutan universal’ untuk melindungi manusia dari pengalaman-pengalaman negatif dalam modernitas” (hlm. 18). Tesis ini langsung mengoreksi sebuah salah paham serius yang juga merancukan debat dalam BPUPKI pada Juli 1945: Bahwa hak-hak asasi manusia merupakan produk khas liberalisme untuk mengamankan kebebasan maksimal individu terhadap komunitas; jadi bahwa hak-hak asasi manusia merupakan wahana individualisme dan ekspresi sikap egois di mana individu seakan-akan hanya mau menjamin hak-haknya sendiri. Tetapi bukan itulah maksud inti hak-hak asasi manusia. Hak-hak asasi manusia merupakan jawaban terhadap kondisi terancam dan terhina manusia berhadapan dengan kekuatan-kekuatan raksasa modernitas. Hak-hak asasi manusia mau menjamin keutuhan mereka yang tidak berdaya untuk membela diri sendiri. Karena itu, pengakuan terhadap hak-hak asasi manusia menjadi bukti dan tolok ukur tanggung jawab sosial dalam suatu masyarakat.
................
Faktor kelima adalah agama. Agama sebenarnya memiliki “intuisi kemanusian yang melampaui suku-suku dan bangsa” (hlm. 141), akan tetapi agama bisa juga membatasi intuisi itu pada warganya sendiri. Maka unsur kunci dalam tantangan hak-hak asasi manusia bagi teologi Islam yang dibahas dalam bab 2 adalah perluasan dari perspektif yang terbatas pada umatnya sendiri ke perspektif “manusia qua manusia” (hlm. 54).
Makin wawasan dibatasi pada syariah, loncatan itu kelihatan sulit. Tetapi loncatan itu harus berani dilakukan agar kesulitan Islami dengan beberapa hak asasi manusia, misalnya hak pergantian agama atau larangan terhadap hukuman kejam, dapat diatasi. Tantangan multikulturalisme: menjadi pertanyaan bagaimana kalau terjadi pertentangan antara kekhasan suatu budaya, biasanya budaya minoritas, dengan tuntutan hak asasi manusia dibahas dalam bab 3.
Buku Budi Hardiman ini perlu dibaca oleh semua yang prihatin dengan diskursus hak-hak asasi manusia di negara kita yang tetap masih klise dan sering kurang bermutu. Penegasan inti penulis, bahwa tujuan dan fungsi jaminan hak asasi manusia adalah perlindungan bagi mereka yang menderita, miskin dan tereksploitasi harus terus-menerus diangkat. Alih-alih jalan ke egoisme dan individualisme hak-hak asasi manusia merupakan bukti solidaritas suatu masyarakat dengan warga-warganya yang paling lemah. (Franz Magnis-Suseno, Program Pascasarjana, Sekolah Tinggi Filsafat Driyarkara, Jakarta).
30
Tóth, Gábor, Zoltán Zsolt Nagy, and János Németh. "A cukorbetegség szemészeti szövődményeinek modellalapú költségterhe Magyarországon." Orvosi Hetilap 162, no. 8 (2021): 298–305. http://dx.doi.org/10.1556/650.2021.32031.
Full textAbstract:
Összefoglaló. Bevezetés: A diabeteses retinopathia minden harmadik cukorbeteget érinti a világban, és a dolgozó korú lakosság körében a vakság vezető oka. Célkitűzés: Tanulmányunk célja a diabeteses retinopathia prevalenciaalapú költségterhének meghatározása 2018-ban a 18 évnél idősebb korú lakosság körében Magyarországon. Módszer: Standardizált ’rapid assessment of avoidable blindness’ (RAAB) + diabeteses retinopathia modul alapú metodikán alapuló modellel analizáltuk a diabeteses retinopathia költségterhét. A diabeteses retinopathia okozta gazdasági terhet a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő és a páciensek oldaláról felmerülő költségeket analizálva vizsgáltuk. A prevalenciaalapú diabeteses retinopathia költségmodellt a skót diabeteses retinopathia klasszifikációnak és a diabeteses retinopathia súlyossági stádiumának megfelelően állítottuk össze. Eredmények: A diabeteses retinopathia költségterhe 43,66 milliárd Ft volt 2018-ban. A két fő költségviselő az anti-VEGF-injekciók (28,91 milliárd Ft) és a vitrectomiák (8,09 milliárd Ft) voltak. Ez a két kezelési mód volt felelős a diabeteses retinopathiával kapcsolatban felmerülő összes költség 84,7%-áért. Az egy páciensre jutó átlagos költségteher 54 691 Ft volt hazánkban. Következtetés: A cukorbetegek szemészeti járó- és fekvőbeteg-ellátása alulfinanszírozott hazánkban. A proliferatív diabeteses retinopathia és a diabeteses maculaoedema növekvő társadalmi-gazdasági terhe miatt érdemes volna javítani a megelőzés, a szűrés és a korai kezelés jelenlegi helyzetén. Orv Hetil. 2021; 162(8): 298–305. Summary. Introduction: Diabetic retinopathy affects every third people with diabetes mellitus in the world and is the leading cause of blindness in adults of working age. Objective: The aim of this study was to analyse the economic burden associated with diabetic retinopathy in people aged 18 years and older in Hungary. Method: Rapid assessment of avoidable blindness (RAAB) with the diabetic retinopathy module (DRM) based diabetic retinopathy cost model study was conducted in Hungary in 2018. Economic burden of diabetic retinopathy was analysed from the perspective of the National Health Insurance Fund system and the patients. Our prevalence-based diabetic retinopathy cost model was performed according to the Scottish diabetic retinopathy grading scale and based on the diabetic retinopathy severity stadium. Results: The total diabetic retinopathy-associated economic burden was 43.66 billion HUF in 2018. The two major cost drivers were anti-VEGF injections (28.91 billion HUF) and vitrectomies (8.09 billion HUF) in Hungary; they covered to 84.7% of the total cost among people with diabetes mellitus. The diabetic retinopathy-related cost per patient was 54 691 HUF in Hungary. Conclusion: Outpatient and inpatient eye care of people with diabetes mellitus are underfinanced in Hungary. Due to the increasing socio-economic burden of proliferative diabetic retinopathy and diabetic macular oedema, it would be important to invest in proliferative diabetic retinopathy and macular oedema prevention, screening and early treatment. Orv Hetil. 2021; 162(8): 298–305.
31
Mihály-Vajda, Réka, Imre Boncz, Diána Elmer, et al. "A méhnyakrák okozta éves epidemiológiai és egészségbiztosítási betegségteher Magyarországon." Orvosi Hetilap 162, Supplement-1 (2021): 22–29. http://dx.doi.org/10.1556/650.2021.32158.
Full textAbstract:
Összefoglaló. Bevezetés: A méhnyakdaganatok kérdése kiemelten fontos, megoldatlan népegészségügyi probléma. A betegség terhe magas, ami elsősorban az alacsony és közepes jövedelmű országokban élőknél jelentkezik. Célkitűzés: Elemzésünk célja volt meghatározni a méhnyakdaganatok epidemiológiai és egészségbiztosítási betegségterhét Magyarországon a 2018-as évre vonatkoztatva. Adatok és módszerek: Elemzésünket a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) finanszírozási adatbázisának 2018. évi adatai alapján végeztük az in situ (D06), a jóindulatú (D26.0) és a malignus (C53) méhnyakdaganatokra vonatkozóan. Az elemzés a NEAK által finanszírozott összes szolgáltatóra és ellátási formára kiterjed. Meghatároztuk az éves betegszámokat, a prevalenciát 100 000 lakosra, továbbá az éves egészségbiztosítási kiadásokat betegségcsoportonként és korcsoportos bontásban, valamennyi egészségbiztosítási ellátás tekintetében. Eredmények: A NEAK 2018-ban 1,276 milliárd Ft-ot (4,7 millió USD; 4,0 millió EUR) költött a méhnyakdaganatok kezelésére. A betegek és a finanszírozás döntő többsége a méhnyak rosszindulatú daganatához kapcsolható. A finanszírozásból a malignus méhnyakdaganatok részesedése 97%. Ellátási típusonként vizsgálva a legnagyobb kiadási tétel az aktívfekvőbeteg-szakellátásban jelenik meg, éves szinten 763,9 millió Ft, ami az összköltség 59,9%-a. A 100 000 lakosra jutó prevalencia az aktívfekvőbeteg-szakellátás igénybevételi adatai alapján 26/100 000 lakos. Következtetés: A méhnyakdaganatok kezelésének meghatározó költségeleme az aktívfekvőbeteg-szakellátás. Hazánkban a szervezett méhnyakszűrés korszerűsítéseként az új szűrési stratégiát megfelelő finanszírozási támogatással célszerű bevezetni, a szűrővizsgálatoknak, a hozzájuk kapcsolódó további diagnosztikus kivizsgálásnak és terápiának a teljesítményvolumen-korlát alóli mentesítésével. Orv Hetil. 2021; 162(Suppl 1): 22–29. Summary. Introduction: Cervical cancer is a particularly important, unresolved public health problem. The burden of the disease is high, primarily in those living in low- and middle-income countries. Objective: Our aim was to determine the annual epidemiological disease burden and health insurance cost of cervical cancer in Hungary in 2018. Data and methods: Our analysis was made according to the financial database of the National Health Insurance Fund Administration (NHIFA) of Hungary for the year 2018, which covers all service providers and maintenance forms financed by NHIFA. We analysed the in situ (D06), the benignant (D26.0) and the malignant (C53) cervical tumours. The data analysed included annual patient numbers and prevalence of care utilisation per 100 000 population furthermore annual health insurance costs calculated for disease and age groups. Results: In 2018, NHIFA spent 1.276 billion HUF (4.7 million USD, 4.0 million EUR) on the treatment of patients with cervical cancer. The majority of patients and funding can be linked to malignant cervical cancer (97%). Acute inpatient care was the major cost driver: 763.9 million HUF (59.9% of the total health insurance expenditures) annually. The prevalence is 26 per 100 000 population based on acute inpatient care data. Conclusion: Acute inpatient care was the major cost driver. In Hungary, as a modernization of organized cervical screening, it is appropriate to introduce a new screening strategy with appropriate financial support, by exempting screening tests, associated additional diagnostic testing, and therapy from the performance volume limit. Orv Hetil. 2021; 162(Suppl 1): 22–29.
32
Faisal, Gun. "ARSITEKTUR MELAYU: IDENTIFIKASI RUMAH MELAYU LONTIAK SUKU MAJO KAMPAR." LANGKAU BETANG: JURNAL ARSITEKTUR 6, no. 1 (2019): 1. http://dx.doi.org/10.26418/lantang.v6i1.31007.
Full textAbstract:
Arsitektur melayu memiliki tipologi yang sangat banyak, diantaranya rumah melayu Limas, rumah Lontiak, rumah Begonjong, rumah beratap Layar dan Bersayap, rumah Melayu Peranakan (campuran etnis China), serta beberapa tipikal rumah melayu lainnya. Selain memiliki 4 (empat) ruangan yaitu selasar, rumah induk, telo dan penanggah, rumah melayu juga memiliki ornamen yang terdapat pada atap lisplank dan dinding serta tiang rumah. Salah satu rumah tradisional yang ada di kabupaten Kampar yaitu Rumah Lontiok (Lentik) Melayu Majo. Tulisan ini mengidentifikasi dan mendokumentasikan rumah ini sebagai salah satu bangunan melayu yang perlu dijaga dan dilestarikan. Metode penelitian kualitatif dengan pendekatan studi kasus digunakan dalam penelitian ini dikarenakan objek penelitian yang sudah hilang dimakan usia. Teori tentang arsitektur Melayu dan ornamen bangunan Melayu sebagai background knowledge dengan didukung informasi yang diperoleh dari literatur dan data dilapangan serta pelaku kegiatan dalam lingkup penelitian. Pengolahan dan analisis data dilanjutkan dengan mengevaluasi dan membuat sketsa dan penggambaran ulang, kemudian diakhiri dengan penyusunan hasil temuan lapangan. Secara umum rumah ini dibagi kedalam 2 (dua) masa bangunan, bagian pertama yaitu rumah induk, dan yang kedua yaitu dapur, terdapat penghubung antara rumah induk dan dapur. Rumah melayu Majo merupakan bangunan bertipologi panggung dengan ciri khas atap Lontiak. Ornamen yang pertama kali terlihat pada rumah ini adalah Selembayung atau Tanduk Buang, terdapat pula ornamen seperti tombak terhunus yang disebut tombak-tombak begitu juga dengan sayap layang-layang yang terletak pada keempat sudut atap. Bermacam jenis ukiran juga terdapat pada setiap sudut bangunan ini.Kata-kata Kunci: Arsitektur Melayu, Kampar, Riau, Rumah Lontiak, UkiranMALAY ARCHITECTURE: IDENTIFICATION MALAY LONTIAK HOUSE OF KAMPAR MAJO TRIBEMalay architecture has a lot of typologies in roof forms, such as Limas, Lontiak, Begonjong, Layar and Sayap, Peranakan (a mixture of ethnic Chinese), and several other typical Malay houses. One of the traditional houses in Kampar regency is the Lontiok (Lentik) Melayu Majo house which was built involving the wider community and traditional ceremonies. This paper identifies and documents this house as one of the Malay buildings that need to be preserved. The research method used is a qualitative research method with a case study approach. The theory of Malay architecture and ornaments as background knowledge is supported by information obtained from the literature, field data, and activity actors within the scope of research. Processing and analysis data is continued by evaluating, sketching, and re-drawing, then ending with the preparation of field findings. In general, this house is divided into 2 (two) building part, the first line is the main house, and the second building mass is the kitchen, there is a connection between the main house and the kitchen. Majo Melayu House is a stage building with the characteristic of Lontiak roof. The ornaments that were first seen in this house is Selembayung or Tanduk Buang; there were also ornaments such as unsheathed spears called Tombak-tombak and Sayap Layang-layang on the four corners of the roof. Various types of carvings are found in every segment of this building.Keywords: Malay Architecture, Kampar, Riau, Lontiak House, CarvingREFERENCESCreswell, John W. (1998). Qualitative Inquiry and Research Design: Choosing Among Five Tradition. SAGE Publications, London.Efendi, Tenas. (2007). “Bangunan Tradisional Melayu dan Nilai Budaya Melayu” dalam Heddy Shri Ahimsa-Putra (Ed). Masyarakat Melayu dan Budaya Melayu dalam Perubahan. Hal. 597-626. Adicitra Karya Nusa, Yogyakarta.Efendi, Tenas. (2014). Rumah, An Ode to the Malay House. Areca Books, Penang.Faisal, Gun. (2017). Transformasi Identitas Arsitektur Vernakular Pesisir: Tinjauan Kasus Permukiman Suku Akit Di Pulau Rupat, Proseding Seminar Nasional II Arsitektur USU. Medan: Universitas Sumatera Utara.Firzal, Yohannes. (2015). Reconstructing Socio-Cultural Identity: Malay Culture and Architecture in Pekanbaru, Indonesia, Ph.D. dissertation, Newcastle University, Newcastle.Husny, M. L. (1976). Bentuk Rumah Tradisi Melayu. B.P. Husni, Medan.J. K. Shireen, A. M. Nor Hanita and N. M. Nawawi. (2017). The Resilience of Tradition: Malay Allusions in Contemporary Architecture. Areca Books, Penang.Moleong, Lexy J. (2011). Metode Penelitian Kualitatif. Remaja Rosdakarya, Bandung.Mudra, Mahyudin Al. (2004). Rumah Melayu: Memangku Adat Menjemput Zaman. Adi Cita Karya Nusa, Yogyakarta.Nazuki, Siti Najwa dan Kamarudin, Zumahiran. (2017). Techniques of wood carving applied in the architectural elements of malay vernacular buildings. Journal of Built Environment, Technology and Engineering Vol. 2, Hal. 198-202.Rashid, Mohd Sabrizaa B. Abd. (2017). Rumah Kutai: Documentation of Memories. Institut Darul Ridzuan, Malaysia.Rumiawati, Asnah dan Prasetyo, Yuri Hermawan. (2013). “Identification Typology of Architecture Traditional Malay Houses in Langkat District and Its Changes”. Jurnal Permukiman, Vol. 8, No. 2, Hal. 78-88.Wahyuningsih dan Abu, R. (1986). Arstektur Traditional Daerah Riau. Depdikbud Provinsi Riau, Pekanbaru.Waterson, Rexona. (1997). The Living House: An Anthropology of Architecture in South-East Asia. Thames and Hudson, London.Yuan, L.J. (1987). The Malay House: Rediscovering Malaysia's Indigenous Shelter System. Institut Masyarakat, Pulau Pinang, Malaysia.Zain, Zairin dan Fajar, Indra Wahyu. (2014). “Disain Struktural Dalam Perspektif Kearifan Lokal (Local Wisdom Perspective) pada Rumah Tradisional Melayu di Kota Sambas Kalimantan Barat”. Langkau Betang, Vol. 1, No. 2, Hal. 17-29.Zain, Zairin. (2017). “Identifikasi Pola Struktur Rumah Tinggal, Studi Kasus: Arsitektur Tradisional Melayu Di Kota Pontianak”. Langkau Betang, Vol. 4, No. 1, Hal. 44-66.
33
"4520654 Method and apparatus for detecting hydrogen, oxygen and water vapor concentrations in a host gas James H Terhune assigned to General Electric Company." International Journal of Hydrogen Energy 11, no. 2 (1986): 135. http://dx.doi.org/10.1016/0360-3199(86)90053-4.
Full text
34
Muhammad, Syahril, and Mhd Asikin Kaimudin. "PERILAKU PENYIMPANGAN SOSIAL PADA KALANGAN REMAJA KELURAHAN AKEHUDA KOTA TERNATE UTARA." Jurnal Geocivic 2, no. 2 (2019). http://dx.doi.org/10.33387/geocivic.v2i2.1472.
Full textAbstract:
Penelitian ini bertujuan untuk mengetahui perilaku menyimpang sosial pada kalang remaja di Kelurahan Akehuda. Penelitian ini menggunakan metode kualitatif dengan objek penelitian meliputi pimpinan kelurahan (Lurah), Tokoh Masyarakat, Ketua Pemuda, Guru, RT, Ibu/bapak pemilik rumah sewa (indekos). Data dikumpulkan melalui observasi, wawancara, dan dokumentasi. Data yang terkumpul kemudian direduksi, dan ditarik kesimpulan. Hasil penelitian menunjukkan bahwa perilaku penyimpangan sosial ialah bentuk tindakan yang bertentangan dengan nilai-nilai adat dan norma yang berlaku di masyarakat, seperti miras, tawuran, judi, dan narkoba. Adapun faktor penyebab terjadinya perilaku penyimpangan sosial yang di lakukan oleh para remaja di kelurahan Akehuda yaitu Faktor keluarga, pergaulan, lingkungan, dan pendidikan. Perilaku menyimpang ini telah membawa dampak negatif pada keluarga dan diri sendiri, seperti orang tua di mata masyarakat sangat buruk dan terhina. Dampak dalam diri sendiri pun sangat besar seperti gangguan psikologi dan bahkan ada yang mengalami cacat fisik.
35
"Életminőség, betegségteher és hozzátartozó terhe a neuropszichiátriai tünetek tükrében neurokognitív zavarokban." Acta medicinae et sociologica 8, no. 24 (2017): 23–40. http://dx.doi.org/10.19055/ams.2017.8/24/3.
Full text