Log in

Relevant bibliographies by topics / Tanulasi zavar / Journal articles

To see the other types of publications on this topic, follow the link: Tanulasi zavar.

Journal articles on the topic 'Tanulasi zavar'

Author: Grafiati

Published: 4 June 2021

Last updated: 27 July 2025

Create a spot-on reference in APA, MLA, Chicago, Harvard, and other styles

Select a source type:

Consult the top 25 journal articles for your research on the topic 'Tanulasi zavar.'

Next to every source in the list of references, there is an 'Add to bibliography' button. Press on it, and we will generate automatically the bibliographic reference to the chosen work in the citation style you need: APA, MLA, Harvard, Chicago, Vancouver, etc.

You can also download the full text of the academic publication as pdf and read online its abstract whenever available in the metadata.

Browse journal articles on a wide variety of disciplines and organise your bibliography correctly.

1

Vida, Gergő. "Az abdukció mint szakértői eljárás a tanulási zavarok felfedésében." Neveléstudomány, no. 1 (2022): 135–51. http://dx.doi.org/10.21549/ntny.36.2022.1.7.

Full text

Abstract:

A tanulási zavarral küzdő tanulók aránya hazánkban folyamatosan nő (KSH, 2019) és a köznevelés Pareto-elemzése (Mrázik, 2017) azt mutatja, hogy a sajátos nevelési igényű tanulók integrációja áll a problémák jelentős hányadának hátterében. Ugyanakkor nincs a tanulási zavar azonosításában használható egységes meghatározás, mely tanulói képességteszt-eredményekhez rendelhető lenne. Releváns kérdés tehát, hogy milyen elvek alapján azonosítható a tanulási zavar. Ennek kialakítása segítséget jelenthet a hétköznapi pedagógiai praxis számára a tekintetben, hogy mikor kezdeményezzen vizsgálatot. Emelle

APA, Harvard, Vancouver, ISO, and other styles

2

Hegedűs, Roland. "Tanulási zavarral küzdő gyermekek Országos kompetenciamérésen elért eredményei és jellemzői." Gyógypedagógiai Szemle 49, no. 4. (2021): 261–77. http://dx.doi.org/10.52092/gyosze.2021.4.2.

Full text

Abstract:

Háttér és célok: A nemzetközi és hazai szakirodalomban részletesen kutatott téma a tanulók iskolai teljesítménye, valamint ennek befolyásoló tényezői, mint például a családi háttér, az iskolai jellemzők. Ezeknek a vizsgálatoknak, kutatásoknak a többsége a tipikus fejlődésmenetű tanulókra irányult. Azok a kutatások, melyek a nem tipikus fejlődésű tanulókra, teljesítményükre és oktatási körülményük teljesítményre gyakorolt hatására irányulnak, ritkának tekinthetőek, ezért célul tűztük ki ennek a témának az alaposabb feltárását. Kutatásunkban arra vállalkoztunk, hogy a tanulási zavarral küzdő tan

APA, Harvard, Vancouver, ISO, and other styles

3

Vida, Gergő. "A tanulási zavar elmélete és diagnosztikája – tanulási zavarral küzdő tanulók kompenzálásának segítése." Képzés és gyakorlat 19, no. 3-4 (2021): 110–19. http://dx.doi.org/10.17165/tp.2021.3-4.10.

Full text

Abstract:

A tanulási zavarral küzdő tanulók azonosítása kognitív tesztekkel és tanulási képességet vizsgáló gyógypedagógiai eszközökkel történik. Összefüggés feltételezhető a kognitív képességek és a tanulási zavar között. A tanulási zavar megállapítása kognitív és képességdeficit feltárásán alapul. A bemutatott kutatás célja, hogy a vizsgálatot vezérlő elméletet feltárja. Hazánkban integráltan történik a tanulási zavarral küzdő gyerekek oktatása. Problémát jelenthet azonban, hogy az inkluzív oktatás és a deficitorientált nézet nem összeegyeztethető. Kutatások igazolták, hogy a kognitív deficit önmagába

APA, Harvard, Vancouver, ISO, and other styles

4

Vida, Gergő, Kálmán Sántha, and Rita Kocsis. "Abduktív diagnosztikai eljárás lehetőségei a gyógypedagógiában." Iskolakultúra 34, no. 1 (2024): 3–20. http://dx.doi.org/10.14232/iskkult.2024.1.3.

Full text

Abstract:

A tanulási zavar megállapítása aktuális kérdésfelvetés, de a diagnosztikus kategóriák nem egységesek. Emiatt a kategóriarendszerek bizonytalanok. Meglátásunk szerint a kategóriák megszüntetésével a bizonytalanság nem szűnik meg. Ezért kutatásunk fókuszában a tanulási zavar jelenségköréhez igazodó stratégiaválasztás feltárása áll. Állítjuk, hogy a gyógypedagógiai diagnosztika abdukció segítségével történő értelmezése segítheti a tanulási zavar pontosabb megértését. Kutatásunk során 11 esettanulmányt (szakértői véleményt) elemeztünk az elmosódott rendszerek (fuzzy) logikájának és a Boole-algebra

APA, Harvard, Vancouver, ISO, and other styles

5

Kas, Bence, Alexandra Rohár, Mária Sósné Pintye, Ágnes Lukács, and Klára Marton. "Fel nem ismert nyelvi zavarok a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézségek hátterében." Gyógypedagógiai Szemle 53, no. 1 (2025): 53–68. https://doi.org/10.52092/gyosze.2025.1.4.

Full text

Abstract:

Háttér és célok: A nyelvfejlődési zavar (NYFZ) az érintett gyerekek fejlődését hosszú távon negatívan befolyásoló beilleszkedési, tanulási, érzelmi és magatartászavarokkal jár együtt, különösen nyelvi intervenció hiányában. Az SNI és BTMN fogalmi elhatárolási nehézségei és az előfordulási arányok alapján hazánkban a diagnosztikus szelekció és a ráépülő támogatási formák problémái valószínűsíthetők az NYFZ esetében. Vizsgálatunk célja a BTMN-nel jellemzett gyerekek beszélt nyelvi képességeinek vizsgálata, a nyelvi zavar szintű elmaradások előfordulási arányának megállapítása. Módszer: 123 fő, 5

APA, Harvard, Vancouver, ISO, and other styles

6

Vida, Gergő. "A tanulási zavarok hazai kategorizálásnak problémái." Autonomy and Responsibility Journal of Educational Sciences 1, no. 3 (2022): 33–50. http://dx.doi.org/10.15170/ar.2015.1.3.3.

Full text

Abstract:

Magyarországon a sok szempontból korszerűnek mondható 1993. évi LXXIX. törvény aközoktatásról sok évre kedvezőtlenül határozta meg a magyar rendszer értelmezhetőségét éskompatibilitását az OECD-n belül, annak ellenére, hogy új korszakot nyitott, hiszen a fentemlített törvényben meghatározott kategóriák, melyek a tanulási problémákkal kapcsolatosak,nehezen voltak adaptálhatóak hazánkon kívül. A 2002-es adatok alapján az Európai Uniósországokban a 14 év alatti gyermekek 2-2,5 %-a minősült fogyatékosnak, míg a magyar gyerekek5,3 %-a, ami jelentős eltérésnek mondható. A PISA felmérések, illetve a

APA, Harvard, Vancouver, ISO, and other styles

7

Gerebenné Várbíró, Katalin. "A Frostig-terápia hatása a pszichikus képességek fejlődésére tanulási zavar tüneteit mutató gyermekeknél." Magyar Pszichológiai Szemle 59, no. 1 (2004): 97–124. http://dx.doi.org/10.1556/mpszle.59.2004.1.7.

Full text

Abstract:

A tanulmány a Frostig-féle vizuális észlelési képességfejlesztő program hatásvizsgálatának eredményeit ismerteti. Bemutatja, hogyan módosul a képességstruktúra héthónapos fejlesztési időszakot követően olyan 4-8 éves gyermekeknél, akiknél a tanulási zavar tünetei a nyelvfejlődés és a vizuoperceptív organizáció zavaraival társulnak. A vizsgálat 120 fős mintán készült. Az eredményeket a 60 fős kísérleti és 60 fős kontrollcsoportba, illetve az életkor és az intézményi háttér alapján 3-3 további alcsoportba sorolt gyermekek esetében a Snijders-Oomen-, a Frostig-, a Bender- és Goodenough-tesztek mu

APA, Harvard, Vancouver, ISO, and other styles

8

Nagyné Réz, Ilona. "Hallássérült fejlődési diszfáziás gyermekek kognitív képességei." Magyar Pszichológiai Szemle 59, no. 1 (2004): 125–51. http://dx.doi.org/10.1556/mpszle.59.2004.1.8.

Full text

Abstract:

A hallássérüléshez kapcsolódó fejlődési diszfázia mint a neurogén tanulási zavar egy specifikus formája vált ismertté a hazai gyógypedagógiai pszichológiában. Súlyos fokú beszéd- és nyelvi fejlődési akadályozottság lesz a következménye a hallássérült gyermekek jelentős hányadánál. Előfordulása 6-35%-ra becsült. Megjelenési típusai: a diszpraxiás dominanciájú, az integrációs és a kevert típusú fejlődési diszfázia. Feltárására A. M. J. Van Uden diagnosztikus módszerét adaptálta a Gyógypedagógiai Pszichológiai Intézet munkacsoportja. A hallássérült gyermekek diszfáziás nyelvi fejlődésének korai

APA, Harvard, Vancouver, ISO, and other styles

9

Kas, Bence, and Ágnes Lukács. "„Hogy mondjam?” – a nyelvfejlődési zavar jelensége és hatása a fejlődésre." Anyanyelv-pedagógia 13, no. 3 (2020): 5–22. http://dx.doi.org/10.21030/anyp.2020.3.1.

Full text

Abstract:

A nyelvfejlődési zavar (NYFZ) egy olyan rejtett fejlődési zavar, amely az anyanyelv elsajátításának, beszédben és írásban való használatának a nehézségeiben mutatkozik meg. Ez a zavar a gyerekek kb. 7%-át érinti, többségüknél felnőttkorban is fennmarad, és hosszú távon befolyásolja a fejlődést a társas kommunikáció és a verbális tanulás korlátozottsága miatt. Az érintett gyerekek megsegítésében fontos szerepe van a szülők és a szakemberek tájékoztatásának, a zavar korai felismerésének, a célzott logopédiai terápiának és a támogató családi és pedagógiai környezetnek. A tanulmány bemutatja a NYF

APA, Harvard, Vancouver, ISO, and other styles

10

Boros, Árpád, Mónika Csefkó, and Orsolya Szilvássy. "Az idegennyelv-tanítás speciális pedagógiai eszközei." Deliberationes 15, no. 1 (2022): 171–80. http://dx.doi.org/10.54230/delib.2022.1.171.

Full text

Abstract:

A hazai közoktatás szereplői számára még kevéssé ismertek a sajátos nevelési igényű diákok idegen nyelv tanulását segítő speciális módszerek, a továbbképzési programunk ezt a hiányt kívánja mérsékelni. Általánosan kijelenthető, hogy a sikeres nyelvtanulás érdekében a társuló gátló tényezőket kell az érintett diákokban enyhíteni, illetve a kognitív zavarokból adódó nehézségek kompenzációja a feladat. A tanárnak elsősorban elfogadó és segítő légkört kell teremtenie a különféle, az egyéni profilhoz legmegfelelőbb tanulási technikák és stratégiák alkalmazásával. A programban alkalmazott módszerek

APA, Harvard, Vancouver, ISO, and other styles

11

Bozóki, Barbara, Károly Antal, and Zsuzsa Emri. "A pedagógiai értékelés kiegészítése elektrofiziológiai jelek követésével." Acta Universitatis de Carolo Eszterházy Nominatae. Sectio Biologiae 47 (2022): 91–109. http://dx.doi.org/10.33041/actauniveszterhazybiol.2022.47.91.

Full text

Abstract:

Az EEG‑eredmények olyan többletinformációval szolgálhatnak a tanulókról, amely kiegészíti a feladatlapok eredményét, felhasználhatók arra, hogy ne csak azt tudjuk meg egy tanulási folyamat végén, hogy a feltett kérdésekre mennyire jól sikerültek a tanuló válaszai, hanem azt is, hogy a tanulási folyamat alatt a tanuló motivált volt‑e, vagy inkább zavart, mennyire unta a feladatot, és mikor fáradt el egy teszt alatt. Az EEG‑mérések kiértékelésénél nehézséget okoznak a mérés alatti műtermékek, emiatt olyan feladatoknál alkalmazható jól az eljárás, amelyek kevés mozgással járnak. Az EEG‑aktivitás

APA, Harvard, Vancouver, ISO, and other styles

12

Zsoldos, Márta, and Ágnes Kiss. "A képességrendszer változásai fejlesztésben részesülő 5-7 éves gyermekeknél." Magyar Pszichológiai Szemle 59, no. 1 (2004): 77–95. http://dx.doi.org/10.1556/mpszle.59.2004.1.6.

Full text

Abstract:

Empirikus vizsgálatunkban 96, tanulási zavar veszélyeztetettségét mutató 5-7 éves korú gyermek fejlesztését követtük nyomon. Célunk az volt, hogy elemezzük az adott fejlesztési körülmények között a kognitív képességrendszer korspecifikus változásait. Vizsgálati mintánkat három korcsoportba soroltuk. Fo módszerünk a Sindelar-féle kognitív képességfejleszto program volt, de a gyermekek egy része más párhuzamos megsegítésben is részesült. A terápia idotartama egy tanév volt. Az ellenorzés a fejlodési periódus kezdetén és befejezésekor vizsgált képességprofilok összehasonlításával történt. Eredmén

APA, Harvard, Vancouver, ISO, and other styles

13

Kohlmann, Ágnes. "Specifikus tanulási zavarral diagnosztizált gyermekek és felnőttek pragmatikai képességei — egy kevésbé kutatott terület vizsgálati módszereinek és eredményeinek összefoglalása." Gyógypedagógiai Szemle 52, no. 2-3 (2024): 85–105. http://dx.doi.org/10.52092/gyosze.2024.2-3.2.

Full text

Abstract:

Háttér, célok: A pragmatikai kompetencia a nyelv megfelelő használatának és megértésének képessége az adott kontextusban. Specifikus tanulási zavarral diagnosztizált (STZ) gyermekek és felnőttek a vezető tünetek mellett gyakran nehézségeket tapasztalnak ezen a területen is, azonban az utóbbi évekig csak kevés kutatás próbálta meg feltárni a STZ és a pragmatikai kompetencia összefüggéseit gyermekeknél, még kevésbé felnőtteknél. A tanulmány célja a nemzetközi szakirodalom áttekintése, a kutatásokban alkalmazott módszerek és az ezekkel feltárt nehézségek, illetve erősségek bemutatása. Módszer: A

APA, Harvard, Vancouver, ISO, and other styles

14

Gál, József, Ágota Panyor, and Ferenc Farkas. "Sajátos nevelési igényű hallgatók képzése az SZTE Mérnöki Karán." Jelenkori Társadalmi és Gazdasági Folyamatok 14, no. 1 (2019): 185–97. http://dx.doi.org/10.14232/jtgf.2019.1.185-197.

Full text

Abstract:

Az SZTE Mérnöki Karán első lépésként felmértük a speciális nevelési igényű hallgatókat, helyzetképet kaptunk, és megcéloztuk a lemorzsolódást csökkentő program beindítását. Jelen tanulmányban a 2017/2018. tanév 2. szemeszterének kezdetén, aktív hallgatók véleményét mértük fel, kiemelten foglalkozva a Kar leginkább nagy létszámú szakjaival (gépész- ill. élelmiszermérnök). Megállapítottuk, hogy fejlesztésre mindenképpen szükség van, hiszen ennek során az egyénhez igazított követelmények meghatározása evidens, emellett a kortárs csoportokba tartozók beilleszkedését elő kell segítenünk és sikerélm

APA, Harvard, Vancouver, ISO, and other styles

15

Márkus, Attila, László Tomasovszki, and Judit Barczi. "Diszkalkulia (Dyscalculia - DC)*és a figyelemzavar-hiperaktivitás szindróma (Attention Deficit with Hyperactivity - ADHD)." Magyar Pszichológiai Szemle 55, no. 4 (2001): 567–82. http://dx.doi.org/10.1556/mpszle.55.2000.4.14.

Full text

Abstract:

A Figyelemzavar-hiperaktivitás szindróma (Attention Deficit with Hyperactivity Disorder - ADHD) gyakran társul tanulási zavarral, elsősorban diszkalkuliával (Dyscalculia - DC). Mindkét zavarnak különböző formái és súlyossági fokozatai vannak. Az elmúlt három év alatt úgynevezett „Hiperaktív” rendelésünkön 160 gyermeket vizsgáltunk meg s kezeltünk, illetve kezelünk. Közülük választottuk ki a 9-12 éves korosztályú gyerekeket (26 fő: 22 fiú, 4 leány), akiknél részletes vizsgálatokat végeztünk a számolási képességük felmérése céljából. Pszicholó- giai, neuropszichológiai tesztvizsgálatokon túl az

APA, Harvard, Vancouver, ISO, and other styles

16

Racsmány, Mihály, Péter Pajkossy, László Szandra, and Ágnes Szőllősi. "A Verbális Epizodikus Memória Teszt." Ideggyógyászati szemle 76, no. 5-6 (2023): 159–71. http://dx.doi.org/10.18071/isz.76.0159.

Full text

Abstract:

Háttér és cél – Az epizodikus emlékezet hanyatlása az enyhe kognitív zavar és a különböző hátterű dementiák egyik legkorábbi kognitív markere. Magyar nyelven szinte alig van elérhető, standardizált, a magyar nyelv sajátságait figyelembe vevő epizodikusmemória-teszt. A tanulmány egy új emlékezeti vizsgálóeszközt, a Verbális Epizodikus Memória Tesztet (VEMT) mutatja be, ismertetve a teszt felépítését, standardizált használatát, valamint a teszt magyarországi normatív adatait. Módszerek – A VEMT tágabban a verbális információkkal kapcsolatos tanulási képességek átfogó vizsgálatára szolgál, míg sp

APA, Harvard, Vancouver, ISO, and other styles

17

Surján, Noémi. "A zenei fejlesztés lehetőségei diszlexiás tanulók esetében." Gyermeknevelés 4, no. 3 (2016): 16–29. http://dx.doi.org/10.31074/gyntf.2016.3.16.29.

Full text

Abstract:

A tanulmány célja a zenei fejlesztések olvasási zavarra gyakorolt pozitív hatásának bemutatása az újabb hazai és nemzetközi kutatások tükrében. Ennek alapjául a zene és a nyelv közötti párhuzamok, illetve a zenetanulás széles transzferhatásai szolgálnak. A zenetanulás, a hangszeres játék ugyanis olyan mély neurológiai változásokat eredményez az agyban, amely egész életünkön át érezteti hatását. A szakirodalom alapján elmondható, hogy az olvasási zavar kezelését célzó zenei fejlesztésnek leginkább a ritmikai készség és a hangmagasság-észlelés fejlesztésére kell épülnie. A diszlexia megelőzéséne

APA, Harvard, Vancouver, ISO, and other styles

18

Csépe, Valéria, Dénes Szűcs, and Judit Osmanné Sági. "A fejlődési diszlexiára (FDL) jellemző beszédhang-feldolgozási zavarok eltérési negativitás (EN) korrelátumai." Magyar Pszichológiai Szemle 55, no. 4 (2001): 475–500. http://dx.doi.org/10.1556/mpszle.55.2000.4.8.

Full text

Abstract:

A fejlődési diszlexia vagy olvasási zavar a tanulási zavarokon belül elkülönülve kifejezetten az olvasási képességnek többnyire olyan zavarát jelenti, amely egy életen át fennmarad. Az elmúlt évtized kísérletes munkáinak köszönhetően összegyűlt adatok egyértelműen arra utalnak, hogy a fejlődési diszlexiában a látási és hallási feldolgozás egyaránt sérült. Jelen tanulmány célja annak vizsgálata volt, hogy a diszlexiások feldolgozási jellemzői elkülöníthetők-e a hasonló életkorú, ám a különböző típusú beszédhangok diszkriminációjában igen eltérő teljesítményt mutató kontrollszemélyektől az esemé

APA, Harvard, Vancouver, ISO, and other styles

19

Érszegi, András, Máté Vámos, Réka Viola, Dezső Csupor, and Anna Vágvölgyi. "„Agyfényesítés” vagy evidenciák nélküli gyógyszerabúzus? A piracetám alkalmazása Magyarországon." Cardiologia Hungarica 54, no. 2 (2024): 141–49. http://dx.doi.org/10.26430/chungarica.2024.54.2.141.

Full text

Abstract:

Piracetámtartalmú gyógyszerek 1971 óta vannak forgalomban, ezek elsődleges indikációja az időskori memóriazavar. Jelen összefoglaló célja, hogy bemutassa a piracetám alkalmazásával kapcsolatos ellentmondásokat. A hatóanyag idegrendszeri és vaszkuláris hatásait az öregedéssel együtt jelentkező membránfluiditás-csökkenés befolyásával magyarázzák. A piracetám tudományos irodalma jelentős, ugyanakkor szisztematikus Cochrane-összefoglalók és -metaanalízisek is megkérdőjelezték hatásosságát demencia, kognitív zavar, akut stroke utáni afázia kezelése és vazookkluzív krízis profilaxisa esetében is. Ez

APA, Harvard, Vancouver, ISO, and other styles

20

Altmann, Anna. "Személyre szabott antiepileptikum-választás." Ideggyógyászati szemle 74, no. 7-8 (2021): 227–33. http://dx.doi.org/10.18071/isz.74.0227.

Full text

Abstract:

Az epilepszia az egyik leggyakoribb gyermekkori krónikus neurológiai betegség. Az epilepsziás betegek – még az úgynevezett jóindulatú epilepszia esetén is – évekig gyógyszeres kezelésre szorulnak. Ez idő alatt a gyermekek nagyon nagy változáson mennek keresztül, nemcsak a súlyuk és testmagasságuk gyarapszik, de változnak a hormonális és az anyagcsere-folyamataik is. Életkorok szerint eltérő ütemben zajlanak a különböző agyi területek érési folyamatai is. A mindennapi gyakorlatban az epilepszia diagnózisát követően a legtöbbször a formakör és a rohamtípus alapján választunk gyógyszert. A terá

APA, Harvard, Vancouver, ISO, and other styles

21

Juhász, Valéria, and Márta Radics. "Beszédprodukciót vizsgáló és beszédprodukciós képességet igénylő nyelvi tesztek iskoláskorig." Gyermeknevelés Tudományos Folyóirat 12, no. 2 (2024): 127–70. http://dx.doi.org/10.31074/gyntf.2024.2.127.170.

Full text

Abstract:

A kommunikációs képességek minősége hosszú távon jelentősen meghatározza az egyén sikerességét. A megfelelő szintű olvasás és írás a tanulási képesség, a tudásbővítés meghatározója, amellett a kapcsolatfelvételhez és -építéshez és az együttműködéshez, konfliktuskezeléshez is elengedhetetlen. A komplex és hatékony nyelvi képességfejlesztés alapja a tudományos eredményeken nyugvó mérések eredményeire épülő tudatos és egyénre szabott fejlesztési program összeállítása. A tanulmányunkban összefoglaljuk a beszédprodukció fejlődésének menetét, amely a legfontosabb mérföldköveket mutatja be. A mérföld

APA, Harvard, Vancouver, ISO, and other styles

22

Dudok, Réka, and Bettina Pikó. "A kockázati magatartás és a mentális jóllét összefüggéseinek vizsgálata felső tagozatos iskolások körében." Egészségfejlesztés 64, no. 1 (2023): 14–29. http://dx.doi.org/10.24365/ef.8341.

Full text

Abstract:

Bevezetés: A serdülőkor kiemelt figyelmet érdemel a bio-pszicho-szociális változások mellett a serdülők mentális egészsége és a szerekkel kapcsolatos felfedező magatartás kritikus időszaka miatt. A szerhasználat lehetséges rövid- és hosszú távú ártalmai, valamint az alacsony pszichológiai jóllét negatív hatásainak megelőzése érdekében elengedhetetlen a kockázati és védőfaktorok azonosítása. Korábbi kutatások szerint a jóllét, az intraperszonális erősségek (pl. önkontroll), valamint az interperszonális kapcsolatok csökkenthetik a szerfogyasztás kockázatát. Jelen kutatásunk célja ezért az volt,

APA, Harvard, Vancouver, ISO, and other styles

23

Beálló, Vera, Tamás Németh, Mona Stankovic, and Pál Barzó. "Szükséges-e a subarachnoidealis vérzésen átesett betegek pszichológiai követése?" Orvosi Hetilap 165, no. 44 (2024): 1753–59. http://dx.doi.org/10.1556/650.2024.33140.

Full text

Abstract:

Bevezetés: Megfigyelések szerint az aneurysmaeredetű subarachnoidealis vérzés után még a látszólag teljesen felépült betegek is gyakran komoly pszichés problémákról számolnak be (szorongás, lehangoltság, hangulatingadozás, koncentrációképesség-csökkenés, memóriazavar). Célkitűzés: Célunk az, hogy egy megvalósíthatósági tanulmány keretein belül felmérjük a rendelkezésre álló, gyakran alkalmazott pszichológiai tesztek hatékonyságát a vérzésen átesett betegek állapotának felmérése során, és ezzel együtt megkezdjük egy subarachnoidealis vérzés utáni pszichológiai gondozórendszer kiépítését. Módsze

APA, Harvard, Vancouver, ISO, and other styles

24

Hegedűs, Roland. "A tanulási zavarral küzdő gyermekek eredményessége a tehetséggondozás és az iskolán kívüli sporttevékenység alapján." Opus et Educatio 11, no. 1 (2024). http://dx.doi.org/10.3311/ope.605.

Full text

Abstract:

A tanulmányban áttekintésre kerülnek a főbb tehetséggondozási modellek és azok fejlődése, valamint a tanulási zavarok meghatározása és azok jellemzése. A tanulmány célja annak kiemelése, hogy a tanulási zavar nem zárja ki azt, hogy valaki tehetséges legyen. A tehetséggondozás azért is fontos minden társadalmi csoport számára, mert ha az egyén ki tudja bontakoztatni a tehetségét, akkor az pozitív hatással lehet a jövőjére. A tanulmány a 2019. évi Országos kompetenciamérés 6. osztályos adatbázisában elemezi a tehetséggondozáson, az iskolán kívüli sportfoglalkozáson való részvétel hatását a tanul

APA, Harvard, Vancouver, ISO, and other styles

25

Kasza, Éva, Szilvia Jámbori, and Miklós Csiky. "A szenzorosság és az ADHD kapcsolata és hatásuk az általános iskolai tanulmányra." Magyar Pedagógia 124, no. 4 (2024). https://doi.org/10.14232/mped.2024.4.263.

Full text

Abstract:

A szakirodalmi tanulmány célja, hogy rámutasson a szenzoros feldolgozási zavar (SPD) és az ADHD (Attention deficit and Hyperactive disorder) kapcsolatára és az általa kialakult komorbid zavarokra. A tanulási nehézségek első sorban a tanulót magát és családját érintik, következő szinten az osztálytásrakat, tanárokat és az iskola életét is befolyásolják. Nem mehetünk el szó nélkül az egyéni nehézségek mellett, mert az iskolából kilépve társadalmi szinten is nehézségeket okoz, mind a szociális területeken, mind az egészségügy területén is. A felismert probléma lehetőséget ad a fejlesztésre, valam

APA, Harvard, Vancouver, ISO, and other styles

We offer discounts on all premium plans for authors whose works are included in thematic literature selections. Contact us to get a unique promo code!