Academic literature on the topic 'Új Baloldal'

Az ortodox gazdaságtan (a gazdaságtan, illetve a neoklasszikus gazdaságtan fő áramlata) a gazdaságelméletben vezető szerepet játszik. Intellektuális ellentmondásai ellenére a felsőoktatásban továbbra is a tananyag alapvető részét képezi. Az ortodox gazdaságelmélet egyik alternatívájának a heterodoxiát lehet tekinteni, amely három elméleti megközelítésből táplálkozik, a baloldali heterodoxiából, az új osztrák gazdasági iskolából valamint a neoheterodoxiából. A tanulmány célja, hogy bemutassa az ortodox, illetve a heterodox gazdaságelmélet közötti különbségeket, megtalálja a heterodoxia egyes áramlatai közötti hasonlóságokat, továbbá meghatározza a köztük lévő különbségeket. A heterodoxia jellemzője, hogy szakít az ortodox gazdaságtannal, kiemelten annak kutatási módszereivel. A heterodox közgazdászok axiómája, hogy nem értenek egyet azzal a felfogással, miszerint a döntéshozás mindig racionális, hogy a homo economicus egy mindig jelenlévő koncepció, a formális-deduktív megközelítés, a matematikai módszerek alkalmazása vagy zárt rendszer pozíciójából való megközelítés nem mindig célravezető. A heterodox gazdaságtan széles körű elméleti hagyományokkal rendelkezik, és nem csak baloldali heterodoxia; az új osztrák gazdasági iskola és az új heterodoxia között is vannak különbségek, mégpedig egyes irányain belül is.

A tanulmány a budapesti egyetem régi és új diákegyesületeinek tevékenységét, és az első világháborúban részt vett katona diákok hazajövetel utáni egyetemi életét mutatja be, valamint részvételüket az őszirózsás forradalomban. Bemutatja a hagyományos diákegyesületek mellett létrejött új – vagy régóta működő – baloldali diákegyesületeket, törekvéseiket, eredményeiket. Megpróbál rávilágítani az új egyesületek létrejöttének okaira, a két diákcsoportosulás eszmei ellentéteire, sőt ellenségeskedésére, eltérő gondolkodásuk gyökereire, ideáljaikra, valamint arra is, hogy mi volt a közös a diákság elvárásaiban. Bemutatja, hogy milyen események vezettek az újabb egyesületek megszűnéséhez. Ezekből a fiatalokból alakult ki a későbbi értelmiségi réteg, már innen ered politikai megosztottságuk, ezért fontos megismerni azokat a tényezőket, amelyek meghatározták mindkét csoport korai politikai elköteleződését.

Tanulmányomban egy korábbi cikkem folytatásaként Czóbel Béla fiúgyermek-ábrázolásainak elemzésére vállalkozom a gyermekkor-történeti ikonográfia eszközeivel, az alkotó életművében fellelhető releváns tárgyú képek pedagógiai eszmetörténeti háttérmotívumainak feltárására, s ezzel együtt a kép mögött húzódó gyermekszemléleti mintázatok feltárására törekedve. Czóbel a Nyolcak alkotójaként érintkezésbe került a művészcsoportra nagy hatást gyakorló baloldali szellemi áramlatokkal, így áttételesen az életreform-mozgalmak új ember- és gyermekszemlélete is hatást gyakorolhatott felfogására, így a látottak értelmezésekor elsősorban az életreform, a reformpedagógia és a gyermektanulmányi mozgalom eszméi felől indulva kezdjük el, hasonlóan előző, ugyancsak a Neveléstudományban közölt írásomhoz. Alapvető feltevésem szerint Czóbel festészetében a fiúgyermek a korszak „gyermek megváltó” toposzának tükrében értelmezhető, aki a társadalom megreformálásának zálogaként a természetes állapothoz való visszatérés lehetőségét hozza el a civilizációs sallangoktól terhelt polgári létmódtól menekülő ember számára.