Academic literature on the topic 'Termelői Értékesítő Szervezetek'

A kereslet koncentrálódásának, az áruházláncok térnyerésének következtében a mezőgazdasági termelők egyre kiszolgáltatottabbak a felvásárlókkal, feldolgozókkal szemben. Ezért a zöldség-gyümölcs ágazat hatékony működése érdekében a termelőknek együttesen szükséges fellépniük, mely fellépés egy lehetséges formája a Termelői Értékesítő Szervezet (TÉSZ). Ezen szervezetek nemcsak a termelők, hanem a vidékgazdaság tekintetében is fontos szerepet töltenek be.Kutatásunkban a Garden TÉSZ Kft. kapcsán vizsgáljuk a szövetkezés nyújtotta gazdasági, technológiai, személyes előnyöket, valamint gátló tényezőit. A tagokkal, valamint az ügyvezető igazgatóval készített interjú alapján elmondható, hogy a szövetkezet által kínált biztos felvevőpiac, illetve post harvest tevékenység a legfontosabb előny a gazdálkodók számára. Emellett a szövetkezet hozzájárul a vidéki foglalkoztatás bővítéséhez is.

Hazánk a kis, nyitott gazdaságok közé sorolható, így a kis belső piac nem elegendő a megtermelt mezőgazdasági termékek értékesítéséhez, létfontosságú az export. Magyarország 2010-ben összesen 151 országgal, míg 2013-ban 164 országgal kereskedett mezőgazdasági eredetű árukkal. A Zöldség - Gyümölcs Ágazati Stratégiában megfogalmazott 3,5 millió tonnás termelési mennyiség elérése a cél 2020-ra. A megcélzott Alkalmazott kutatások eredményei a gazdaság- és társadalomtudományok területén 103 mennyiséget 1990-ben értük el, azóta is az évi termelési mennyiségek átlagosan csak a 2,0 – 2,5 millió tonnás mennyiséget érik el. A külkereskedelmünket csak úgy tudjuk bővíteni, ha a megtermelt termékeink megfelelően osztályozzuk, gondosan csomagoljuk, egyöntetű, a vevői elvárásoknak megfelelő minőségben és a szállítási határidők pontos betartásával érkeznek meg. Talán sehol annyira nem mutatható ki leszakadásunk a nemzetközi tendenciáktól, mint éppen ezen a területen. A pénzhiány és tőkeszegénység miatt elmaradt az ágazat technikai és technológiaifejlesztése, beszűkültek a kereskedelmi csatornák, ami piacvesztéshez vezetett. Jelenleg a magyar zöldség-gyümölcs ágazat legfőbb problémáját az áruhiány jelenti, annak ellenére, hogy még mindig megőrizte nettó exportőr státuszát. Hazánkban, a zöldség-gyümölcs ágazatban óriási a feketekereskedelemjelenléte, amely által az egész ágazat szabályozhatatlanná és kiszolgáltatottá válik. Számos jó példa és sikeres üzem mellett is igaz, hogy a termelők zömének hiányosak a technológiai-, menedzsment- és marketingismeretei. Ragaszkodnak az elavult módszerekhez, változtatni, tanulni nemigen hajlandók. Gond van minden egyes előre jelzett mennyiséggel, legyen ez akár kisebb-, vagy nagyobb termésbecslés. A zöldséggyümölcságazat az összes mezőgazdasági ágazat közül rendre az egyik legnagyobb exportárbevételt produkálja azzal, hogy termelésének 50%-át külföldön értékesíti. Ennek a fenntartásához kedvezőbb adópolitikára és az őstermelői rendszer felülvizsgálatára, megszüntetésére lenne szükség. Minden esetben az alapprobléma az, hogy nincs érdekazonosság és bizalom a kereskedő, a termelő és a menedzsment között. Ezért – is – van az, hogy a tag sokszor a TÉSZen kívül adja el termését, mert így legalább biztospénzt lát. Márpedig, amíg a szervezetnek nincs biztos árualapja, addig nem tud piacot építeni, amíg pedig nincs biztos piaca, addig bizalom hiányában nem lesz biztos árualapja, és a kör bezárult, illetve kezdődik elölről.

Hazánk a kis, nyitott gazdaságok közé sorolható, így a kis belső piac nem elegendő a megtermelt mezőgazdasági termékek értékesítéséhez, létfontosságú az export. Magyarország 2010-ben összesen 151 országgal, míg 2013-ban 164 országgal kereskedett mezőgazdasági eredetű árukkal. A Zöldség - Gyümölcs Ágazati Stratégiában megfogalmazott 3,5 millió tonnás termelési mennyiség elérése a cél 2020-ra. A megcélzott Alkalmazott kutatások eredményei a gazdaság- és társadalomtudományok területén 103 mennyiséget 1990-ben értük el, azóta is az évi termelési mennyiségek átlagosan csak a 2,0 – 2,5 millió tonnás mennyiséget érik el. A külkereskedelmünket csak úgy tudjuk bővíteni, ha a megtermelt termékeink megfelelően osztályozzuk, gondosan csomagoljuk, egyöntetű, a vevői elvárásoknak megfelelő minőségben és a szállítási határidők pontos betartásával érkeznek meg. Talán sehol annyira nem mutatható ki leszakadásunk a nemzetközi tendenciáktól, mint éppen ezen a területen. A pénzhiány és tőkeszegénység miatt elmaradt az ágazat technikai és technológiaifejlesztése, beszűkültek a kereskedelmi csatornák, ami piacvesztéshez vezetett. Jelenleg a magyar zöldség-gyümölcs ágazat legfőbb problémáját az áruhiány jelenti, annak ellenére, hogy még mindig megőrizte nettó exportőr státuszát. Hazánkban, a zöldség-gyümölcs ágazatban óriási a feketekereskedelemjelenléte, amely által az egész ágazat szabályozhatatlanná és kiszolgáltatottá válik. Számos jó példa és sikeres üzem mellett is igaz, hogy a termelők zömének hiányosak a technológiai-, menedzsment- és marketingismeretei. Ragaszkodnak az elavult módszerekhez, változtatni, tanulni nemigen hajlandók. Gond van minden egyes előre jelzett mennyiséggel, legyen ez akár kisebb-, vagy nagyobb termésbecslés. A zöldséggyümölcságazat az összes mezőgazdasági ágazat közül rendre az egyik legnagyobb exportárbevételt produkálja azzal, hogy termelésének 50%-át külföldön értékesíti. Ennek a fenntartásához kedvezőbb adópolitikára és az őstermelői rendszer felülvizsgálatára, megszüntetésére lenne szükség. Minden esetben az alapprobléma az, hogy nincs érdekazonosság és bizalom a kereskedő, a termelő és a menedzsment között. Ezért – is – van az, hogy a tag sokszor a TÉSZen kívül adja el termését, mert így legalább biztospénzt lát. Márpedig, amíg a szervezetnek nincs biztos árualapja, addig nem tud piacot építeni, amíg pedig nincs biztos piaca, addig bizalom hiányában nem lesz biztos árualapja, és a kör bezárult, illetve kezdődik elölről.

A controlling kialakulása a 20. század elejére tehető, így már egy évszázados töretlen tudományterületi fejlődés tudhat maga mögött, és alkalmazásra került mind a pénzügyek, gyártás-termelés, kereskedelem értékesítés területein. A pénzügyi számvitelen belül kialakultak a költségek és teljesítmények tervezéséért, elszámolásáért felelős tevékenységek, amelyet a vezetői számvitel, mint a menedzsment folyamatosan növekvő információigényét kielégítő terület fogott össze. Az operatív működésen túl a növekvő és diverzifikálódó vállalatoknál a controlling kiterjedt a stratégiai vezetés szintjére is. A controlling tevékenység fő fókusza a 21. századi vállalatoknál a szervezeti teljesítmény javítása. Korábban voltak különbségek a controlling német és angolszász irányzatai között. Míg a német megközelítés szerint a controlling egy eszközrendszer, amely segítségével rendelkezésre állnak a vezetői döntéshozatalhoz szükséges információk, ezek alapján pedig megvalósíthatók a tervezés, ellenőrzés, és controll tevékenységek. Ezen túl a német irányzat szerint a controlling tevékenységért külön szervezeti egység a felelős. Ezzel szemben az angolszász felfogás szerint a controlling a vezetés része, és a vezetők feladata az erőforrások hatékony allokálása, az ún. „management controll”, a tervezés és controll feladatok egyszerre történő ellátása. Bár azzal kapcsolatban, hogy „hol a helye” a controllingnak a vállalat szervezeti keretein belül, felfedezhetjük a különbségeket, a két irányzat között. Tényként kijelenhető azonban, hogy a vezetés és a controlling egymástól elválaszthatatlan, mind a két a terület együttes célja a vállalti teljesítmény növelése.