Relevant bibliographies by topics / Történetírás

Contents

  1. Journal articles
  2. Books
  3. Book chapters
  4. Conference papers

Academic literature on the topic 'Történetírás'

Author: Grafiati
Published: 25 February 2023
Last updated: 3 March 2023

Create a spot-on reference in APA, MLA, Chicago, Harvard, and other styles

Select a source type:

Consult the lists of relevant articles, books, theses, conference reports, and other scholarly sources on the topic 'Történetírás.'

Next to every source in the list of references, there is an 'Add to bibliography' button. Press on it, and we will generate automatically the bibliographic reference to the chosen work in the citation style you need: APA, MLA, Harvard, Chicago, Vancouver, etc.

You can also download the full text of the academic publication as pdf and read online its abstract whenever available in the metadata.

Journal articles on the topic "Történetírás"

1

Csíki, Tamás. "Az egyháztörténet-írás "új útjai" az 1930-as években." Egyháztörténeti Szemle 23, no. 3 (November 29, 2022): 5–19. http://dx.doi.org/10.54231/etszemle.2022.3.1.

Full text
Abstract:
A tanulmány az 1930-as évek egyháztörténet-írását vizsgálja. A teológusok és a "laikus" történetírók részvételével zajló, a diszciplína helyzetére fókuszáló vitákat mutatja be, melyek a teológiai és a történeti tudás, illetve a vallásos hit és a tudományos megismerés kapcsolatának problematikáját is reflektálták. Utal a studium állandó jelzőinek ("katolikus" és "protestáns") használatára és jelentéseire, majd a Magyar Katolikus Történetírók Munkaközössége áltak kiadott Regnum című folyóirat pályájuk elején álló szerzőinek tanulmányaival azt szemlélteti, hogy a szellemtörténet, a népiségtörténet, valamint a társadalomtudományos történetírás milyen tematikai és módszertani lehetőségeket kínált a megújuló egyháztörténet számára.
APA, Harvard, Vancouver, ISO, and other styles
2

Tóth, Iván. "Klasszikus minták az imbrosi kritobulos kortörténetének prooimionjában." Antik Tanulmányok 58, no. 2 (December 1, 2014): 289–308. http://dx.doi.org/10.1556/anttan.58.2014.2.6.

Full text
Abstract:
Az imbrosi Kritobulos a Halósis egyik legbecsesebb forrásának szerzőjeként ismert. Az 1451-től 1467-ig eltelt időszakot felölelő kortörténete azonban nem csupán történeti adatok tárháza, de a késői bizánci történetírás kiemelkedő alkotása is. Régtől fogva ismert tény, hogy Kritobulosra nagy hatást gyakoroltak a klasszikus szerzők, kiváltképp az athéni Th ukydidés. Ennek ellenére viszonylag kevés tanulmány foglalkozott azzal a kérdéssel, hogy ezek a klasszikus minták miként jelennek meg művében. A tanulmányban megkísérlem — új párhuzamokat is felfedve - bemutatni a prooimionban és az ajánlólevélben felbukkanó történetírói toposzokat és Kritobulos irodalmi utánzásának főbb sajátosságait.
APA, Harvard, Vancouver, ISO, and other styles
3

JÁKFALVI, Magdolna. "A PHILTHER-MÓDSZER MINT SZÍNHÁZTÖRTÉNET-ÍRÁS." Hungarológiai Közlemények 20, no. 2 (December 10, 2019): 1–16. http://dx.doi.org/10.19090/hk.2019.2.1-16.

Full text
Abstract:
Tanulmányom azt a kutatást ismerteti, mely az elmúlt hetven év színházi eseményeinek rekonstrukciójához formázott elemzési módszert, a Philthert. Az a felismerés motiválta, hogy miközben a színháztörténet-írás metodikája intézmények és alkotók történetével készíti el összefüggő események múltbéli hálóját, hiányként jelenik meg a történetírás narratívája maga. Az államszocialista kulturális események ezzel a történetírói folyamatelemzéssel nehezen közelíthetők, hiszen az őket az emlékezetben tartó narratívák is cenzúrázott narratívák, az emlékek átírása, elvesztése, meghamisítása kettős történetet rajzol elénk: a hivatalos és a második nyilvánosságból megmaradt emlékhelyeket. A színházi előadás elemzése esztétikai értékek rekonstruálásán át mikrotörténetet ír, s a kulturális kontextus, a hatástörténet egy-egy eseményhez köthető elemzésével jut el titkos, eldugott összefüggések, átírt jelenségek észleléséhez, értéséhez. A Philther elnevezésű módszer bemutatása e tanulmány célja.
APA, Harvard, Vancouver, ISO, and other styles
4

Gyáni, Gábor. "A történetírás és a történelemtanítás konfliktusa." Iskolakultúra 25, no. 7-8 (2015): 62–67. http://dx.doi.org/10.17543/iskkult.2015.7-8.62.

Full text
APA, Harvard, Vancouver, ISO, and other styles
5

Dávid, Rebeka. "Történetírás vagy emlékezetpolitika? Egy intézmény a pártállami időkből." Múltunk 67, no. 4 (2022): 236–40. http://dx.doi.org/10.56944/multunk.2022.4.10.

Full text
APA, Harvard, Vancouver, ISO, and other styles
6

Borzsák, István. "A bibliai paradicsomtól Mozart Pásztorkirályáig." Antik Tanulmányok 46, no. 1-2 (June 1, 2002): 25–36. http://dx.doi.org/10.1556/anttan.46.2002.1-2.2.

Full text
Abstract:
Metastasio, Mozart Pásztorkirályának (Il re pastore) librettistája, Curtius Rufus és Iustinus nyomán írta meg szövegkönyvét - korának és Mária Terézia udvarának kívánalmai szerint - kellő bonyodalmakkal. A Nagy Sándor kegyéből királyi trónra ültetett Aminta nem más, mint az ókori szerzőktől emlegetett Abdalonymus, mitikus keleti hagyományok hordozója, akinek alakját a római annalisztika (Fabius Pictor) az ősrómai eszményeket megtestesítő (kitalált) Cincinnatusszá formálta. Az orientalista W. Fauth nemrég ennek a keleti hagyománynak messze szétágazó dokumentumkincsét tárta fel nagy ívű tanulmányában, amelyből a klasszikus filológus váratlan összefüggéseket állapíthat meg az ókori Kelet uralkodószimbolikájának kozmológiai vonatkozásai és a görög-római kultúra eddig nem magyarázott jelenségei (a paradicsomleírások; Roma quadrata;a római történetírás kialakulásának politikai motívumai stb.) között. A téma kiegészítéséül kínálkozott az osztrák Miksa főherceg (a későbbi császár és király) bécsi vadaskertjének egykorú (XVI. századi) leírása mint az antik paradicsomelképzelések megvalósítási kísérlete az újkori Európában.
APA, Harvard, Vancouver, ISO, and other styles
7

Szögi, László. "EGYETEMJÁRÁS KUTATÁSA EURÓPÁBAN." Gerundium 12, no. 3-4 (December 28, 2021): 53–68. http://dx.doi.org/10.29116/gerundium/2021/3-4/5.

Full text
Abstract:
A külföldi egyetemjárás, a peregináció történetének kutatása Európa valamennyi nemzete számára fontos téma. Az európai centrum, azon országai, ahová irányult a peremvidékekről az egyetemjárás, elsősorban befogadó egyetemekkel rendelkeztek, és számukra fontos saját kapcsolataik és vonzáskörzetük vizsgálata. Ez elsősorban az itáliai, francia és német egyetemek esetében jellemző. Ugyanakkor ők is vizsgálják saját egyetemjárásukat a centrum más régióival kapcsolatosan. Az Európa északi, keleti és déli végein található országok egy részének viszonylag korán alakultak saját egyetemei, de mégis nagy számban küldtek diákokat a centrum országok egyetemeire, így ennek kutatása számukra is fontos. Például a spanyol és portugál történetírás számára fontos kérdés a francia és itáliai egyetemjárás vizsgálata. Skandinávia és Közép-Európa régebbi államaiban ugyan viszonylag korán létrejött egy-egy univerzitás, de ezek működése nem volt állandó, így e nemzetek értelmiségének döntő többsége külföldi egyetemeken nevelkedett. A 19-20. században függetlenné vált kisebb európai államokra mindez fokozottan igaz, így számukra még inkább fontos nemzeti értelmiségük kialakulásának vizsgálata. A tanulmány e kérdéseket tárgyalja bemutatva az e témakörben végzett kutatásokat.
APA, Harvard, Vancouver, ISO, and other styles
8

Iván, Tóth. "Irodalmi minták és hatások II. Mehmed drinápolyi beszédében." Antik Tanulmányok 63, no. 1 (June 2019): 55–66. http://dx.doi.org/10.1556/092.2019.63.1.3.

Full text
Abstract:
E tanulmány bemutatja, hogy az egyik utolsó bizánci történetíró, Michaél Kritobulos hogyan alkalmazta az irodalmi utánzás eszközét II. Mehmed szultán drinápolyi beszédében. Megpróbálja feltárni a beszédben olvasható hosszabb történeti ekphrasis irodalmi mintáit és szerepét, majd az orációban található rejtett történetírói reflexiókat vizsgálja. Közismert tény, hogy a klasszikus szerzők történeti szereplőik beszédeiben számos alkalommal implicit módon saját nézeteiket szólaltatják meg a történelemről és a történeti megismerésről. Mehmed beszédének egyes mondatai arra utalnak, hogy e jelenség nemcsak a klasszikus, de a késő bizánci történetírásban is felfedezhető.
APA, Harvard, Vancouver, ISO, and other styles
9

Fisli, Éva. "Nyersanyagból történetek. Spanyol polgárháborús sajtóillusztrációk a harmincas évek Magyarországán." Per Aspera ad Astra 8, no. 2 (March 21, 2022): 99–112. http://dx.doi.org/10.15170/paaa.2021.08.02.06.

Full text
Abstract:
A sajtófotók transznacionális terjedésének mikéntjét vizsgálva nem csupán a vizuális nyersanyagok terjesztését, hanem a képügynökségek átpolitizálódását is nyomon követhetjük; utóbbiak egyszerre alkottak nemzetközi kereskedelmi hálózatot és voltak maguk is, az 1920-as évek végétől kezdve világszerte, – különféle módon és mértékben – alakítói az általuk kiszolgált társadalmak sajtójának és közvéleményének. A sajtófotó egyfelől tehát sajtóillusztrációként vizsgálható; a különféle újságokban megjelent oldalakon a kép és szöveg viszonya sokat elárul a képek felhasználásának és a politikai hangsúlyok alakításának módjairól. Másfelől a már megszűnt képes magazinok fennmaradt archívumaiban – így a Magyar Nemzeti Múzeum Történeti Fényképtárában, az általam kezelt nemzetközi gyűjteményben – maguk a szerkesztéshez használt press printek is fellelhetők: rajtuk keresztül követhetővé válik a munkafolyamat, amely során a papír pozitívok többnyire retusálva, megvágva, átszövegezve kerültek a nyilvánosság elé. Írásomban a felhasznált fotók – negatívok és sajtóillusztrációk közötti – köztes helyzete, a verziókon hordozott, megfejthető jelek és nyomok, múzeumi használatra szánt későbbi reprodukcióik, végsősoron az őket válogató, alakító (szerkesztői) és megőrző (archiváló) gyakorlat érdekel. Legfőképpen pedig az, mihez kezdhet a fényképekkel ma a történetírás. Fotó: Magyar Nemzeti Múzeum
APA, Harvard, Vancouver, ISO, and other styles
10

Berkes, Lajos. "Magyarok Nikétas Chóniatésnál." Antik Tanulmányok 55, no. 1 (June 1, 2011): 49–69. http://dx.doi.org/10.1556/anttan.55.2011.1.3.

Full text
Abstract:
Nikétas Chóniatés a 12. század legjelentősebb és legismertebb bizánci történetírója. A dolgozat célkitűzése a szerző magyarokról szóló tudósításainak vizsgálata, különös tekintettel a történetíró magyarokról kialakított képére. Az elemzés kisebb részben a Chóniatés alkalmi beszédeiben található elszórt adatokra, nagyobb részben kortörténetének magyarokra vonatkozó szemelvényeire támaszkodik. A szöveg vizsgálata alapján két főbb következtetést vonhatunk le: 1. Nikétas Chóniatés magyarságképét alapvetően kora sztereotípiái határozták meg, de olykor már érezhető nála is a 12. századi Bizánc nyitottabb magatartása az idegenekkel szemben. 2. Chóniatés elbeszélésében a magyarok ugyanúgy „statiszták” csupán, mint a többi nem bizánci nép, az ábrázolás pedig gyakran a szerző történetírói felfogásának van alárendelve.
APA, Harvard, Vancouver, ISO, and other styles
More sources

Books on the topic "Történetírás"

1

Humanista történetírás Magyarországon: (tanulmányok). Budapest: Lucidus, 2008.

Find full text
APA, Harvard, Vancouver, ISO, and other styles
2

Kulcsár, Péter. Humanista történetírás Magyarországon: (tanulmányok). Budapest: Lucidus, 2008.

Find full text
APA, Harvard, Vancouver, ISO, and other styles
3

Eszmék, legendák, történelem és történetírás: Tanulmányok. Budapest: Lucidus, 2010.

Find full text
APA, Harvard, Vancouver, ISO, and other styles
4

Aigner, Jenő. Kinizsi Pál alakja a modern történetírás tükrében. Barót: Tortoma Könyvkiadó, 2017.

Find full text
APA, Harvard, Vancouver, ISO, and other styles
5

Politika és történetírás: Jakabffy és Mikó : eszmetörténeti tanulmányok. Kolozsvár: Korunk-Komp-Press, 2012.

Find full text
APA, Harvard, Vancouver, ISO, and other styles
6

Történelem, történetírás, hagyomány: Tanulmányok és cikkek, 2002-2008. Budapest: Osiris, 2008.

Find full text
APA, Harvard, Vancouver, ISO, and other styles
7

Niederhauser, Emil. A történetírás és a nemzeti megújulási mozgalmak Kelet-Európában. Budapest: MTA Történettudományi Intézet, 1987.

Find full text
APA, Harvard, Vancouver, ISO, and other styles
8

Eszter, Bartha, Csaplár-Degovics Krisztián, and Krausz Tamás, eds. A történetírás új tendenciái a rendszerváltás után Kelet-Európában. Budapest: L'Harmattan, 2007.

Find full text
APA, Harvard, Vancouver, ISO, and other styles
9

Trianonról közérthetően: Tizenkét előadás a nemzeti, polgári, konzervatív történetírás jegyében. Szeged: Szegedi Egyetemi Kiadó, 2019.

Find full text
APA, Harvard, Vancouver, ISO, and other styles
10

Clio bűvöletében: Magyar történetírás a 19-20. században--nemzetközi kitekintéssel. Budapest: Osiris, 2011.

Find full text
APA, Harvard, Vancouver, ISO, and other styles
More sources

Book chapters on the topic "Történetírás"

1

Tóth, Sándor Máté. "Nemzeti és/vagy aulikus? Kérdésfelvetések Pray György Historiájáról I. Ferdinánd és Szapolyai János küzdelmének tükrében." In A Magyarságkutató Intézet Kiadványai, 149–61. Magyarságkutató Intézet, 2022. http://dx.doi.org/10.53644/mki.btmm.2022.149.

Full text
Abstract:
Pray György (1723–1801) jezsuita történetíró a rend általános feloszlatása után királyi történetíróként működött, e minőségében kapott megbízást egy magyar alkotmánytörténet (historia statistica) megírására. Az eredmény azonban egy az annalista történetírás hagyományát követő háromkötetes munka lett, amely 1799 és 1801 között jelent meg. Pray e kései munkájának keletkezési körülményei, illetve a szerző viszonya a nemzeti érdekekhez, valamint az udvarhoz a mai napig számos kérdést vetnek fel. Tanulmányunkban a Historia regum Hungariae stirpis Austriacae című harmadik kötetét a középpontba helyezve, illetve ebből néhány, I. Ferdinánd és Szapolyai János küzdelmét bemutató részletet kiemelve szeretnénk néhány felvetést megválaszolni, illetve továbbgondolásra javasolni.
APA, Harvard, Vancouver, ISO, and other styles
2

Kalmár, János. "Braudel és a magyar történetírás." In Akit Clio elbűvölt : In honorem Romsics Ignác, 149–59. Eszterházy Károly Egyetem Líceum Kiadó, 2021. http://dx.doi.org/10.46403/akitclioelbuvolt.2021.149.

Full text
APA, Harvard, Vancouver, ISO, and other styles
3

Tóth, Sándor Attila. "Palma Károly Ferenc, a történetíró." In A Magyarságkutató Intézet Kiadványai, 127–47. Magyarságkutató Intézet, 2022. http://dx.doi.org/10.53644/mki.btmm.2022.127.

Full text
Abstract:
Palma Károly Ferenc a magyarországi jezsuita történetírás jeles alakja, akinek három, egyre bővülő kiadásban jelent meg a magyar történelmet és királyokat tárgyaló műve, a Notitia Hungarorum. Művét már saját korában alkalmasnak tartották, hogy magyarul is megszólaljon s oktatási célokat szolgáljon. E recepciótörténet képezi a dolgozat első részét, majd Mátyás-fejezeteiből válogatunk, fő szempontunknak tekintve a jeles király kultuszának továbbhagyományozását a műben.
APA, Harvard, Vancouver, ISO, and other styles
4

Raffay, Andrea. "Egy világhírű magyar írónő, báró Orczy Emma és A Vörös Pimpernel." In A Magyarságkutató Intézet évkönyve 2020, 475–94. Magyarságkutató Intézet, 2021. http://dx.doi.org/10.53644/mkie.2020.475.

Full text
Abstract:
A tanulmány célja a magyar irodalom-történetírás által eddig elhanyagolt Orczy Emma bárónő konzervatív szemléletű munkásságának bemutatása. A tanulmány ismerteti a bárónő műveit, különös tekintettel A Vörös Pimpernel és a Pimpernel Erdélyben című, legnagyobb, a magyarok szempontjából legfontosabb írásaira, azok eszmetörténeti hátterére s életrajzi adalékokat is tartalmaz a bárónő és édesapja, Orczy Bódog báró regényes életútjával kapcsolatban. Orczy a magyar nemzettudatot erősítő művei a magyar történelemben végbemenő folyamatok és a két nagy eszmetörténeti irányzat (konzervativizmus és liberalizmus) megértéséhez is közelebb viszik az olvasót, ezáltal írásai megismerése minden művelt magyar embernek önmaga iránt való kötelessége. E tanulmány pedig – az Orczy Emma bárónő által megteremtett, a magát ma is, a bárónő idejében is kivételesen kevés számban képviseltető típusnak, a gentleman mintaképének, vagyis a Vörös Pimpernelnek bemutatásával – ehhez kíván hozzájárulni.
APA, Harvard, Vancouver, ISO, and other styles
5

Holler, László. "Baranyai Decsi János, a történetíró." In Baranyai Decsi Csimor János emlékezete, 5–10. Erdélyi Múzeum-Egyesület, 2001. http://dx.doi.org/10.36240/etf-235.02.

Full text
APA, Harvard, Vancouver, ISO, and other styles
6

Harai, Dénes. "A Magyarországról és a magyarokról alkotott kép a 16-18. századi Franciaországban." In Magyarország-kép Franciaországban, 75–110. Magyarságkutató Intézet, 2022. http://dx.doi.org/10.53644/mki.mkf.2022.75.

Full text
Abstract:
A 16-18. századi Franciaországban jelentősen gazdagodott a Magyarországról és a magyarokról alkotott kép a két ország közti diplomácia kapcsolatok, katonai szövetségek, tanulmányutak, áruforgalom, eszmei áramlatok és technikai tudásátvitel élénkülésének köszönhetően. E folyamatokról viszonylag nagy számban állnak rendelkezésünkre információk, melyek egy része már a korabeli francia társadalom bizonyos rétegeihez (arisztokrácia, városi polgárság, katonák, értelmiségiek) is többé-kevésbé eljutott vagy eljuthatott személyes élményeken, beszámolókon, leveleken, valamint nyomtatott műveken keresztül. Ez utóbbiakból kiderül, hogy a „Magyarország” név már ebben az időben is nagyon gyakran jelöli a magyarok államát, aminek gazdagsága és termékenysége még a török-háborúk pusztításai ellenére is lenyűgözte a korabeli franciákat. A Valois, majd 1589-től a Bourbon királyok alattvalói felfigyeltek Magyarország meg- és felosztottságára, amelyeket a francia történetírók mint elkerülendő példát hoztak fel honfitársaik előtt. A magyar bel- és külháborúk kulcsszerepet játszottak a magyar és erdélyi kapcsolatkeresésben a Habsburg-ellenes francia udvarnál, ahol jól fogadták a franciabarát és nyugat-európai kultúrával rendelkező urakat. A sokszor gazdaságilag elmaradott területnek minősített országból Franciaországba eljutó magyar termékek és technikák (bor, hímzés, bőrcserzés, bányászati eljárások) az ország lakosainak szakértelmét és kreatívitását hírdették. Összeségében tehát elmondható, hogy a Magyarországról és magyarokról kialakult kép alpavetően pozitív volt a kora-újkori Franciaországban.
APA, Harvard, Vancouver, ISO, and other styles
7

Novák, Ádám. "Az Árpád-kori pecséthasználatról." In A Magyarságkutató Intézet Kiadványai, 261–78. Magyarságkutató Intézet, 2022. http://dx.doi.org/10.53644/mki.ksz.2022.261.

Full text
Abstract:
Az oklevelek megerősítésére szolgáló pecsétek az írott és a tárgyi források sajátos mezsgyéjén helyet foglaló kútfők. Nélkülözhetetlen kiindulási pontjai voltak az Árpád-kori történelem vizsgálatának. Az Aranybulla, mely legfontosabb középkori jogbiztosító oklevelünk, nevét a hitelesítéséül szolgáló aranypecsétről nyerte. A királyi pecsétek a numizmatikai vizsgálatok eredményeivel összevetve lehetővé tették a kutatóknak a magyar királyok heraldikai programjának rekonstruálását. Az egyházi személyek és intézmények pecsétjei fontos forrást biztosítanak a művészettörténészek számára: segítségükkel vizsgálni tudják az Árpád-kor egyes művészeti stílusainak változását. A világi tisztségviselők pecsétjei betekintést nyújtanak egy-egy ősi nemzetség címerhasználatába, ezen lenyomatok gyűjtése pedig fontos családtörténeti adalékokat szolgáltat a kifejezetten gyér forrásadottságokkal rendelkező korszaknak. Jelen tanulmány éppen ezért nem vállalkozhat arra, hogy részleteiben ismertesse az Árpád-kori pecséthasználat kialakulását, fejlődését és egyes vetületeit. Szerencsére ezt a munkát az utóbbi évszázadok történeti kutatása kielégítő mélységben elvégezte, köszönhetően a jezsuita történetírók gyűjtőmunkájának, a magyar diplomatika és a szfragisztika letéteményeseinek, a művészettörténeti kutatásoknak és a társtudományok, mint numizmatika, genealógia, archontológia, heraldika művelőinek. Azon túl, hogy ezen sorok írója nem alkalmas egy ilyen szintézis megírására, a tanulmány terjedelmi korlátai is gátat szabnak ennek. Ezért az alábbiakban röviden ismertetjük a pecsét fogalmát, típusait. Összefoglalóan és nem a teljesség igényével értekezünk az uralkodói pecsétekről, valamint az egyházi és világi személyek pecsételési szokásairól.
APA, Harvard, Vancouver, ISO, and other styles

Conference papers on the topic "Történetírás"

1

Bene, Krisztián. "A Francia Idegenlégió magyar tagjai az 1940-es franciaországi hadjáratban." In Idegen hadakban. Eszterházy Károly Katolikus Egyetem Líceum Kiadó, 2022. http://dx.doi.org/10.17048/magyarkatonakavilagtajain.2022.241.

Full text
Abstract:
A 2. világháború kitörése után több tízezer külföldi önkéntes jelentkezett a francia haderőbe. Egy részüket nemzeti alakulatok kötelékébe sorolták, másik részüket pedig az Idegenlégióba irányították, ahol hagyományos ötéves vagy a háború időtartamára szóló szerződéssel kezdhették meg katonai szolgálatukat. Ezeknek az önkénteseknek köszönhetően az Idegenlégió létszáma – amely a konfliktus előestéjén 22.000 fő volt – néhány hónap alatt 48.900 főre növekedett. Az újonnan jelentkezettek között viszonylag nagy számban voltak magyar állampolgárok is, de az ő számukra vonatkozóan a magyar szakirodalom (mivel francia kutatók nem foglalkoztak érdemben ezzel a kérdéssel) eltérő számokat adott meg – megbízható adatok híján elsősorban becslések alapján. Az elmúlt időszakban a francia és magyar katonai levéltárakban folytatott kutatások segítségével sikerült beazonosítani a háború kitörése és a fegyverszünet megkötése között a francia haderő soraiban szolgáló magyarok nagy részét. Tekintve, hogy az adatok szinte mindig tartalmazzák az alakulatok megnevezését is, amelyekhez a magyarokat osztották, az Idegenlégió kötelékében szolgálók száma (1.564 fő) is meghatározható. A harci cselekményekben való részvételük bemutatásán kívül egyéni életutak rekonstruálásával próbáljuk közreadni e speciális csoportnak a történetét, amely ez idáig ismeretlen volt a magyar és a francia történetírás számára is.
APA, Harvard, Vancouver, ISO, and other styles
You might also be interested in the extended bibliographies on the topic 'Történetírás' for particular source types:
Journal articles Books
We offer discounts on all premium plans for authors whose works are included in thematic literature selections. Contact us to get a unique promo code!

To the bibliography